Majthényi Szabolcs és Domokos András részletes, szakmai e-mail beszámolója a tegnapi hetedik és nyolcadik futamról. A világbajnoki cím tehát már megvan, ma az utolsó futamban nem csak az ezüst sombreróért vitorláznak (ezt az örökös vándordíjat az az egység nyeri, amelynek az összesített eredménye kieső futamok nélkül is a legjobb), hanem egyszerűen szeretnék megnyerni ezen a VB-n a nyolcadik futamukat is. Hiába, evés közben jön meg az étvágy… A meteorológusok mára még a tegnapinál is erősebb szelet várnak – ezek között az időjárási körülmények között pedig a magyar páros egyértelműen a világ legjobbja.
A beszámolók:
7. futam
A meteorológia 15-20 csomós ÉK-i szelet jósolt, de már kifelé vitorlázva elérte a 20 csomót, így 3. ringlire váltottunk. A 10 órai rajtra már a hullámok is jól megnőttek, a futam előtti bevitorlázáskor igen csak figyelni kellett, amikor spinnakert húztunk.
A vonal szimmetrikus volt, mégis a leerajtot választottuk, mert az áramlás a rajtnál DK-i volt, tehát jobb csapáson kicsit jobbról-hátulról jött és lefelé tolt, és mi úgy kalkuláltuk, hogy a parthoz közeledve a mélyebb részeken átfordul délire és megerősödik, így azt, aki előbb odaér, beemeli a többiek elé.
Ez így is lett, de közben a szél 15 fokot pörgött jobbra, így hiába voltunk elsők a baloldalon, három hajó, akik meghúzták a jobb oldalt, lekereszteztek minket. Igaz, hogy a jobb sebességünknek köszönhetően csak egy-egy hajóhosszal.
Viszont mivel nekünk csak egyet kellett fordulnunk, a többieknek meg kettőt, sejtettük, hogy szoros lesz a bójavétel.
Az első bójánál tehát éppenhogy csak becsúsztunk régi nagy ellenfelünknek, a háromszoros világbajnok McCrossinnak, mögöttük meg ott loholt a holland van der Pol testvérpáros. Az ausztrált a spinyóhúzásnál lenyomtuk, de a hollandok lúvolva támadtak hátulról, így nem tudtunk a raumbója felé haladni, ami a szélforduló miatt kissé hátszelesebb irányban volt.McCrossinék így előttünk fordultak.
Az ötös-hatos szél, az oldalról érkező lórúgásszerű pöffjeivel és a nagy, de nagyon rövid hullámok igencsak próbára tették a versenyzők képessségeit és főleg a felszerelések megbízhatóságát.
Mi szinte semmit sem láttunk a spriccelő víztől, és a hajó folyamatosan belerohant a következő hullámba, ilyenkor a sebességünk a felére csökkent, viszont óriási erő ébredt a vitorlákon és a kormányon is, ha az ember egyenesben akarta tartani a hajót. Ezt az igénybevételt pár hajó nem bírta, köztük a már éppen feljövőben lévő AUS 37 eredeti Mader kormánya, (amit mi nem véletlenül nem használunk, mert két éve Dániában letört a hajó mögül – igaz, 40 csomós szélben…), de volt aki csak simán felborult, amikor beszorult két hullám közé.
A szakasz utolsó harmadára nekünk is le kellett húznunk a spinnakert, mert nem tudtunk a bójára menni, de szerencsére kezünkben volt az irányítás. A cirkáló szakasz elég nyugalmasan zajlott, mivel az utánunk jövő hajóknál élesebben tudtunk vitorlázni, ugyanazzal a sebességgel (ez főleg dániai edzőtáborainknak köszönhető, ahol rendre ilyen szelekben vitorláztunk a legmegfelelőbb edzőpartnerrel) – és így tetemes előnnyel vettük a kreuzbóját.
A hátszél megintcsak izgalmas volt, többször átdöftük az előttünk levő hullámokat, ami jól elmerítette a hajót, de ez már nem volt olyan veszélyes. A rendezőség viszont úgy döntött, hogy befuttat hátszélben, annyira szétzilálódott a mezőny. Utánunk 200 méterrel futott be a holland NED 32, akik nagyon jól muzsikálnak erős szélben, majd ITA10, akikről később kiderült, hogy korai rajtosok voltak (még most is óvnak), aztán GER 87 és AUS 33, akiknek a spinnkerbum kihúzó csigája kiszakadt a deckből.
8. futam
A szél kicsit enyhül, kb. 15-18 csomó, kicsit lúvos a rajt. Mint kiderült, nagy ellenfelünk az AUS 37 többszörösen hátrányos helyzetbe került, hiszen a kormánytörést követő borulás után (még ki is óvták volna őket korai rajtért), már nem értek vissza a nyolcadik futamra. Ezzel ők kiestek a dobogóra esélyesek közül.
Mi jól rajtoltunk a luv harmadban, semmi kockáztatás, a többiek alattunk. Már senkire nem figyelünk igazán, a szélre vitorlázunk. Elsőként érnénk a kreuzbójához, de nem merek befordulni a bója felé jobbcsapáson haladó GER 87 elé-alá, mert úgy érzem, nem tudja még venni a bóját.
Tovább húzzuk, és fordulunk. Mégis tudja venni! Nem baj, fő a biztonság. Csak épphogy elénk tornássza magát, de a spinyóhúzás előtt följebb helyezkedünk és egy hullámon siklatva húzzuk fel a vitorlát, így átcsúszunk felette.
Õ viszont visszatámad, jobban használ ki egy hullámot, ismét előttünk van.
Végig a sarkában vagyunk, de csak a szakasz végére tudunk fölé kerülni, amikor már nem sokra megyünk ezzel, ő ugyanis beejt a bójához, és ott halzol. Mi viszont már meghalzolva érünk oda, így majdnem fölötte vagyunk. A szél azonban kihagy, és ki tud csúszni alólunk. Két hajóhosszal veszi előttünk a leebóját, de mi élesebbek vagyunk és csökken a távolság. Kicsit lepörög a szél, ők megfordulnak és épphogy lekereszteznek. Tovább húzzuk 50 méterrel, és fordulunk. A következő 5 percben viszont 10 fokot fordul a szél, így nagyon megcsúsznak, ráadásul frissebb csíkokat kapnak.
50 m az előnyük a kreuzbójánál, az olaszok pedig ugyancsak feljönnek balról és 20-30 méterre megközelítenek. Hátszélben keressük a csíkokat, és ráhalzolunk a pörgésekre. A németek fognak, de mindig későn halzolnak, sőt az utolsónál egészen elengednek minket balra, ahol frissebb csíkokat kapunk. Látszik, hogy ők nem a “keletnémet iskolában” nevelkedtek!
Halzolás után jobbcsapáson siklatunk a bóják felé (a hátszél végén ugyanis kapu van) kitekert génuával, ők behalzolnak elénk kb. 30 méter előnnyel és a bal oldali bóját választják. Mi a verseny alatt először tudjuk kihasználni a kapu előnyét, és a jobb oldalit választjuk, ami előnyösebb, mert nem kell halzolnunk és az utolsó 50 méteren is siklatunk.
Õk a plusz halzolás és a plusz forduló miatt elvesztik maradék előnyüket is, és elkezdünk kicsúszni nekik.Már lehet, hogy le tudnánk keresztezni őket, de várunk egy lepörgést, és akkor fordulunk. Fordulnak ők is, de tisztán felettük vagyunk. Húzzuk a balcsapást mindketten, közben pörög le a szél és kicsit kicsúsznak. Mikor elérkezettnek látják a pillanatot, fordulnak – de mi is kapunk egy szélcsíkot, így egy hajóhosszal eléjük tudunk fordulni. Õk azonnal fordulnak, mi pedig rájuk. Ezt még kétszer eljátsszuk, de addigra már kiszorulnak jobbra, ismét nyerünk. Harmadik az ITA 10. Holnap a sombreróért vitorlázunk, szeretnénk a nyolcadik futamgyőzelmünket is megszerezni. Erősebb szelet ígérnek, mint a mai volt, ugyanebből az irányból.
Visy László
Grátisz áprilisi naptárkép a világbajnokokról (A képernyőfelbontásának megfelelő méretű képet megnyitva jobb egérgombbal „beállítás háttérként”)
