Ahogy a Zoll Platz-ról láttuk.
Az idei hatodik versenyen a hatodik garnitúra legénységgel állt fel a csapat, úgy látszik, hogy kicsit nehezebb összeszedni azt az öt embert, mint gondoltam. Utolsó pillanatban azért összeállt a csapat, a 470-es magyar bajnok Sallai Gabóval megerősítve. A hajót Alsóörsről pénteken este vittük át Földvárra, közben megnéztük az új spit, nem keltett csalódást. Kikötés után irány a Földvári éjszaka, PUB-Lik és társai.
Reggeli kelés, nevezés, szokásos reggeli a spari büfében, ahol irdatlan mennyiségű tojás fogyhat el egy-egy ilyen hétvége alatt. A rajt 11-re volt kiírva, de a reggel lelkesen fújó szél ereje alábbhagyott, ezért halasztás volt, de nem sokkal 11 előtt kihaladtunk a vízre. A pálya kreuz-hátszél volt.
Ami feltűnő volt, hogy rengeteg hínár úszott a vízen, nyilván a tiszta víz és a napsütés következményeként. A nyolcas köztudottan szereti a hínárt, és elég sűrün hinaraztunk hol tolatva, hol strandolva a helyenként fújó szélben. Vízi halasztás volt, majdnem két óra hosszat.
Elkezdett fújni az ÉK-i szél, ki is rakták a pályát, bár szerintem elvesztegettünk 20 percet. Sebaj. Rajt a 33-asokkal és az Eliottokkal. Lee rajt volt a jó, utána húzni a tihanyi hegy alá. Ezt tette a Reneszánsz és a Zoll Platz, jelentős előnyre téve szert azokkal szemben, akik a földvári oldalt választották, ha jól emlékszem, akkor a Single Malt volt a harmadik.
Hátszélben kicsit elnéztük az irányt, Földvár felé nyitottunk Tonyóval együtt. A szelünk elállt, ránkfújt pár hajót. A leebójánál a szél megmakacsolta magát és délire váltott. Így spinnakereztünk a kreuzbójára visszafelé is, nyomunkban a Raiffeisennel. Többszöri szélváltozás és újraosztás után a Raiffesen vette elsőnek a jelet, második a Déli Szél, harmadik a Zoll Platz. „Hátszélben” éppen az Öreg elé kerültünk, amikor érvénytelenítették a futamot. Lehetett hazamenni. Este gulyás és mákostészta volt a menü, B Tóth Laci zenéjével fűszerezve. Én speciel elájultam este, úgyhogy magamba gyűjtöttem 10 óra alvást.
Egész este fújt a szél, és maradt belőle vasárnapra is, két futamott tervezett a rendezőség a 4 -5-ös északnyugati szélben. Lee rajt volt, és mi egyedül rajtoltunk itt. Az Assok remekül mutatták az irányt, így nyugodtan baktattunk a jobbik bal oldalra. Összesen kettőt fordultunk ebben a szakaszban, és elsőnek vettük a jelet az Oberon előtt. Mögöttük a Camelot és a Déli Szél érkezett. Nekünk elszakadt a luv spinnakerschottunk, úgyhogy a három hajó elrohant, és a Raiffeisen is a nyakunkra érkezett. Leebója vétel után a fockschott csomója szaladt át a riglin, ezért további métereket vesztettünk az időközben egytakkossá vált szakaszon. A csapat megoldotta a problémát, és szaladtunk tovább.
Időközben a Raiffeisen és az Oberon feljebb igazított az egytakkos pályán, minek következtében szépen beestek mögénk. Déli Szél és Camelot után harmadiknak fordultunk. Mögöttünk Oberon, Raiffeisen lemaradt kissé. Camelotot sikerült beterelni egy Nautic alá, ezért becsúsztunk melléjük, és kettőnk közé beengedtük még az Oberont is, a biztos belső hely tudatában. A pályát módosították balra, második helyen fordultunk. Kreuzban balra nyitottunk. Déli Szélnek leszakadt a fockja, így kis előnye szertefoszlott. Izgalmas, szoros befutó volt. Végül Zoll Platz, Oberon, Camelot, Déli Szél volt a sorrend, de a Camelotot később az Oberon kióvta egy jobb-balcsapásos találkozóért.
Sokat kellett várni a második futamra, viszont túl sokra nem emlékszem belőle. Lee rajt volt, és a bal oldal fizetett megint, két fordulóval mentünk a bójára. Elsőnek forultunk a No Name az Oberon előtt. És fogytak a körök, az utolsó befutó kreuzban sok fordulóval gyakoroltunk a bajnokságra tartva a No Name, Oberon, Raiffeisen triót. Raiffesen a végére megette az Oberont, így alakult ki a Zoll Platz, No Name, Raiffeisen, Oberon futamvégeredmény.
Összesítésben nyert a Zoll Platz az Oberon és a Raiffeisen előtt.
A díjkiosztót nagyon elhúzták az egyébként kitűnően rendező sparisok.