Elöször esett meg harmadik horvát IOM túrámon, hogy kicsiny hajómnak és kissé durva lelkemnek is megfelelõ szél fújt, persze elötte egy napon keresztül kellett ázni, hogy ezt kiérdemeljem. Most Gyula sem tartott velem.
Az is elöször fordult elõ, hogy 19 hajó lévén csak egy csoportban kellett versenyezni. Ez jó, mert sok futamban tudunk indulni és nem ragadunk a parton, de rossz is, mert kicsi a mezõny. Mondjuk örülnék, ha itthon ez lenne a kicsi mezõny. Hálából az idõ esõvel kezdõdött és a szombat ily módon telt el. A szél a part felöl fújt és pár futam még aznap lement. Persze kevesebb mint szerettem volna, és több, mint ami ebben az esõben jól esett. Oda- oda- éregettem, de még annyit nem sikerült fejlödnöm, hogy az elsõ helyet meg is tudjam tartani. Az mindenképpen látszott, hogy ha fúj, akkor közelebb kerülök az élmezõnyhöz. Ha nem akadtam össze valakivel, akkor öt-hat körül mindenképpen felértem az elsõ bójához, de ebben a szélben fel is tudtam jönni.
A szállással volt azért egy kis baj. A Hotel Zenta nevezetû szállodát nem javaslom, mert drága miközben igen-igen ócska. Persze a vasárnap reggelire megevett hideg vízben ázó virsli sem tett jót a népszerûségének.
Szóval vasárnap jó, nagyon jó szélben kezdõdött. Jó nagy hullámok és éppen csak viselhetõ 1-es rigg. Élveztem nagyon. Addig amíg fújt. Az elõzetes tervem az volt, hogy a középmezõnynél elöbbre végezzek. Jelen esetben a 8. hely vagy annál elöbbre volt a cél. Nem is volt különösebb bajom ennek elérésére, amíg pár futammal a vége elött leállt a szél és a hatalmas döghullámokban hihetetlen sebességhátrányban kezdtem lenni, amit egész a végéig nem is tudtam orvosolni. Így lecsúsztam a 9. helyre, ami nem mutat túl sok fejlõdést, viszont elég jót vitorláztam.
Splittet mindig is szerettem, most sem okozott csalódást és ismét sokat okultam. Az állításaim kezdenek letisztulni éshamarosan már elég gyorsan tudom a különbözõ szélviszonyokra megcsinálni azt a vitorlaalakot amit szeretnék…..