A Hajó Magazin 128. számában megjelent egy felhívás, mely még most is aktuális. Nem hogy aktuális, de az egyik kincsét is az idén 96 éves Szemtelen nevű jollét, amely Dr. Gérusz Miklós tulajdonába van, most néhány fényképen keresztül bemutatjuk.
Farvíz
Van egy jó hírem: felújítják a Tramontánát. Sok-sok év hányattatás után végre a Balaton második legöregebb hajója is megmenekül az enyészettől.Sándor Ferenc és a hajó legénységének féltő szeretete tartotta a lelket eddig a Kékszalagok történetének legeredményesebb hajójában. Bruckner József hajóépítő mester balatonfüredi műhelyében két éve kezdődött a munka, amely reményeink szerint hamarosan befejeződik, és a közel százéves hajót ismét láthatjuk a Balatonon és a versenyeken.
Nagy öröm, hogy a régi klasszikus hajók sorsát sokan a szívükön viselik, egymás után restaurálják vagy építik újjá őket. A legendás vitorlások ismét szelik a vizet. Értő kezek varázsolták újjá – a teljesség igénye nélkül – a Nemere II.-t, a Siroccót, az Emesét, a Rabonbánt, a Hárpiát, a Kékmadarat és egy sor egyéb kisebb-nagyobb hajót.
A megfelelő anyagok mellett ilyen munkához elsősorban szakértelem szükséges. Mostanában sok szó esett arról, hogy mennyit fejlődött a hazai hajóépítés, sok műhelyben korszerű technológiával, valóban magas színvonalú munka folyik. Mégis, a régi valódi asztalos szakmunka szépsége semmihez sem hasonlítható, ez sok esetben igazi művészet.
Szerencse, hogy a mai napig fennmaradt a kézművesség, így a Balaton még fellelhető emlékei megmaradhatnak az utókornak. A régi korok szemet gyönyörködtető alkotásait még hosszú ideig megcsodálhatjuk. Kevesebb lenne nélkülük a világ, másként nézne ki a Balaton, hiányozna a Kishamis, az Addio, a Virtus és a többi „öreg hölgy”.
Újra fellelhető Magyarországon olyan műhely, ahol ismét építenek új fahajót is. Hosszú évtizedeken keresztül nem volt hazánkban hajóépítő oktatás, de már ez is a múlté, évek óta újra képeznek szakembereket.
Miért érdekes mindez? Talán a tradíciók okán. Ismét van kereslet ezekre a fontos értékekre. (Marhaság, mindig is volt.) De ma már pénz is akad.
Olyanok kezében is, akiknek a mai világban is értéket jelent a múlt egy darabja, és hajlandóak erre áldozni, sok esetben nem is keveset. És ez nagyszerű.
Tudjuk, a múlt tárgyi emlékei segítenek eligazodni a világban, megérteni a régmúlt időket, a történelmünket, ami nélkül nem érthetjük meg a mindennapjainkat.
Nem tudom ki hogyan van vele, de én szeretem a múzeumokat is, mégis sokszor sajnálom, hogy az ott bemutatott holmik csak funkciójukat vesztett tárgyak. Mennyivel szebb, amikor a hajók a vízen, a saját közegükben, eredeti rendeltetésüknek megfelelően láthatóak. Van-e szebb múzeum, mint a Balaton, ahol egy-egy műemléken reggel versenyre készülődik a legénység?
Van még feladat, sok fontos tárgy pusztul manapság is, és sajnos van olyan, amely menthetetlenül elenyészett. Mindannyiunk közös felellősége, sőt feadata tenni azért, hogy a még meglévő, jelentős értéket képviselő kultúrtörténeti emlékeink fennmaradjanak.
Szeretnénk létrehozni egy olyan adatbázist, amely összefoglalja a háború előtt épült, még fellelhető hajókat, illetve a hajózással összefüggő tárgyakat és épületeket. Ezeket szeretnénk nyilvántartásba venni, lefényképezni és összegyűjteni a történetüket. Persze sok ismerettel rendelkezünk, ezeknek a rendszerezése is hatalmas feladat, de belevágunk. Tesszük ezt azért, hogy mindenki számára elérhető legyen.
Ezúton is kérünk mindenkit, akinek érdeklődésre számot tartó emlék van a birtokában jelezze felénk!
Hajó Magazin 128. szám
KÉPEK A 96 éves Szemtelen nevű jolléről:
