December 3-án volt 75 éves a Magyar Vitorlás Szövetség . A jubileumi kiállítás december 12-ig megtekinthető a Közlekedési Múzeumban. És érdemes is.
A Magyar Vitorlás Szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendez a Közlekedési Múzeumban 2004. november 16. és december 12. között.
A magyar vitorlás sport kialakulásától mind a mai napig szorosan kötődik Közép-Európa legnagyobb tavához, a Balatonhoz, amely földrajzi adottságai révén kivételesen kedvező körülményeket biztosít e szép sportág műveléséhez. A hajózás e tájon sok évszázados múltra tekinthet vissza, ebből következik, hogy a sportvitorlázás történetét bemutató kiállítás rendezői sem maradhattak adósok az előzmények – legalább jelzésszerű – felvillantásával. A bevezető rész felidézi a „Lacus Pelso” tükrét szántó római gályák, az Evila Cselebi ittjártakor egymással viaskodó török és magyar naszádok, a Festeticsek által létesített fenékpusztai „arzenál” és minden idők legnagyobb balatoni vitorlás hajója, a „Phoenix” emlékét.
A magyar látogatók számára bizonyára nem okoz meglepetést, hogy a balatoni sporthajózás kezdetei – mint annyi más nagyszerű kezdeményezés e hazában – Gróf Széchenyi István nevéhez köthetők. De jelentős hatást gyakorolt a magyar vitorlázásra Stefánia hercegnő a Balatonon tett látogatás is. A kiállítás méltán kiemeli Richard Young hajóépítő mester érdemeit, aki 1881-ben hajóépítő és kihúzó telepet létesített Balatonfüreden, majd az ő javaslatára alakult meg 1884. január 28-án a híressé vált
Stefánia Yacht Egylet
.
Az 1867-ben megalakult Balatonfüredi Yacht Egylet – amelynek tisztségviselői között már ott találjuk Széchenyi fiait, Bélát és Ödönt is – még csak 25 tagot számlált (1892). Más klu-bok is alakultak, például a Keszthelyi Csónakázó és Korcsolyázó Egylet (1879), később a Stefánia Yacht Egyletből alakult át a Királyi Magyar Yacht Club (K.M.Y.C.) és a Balatoni Yacht Club (1912). Ilyen előzmények, események hatására, szükségszerűen érlelődött meg a Magyar Vitorlás Szövetség létrehozásának gondolata, amely öt vitorlázó egyesület összefo-gásával – 75 esztendővel ezelőtt – 1929-ben valósult meg.
A „75 éve szövetségben a széllel” című jubileumi kiállítás rendkívül gazdag anyag – a Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből válogatott, az egyesületektől és e sportágban kiemelkedő teljesítményt nyújtó magánszemélyektől kölcsönzött kiadványok, fotók, érmek, díjak, pakettek és más relikviák, remek modellek – felhasználásával az előzményekbe ágyazottan mutatja be a Magyar Vitorlás Szövetség történetét. Látható itt a legöregebb balatoni sporthajó, a ”Kishamis” kicsinyített mása, az 1883-ban rendezett vitorlásversenyt nyert Hauszmann Alajos úgynevezett díjtöredéke, melynek csak a talapzata látható, hisz 1945-ben az oroszok ellopták az ezüst kuttert a tetejéről. Az 1954-ben Balatonfüreden történt hajószerencsétlenség dokumentumai, a négyszeres világbajnok Majthényi Szabolcs és Domokos András díjai, a Balaton legrégebben alapított örökös vándordíja, a ”Balaton Kupa” a sport egyetlen olimpia érme. A tablókon nyomon követhetjük az egyesületek, a versenyzők, vitorlás hajók számának alakulását, a magyar versenyzők olimpiai, világbajnoki szerepléseit, eredményeit. Külön összeállítás készült a leghíresebb verseny, a „Kékszalag” eseményeiről.
A kiállítás megnyitóján a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége emlékplaketteket adott át a sportág érdekében kifejtett értékes tevékenységükért az M.V.SZ. Örökös Tiszteletbeli tagjainak, az MVSZ volt elnökeinek és főtitkárainak. Ugyancsak ekkor került sor az MVSZ által készíttetett „75 év 75 percben” című film előzetesének levetítésére.