Szép időben indultunk Földvárról, ahol meglepetésünkre Telegdy Pisti is felbukkant, és amikor meghallotta, hogy Atterseere tartunk, ő is elhúzta a száját, mint mindenki, akivel eddig találkoztunk (szép hely, csak vitorlázni ne kelljen rajta…). Nem baj, lesz ami lesz.
2004. május 27–31., Attersee
Szép időben indultunk Földvárról, ahol meglepetésünkre Telegdy Pisti is felbukkant, és amikor meghallotta, hogy Atterseere tartunk, ő is elhúzta a száját, mint mindenki, akivel eddig találkoztunk (szép hely, csak vitorlázni ne kelljen rajta…). Nem baj, lesz ami lesz.
Csepergő esőben érkeztünk meg délután 3 körül, nevezés, felmérés, szerelés. Ekkorra már nem esik. Az első ember, akibe belebotlunk Urbán Szepi, fater régi cimborája, a fizimiskánkról (meg a rendszámból) kitalálta, hogy Gerebenek lehetünk. Kedves, jópofa fazon, segítünk is betűzni az árbocát. Mi még aznap vízre mentünk, hogy a másnapi tumultust elkerüljük. Holnap délben van az első rajt, és reggel még érkeznek kb 25-en.
1. nap – 2 futam
46 induló gyűlt össze, osztrákok, németek, 1-1 cseh, orosz és mi. 11-kor megnyitó, az északi szél kezd leterjedni, egy óra csúszással ki is megyünk. A reggeli eső elállt, az idő folyamatosan tisztul, a 2-3-as szél állandósul. A durván észak-déli fekvésű tavon hosszában normális virsli pályát lehet kitűzni, a tengely a keleti parthoz van közelebb, a pöffök is látványosan jobb oldalról érkeznek. Az első rajt elmegy, mi a luv csoport alsó részén kissé beragadva próbáljuk tisztára játszani magunkat. Úgyahogy sikerül is, 2-3 szélfordulót jól elkapva vágtatunk a mezőnnyel a jobb oldali hegy alá. Az első bóját 15 körül vesszük, a hátszélben még eladunk egy-két hajót, aztán elkezdünk zárkózni. Második kreuz végén tizedikek vagyunk, a hátszélben tartjuk, a befutóban még sikerül elkapni a cseh vitézeket, így 9. helyen futunk be.
A német sebész, Merkelbach kitűnő rajttal a mezőnyt lekeresztezve jó előnyt vett már az elején és magabiztosan nyert.
A második futamban jó rajttal középről indulunk, minden lehetőséget kihasználva tendálunk ismét jobbra, úgy tűnik sikeresen, a kreuz végén azonban nem voltunk elég radikálisak és egy nagyobb csoport elharsogott föllöttünk. Így az élbolyból a bójánál visszaestünk a 15. hely környékére, amit egy kör alatt megdupláztunk, a végén pár hajót fogva 26-ként csorogtunk be. Az elsőket nem is láttuk, ahhoz képest, hogy az elején karnyújtásnyira voltak. Reméltük, hogy ez lesz az ejtőnk.
Partra érve, fél hétkor már esti napsütésben levessel, pástétomos kenyérkékkel és sörrel fogadnak, viharruhás eszegetés-iszogatás, szóba elegyedés, többen hiányolják a magyar csapat többi tagját. Haza a szállásra, ami kitűnő, egyszerű cimmer feri, gyönyörű kilátással a tóra.
2. nap – 1 futam
10-re volt kiírva a rajt, de a szél erről nem tudott – halasztás. Szép idő lett, a tegnap délelőtti felhők már elvonulóban, csak a tó délnyugati oldalán álló sziklás hegyet takarják, ami ettől nem tud felmelegedni, így gátolja a termik kialakulását. Délutánra ez a probléma is elhárul, szépen leterjed északkeletről a „Rosenwind” nevű lokál szél, igaz az előző napinál kicsit gyengébb kiadásban, 2-es körül. Néha lógós, néha bennülős. 1 órakor kimegy a mezőny. Kifordulós lee rajt van, jól el is kapjuk, középen egerészve a szélfordulókkal felérünk ötödiknek. Aztán zárkózunk egy kicsit, 3-4. helyen megyünk végig, a befutó kreuz háromnegyedénél azonban jön egy leállás, amiből nagyon rosszul keveredünk ki. A minket üldöző csoport alattunk mögöttünk jobb széllel kikerül minket, így a végén 8-nak futunk be, de egy osztrákot kizárnak, így ez a nap egy hetedik helyet hozott. A két favorit, Merkelbach és Werner Fritz betliztek, a helyi Stelzl nyert, aki a verseny nevét adó Max Kastinger unokája – nagy a helyi öröm. Összetettben 12. vagyunk, de nagy a keresztbeverés, fel lehet jönni 6 körülre, de 18-ra is simán vissza lehet csúszni. Este ültetett vacsora élő sramli aláfestéssel. Bendiék erre jártak a családdal, beugrottak látogatóba.
3. nap – 2 futam
Ismét ragyogó napsütés, ma a tó legszebb arcát mutatja: szikrázó kék ég, friss 4-es szél a szokott ÉK irányból. A rajtvonal közepe és a lee bója között rajtolunk valahol. Jól megy a hajó, ki tudunk jönni a körülöttünk levők közül. A pályatengely most a tó közepénél van, a jobb oldal így már nem olyan egyértelmű, izgalmasabb a helyzet… 8 körül vesszük az első bóját, hátszélben nem vagyunk valami tigrisek, lassan, de biztosan esznek meg bennünket páran. Ráadásul a pályánkat keresztezte egy soling-verseny is és az egyik solingos elszámította magát a kikerülésünknél, belénk jött oldalt hátul, kissé lepattintva a dekk szélét. Gyorsan ezüsttel beragasztottuk, de ez az incidens nem tett jót a helyünknek. Valahol tíz körül azért megragadunk a második kreuzban, a befutóban viszont kiestünk a ritmusból 2-3 rossz takkot húzva 13-ként futottunk be.
A mai második futam egy visszalőtt rajt után másodszorra ment el, az előzőhöz hasonló, viszonylag jó, lee-közeli rajttal. Egy kedvező lepörgő frissülést kihasználva megfordultunk és jól át tudtunk menni a mezőny nagy része fölött. Nyolcadiknak vettük az első bóját, a kis terelő bója után a többiekkel ellentétben nem hazoltunk ki a kreuzoló mezőny takarásába, hanem egy jó pöffel tovább vágtattunk és maradtunk is ezen a vonalon. Ez jól fizetett, a hátszél végére feljöttünk harmadiknak Fritz és a helyi Gfreiner mögé, aki a bójavételnél valamit problémázott és lecsúszott. Mi folyamatosan közelíttetünk a vezető Fritzre, majd a szakasz felénél két jó fordulóval sikerült elé állni és a kreuzbóját már első helyen vettük. Hátszélben ránk jöttek, fej-fej mellett haladtunk végig Urbán Szepi és Fritz társaságában a bummal egymás fejét vakargatva. Végül belső hellyel Szepi fordult elsőnek, mi másodiknak, aztán Fritz, Merkelbach stb. A befutó szakasz nagyon szoros és változatos volt, hárman elöl állandóan váltottuk egymást 3-4 méter különbséggel, míg Merkelbach a végén gondolt egyet és a part alatt elkapott egy sistergős pöfföt, amivel megindult a befutó felé. Mi váltottunk elől leghamarabb arra és még pont be tudtunk fordulni alá elé a pöff aljába. Innentől kezdve egy idegölő sebességi csata folyt a célig, folyamatosan közelített ránk, de a végén éppenhogy be tudtunk csusszanni 10 centivel elé, sikerült megnyerni a futamot!!!
Ezzel feljöttünk összetettben a 6. helyre, ami az utolsó napon már nem változott, mert nem volt futam. Összességében nagyon jó kis versenyt futottunk, jó pályákon, 2-2,5 órás futamokkal, nagyrészt normális szélben. Az esélyesek végeztek elöl, a mi elvesztegetett pontjaink fölötti bosszúságot az utolsó futam feledtette és elégedetten csomagoltunk össze. Jó volt ekkora mezőnyben versenyezni, még ha az erőssége nem is volt csillagászati. Úgy érzem még egy párszor el kell ide jönnünk, hogy mi is megutáljuk ezt a helyet, egyenlőre nem sikerült…