Az ember egy vitorlásversenyen sok mindenről és sok mindent tehet, hogy a verseny jól sikerüljön. Egyet nem tud befolyásolni. Az időjárást. Bár egy szavunk sem lehet az elmúlt heti két napos szélcsend fényében. A SAILING.HU Kupán sikerült jelentős Zoom8 mezőnyt összehozni, de jellemző volt szinte minden osztályra, hogy nagy létszámban és külföldi versenyzőkkel jelentek meg. Nagy kár viszont, hogy a Velencei-tóról lassan eltűnik a 470-es hajóosztály.
Az elmúlt vasárnap óta aggódva figyeltem az időjárás jelentéseket. Az előjelek elég bíztatóak voltak a hétvégére, de az ördög nem alszik alapon azért odafigyeltem. Pénteken gyönyörű időben, komoly nyugati szélben lehetett vitorlázni. Illetve délelőtt túlélni, majd délután már edzeni is lehetett.
Aki nem ismeri Agárdot, annak a következőeket kell elképzelnie. Nagyjából a tó közepén található nagytisztáson szokták a vitorlás versenyeket megrendezni. Tőle nyugatra található a jobb napokat látott evezőspálya és a klubok is. Pénteken ebben a 200 méter széles csőben közel párhuzamosan a parttal fújt a déli szél. Ritka pillanat volt az ilyen erős szél, ezért sokan ki is használták.
Az előrejelzések ezt a szelet mondták szombatra is, valamivel gyengébben és esővel megspékelve. De reggel, teljes szélcsend fogadta a a 126 hajót, aki a versenyre összegyült. Döbbenet!!! Egész héten komoly szelet jelzett a meteorológia a hétvégére, és most itt állunk hasonlóan az előző héthez szél nélkül!
Na azért nem ették olyan forrón a kását, és hamarosan ismét fújt a déli. Lényegében ebben a szélben lehet a Velencei-tavon a legnagyobb pályát kirakni. Nem is lett kicsi. Az első futam két órán keresztűl tartott úgy, hogy a szél időnként elérte a négyes erősséget is. Voltak, akiknek ez egy kicsit sok volt, így kora tavasszal, de a mezőny nagy részének nem okozott gondot a hajókezelés.
A nyugatról érkező esőfront előtt sikerült még egy futamot rendezni és a mezőny már az esőben, lassan bevonult a kikötőbe.
Este a fiatalságnak egy kis pogácsa és üdítő, míg az öregeknek sör járt. Sokáig nem maradt meg igazán semmi. De nem is erre volt szánva. Azután a nap lezárásaként az eső nagyon komolyan rákezdett, előrevetítve a másnapi időjárást.
Vasárnap azután esett és fújt. A hőmérséklet se ment 8 fok fölé, és míg reggel volt halvány remény egy-két futamra, addig az egyre erősödő szélben az is elveszett. Hamar belátta ezt a rendezés is és lelőtte a SAILING.HU Kupát.
Délben a két futam alapján eredményhirdetést tartottunk, ahol sikerült (Flachner Feri bácsi emlékeire támaszkodva) a tó elmúlt 45 évének legszebb érmeit átadni. Ezt szerénytelenség nélkül állíthatom, mivel az érmek Beliczay Zsófia unokahúgom kezének munkáját dicsérik és ha próbálom elfogulatlanul nézni, akkor is tetszik. Persze erről inkább annak véleménye az irányadó, aki nyert ilyet.
A verseny egyik érdekessége volt, hogy -információim szerint- a 2002-es Zoom VB óta most jött össze a legnagyobb mezőny az osztályban. Persze ehhez kellett az osztrák csapat, aki remélem nem bánta meg, hogy a füredi edzőtábor helyett ide jött.
A Kalóz, a Laser Radial és a Finn osztály is nemzetközire sikeredett, köszönhetően a lelkes osztrák és szerb versenyzőknek.
Mindent egybevetve, talán nem volt rossz verseny az első SAILING.HU Kupa. Az időjárás nem lett annyira jó, mint ahogy először kinézett, de: a változatosság kedvéért, most nem a szélhiány miatt nem lehetett futamot tartani vasárnap.