Az eddigi Róluk beszélni kell rovatban mindig olyanokkal beszélgettünk, akik a vitorlázásuk kapcsán kerültek előtérbe. Most rendhagyó módon egy hajótervezővel beszélgetünk, aki fiatal kora ellenére már tervezett egy olyan hajót, ami abszolút esélyes bármelyik Kékszalagon jó eredményt elérni. Legújabb terve, pedig a Hajó Magazin által kiírt 8 méteres.
Hogy kerültél kapcsolatba a vitorlázással?
Tihanyban van egy nyaralónk és innen indult el az egész. A családba került egy kis jolle, azzal kezdtem el vitorlázni. Az érdeklődés mindig megvolt mindenféle áramlástannal kapcsolatos dolog iránt és így a vitorlázás iránt is. Először persze vitorlázó repülni kezdtem el – nem vitorlázni – 17 éves koromban. Két nyarat repültem végig. Amikor ezt abbahagytam, akkor kezdtem el a vitorlázással foglalkozni, illetve a hajótervezéssel így együtt. Ahogy elkezdtem vitorlázni, úgy kezdtem a hajótervezés iránt is érdeklődni.
Ez odáig fokozódott, hogy hajótervezőnek is tanulsz?
Túlzás, hogy most tanulok, mert passzív féléveket halmozok, de az esélyem még megvan rá, hogy az legyek.
Azért ez elég gyors út volt 17 éves korodtól?
Igen. Végül is – ami lehet, hogy elég furcsán hangzik – de ez elég szorosan kötődik a repülőgép modellezéshez. 12-13 éves koromban kezdtem el repülőgép modelleket építeni, kizárólag saját tervezésűeket – mind repültek is – aztán jöttek a rádió távirányításúak, végül is a kettő elég szorosan összefügg, mindkettő az áramlástanról szól. Az aerodinamika és a repülők most is nagyon érdekelnek. A hajózás a víz miatt került előtérbe, mert nagyon szeretem a vizet.
Melyik volt az első hajód?
Amit én terveztem, az egy modell volt, amelynek hátul volt az árboca, az akkori elképzeléseim szerint. De korábban azért építettem egy jollét, ami nem saját tervezésű, hanem mindenféle innen-onnan összebuherált alkatrészekből összerakott kis hajó, ami mostanáig meg is volt. Ez egy 470-eshez hasonló kis jolle. Lehetett vele trapézolni, gennakerezni, illetve megtanulni vitorlázni. Eztán jött a modell, és a modell után, 2 éven belül építettem a Cirrus nevű kishajómat, ami már teljesen saját tervezésű és építésű, 6 méter hosszú, és amely jelenleg a Tihanyi Hajós Egyletben áll.
Rövid de sikeresnek mondható pályát futottál be eddig, hiszen a Szamuráj Jack is a te munkád.
Igen, bár még most is csodálkozom az egész történeten. A Szamuráj Jack előtt a Dinivel (Paulovits Dénes) kétszer találkoztam talán. Aztán 2004 áprilisában hallottam Marton Balázstól (aki akkortájt ott dolgozott a Dininél), hogy akar a Szalagra építeni egy hajót, azt még nem tudja milyet, csak hogy akar egy gyors hajót. Azt hiszem én másnap mentem el a Dinihez, hogy szívesen beszállnék, vannak ötleteim, meg tervek. Aztán kipakoltam elé a rajzaimat, és aznap még meg is egyeztünk, hogy építünk együtt egy hajót, ami aztán 5 hét múlva vízen is volt.
Akkor a Szamuráj Jack, teljesen saját tervezésű hajó?
Nem, végül is csak az alsó héj az, ami teljesen az én tervezésem. De egy hajó sok minden másból is áll.
Eredetileg ezt egy DN jégvitorlás árbocrendszerrel tervezted?
Az árbocot a Dini akarta, az teljesen az ő ötlete volt, régebben csinálta a Cicciolina-t, aminek volt egy olyan karbon árboca is, ami hihetetlen nagy görbületet elbírt, tehát 2 méter kihajlást bele tudott rakni az alsó részébe. És voltak jó tapasztalatai. Bár én igazából sosem láttam azt úgy működni, meg ő sem használta ezt versenyen. S azt akarta, hogy ezen a hajón próbáljuk ki, ennek a továbbfejlesztett változatát. Ennek végül is az a lényege, hogy a vitorlázatnak a denevére, az nyit is ugyan, mint egy hagyományos vitorla, de az egész felső része luvba hajlik, mert alul belemegy az a nagyon nagy ív és felül viszonylag egyenes marad, így emelőerő keletkezik a felső részen és nem pedig a víz felé, lefelé borítja az egész
rigget.
És van rá esély, hogy megvalósuljon?
Van, van persze. Beszélni mindig beszélünk róla, hogy ezt meg kell építeni, és lehet, hogy meg is csináljuk.
Az iskoládat az Russell Coutts 44-es projekt miatt hanyagolod?
Is. Most épül egy szárnyas moly is. Szeretném majd ezt tovább fejleszteni.
Russel Coutts 44 – A magyar hajós-, vitorláséletnek egy kiemelkedő projektje. Mit csinálsz ebben?
Rajzolok, segítek a Dininek az ötleteket átvinni a gyakorlatba a rajzok segítségével. Gyakorlatilag éjjel-nappal az RC44-essel foglalkozom. Egyfelől ugye a rajzolás, másfelől a gyártással kapcsolatos kitalálni való dolgok. Azért a hajó annak ellenére, hogy egy one design hajó, és hogy kész tervek alapján kell készre építeni, azért nagyon sok mindenben változott most, így hogy az 5. hajó épül. Mostanra kezd kiforrni, tehát nagyon sok dologba beleszólhattunk és bele is szóltunk. Igazából azért, mert jobbnak láttuk a saját ötleteink szerint megcsinálni és ezeket úgy el is fogadták. Többek között a rétegterv is nagyon sokban módosult a 4. hajóra, mivel egy könnyebb hajót akartak, és ezért át kellett többször is tervezni.
Részlet a Hajó Magazinból
„A korábbiakban már beszámoltunk arról az elképzelésünkről, hogy egy tervezői pályázat keretében lehetőséget teremtünk magyar mérnökök munkájának megismertetésére. Amennyiben az opponensi vélemények is kedvezőek, akkor a győztes tervet – lehetőségek szerint – megépítettjük. Ígéretünkhöz híven a hajóépítésre is pályázatot írunk ki. Nos, a tervezői pályázatra ketten jelentkeztek, de mint az hamarosan kiderült, csak Déry Attila gondolta komolyan a dolgot. Így az előzetes vázlatai alapján elkészíttettük vele a hajó kiviteli terveit. Egy dolog máris bizonyossá vált: hazánkban is van olyan tervező, aki hisz a kitartó munkában.”
Az új hajódban nekem az tűnt fel, hogy ez a szögletes forma valamennyire hasonlít a Szamuráj Jackre. Ez egy széles hajó. Nem félsz-e attól, hogy ez a hajó is, mint a széles Mini 6,5 méteres, leszerepel a hazai vizeken?
Szerintem ez a Mini hajó azért szerepelt le a hazai vizeken, mert ez egy kimondottan nagy szélre és bőszeles menetekre tervezett hajó, ennek megfelelően nagyon picike gerincíve van, és a nagyon picike gerincívnek köszönhetően a hajónak – amikor nem siklik – nagyon szélesen belemerül a tükre a vízbe. Egyrészt ez lehet az egyik oka annak, hogy lassú kis szélben, a másik pedig, hogy ezek a Mini transat hajók nagyon lassúak kreuzban, ugyanis nem kreuzra tervezték. Próbálják tuningolni a svertekkel, hogy azért valahogy kreuzoljon, de nagyon hasonlóan az Open 60-asokhoz itt is az számít, hogy bőszélben hogy mész. Mert aztán lehet, hogy jól kreuzolsz abban a 10-20 %-ban, de 80 %-ban meg az kell, hogy rohanjon a gép bőszélben.
Ehhez képest az én hajóm, annak ellenére, hogy széles, mint egy Mini transat, egészen más bordametszetekből épül fel és egészen másképp fog úszni a vízen, sokkal kisebb nedvesített felülete van a hajónak, arányához képest. És nem fogja húzni a vizet. Ellenben biztos, hogy a bőszeles teljesítménye rovására megy majd ez a dolog, de mivel a hajó nagyon könnyű és még így is, hogy a gerincíve viszonylag kicsi, nem lesz azzal szerintem gond, hogy ne legyen gyors bőszélben.
Gyakorlatban annyi vitorlát húzol rá, mint egy 8 méteresre? Jól tudom?
Nem, többet. És bár itt a 8-asokhoz hasonlítjuk, hisz azok ellen fog menni, azért ezt a hajót nem a 8-asokhoz kéne hasonlítani, mert mindenben más, a hosszát leszámítva.
És a vízballaszt, hogyan fog működni? Nyilván egy tengeri versenyhez képest gyorsan kell átpumpálni a vizet az egyik oldalról a másikra.
Hát ez biztos, hogy gyenge pontja, mert le kell engedni a víznek a nagy részét, amennyire a szél engedi fordulás előtt luvból leebe, majd fordulás után csak a maradékot kell felpumpálni. Ez egy ilyen „bátorságpróba” :-).
A tőkesúlynál is rendhagyó megoldást választottál.
Igen, forgatható tőkesúlya lesz. Tehát, hogy ezt a széles, de keskenyített vízfelületű testet jól tudjuk vinni kreuzban, ezért elengedhetetlen, hogy a kielnek a húrját, a megdőlt hajótesten kialakuló húrhoz forgassuk. Azaz a megdőlt hajónak a nedvesített felülete az egy bizonyos szöget zárt be a hajó geometriai hossztengelyével. Ami a hajó formájából adódóan egy viszonylag magas érték, tehát olyan 7-8° és hiába alakul ki ez a nedvesített felület a dőlt hajótesten, hogyha a tőkesúlyt nem forgatjuk el ennek megfelelően, akkor hiábavaló az egész, hiszen ez a szabályos forma közel sem fog a saját tengelye irányába menni.
Régen a kalózban nem volt korlátozva a svertszekrény szélessége. Azt csinálták, hogy fogtak faékeket és a luv-oldalon beleverték a svertszekrény hátuljába és gyakorlatilag ezzel
elforgathatták kicsit a svertet. Ugyanez a koncepció, hogy így élesebbé vált a hajó, illetve a térnyerése jobb volt. Erről beszélünk, ugye?
Pontosan, csak itt azért van nagyobb jelentősége, mert így a hajótest ellenállása fog ezáltal csökkeni, tehát ez egy olyan nagy szög, hogyha ezt elfordítom a tőkesúlyon, akkor a vitorlákkal ezt kompenzálni kell, kvázi lazább vitorlákkal kell menni kreuzban…
És nem is tudsz akkor olyan élesen?
De igen, tudok olyan élesen, csak ha én a vitorlákat, mint hogyha egy középen lévő tőkesúlyú hajó lenne, úgy tartanám és elforgatnám, akkor ugyan élesedne a hajó, de le is lassulna., tehát a térnyerése romlana. Azért csinálom a kiel elforgatást, hogy kisebb legyen a súrlódása a hajónak, mert akkor a kialakult megdőlt, nedvesített felület hossztengelyében fog úszni, de hogy ne lassuljon le, ezért körülbelül annyi fokot, amennyivel elforgattam a tőkesúlyt, ugyanannyival kijjebb kell engedni a bummot, meg a fockot.
Hogy lesz ez a forgatás megoldva?
Nagyon egyszerűen, csigasorral. Lesz a tőkesúly ház mögött egy a tőkesúlyból hátrafelé kiálló lemez, és azt a lemezt lehet, majd csigasorral jobbra illetve balra húzni.
Valamit még mondanál a hajóról? Az extrákat illetően?
Magyarországon ilyen hajók nem nagyon vannak, inkább az Open 60-asokra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a bordametszete az nem olyan, hogy egy lapos ellipszis a végén egy töréssel, hanem egy nagyon széles szabályos ellipszis, aminek az a következménye, hogy a hajónak, amikor nem dől, akkor lényegesen kisebb a nedvesített felülete. Tehát ebből következően a kezdeti formastabilitása is kisebb, de cserében azt érem el, hogy a hajó nem fogja kis szélben húzni a vizet.
A versenyzés maga érdekel, vagy csak olyan szinten érdeklődsz, hogy a hajót tervezed?
Érdekel persze. Sőt, az én egyik nagy bánatom, hogy a kishajós versenyzés kimaradt az életemből. Pótolni szívesen pótolnám, ha lenne rá időm, az mindenképpen nagyon fontos. Én teljesen másképp tanultam meg vitorlázni, mint azok, akiket megtanítottak mondjuk egy klubban, mert amikor én elkezdtem vitorlázni, tökéletesen tudtam a fizikáját a dolgoknak, és én az alapján kezdtem el mindent állítgatni. Szerintem ez hatalmas különbséget jelent azzal szemben, mint amikor egy gyereket beültetnek 10 évesen egy Optimistbe, és a saját tapasztalatai, meg az edzője tanácsai alapján megtanul vitorlázni. Mert akkor ő gyakorlatilag egy ösztönös vitorlázóvá válik. Mondjuk, mint amikor beültetnél egy olyan embert, aki életében nem vitorlázott, de megtanítottad a fizikájára, akkor valószínűleg ő is tudna. Bár lehet, hogy ötször rosszabbul, mert ő olyan fogásokra sosem fog rájönni magától, vagy csak egy évtized után, mint amiket egy versenyző megtanított egy 10 éves gyereknek.
A TBS Nagydíj nem foglalkoztat?
Dehogynem, minden évben. 2005-ben majdnem elindultam, de több minden hiányzott. Akkor lettem azért egy kicsit rosszul 2005-ben, amikor megláttam, hogy a Mini transat hajó nem megy, mert arra nagyon kíváncsi vagyok, és azt a hajót szívesen elvittem volna. Akárhányadik helyen, de annak az állítgatásai nagyon tetszenek és szerintem akkor az is lehetett azzal a baj, hogy az eddigi versenyzők a szokásos kishajós vitorlázós tudással akarták beállítani, de hát egy csomó olyan dolog van rajta, ami nincs az ő hajóikon. Azért idén megpróbálom majd megszerezni. Már csak tanulás végett is. Azért nagy szélben meglepetést okozhatna egyszer az a hajó pl. hidegfrontban, félszélben.
A TBS Nagydíjra készül egy másik hajó Fa Nándor hajója. Annak a tervezésében is részt vettél?
A hajót a Nándi tervezte én inkább csak formába öntöttem. Úgy kezdődött, hogy a Nándi hívott fel, hogy van-e kedvem ebben segíteni? Mondtam, hogy igen. Végül is olyan határozott elképzelésekkel volt tele, meg rajzokkal, hogy csak meg kellett rajzolnom.
Az Open 60-asoknál is kezd a szögletesség megjelenni?
Egy tervező csinálta szögletessé eddig, ő Marc Lombard. A Sil-t, meg a Bonduelle-t, amik egyformák. Végül is egyetlenegy terv van, amibe eddig bejött a szögletesség. Annak ellenére, hogy a Bonduelle szögletes, az Ecover meg nem, ezek az új hajók nagyon hasonlóak, tehát nagyon kicsi különbség van szerintem a Bonduelle meg az Ecover között. Mind a kettőben nagyon széles, lapos ív van középen, s utána
kis füle van kétoldalt. Azért, hogy a végstabilitása még tovább nőjön, meg hogy a fedélzet ne merüljön a víz alá egy komolyabb dőlésnél, mint például a Parlier-nek a kék hajója (Aquitania Innovation). Az a hajó az úgy dőlt, hogy a korlátok 20 cm-rel a víz alatt voltak. És így újabban még beleraktak egy plusz térfogatot a legszélére, hogy nagyobb dőlésnél ne érje a deck a vizet.
VOR 70-esekről mi a véleményed?
A hajók szuperek, csak nem tudom, hogy mi értelme van ennek az egész versenynek. Inkább kellett volna, valami olyasmit csinálni, ami olcsóbb, lehet hogy lassabb, de ugyanilyen látványos, és háromszor ennyi hajó indul. Ehelyett méregdrága, nagyon-nagyon profi hajókat építtettek, és egy-két csapat kivételével nagyon amatőr módon viszik.
Mik a távolabbi elképzeléseid? Esetleg külföldben gondolkodtál már?
Tapasztalatszerzésre mindenképpen szeretnék, akárhova, ahol ebben még lehet fejlődni. Főleg a tervezésben látom úgy, hogy Magyarországon nem lehet igazán megtanulni azokat a dolgokat. Magyarországon, akik eddig hajót építettek, azok 90 %-ban valamit átépítettek vagy átterveztek. Vagy volt valami a ház mögött és odament egy kicsit átalakítgatni – ez volt a koncepció… Tervezésben az egyetemen nagyon komoly elméleti tudást lehet szerezni, de ugyanakkor nincsenek olyan tapasztalatai az ottani tanároknak, mint mondjuk Új-Zélandról, vagy Amerikából, ahol Amerika Kupa hajót is fejleszt esetleg az illető tanár, vagy részt vesz ilyenben.
Köszönöm.