Árpi az az ember, akire a legtöbben voltak kíváncsiak, és ezt bizony e-mailek sokasága is jelezte. Másfél éve, 29 évesen kezdett Tornadozni, és ma öccsével Litkey Csabával gőzerővel készülnek az athéni olimpiára!


Adattábla:

szül. dátum:1972 május 17

magasság:183

súly:88

egyesület: Kenese Marina Port

hajóosztály: Tornádó

nevelőedző: Hantó István

edző: Hagemann Laszló

szponzor: Kenese Marina Port

eredmények: 8 Magyar bajnoki cím, 9 második, 5 harmadik.  Cadett világbajnokság  15.

hobbi: vitorlázás és a családom


Kérdések:


– Hogy kezdődött?

A bátyám(Litkey Zsolt) nem volt megelégedve a legénységeivel, ezért amikor hat éves lettem megkért, hogy menjek el vele egy versenyre, hogy ki tudja próbálni én milyen vagyok. Ekkor kezdtem el versenyszerűen vitorlázni. Leigazolni csak 1980-ban tudtam, addig mindig más nevén, versenyeztem.



– Sportoltál mást a vitorlázás előtt?

Hat éves koromban kezdtem versenyezni, így előtte nem volt rá lehetőségem. De alatta síztem 8 évet versenyszerűen (2 magyar bajnoki cím)


– Milyen hajóosztályokban, kivel, kikkel versenyeztél?



Három évig voltam cadett legénység, két évig Zsolt, és egy évig Vida Kornél volt a kormányosom. Ezután három évig OP-ztam. Csabival 85-ben ültem össze cadettba. Bartos Zoli volt 420-ban két évig a legénységem. Egy év FD Kelóval es Kardossal. Két év s-jolle. 470 Csabival 94-95. 96 Solingot kormányoztam Csabival és Kelecsényi Gáborral. Ezután Farkinak legénykedtünk Pető Endrével, solingba két évig. Ja és egy bajnokságra beültem starozni Szalontai Ábellel. Nagyhajóval mentem: Orfeus, 25-ös yolle, 15-ös yolle, Scholtz-22, 33, Nautik 311, libera C-A. Ezekben az osztályokban ha lehet nem sorolnám fel azokat, akikkel versenyeztem mert teljes biztonsággal ezt nem tudnám megtenni és nem szeretném ha kimaradna valaki.


-Ki, kik voltak pályafutásod edzői?

Hantó István, Hagemann László. De vitorlázni apám Litkey Balázs tanított meg.


– Melyik volt a kedvenc hajótípusod?

Én inkább jelen időbe tenném ezt a kérdést, mert ha most írom le, akkor most is az. A Tornádó.


– A civil életben mivel foglalkozol?

Eddzem, és azon fáradozom, hogy megteremtsem a versenyeken való részvételeink feltételeit.



– Mik a terveid a jövőben a vitorlázás terén?

Most egyelőre minél jobban szeretnék menni tornádóban. Azután majd meglátjuk.


– Mi volt a legnagyobb pofon eddigi pályafutásod során?

Amikor elvették tőlünk a hajónkat (470), azzal a magyarázattal, hogy a fiataloknak kell lehetőséget adni (1995-ben!).


– Mesélj nekem a Liberázásról a Szfinxtől a Gardazzuráig….

1998-ban megnyertük az első magyar match-race-t (Litkey Farkas, Pető Endre) ezt a pénzt kiegészítve fordítottuk arra, hogy megvegyük a Szfinxet. Ez egy libera-C osztályú hajó. (Jelenleg egy kertben korhad). Az első évben elég sok időt töltöttünk a hajó szerelésével, mert a fehér szalagon -az első versenye a hajónak- eltörtük az árbocot. Az év végére összeállt, és a Tihany kerülőt megnyertük vele. A hajózás vele olyan élményt nyújtott, amit addig nem éreztünk. Ezt a víz közelsége és a sebesség, mint a kis hajókon, és a legénység száma, mint a nagy hajókon tette hihetetlenül nagy élménnyé. A következő évben harmadik-negyedik helyen, vitorláztunk. A csapat egész állandó volt lehet, hogy ez csak így visszatekintve igaz, a Pleasure-t vagy a Gardazzurra-t nézve. A Pleasure-t szétszedve kaptuk meg úgy, hogy nem láttuk azelőtt közelről. Elég jó játék volt összeszerelni. Tavasszal borultuk az elsőt Csopakon és csak azért nem tudtuk visszaállítani, mert recsegett a tőkesúly és féltünk hogy letörik. Edzésnek nagyon jó volt, mert láttuk, hogyan viselkedik felborulva a hajó. A második a szalagon volt, ez elég emlékezetes, mert másfél órát töltöttünk sötétben a süllyedő hajón, mire a Nemere II kimentett minket. Ezt a borulás

t nehéz lett volna kivédeni, mert azt az információt kaptuk, hogy 7-8-as szél jön. Ennek megfelelően csökkentettük a vitorlafelületet de nem bírta a kormány a hirtelen pöfföket és eltört. Másnap mentünk vissza a hajóért, amit kb. 6 óra alatt sikerült kibányászni az iszapból, de két hét alatt sikerült helyrepofozni. És így legalább a bajnokságot meg tudtuk nyerni. 2001 tavaszán elkezdtük átszerelni genakkeressé a hajót. Ez elég sokat gyorsított rajta, a kékszalagot megnyertük a Centomiglia-n harmadikak lettünk az előző évi hetedik hely után. A Gardazzurra eggyel jobb sebességű hajó de ezzel sem lehet nyerni, a liberázásban minden hajónak megvan a sebessége, ezáltal a helyezése is, ha nagyon jól csinálod, eggyel jobb, ha nem figyelsz eggyel rosszabb, ami számomra nem jelent túl nagy kihívást, ezért is kezdtem el tornádózni. De vitorlázás-élményben az egyik legjobb osztály, mert kettestől hetes szélig határon lehet vele vitorlázni.


– A Tornádózás ötlete honnan jött?

2001 tavaszán a chiemsee-i libera verseny egyik délutánján Glódi Balázs barátommal, kipróbáltunk egy hobbi 16-ost. Ez indította el az egészet.


– Kivel kezdted?

Dobszai Zoli barátommal kezdtünk el tavalyelőtt ősszel.


– Kivel mész most?

Öcsémmel, Csabival.


Miért váltottatok?

A tornádóhoz az ideális súly 145-155 között van max. 160. Mindketten kilencven fölött voltunk. Úgy éreztük ennyit nem, tudunk lefogyni ilyen gyorsan.


– Hogy fekszik nektek a Tornádó?

Úgy érzem ez az osztály nagyon jó nekünk. Cirkáló szakaszban Csabi kezeli a nagyvitorlát, hátszélben pedig a hajóvezetésben kell segítenie a spinnakerrel, arra nincs idő, hogy ezeket a mozdulatokat megbeszéljük, így egymás gondolatát is ismernünk kell. Ha nem vagyunk összhangban sokkal lassabb a hajó. A sebességünkkel nincs baj, a taktikához kell még sokat nyugodnom. Ha ez sikerül, akkor sokat tudunk még fejlődni.


– Milyen eredményeket értetek el 2002-ben?

SPA, Kiel: 28. Travemünde: 7. Előolimpia: 27. Fertő-tó második, Torbole trophy harmadik, Berlin bajnokság első. Palamos ötödik. Jelenleg 44. helyen állunk a világranglistán.


– Milyen hajóval mentek?

Mindenki Marström hajót használ, mi is. Sajat hajonk nincsen, amivel versenyzunk az Dobszai Zoli tulajdona, igy neki koszonhetjuk, hogy egyaltalan versenyezni tudunk!


Ez milyen a mezőnyben?

A hajó lassan hat éves lesz. Gyenge és közép szélben elég jó sebességet lehet kihozni belőle az erős, 20  csomó felettiben gyorsabb a mezőny eleje. Ezt egyáltalán nem biztos, hogy csak a hajó hibája, de aki tavaly a mezőny közepébe újat vett kb. tíz hellyel előrrébb került. Még nem próbáltunk másikat, de remélem gyorsabb lesz az új.


– Mi a célotok 2003-ban?

Meg szeretnénk futni a szintet Cadizban. Ehhez az idei vb-n a 17. hely lett volna elég.


– Ki a szponzorotok?

Kenese Marina Port, és barátaink is segítenek.


– Hogy oldjátok meg az utazásokat?

Jelenleg nincs autónk, így minden verseny előtt, elkezdünk autót keresni. Szerencsére az utazások anyagi hátterét az egyesületünk biztosítja, így ezzel nem kell foglalkoznunk.


– Milyen versenyeken indultok idén?

Athen, Garda, Hyeres, Medemblik, Cagliari Eb, Kiel, Warnemünde, Travemünde, Athen, Fertő tó, Cadiz vb. Az őszt meg majd meglátjuk.


– Hogy készültök a tavaszra?

Edzünk hetente hatszor. Nekem fogynom kell kb 6-7 kilót, ezen dolgozom, Csabi pedig erősít, miközben a február hetedikei diploma védésére készül ( azota sikerrel diplomazott, jeles eredmennyel! a szerk. ). Emiatt januárban nem vitorlázunk, legközelebb február közepén megyünk Athénba. És az már tavasz.


– Olimpia? Reális?

Én úgy érzem az, de ehhez még sok mindennek össze kell állnia. Ha fél év alatt el tudtunk jutni a világranglista 48. helyéig, lényegében a nulláról, akkor szerintem a következő egy évben is van lehetőségünk fejlődni. Most valahol 25-30. hely körül lehetünk a mezőnyben, nemzetek között pedig 15-17. helyen állunk -ezt az őszi-téli versenyek alapján mondom-, de tavasszal ténylegesen ki fog derülni… Az első kvalifikációs vb-n 31.-nek még meg lett volna a szintje. Négy nemzet hiányzott, így a 25. hely körül lesz a szint. Ha a fejlődésünk nem áll meg, ezt most tavasszal, nyár elején már tudnunk kell teljesíteni.