Az első vélemények az AC protokollal kapcsolatosan.
A legnagyobb változások dióhéjban: A 34. AC-ra 2013-ban kerül sor, lehetséges helyszínek: Valencia, Róma, San Francisco. 2011-től világkupa sorozat a kihívók számára. 2012-től ifjúsági AC. Rövidebb, pörgős futamok. Csökkentett halasztási idő, szélbiztos helyszínek a sorozat alatt.
Elsőként a World Match Racing Tour adott ki sajtóközleményt. Simulékonyan fogadták a többtestűeket favorizáló hírt, de ez nem is meglepő, hiszen az AC után ők uralják a párosverseny világát, részint emberanyagban belőlük táplálkozik az AC. Az eddig csak egytestűeknek rendezett versenysorozat vezetősége ezek után többtestűek versenyét is fontolóra veszi, ha az ISAF és a versenyzők is úgy akarják.
A csapatok közül a TeamOrigin szólalt meg először. Õk is pozitívan fogadták a híreket. Grant Simmer azt emelte ki, hogy az is nagy változás, hogy egy tervező a jövőben több csapatnak is dolgozhat.
Az Emirates Team New Zealand sem maradt csendben, Grant Dalton videóinterjúban ismertette álláspontját. Az első meglepetés az időpont volt számukra, a csapat 2014-re számított, de elégedettek 2013-mal is – legalább egy évvel alacsonyabb a költségvetés is. Jobban örültek volna az egytestűeknek, de pár hónapja már sejtették a többtestűek korszakának eljövetelét, így kerülhetett megfigyelőjük New Yorkba a C-osztályos katamaránok Kis AC-jére és kezdték meg a többtestű szakértők toborzását. A 34. AC helyszíneként San Franciscot preferálnák, de elképzelhető, hogy a pénz miatt Róma mellett döntenek az illetékesek. Véleménye szerint az elképzelhető kihívók a következők: a britek, a svédek, az oroszok, a fő kihívó Mascalzone Latino és persze az ETNZ, számuk a nagy költségek miatt redukálódik le, és akik nem kezdnek most, azok nagyon lemaradnak a fejlesztésben. (Valamiért az Alinghi kimaradt a felsorolásból.) A nagy változás miatt várhatóan nagy lesz a különbség a hajók sebessége között az első körben, de ez egytestűeknél is így volt, ha új osztály jelent meg.
(Annyi bizonyos, hogy most is mélyen a zsebébe kell nyúlni annak, aki a 34. AC-n részt kíván venni. 2011 áprilisában 1,5 millió dollár biztosítékot kell letétbe helyeznie annak, aki indulni szeretne, de újabb 1,5 millió dollár vár azokra, akiknek sérül az első garanciális biztosítékuk. Nevezési díj 1 millió euró.)
Dean Barker a Sail-World online magazinnak adott interjújában elsőként a költségeket említi. Nem hisz abban, hogy túlságosan költségkímélő lenne, mivel a 72-est nekik kell megépíteniük. Hiába beszélgettek a nyáron Russell-lal és hiába olvasták a vázlatos protokollt, az köszönőviszonyban sem volt a most látottal. A nyáron még azt hitték a vázlat egytestűekre íródott. Persze a katamarán sem meglepetés. De sok a nyitott kérdés, mint például, hogy a 45-öst hány ember viszi majd.
A New Yorkban látott tapasztalatok alapján szerinte a hajó 10%-ban, a szárny 90%-ban számít. És egy új többtestű fejlesztése olyannyira különbözik az egytestű fejlesztéstől, mint a kréta és a sajt. Míg az egytestűeknél egy mérföldön egy másodperces gyorsítás már eredmény, itt jelenleg akár egy csomó vagy afeletti is lehet a nyereség.