Ismét remek és átgondolt rendelet támogatja a vitorlázást tavainkon. Ennek következtében elképzelhető, hogy a nagyhajós versenyeken nem lesz mezőny a szezon első két hónapjában.
A rendelet röviden arról szól, hogy minden belső égésű motorral felszerelt vitorlásnak üzemeltetési engedélyt kell kérni, a korlátozás alá eső vízterületekre. Ilyen a Balaton, Velencei-tó és Fertő-tó. A felszerelt azt jelenti, hogy ha már a hajólevélben szerepel,de nem is használjuk akkor öt szakhatóság hozzájárulása és Hajózási Felügyelet engedélye kell. Ezen engedély nélkül a hajót vizretenni, vizen tartani sem lehet, mert szabálysértésnek minősül. A Hajóipari Vállalkozók Egylete segítségével nézzük, hogy mi is a helyzet.
Március 18-án jelent meg és azonnal a kihirdetés napján hatályba lépett a 30/2003. kormányrendelet a „víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről”, melynek 4.§ (1) pontja meghatározza, hogy bizonyos vízterületeken (ilyen pl. a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Tisza-tó) belső égésű motorral hajtott kishajó csak a hajózási hatóság által kiadott üzemeltetési engedély alapján használható. Ez az engedély nem azonos semmilyen korábbi engedéllyel.
A Központi Közlekedési Felügyelet (KKF), mint eljáró hatóság tájékoztatása szerint az üzemeltetési engedélyt minden vitorláshajóhoz meg kell kérni, még ha azt sport és kedvtelési célból is üzemeltetik. Az engedélyeztetéshez szükséges a kormányrendelet 5.§.(1) a.) pontja alapján hozzájárulást kérni az illetékes természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságoktól. A Balaton több hatósághoz is tartozik, így összesen öt (!) hatóságtól kell hozzájárulást kérni.
Környezetvédelmi hatóságok:
Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Tiderenczl József igazgató
7623 Pécs, Papnövelde u. 13.
7601 Pécs, Pf. 412
Telefon: 72/520-100
Fax: 72/520-103
E-mail:
dedukvf@ktm.x400gw.itb.hu
Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Kling István igazgató
8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.
8001 Székesfehérvár Pf. 137
Telefon: 22/514-300
Fax: 22/313-564
E-mail:
kodukvf@ktm.x400gw.itb.hu
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Hompasz Gyula igazgató
9700 Szombathely, Vörösmarty u. 3.
9701 Szombathely Pf. 183.
Telefon: 94/506-700
Fax: 94/313-283
E-mail:
nyudukvf@ktm.x400gw.itb.hu
Temészetvédelmi hatóságok:
Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága
Gál Róbert megbízott igazgató
Gazd. ig. helyettes: Kovács Béla
Veszprém 8200, Vár u. 31.
Tel.: 88/577-730, 88/577-732, 88/577-754
Fax: 88/577-731
Bemutatási és ismeretterjesztési osztály: 88/577-754
e-mail:
bfnp@ktm.x400gw.itb.hu
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
7625 Pécs, Tettye tér 9.
7601 Pécs, Pf. 46
Telefon: (+36 72) 517-200
Fax: (+36 72) 517-229
E-mail:
gyborian@posta.net
Honlap:
www.ddnp.hu
Az engedélyeztetési eljárás hosszadalmas, ugyanis a környezet és természetvédelmi hatóságok a sok munkájuk miatt betartják az államigazgatási eljárás 30 napját, a KKF-nél pedig ez további 30 napot jelent, azaz a jelenleg érvényes szabályozás szerint legalább 60 napig (levelezéssel együtt kb. 70 nap) nem használhatja a hajóját, akinek nincs ilyen engedélye. Márpedig ilyen engedélye egyetlen vitorlázónak sincs. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a környezet és természetvédelmi hatóságok március 31-én hétfőn még nem is tudtak erről. Amikor megjelent náluk egy korán eszmélt kérelmező a papírokkal, hozzá sem tudtak szólni a dologhoz. A KKF-nél pedig csak április 4-től beszerezhető a kérelem az engedélyhez.
Az egyes hatóságok vajon be tudják-e tartani a 30 napot, hiszen mintegy 5000-7000 hajóról van szó. Arról nem is szólva, hogy mindezt díjmentesen kell megtenniük, azaz nem érdekeltek abban, hogy gyorsan kiadják a hozzájárulást. A környezet és természetvédelmi hatóságokat megkerestük azzal, hogy egy egységes állásfoglalást tegyenek közzé, miszerint bizonyos paramétereknek megfelelő hajók automatikusan megkapják a hozzájárulást. Ezt azonban nem tehetik meg, mert ez nem jogszerű és a bíróság semmissé nyilvánítaná az állásfoglalásukat. Azaz egyesével kell elbírálni a kérelmeket.
Felmerül a kérdés, miért került bevezetésre ez a kormányrendelet, ugyanis a környezetvédelemhez semmi köze. A hatóságoknak sem kapacitása, sem műszaki, sem szakmai háttere nincs arra hogy a motorokat egyesével megvizsgálja. Vagy elegendő lesz a kérelmező nyilatkozata ez ügyben a műszaki és környezetvédelmi megfelelősségről? Az a hajó nem kaphat engedélyt, amelynek motorja megfelel a Magyarországon még bevezetésre sem került 2006-os EPA normának, de a kormányrendeletben meghatározott 0,4 kW/m2 arányszámot túllépi? Ugyanakkor egy 20-30 éves orosz Vetyerok motor, ami ontja az olajat, a vitorlafelület arányának megfelelően engedélyezett?
A kormányrendelet arról is szól, hogy hitelesített motornaplót kell vezetni, amibe be kell jegyezni a motorhasználat kezdetét és végét, illetve célját. Szó nem esik azonban arról, hogy mi történik a fáradt olajjal, hol és hogyan történik az üzemanyag vételezése, amik igazán a környezetvédelem körébe tartoznának. Hogyan ellenőrizhető a motornapló vezetése, ha nem kötelező az üzemóra számláló, sőt a külmotorokon ez abszolút megoldhatatlan!
A rendeletben meghatározásra kerül egy arányszám (0,4 kW/m2), ami a motorteljesítmény és névleges vitorlafelület aránya. Mi lesz azzal a hajóval, ahol 50 m2-es vitorlafelülethez 25 kw-os motor tartozik, holott az arányszám alapján csak 24 kw-os a megengedett. Honnan jöhetett ez a vitorlafelület, ugyanis a motorgyártó cégek a hajó tömege alapján írják elő a minimális motorteljesítményt, hiszen amikor ezt a segédmotort használja a hajó, akkor a vitorláját vagy még nem húzta fel, vagy már leszerelte.
Miért nem biztosított türelmi idő az engedélyek beszerzéséhez? A hatóságok nincsenek a megfelelő információk birtokában. Még ha meg is lettek volna a hozzájárulások az egyes környezet és természetvédelmi hatóságoktól, akkor sem lehetett volna benyújtani kérelmet, mert nem volt nyomtatvány. A hozzájárulásokat, és a kérelmet csak érvényes hajólevél birtokában lehet megkérni, tehát ha valakinek tavaly ősszel lejárt a hajólevele és akkor nem újította meg, csak az első balatoni, április 15, helyszíni szemle után tudja megkérni az engedélyeket. A végső engedély pedig várhatóan június végére érkezne meg. Arról nem is beszélve, hogy a hajólevél meghosszabbításához szükséges műszaki szemlén meg is kell jelenni, mondjuk vízen.
Hasonló a helyzet új hajót vásárlásakor, amikor hajólevelet csak üzembehelyezési szemle után kapja meg a tulajdonos, és csak ennek birtokában kérhet hozzájárulást, engedélyt, így a vadonatúj hajót legalább 2 hónapig nem tudja használni.
A külföldiekre ugyanúgy vonatkozik ez az engedélykérelem. Õket ki fogja megfelelően tájékoztatni? Nagyon sok olyan vitorlázó érkezik hazánkba, aki utánfutón hozza magával a hajóját, és csak egy-két hétig fog itt tartózkodni, de addig is szeretne hajózni. Most már nem teheti meg, csak ha két hónappal előbb elkezdi megszervezni az egészet.
És mi van azzal, aki nem használja a motort, de van a hajóján, szerepel a hajólevélben? Annak nem kell ilyen engedélyt kérnie? A Vízirendészet csak attól fog ilyen engedélyt kérni, aki használja a motort?
Jelenleg egyetlen sport- és kedvtelési célú vitorláshajónak sincsen ilyen engedélye, ami azt jelenti (a Vízirendészet tájékoztatása alapján), hogy nem futhatnak ki a vízre, továbbá a 2000. évi CXII. törvényből (a köznyelvben Balaton Törvény) adódóan nem tartózkodhatnak a kikötői vizeken sem. Úgyszintén a Vízirendészet álláspontja, hogy ennek meglétét a kikötő üzemeltetőknek is vizsgálniuk kell és hiányában meg kell tagadniuk a vízretételt.
A Kenese Marina Port télen is vízen tárolta a hajók egy részét, ezek most nem lehetnének ott? Mi lesz a túra vitorlásversenyekkel? A Magyar Vitorlás Szövetség Balatoni Évadnyitó Matáv Nagydíján egy hajó sem indulhat el május 18-án?
Az már csak hab a tortán, hogy az engedélyt a környezetvédelmi normák megjelenéséig évente meg kell hosszabbítatni. Így minden évben biztosítva van a hajósoknak közel 10.000,- forintos költség.
A fentiek természetesen nagymértékben függenek a Vízirendészet hozzáállásától, a valóságban mennyire szigorúan fogják betartatni a jogszabályt. Mindenesetre a hivatalos tájékoztatás szerint az engedély hiánya szabálysértési eljárást von maga után.
Kérdés, hogy ez mi és mire jó? Jelen esetben ha ma (árpilis 7-én) elkezdek az ügyeben tevékenykedni akkor is legkorábban -persze csak akkor ha a hivatalok tudják a dolgukat- június 14-én már vízre is rakhatom a hajómat aminek a hajólevelében szerepel a motor. Tehát kis szerencsével a Mihálkovics Emlékversenyen el is tudok indulni. Kérdés, hogy az elötte lévő nagyhajós versenyeken ki fog elindulni?
Csak néhány alapvető kérdés a rendelettel kapcsolatban:
1. A törvényhozásban mennyire volt meghatározóan fontos és átgondolt a környezetvédelmi szempont ?
2. Mennyire és mi alapján mérlegelték, ill. hogy lett a törvényalkotásnál a névleges vitorlafelület / motorteljesítmény aránya 0,4 kW ?
3. Mennyire készültek fel a szakhatóságok az ügyfelek fogadására, a megfelelő tájékoztatásra, az ügyintézésre?
4. Kik és hol, ill. melyik szakhatóság vagy melyik szakhatóság felügyelete mellett, milyen apparátus végzi – ha végzi – a motorok bevizsgálását?
5. Szakemberek, műszerek?
6. Hogyan vizsgálják be, állapítják meg, a szakhatóságok mennyire környezetbarát a motor, amire kiadják a szakhatósági hozzájárulásokat és végül az engedélyt?
7. Hogyan és hol helyezik üzembe az új hajókat, amikor csak érvényes Üzemeltetési engedély birtokában helyezhető a hajó vízre?
A szakhatósági eljárás kezdeményezésének alapfeltétele az érvényes hajólevél.
8. A törvényalkotás előtt milyen szervezetek és személy szerint kik véleményezték a törvénytervezetet?