Fidzsi – Új-Zéland vitorlázás (2011.11.30. – 2011.12.09.)

2008.04.17. – 2008.05.07. között a BooBook nevű 20 méteres régi fahalászhajó fedélzetén voltam fizetett ’crew’. Fidzsiről Nelson-ba hajóztunk (több komoly viharunk is volt!), ami Új-Zéland déli szigetének az északi partján található. A Békét és Szelet!  könyvemben erről a kalandos útról hosszan írtam. A hajó elég régi és rossz állapotú volt, például a Tasmán tengeren kigyulladt menet közben…

2008.05.24.-2008.06.02. között vitorláztam vissza viharos szelekben Opua, Új-Zélandról Fidzsire a Shambhala fedélzetén, ami egy 51 lábas Beneteau vitorláshajó volt. A kapitányom egy angol barát volt, aki eközben megtanított meditálni (TM) is.

Az idei utam volt a harmadik Fidzsi és Új-Zéland között. Az 1,147 tengeri mérföldet 8 nap 21 óra és 30 perc alatt tettük meg, ez volt eddig a leggyorsabb menet.



Az első nap, ahogy elhagytuk Vitu Levu-t, a fősziget takarását a szél beerősödött Bf.7-re (31 csomós folyamatos befújások), természetesen reffeltünk azonnal. Félszelünk volt az első napokban (Keleti passzát szél) és ahogy haladtunk délre a szél gyengült és ÉK-re váltott. 28-20S körül a szél É-i lett és 30-40S körül ÉNY-i. A szél ahogy közeledtünk Új-Zélandhoz NY-ra váltott, majd DNY-ra.

Az út alatt egyetlenegy műszaki problémánk volt, hogy a horgonykamra felöl az orrkabin beázott az első napon. Utána ez a hiba javítva lett. Eszembe jutott a Carinával a vitorlázás, ahol a beázás gyakori probléma volt!

(A beázás oka a horgonycsörlő vezetékeit tartó műanyag cső kicsúszott a helyéről.)

Ahogy haladtunk dél felé a levegő hőmérséklet folyamatosan hűlt. Induláskor 30 fok fölött volt Fidzsin, viszont Új-Zélandon 20-21 fok volt mikor megérkeztünk reggel!

Több mint, egy év folyamatos trópusi vitorlázás után ez hideg volt nekem!

Az átlag szél Bf. 4-5-ös volt és kényelmes vitorlázás, egyszer-egyszer Bf.6-ra beerősödött a szél, de csak néhány órára.

Egy alacsonynyomású levegőréteg egy alkalommal 1,5 napig fölöttünk volt, de főleg csak esett az eső (plusz lehűlt a levegő). Ekkor néhány órára szintén beerősödött a szél 6-os erősségűre, amivel még kellemes és kényelmes volt a vitorlázás negyed és félszélben.

Érkezés előtti napon a Parti Őrség egy repülője fölénk repült és elkezdett körözni. A VHF rádió 16-os csatornáján ’igazoltatott’ nagyon udvariasan. Ausztrália és Új-Zéland partjainál nagyon erős a kontroll, folyamatosan ellenőrzik a hajókat repülőkkel is.

Új-Zélandra érkezés előtt minimum 48 órával a Custom-ot értesíteni kell e-mailen vagy faxon a hajó várható érkezési idejéről (ETA) és az érkezési kikötőjéről is. Ahogy Új-Zéland fenségvizeihez érünk (12 tengeri mérföld a parttól) VHF rádió 16-os csatornán hívni kell a hatóságokat és pontosítani kell az érkezést. Az esetek nagy részében kutya is jön a fedélzetre és úgy ellenőrzik a hajót. Amikor mi érkeztünk kutya nem volt, talán mert annyira megbízható és rendes embereknek tűntünkJ.

Új-Zélandra nincs ország belépési illeték. 30 perc alatt lehet végezni a hivatalos ügyekkel, ami gyorsnak számít. Egy külföldi hajó 6-9 hónapot tartózkodhat Új-Zélandon.

Vitorlázás gyenge szélben kényelmesen:


https://picasaweb.google.com/115198297995058032777/CsendesOceaniVitorlazas2011WwwMederHu

Érkezés Új-Zélandra képek:


https://picasaweb.google.com/115198297995058032777/ErkezesUjZelandra2011WwwMederHu

Opua Marina:


https://picasaweb.google.com/115198297995058032777/OpuaMarinaUjZeland2011WwwMederHu




KARBANTARTÁS


(Az orrsugárkormány, bow thruster elektronikus meghibásodása.)

Éppen én voltam a kormánynál és álltunk be az Opua Marina C17-es helyére. Szemben kezdett kiállni egy másik vitorlás jacht és emiatt én lelassítottam, majd szinte megálltam

és lehúzódtam jobb oldalra, közel a C mólónál parkoló hajókhoz. Alig volt szél és minden rendben volt…

Amikor hirtelen meghallottam az orrsugárkormány motorjának felzúgását.

–       Gyula, ugye ez a másik hajó orrsugárkormánya? – kiáltottam előre Gyulának.

Mielőtt válaszolhatott volna, érzetem, hogy ezek mi vagyunk. Folyamatosan nyomott jobb oldalra a parkoló hajók felé az orrsugárkormány. Azonnal tudtam, hogy meghibásodott, és nem tudtam kikapcsolni sem a kormánynál lévő kis kapcsolójával. Gyula az orrban tartotta el egy hajót kézzel, és én elengedtem a kormányt és lerohantam a kabinba és áramtalanítottam telesen a hajót, mivel az orr sugárkormánynál nincs külön automatikus biztosíték.

Minden oké ismét!

Szerencsére már nem volt nagy sebességünk, és nem volt nagy szél sem. Gyula és egy másik jachtos el tudta tartani a hajót. Összeütközés és hajókár nem történt.

Miután beálltunk a helyünkre szétszedtük orr sugárkormány hajóban lévő részét.

A hiba oka, az volt, hogy a Fidzsi – Új-Zéland vitorlásúton az orrkabin a horgonykamra felöl beázott. A horgonycsörlő kábelek szigetelése tönkrement és a vezetékek mellett bejött a sósvíz hullámos időben az első nap, amíg ki nem javítottuk. Az orr sugárkormány motorja és főkapcsolója (relé) tökéletes ellenőriztük, viszont a controll panelben a vezetékek a bejövő sósvíz miatt kontakthibásak lettek. ’Electronic Cleaner, Quick Dry’ spray és hajszárító segítségével megtisztítottuk és kiszárítottuk, majd a controll panel dobozát szilikonnal ismét vízmentesen lezártam. Probléma megoldva.

Ha az orr sugárkormány hibája szűkebb marinában, nagyobb sebességnél, nagyobb szélben és amikor egyedül hajózok jön ki, akkor komoly kár is keletkezhetett volna.

Képek:

https://picasaweb.google.com/115198297995058032777/OrrsugarkormanyBowThrusterWwwMederHu



A kapitány: Don McIntyre

Ausztrália egyik legtapasztaltabb vitorlázója. Az 1990-91-es ‘BOC Challenge Single Handed Around the World Yacht Race’-en indult és az Open 50-ben második lett. Ezen a versenyen indult Fa Nándor is (Open 60-as osztályban).

Ezután a verseny után számos Antarktisz vitorlás expediciót szervezett. 1995-ben egy évre leköltözött a feleségével Margie-vel az Antarktiszra, ahol egy 2,4 méter x 3 méteres dobozban laktak (Cape Dennison). 1993-ben az Australian Geographic Society ezüst medált adott neki a ‘Spirit of Adventure’-ért és 1996-ban a legmagasabb kitüntetést kapta meg az arany medált és az ‘Adventurers of the Year’ címet is. Ő volt a legfiatalabb, aki ezt megkapta!

Don and Margie McIntyre díjnyertes ‘best selling book’ címe: Two Below Zero volt szerencsém beleolvasni. A filmjüket a ’Two Below Zero’ meg is néztem és fantasztikus!


Weboldala:


www.bluetreasure.me


www.mcintyreadventure.com

Kép:



https://picasaweb.google.com/115198297995058032777/ICEMotorSailerAntarktisziExpedicioraTervezve2011WwwMederHu#5685026621116364130



A hajó: ICE

2000-ben vásárolt meg Don Finnországban a 36méter hosszú és 600tonnás hajót. Átkelt vele az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceánon és Új-Zélandon felújította. Felszerelte a hajót egy helikopterrel is és három szezonban is lehajózott vele az Antarktiszra a szponzorainak köszönhetően.

2004-ben felszerelte a hajót komoly búvár felszereléssel (Nitrox kompresszorral és dekompressziós szobával!) majd elindul a Fülöp szigetekre kincsvadászatra, de nem találták meg az elveszett gályát.

(A magyar kincsvadászok sikeresebbek voltak:

http://www.deepresearch.hu

)

2008. áprilisában vízre tette az új 15,2 méteres és 40 tonnás motor-sailer hajóját, ami Antarktiszi expedíciókra van tervezve, építve és felszerelve. A hajó neve ismét ’ICE’ lett, Kínában építették 3 év alatt. Ezzel a hajóval találkoztam Fidzsin novemberben a Vuda Point Marinába. Don behívott az ’ICE’-ra megmutatni, nagy élmény volt!

Képek a hajóról:

https://picasaweb.google.com/115198297995058032777/ICEMotorSailerAntarktisziExpedicioraTervezve2011WwwMederHu



Az első Magyar Antarktiszi Vitorlás Expedíció lehetősége

Amikor novemberben találkoztam

Don McINTYRE

–vel Fidzsin, akkor nagyon sokat beszélgettünk. Az Ő igazi nagy szerelme az Antarktisz! Nagyon sok vitorlás expedíciót (több mint tíz éven át!) vezetett az Antarktisz-ra és volt, hogy egy évre le is költözött! Ausztráliában Ő ez egyik legnagyobb szakértő az antarktiszi vitorlázás témába.


Elkezdtem gondolkozni…

Még soha nem vitorlázott le magyar hajó az Antarktiszra! Pedig lenne érdeklődő a vitorlázók és a kalandra vágyó utazók között biztosan. Az első túravitorlás jacht 1966-67-ben vitorlázott le a hetedig kontinens szigeteihez. Az angol Bill Tilman ’Mischief’ nevű vitorlását nem sokan követték. 1973-ben a francia Joreme Poncet és Gerard Janichon Damien nevű vitorlásukkal elsőként dobtak horgonyt az Antarktiszi kontinensnél. Az utóbbi években 10-15 magán túravitorlás vitorlázik le évente az Antarktiszra és kb. ugyanennyi charter hajó emellett (a leghíresebb Skip Novak Pelagic nevű vitorlása).


Antarktisz

14millió km

2

alapterületű és 98%-a jégtakaróval fedett (1,6Km vastag a jég átlagban). Ez a leghidegebb (-89°C is előfordul!), legszárazabb és legszelesebb kontinens.  Meglátogatásához külön speciális engedélyt kell kérni.

Többféle útvonal lehetőség van az Antarktiszra. Az egyik legkönnyebb út az, amikor Chile-ből az Antarktisz Félszigethez 500 tengeri mérföldet non-stop vitorlázunk. Az egyik legnehezebb út, amikor Tasmánia (Hobart) indulással 1500 tengeri mérföldet non-stop vitorlázunk Victoria Land-hez, Antarktisz. Ekkor a világ legszelesebb tengerén kell áthajóznunk, ahol a 100 csomós szelek is előfordulhatnak! Ez csak a nagyon tapasztalt vitorlázóknak ajánlott. Akik nem félnek az hatalmas orkán erejű viharoktól, komoly hullámhegyektől és elviselik a hidegeket.

A magyar vitorlás expedíciónak Chile-ből kell indulnia az Antarktisz Félszigethez a könnyebb útvonalon.


Mikor?

Az Antarktisz-on a legkedvezőbb az időjárás december vége és március eleje között van, de az átlag hőmérséklet ilyenkor is fagypont alatti!

Minimum egy hónapos, maximum három hónapos az Antartiszi vitorlásút (dec.- márc.) az ajánlott. A hajó felkészítése, felszerelése és eljutatása Chilébe , az egész project könnyen lehet akár 9-12 hónap is.


Európából indulva az ajánlott útvonal az Antarktiszra

:

Földközi-tenger – Kanári szigetek – Zöld-foki-szigetek – Brazília – Argentína – Falkland-szigetek – Patagónia. Ez  összesen kb. 9000 tengeri mérföld. (Vissza fele lehetne non-stop vitorlázni Európáig, hogy nyár elejére visszaérjünk a szezonra:-)


Várható időjárás?

Az uralkodó szelek az Antarktiszon nyugatiak és nyáron a viharok száma kicsi. A fő nehézség a le és a felvitorlázásban van a Drake Passage-on, ahol nagyon gyakoriak a 40 csomó feletti szelek (Horn-fok környéke, ahol szinte folyamatosan alacsony légnyomású depresszió van…)


Az Antarktiszi vitorlástúra induló kikötője:

Egy Antarktiszi vitorlás expedíció ajánlott indulási kikötője Puerto Williams, Chile (54-56S; 67-37W), ami a világ legdélibb települése! Innen az Antarktiszi-félszigetig 500 tengeri mérföldet kell non-stop levitorlázni (kb. 3-4 nap). A Horn-fok mindössze 60 tengeri mérföldre található innen és emiatt remek hely kivárni a ’jó időt’, vagyis amikor nincs vihar…


Az Antarktiszi vitorlástúra útvonala:

Az Antarktiszi-félsziget előtt található szigeteken is érdemes megállni, King George Is., Livingstone Is., Snow Is.. Deception Is. (működő vulkán) stb.

A kontinens félszigete mellett sok kis és közepes sziget található: Danco Is., Cuverville Is., Peleneau Is., Pitt Is., Argentína Is. stb. ezek között is vannak olyanok, ahol érdemes horgonyt dobni.

A 67 fok dél alá már legtöbbször nyáron sem lehet vitorlázni, mivel vastag egybefüggő jégtakaró borítja a tengert, és csak jégtörő hajók tudnak rajta keresztül haladni.



Kiegészítő felszerelés a hajóra:


Fűtés:

nem minden hajón van, de ajánlott mivel a nappali hőmérséklet ritkán emelkedik fagypont felé.


Radar:

a nagy és közepes jéghegyek észlelésére és kikerülésére. A jéghegyek kevesebb, mint nyolcadrésze látszik ki a vízből.


3-4 darab 50 méteres kikötő kötél 5méteres drótkötéllel:

A horgonyzóhelyek nagy részén korlátozott a hely a hajók körbe fordulásához. Emiatt két horgonnyal és két kikötő kötéllel a parthoz szokás a hajót fixen rögzíteni. Előfordulhatnak nagy szelek emiatt minden alkalommal a horgonyzást komolyan kell venni. Az 5 méteres drótkötelet a parti sziklák áthurkolásához használjuk. (A tenger fenék iszapos és sziklás legtöbbször erre.)


Nagy készletek:

Nincsen bolt, nincs javító műhely stb., nincs lehetőség külső segítséget kapni. A hajón nagy készletnek (víz, élelmiszer, üzemanyag és javítókészlet) kell lennie és nagy tartalékkal kell számolni. Minden hajójavítást, karbantartást el kell tudni végezni egyedül a hajón külső segítség nélkül.


Térképek:

Több helyen a térképek pontatlanok. A mélységre különösen kell figyelni a part melletti hajózáskor.



Ajánlott ruházat (páraáteresztő és lélegző):


Csizma:

vastag csúszásmentes talpú és mivel két vagy három zoknit is hordanak alatta, ezért ajánlott két számmal nagyobb hordani.


Zokni:

4-6 darab teveszőr vagy gyapjú zokni


Kesztyű (két réteg)

: az első a belső ötujjú gyapjúkesztyű; a második a külső ötujjas vízálló kesztyű(vagy esetleg száraz búvárkesztyű). Több tartalék gyapjúkesztyű szükséges, mert nedvesedhetnek.


Sapka:

fejre simuló csak a szemnél nyitott (Polartex)


Ruházat:

a legbelső réteg egy termál alsóruházat (lehet pamut alsónemű is); a középső réteg, amit a pihenő időben csak magában használnak a kabinban; és erre kerül a legkülső réteg, a egy külső viharruha.


Egyéb:

szárazbúvárruha, túlélő ruházat


Parti sétákhoz

: széldzseki, csúszásgátló talpú túrabakancs, lábszárvédő, napszemüveg és napvédő krém (orrvédő a napellen), túrabot



Veszélyek:


Komoly viharok:

Fontos emiatt az időjárási előre jelzéseket naponta hallgatni.


Jéghegynek ütközés:

Folyamatos figyelőszolgálat, ami nem gond, mert az éjszakák nagyon rövidek és dél felé haladva egyre rövidebbek. Nagyobb jéghegyek észlelésére jól használható a radar is. A déli kontinenstől kb. 50 tengeri mérföldre már előfordulhatnak jéghegyek nyáron is, tehát onnan folyamatosan figyelni kell.


Hóviharok:

a láthatóság lecsökken nullára, ilyenkor nem szabad elindulni, horgonyon meg kell várni a végét.


Parti veszélyek:

Két vadállat lehet veszélyes az emberre a szkua és a medvefóka. Nem ajánlott túlságosan megközelíteni ezeket az állatokat.


Eltévedés:

Több helyen is találhatóak menedékek az Antarktiszon, amik legtöbb esetben karbantartott lakatlan faépítmények élelmiszerdepókkal (tartalék konzervek). Ezek kiemelkedő helyeken vannak elhelyezve és rúddal is jelölve vannak. A menedékek komoly túlélési esélyt adnak bárkinek, aki eltévedne.


Segítség:

A Chilei Haditengerészet, az egyetlen, amelyik közelben tartózkodik és tud segíteni, ha bajba kerül egy hajó. Az alapelv az itt, hogy minden hajónak és expedíciónak el kell tudnia látnia magát… A King George szigeten (62-21S; 58-57W), a Chilei Eduardo Frei bázison egy komolyan felszerelt kórház orvosokkal található, illetve a szigetről vannak repülő járatok, amiket vészhelyzetben a túravitorlázók is használhatnak.


Kutató bázisok:

Az Antarktisz Félszigeten több kutató bázis is van, aminek nagy része a nyári hónapokban lakott csak. A Paradise Harbour (64°53’S 62°52’W) közelében található egy Chile-i és egy Argentin bázis. Ukrán bázis az Argentine szigeten (65°15’S 64°16’W) és egy US Palmer bázis a Anvers szigeten (64°45’S 64°03’W) található. A ‘UK Antarctic Heritage Trust’-nak a Wiencke szigetén (64°49’S 63°31’W), Port Lockroy-ban a nyári hónapokban szintén van egy ember a bázison, ami most már Múzeumként is üzemel. A bázisokat külön engedéllyel lehet csak meglátogatni.


További információk:



www.discoveringantarctica.org.uk



www.antarticanz.govt.nz



www.aad.gov.au



www.sanap.org.za



www.iaato.org



www.sgisland.gs





Mi hiányzik az első magyar Antarktiszi Vitorlás Expedícióhoz?

Szükségünk lenne egy megfelelő vitorlás hajóra (kb. 42-49 láb), amit felkészítünk és speciálisan felszerelünk. Szeretettel várunk mecénásokat, akiket szívesen részt vennének az első magyar Antarktiszi Vitorlás Expedíción!

Szeretnénk lehetőséget adni továbbá a magyar vitorlázóknak és kalandot kedvelő utazóknak, hogy részt vehessenek szintén az Expedíción!

Ha érdekel, vagy kérdésed van, írj bátran, az e-mail címem:

aron@meder.hu



Érdekel?

Az Antarktisz, az alig érintett őseredeti világ, évezredek óta gyakorlatilag változatlanul létezik. Élővilága nagyon gazdag, igazi vadvilág: viharfecske, fokföldi galambok, vándor albatroszok, hosszúszárnyú bálna, púpos bálna, pingvinek, fókák stb.

Olyan helyeken lehet vitorlázni és kirándulni, ahova nem jutnak el a turisták. Nagyon kevesen látogatják és ez egy másik világ! Mit lehet csinálni?

A jég birodalmában pingvinkolónia és a többi állat napi életének megfigyelése (itt az állatok még nem félnek az embertől!), kutató bázisok meglátogatása, gleccserek megmászása stb.


A klímaváltozás nyomai az Antarktiszon is látszanak, a gleccserek visszahúzódnak folyamatosan az elmúlt évek során!


Békét és Szelet!

Méder Áron, Új-Zéland, dél-Csendes-óceán

OCEAN SAILING


www.meder.hu


aron@meder.hu

Skype: mederaron