A Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége ad hoc bizottságot hozott létre egy olyan rendszer kidolgozására, amely a nagyhajós társadalom hatékony képviseletét, egyben a Szövetség és a nagyhajós osztályok közötti szorosabb és gyorsabb párbeszédet biztosítja.
Kedves Vitorlázó Barátaink!
A Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége ad hoc bizottságot hozott létre egy olyan rendszer kidolgozására, amely a nagyhajós társadalom hatékony képviseletét, egyben a Szövetség és a nagyhajós osztályok közötti szorosabb és gyorsabb párbeszédet biztosítja.
A bizottság – melynek tagjai egyébként is nagyhajós versenyzők – széleskörű konzultáció után javaslatot tett egy olyan együttműködési rendszerre, mely mind a Szövetség, mind az osztályok számára előnyös lehet. A javaslatot – mely egy három-lépcsős képviseleti rendszerre épül – a Magyar Vitorlás Szövetség Elnöksége támogatta, és jelenleg az ad hoc bizottság feladata, hogy ez év szeptember 30-ig a Nagyhajós Bizottság újra szerveződését elősegítse, támogassa és befejezze. Mivel a javaslat lényege, hogy a szerveződés öntevékenyen, az osztályok szintjéről felfelé haladva jöjjön létre, szükségünk van minden nagyhajós vitorlázó társunkra ahhoz, hogy aktív részvételükkel olyan szervezet jöjjön létre, mely valóban lehetőleg valamennyi nagyhajós hatékony képviseletét biztosítja. A szervezet feladatát az alábbiakban ismertetett szervezetek működési szabályzatai határozzák meg. A szervezeti felépítés a következő:
1. Osztályszövetségek
Javaslatunk szerint a szervezet első fokozatát az Osztályszövetségek jelentik. Az osztályszövetségek jelentős része az MVSZ-nél bejegyzett alapszabállyal rendelkeznek, ily módon azokat a szervezés jelenlegi fokán mindenképpen legálisnak tekintjük. Az osztályszövetségeket az osztálykapitányok képviselik, mint ahogyan azt eddig is tették a Nagyhajós Bizottságban. Az osztályszövetségekkel egyenlő jogokkal rendelkeznek az előnyadásos osztályok is.
2. Flották
A bejegyzett hajóosztályok négy flottát alkotnak. A flották kialakítása az egyes osztályok természetétől, hagyományaitól, illetve eddigi szerveződéseitől függ. Az ad hoc Bizottság, az MVSZ elnöksége, valamint a hajóosztályok többségének véleménye szerint az alábbi flották szerveződését javasoljuk:
I. Klasszikus hajók flottája:
Összevont cirkáló, 70-es osztály, 50-es osztály, 40-es cirkáló osztály, 30-as cirkáló osztály, Európa 30-as osztály, 22-es cirkáló osztály, Dragon osztály.
II. Egységes hajók flottája (one design):
Asso osztály, Elliott osztály, 8mOD osztály, Sudár Regatta osztály, J-24 osztály, Scholtz 22 osztály.
III. Előnyadásos hajók flottája (YS):
YS 1 csoport, YS 2 csoport, YS 3 csoport
IV. Sporthajók flottája:
Versenyyacht osztály, Sudár sport osztály, 25-ös túrajolle osztály, 15-ös túrajolle osztály, Regina osztály, Dolfin osztály, 33 lábas osztály.
A fenti flották képviselői a Flottakapitányok, akiket a mindenkor a flottához tartozó osztályok Osztálykapitányai választanak meg. A Flottakapitányok képviselik a megfelelő osztályok érdekeit, azok többségi érdekeinek megfelelően.
3. Nagyhajós Bizottság
A Nagyhajós Bizottságot a négy Flottakapitány és egy Titkár alkotja. A NB elnöki tisztjét a Flottakapitányok rotációs rendszerben, 1-1 éves időtartamig látják el, egyébként a Flottakapitányok a NB-n belül azonos hatáskörrel rendelkeznek. Szavazáskor szavazategyenlőség esetén az Elnök határoz.
Az MVSZ tisztségviselőit, annak alapszabálya szerint a Közgyűlés 4 évre választja, és ugyanebben az évben a bizottságok vezetőit is újra kell választani. Ezért az MVSZ vezetőségválasztás évében célszerű az Osztálykapitányok és a Flottakapitányok újraválasztása is, mely szükségszerűen a NB újraválasztásához illetve megerősítéséhez is vezet.
A NB mindenkori Elnöke – akadályoztatása esetén a NB általa megbízott tagja – tanácskozási joggal részt vesz az MVSZ elnökségi ülésein, és előre tájékoztatást kap a napirendre kerülő, az NB hatás- és véleményezési körébe tartozó napirendi pontokról, illetve értelemszerűen a helyszínen tájékoztatást kap a hozott elnökségi határozatokról.
Az ad hoc Bizottság feladata, hogy a Flották alakuló és alapszabályt létrehozó üléseit legkésőbb 2003. április 20-ig összehívja és megszervezze, és azokra a Bizottság egy tagját levezető elnökként delegálja. Tekintettel a nagyhajósok érdekeinek lehető legszélesebb képviseletére, a Flották alakuló gyűlései csak akkor tekinthetők határozatképesnek, ha a fentiekben megnevezett osztályok kapitányainak – vagy megbizottuknak -legalább 2/3-a megjelenik. Amennyiben a gyűlés nem határozatképes, az alakuló gyűlést legkésőbb 2 héten belül újra össze kell hívni.
A
Flotta alakuló gyűlésekre
az ad hoc bizottság Flotta-alapszabály tervezetet terjeszt elő, mely természetesen csak egy információs anyag; az Alapszabályt az Osztálykapitányok alakítják ki és fogadják el, többségi határozattal. Ugyancsak többségi szavazattal választják meg a Flottakapitányt és helyettesét. Az alapszabályt az MVSZ jogi bizottsága és Elnöksége véleményezi.
A
NB alakuló gyűlését,
ugyancsak az ad hoc bizottság hívja össze, és arra a Bizottság egy tagját levezető elnökként delegálja. Az alakuló gyűlés csak akkor határozatképes, ha azon mindegyik Flotta képviselve van, kapitánya vagy helyettese által. A NB alakuló gyűlésre az ad hoc bizottság Alapszabály-tervezetet terjeszt elő, mely természetesen csak egy információs anyag; az Alapszabályt a Flottakapitányok alakítják ki és fogadják el, többségi határozattal. Az alapszabály elfogadása előtt a Flottakapitányok megválasztják az első NB-elnököt, és a Titkár személyét.
A NB alapszabályát az MVSZ jogi bizottsága véleményezi és az MVSZ Elnöksége megtárgyalja és elfogadja. Az NB működését az MVSZ lehetőség szerint anyagilag, illetve irodája révén támogatja.
A fenti eljárás látszólagos bonyolultságának célja, hogy a Flották és NB, valamint azok alapszabályának létrehozása demokratikusan történjen. Az ad hoc bizottság alapszabály-tervezeteit a jelenleg érvényes NB működési szabályzat lehető legszélesebb alkalmazásával fogja elkészíteni, és az alakuló gyűlések időpontja előtt legalább 2 héttel az Osztálykapitányok részére megküldeni.
A hajóosztályok flottákba sorolásának jelenlegi meghatározása a nagyhajósok széles körének véleménye alapján történt. A flották alapszabályának meghozatala után azonban egyes hajóosztályok döntési joga adott esetben másik flottához való csatlakozás, annak alapszabályának elfogadásával, illetve a másik flotta befogadó határozatával.
A fenti folyamatban kérjük a hajóosztályok, illetve a teljes nagyhajós társadalom együttműködését. Amennyiben működő- és döntésképes szervezetet sikerül létrehozni, valamennyi osztály képviselete megerősödik, és mind a NB, mind az MVSZ Elnökségének feladata egyszerűsödik, egyben a döntések gyorsabban és igazságosabban hozhatók meg, így az egész vitorlázó társadalom önkormányzata erősödik.
Budapest, 2003. március 2.