Ez az első hír, ami az utóbbi időkben eljutott hozzám és szívet melengetően hatott. Egyrészt mert Ricsi küzdelmét magam is egy időben közelről láthattam, másrészt meg bár nem tudom mekkora lehetett az öröme, de elképzelni mindenképpen el tudom, hogy milyen érzés lehetett kilenc év után ismét hajóra szállni.
2000 augusztusában Bajnoki Cím megszerzése után a vitorlás csapat egy része fürdőzni idult az alsóörsi strandra. Egy balul elsült vízbeugrás ( kis vízben hason siklás próbált lenni ) után Ricsi súlyos gerincsérülést szenvedett. A hosszú rehabilitáció után „stabilizált” állapotban van, igaz nyaktól lefelé lebénult. Azelött a vitorázás életformája volt, ma viszont a sérülés mértéke, és az ezzel járó nehézségek, igencsak korlátozzák a szabad életben. Pedig mint tudjuk a vitorlázásban a szabadság érzése igen csak meghatározó.
Érdekes volt részesének lenni egy ilyen szép napnak, mikor újra látom, hogy a bátyám egy hajó fedélzetén ideálisnak mondható körülmények közt, mintha ma lett volna, figyeli a szálakat és felszólít, hogy fordulunk. Óvatosan elfordítja a kormányt és pont addig engedi a hajót fordulni, mindha egy verseny kiélezett helyzete lenne. Ehhez pedig neki minden izmát meg kell mozdítani.
A hosszú kitartó erőfeszítés a végén mindig célba ér, legyen ez péda mindenkinek.
Csak így, tovább!
Scholtz Imre
