Beszámolónk harmadik részében a Bujtor István és Demján Sándor által felvetett sziget-koncepciót járjuk körbe
Magyar Las Vegas?
A fórum meghívott előadója Simon Károly, a Balaton Szövetség elnöke, valamint Fekete Péter, a Balaton helytörténetének nagy ismerője volt. A téma természetesen a magyar tenger jövője volt, egy kis múltbéli utazással egybekötve.
A természet megalkotta a Balatont, és ha lehet, hagyjuk úgy, ahogyan azt a természet akarta. A másik alapelv, hogy az ilyesfajta szigetek létrehozása nem olcsó, nem lehet egyik pillanatról a másikra megépíteni. Hiába kotorjuk betongyűrűkbe az iszapot, mert annak ülepedési ideje legalább hat év. A balatonfüredi kikötőt 1935-ben években kezdték építeni, és csak 1939-ben sikerült üzembe helyezni – illusztrálta Simon Károly tézisét. Ezt a kikötőt (is) betonnal kerítették körbe, a teknőkbe iszapot kotortak és ennyi idő kellett, hogy az építmény terhelhető legyen. A már említett másik komponens a pénz. A vállalkozó érdekei teljes mértékben tiszteletben tartandók, hiszen ha valaki pénzt invesztál egy vállalkozásba, azt a várható megtérülés és hasznon érdekében teszi – magyarázta a fórum előadója. Ha viszont itt egy „madárszigetet” akarnak létrehozni, akkor ez a befektetés hogyan térül meg? Ahhoz, valamiféle szolgáltatást kell nyújtani ezeken a jövendő szigeteken. Simon felhívta a figyelmet az infrastrukturális feltételekre, így az áram- és az ivóvízellátásra, na meg a szennyvízelvezetésre, hiszen azt a Balatonba nem engedhetjük. Mindez szintén rengeteg pénzbe kerül.
Simon Károly a hírek hallatán – a befektetők érdekeit ismételten tiszteletben tartva – megosztotta egy rémálmát is a fórum egybegyűltjeivel. „A sziget körül jól kigyúrt ficsúrok fognak motorcsónakkal körbe-körbe járni, és ha én, mint vitorlázó vagy úszó közeledek, akkor el fognak zavarni. Csak akkor köthetek ki, és csak akkor élvezhetem ezeknek a Las Vegas szigeteknek a szolgáltatásait, ha azokat jól megfizetem.” Nem szabad elfelejteni, hogy a Balaton az ország kincse és „sajnos” az országot mi alkotjuk. Szigetek nélkül is egyre kevesebben jutnak a Balaton közelébe, az ugyanis körbe van építve, és ha a Balatoni Szövetségnek nem sikerül úgy részt vennie a Mahart privatizációjában, hogy ötvenegy százalékot az önkormányzatok megkaptak, akkor előfordulhatott volna, hogy a kikötőkbe csak belépti díj ellenében léphetnénk be! Hogyan jutnánk akkor ezekre a szigetekre?
Mit akarnak elérni a szigetekkel? – kérdezte a Balatoni Szövetség elnöke. Simon számára nem elfogadható érv, hogy a felesleges iszapot már nincs hova tenni, és a szigetekkel akarják megoldani ezt a problémát. Az iszap tápértéke a lösztalajhoz képest harminc százalékkal magasabb ugyanis és Magyarországon számos löszös terület van, amelyek termőképességét a „felesleges” iszappal javítani lehetne.
Simon Károly után Fekete Péter helytörténész vette át a beszélgetés fonalát és csatlakozott a sziget-ellenesek táborához. (Itt szeretném megjegyezni, hogy a fórum rendezői egy pró és kontra jellegű párbeszédet szerettek volna, de a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke visszamondta a felkérést, a motorcsónak szövetség pedig gyakorlatilag csak papíron létezik; irodájuk zárva és a telefont sem vették fel. Cs. Z.) A Balatonnak van egy természetes feltöltődése (por, növényzet maradékok), ez száz év alatt mindössze negyvennyolc milliméter aljzatvastagodást jelent. A probléma tehát nem ez. Az áramlások megzavarása viszont annál inkább. Ezekkel a szigetekkel felborítanák a tó vízmozgását, hiába mondják, hogy áramlás semleges zónákban akarják megépíteni ezeket a szigeteket. Valóban kicsi a Balaton négy medencéje között a vízcsere, de az áramlások változhatnak és nem biztos, hogy elkerülik majd a szigeteket, gondoljunk csak a hullámzás irányának megváltozására – emlékeztetett Fekete. A szigetek mindenképpen lassítják a helyi áramlásokat, ami hordalék lerakódást okoz.
Fekete Péter ugyanakkor elmondta azt is, hogy korábban ő is javasolta sziget vagy félsziget építését a Balatonba, ámde nem mindegy, hogy milyen körülmények között! Az élet nem áll meg, kikötők építésére szükség van és a hagyományos kövekkel való feltöltés helyett, a felesleges iszapot kellene ülepíteni a teknőkben, kikötők létrehozása végett. Ez ugyan kis mennyiség, de a kikötők építésére rá vagyunk kényszerítve. Az így létrejövő, a parthoz közel fekvő kikötőszigeteket egy hídbejáróval lehetne megközelíteni és a sziget hullámzástól védett oldalán még a nádas is nyugodtan fejlődhetne.
Beszámolónk következő részében a motorcsónakok és jet-skik balatoni használatát, annak következményeit boncolgatjuk.