A csütörtöktől vasárnapig tartó események valóban kalandosak voltak.
Idén ismét engem ért a megtiszteltetés, hogy vízi rendezést prezentálhattam a fertő-tavi bajnokságon. Ez nem tűnt most túl egyszerűnek, mert egy kisebb betegség erősen hátráltatott. Na de végül nem ettől lett kalandos a hétvége.
Act1
Csütörtökön Agárdról neki vágtunk a túrának ötösben vagyis két finnes, két finn és jómagam. Az haladási sebességünk hamarosan gyök kettő alá zuhant, amikor is az M1 forgalmát megakasztotta egy komolyabb baleset. Hosszas bolyongás után végül felvettük az utazótempót, de közben meg is éheztünk. Nos, megálltunk egy benzinkútnál, ami mögött hamburgeres és étterem látszott. A hamburgeres csak látszott, mert üres helyiségekben senki sem várt minket, ezért átültünk a szomszédos étterembe.
Az árak igen magasak voltak, de eddig a dolog szabadon választott, hiszen itt még felállhattunk volna. Nem tettük. Hiba volt. A repertoárban szerepelt elfelejtett rendelés, végtelen várakozási idő, elfelejtett fizetési szándék, elkevert számla, apró betűs részben közölt szerviz díj, ezért lázadozó és egyébként kissé lustának tűnő pincér, aki 150 Ft-ot Euroban akart visszaadni, nehogy vissza kelljen mennie az eladó térbe. (kíváncsi lennék mennyi Eurot akart adni? 43 centet?) Engem személy szerint az fogott meg, hogy a kenyeret külön felszámolták, bár sokan azt mondták, hogy máshol is van ilyen. Én húsz éve nem találkoztam vele.
Én inkább foglalt szobát kérnék. Az olcsóbb?
Végül vagy két óra elmúltával csak elszabadultunk és az egyetlen pozitívum legalább, hogy a kaja jó volt. Bár ezek után nem tartottuk kizártnak, hogy ez ügyben is megérik a meglepetés. Szerencsére tévedtünk.
Estére meg is érkeztünk Fertőrákosra, ahol zsúfolásig megtelt az FVE kikötője. A 6 osztályban 70 fölötti induló létszám az utóbbi időben szokatlan volt errefelé. Azért ez nem okozott olyan nagy fennakadást.
Act 2
Másnap összeállni látszott az egész rendszer, amiben a résztvevők egy szerintem is jogos kritikát fogalmaztak meg. Mégpedig azt, hogy egy három napos versenyen is induljon el az első nap időben és ne a megnyitóval kezdődjön 10-kor, hanem versennyel. A protokolláris rész bőven elfér este is a futamok után. Ez persze nem véletlenül fogalmazódott meg. Így esett, hogy az egész addig remekül fújó szél a 12-kor kezdődő első futamra már leállt és csak kínlódás, próbálkozás maradt. Az esti étkezés persze sok mindenért kárpótolt, de azért maradt bennünk hiányérzet. -1 futam
Act3
A meteorológia remek szelet ígért ezért bizakodva álltunk neki a napnak. Az első futamban nem is csalódtunk. Fújt is, verseny is volt, csak a pálya sikerült túl nagyra és egy technikai malőr miatt az igen jól fújó szélben majdnem egy fél órát késett a rajt. Ez a második futamra égett igazán a körmünkre, amikor is leállt a szél és éppen be lehetett futtatni azt. A leálló szél miatt a parti halasztás látszott jó megoldásnak. Hamarosan megjött a nyugatról sötét felhőkből vihart ígérő áldás, nagy esővel, széllel így maradt aznapra a két futam. -1 futam
Act4
Na most már ránk fért volna egy kis szerencse, bár az időjárás mást ígért. Minden esetre a rajt időpontja előbbre jött egy órával. Az olaj víz ennek ellenére nem bíztatott sok jóval. Nem sokkal 10 előtt viszont elkezdett lengedezni a déli szél. A helyi erők súgásának köszönhetően vízre mentünk és a nagy nullás semmiben még pálya is született. A nem is olyan váratlanul érkező déli szelet készen fogadta a mezőny. +1 futam
Sajnos még elmozdult a széltengely és a finnes rajtot vissza kellett lőni és pályát módosítani. De egész frappánsnak tűnt a megoldás. Minden esetre talán megjött végre a szerencse faktor. Gyorsan lepörgött két futam és ezzel fel is lélegezhettünk, hiszen ezzel a nappal a meteorológiai előrejelzések miatt nem számoltunk túlságosan.
Az üröm az örömben, hogy a finneseknek a limitidő lejárta előtt talán még kijött volna egy futam, de a Jóisten ezt nem így akarta és markánsan elforgatta a szelet. -1 futam
Összességében a hétvége rendezői szempontból nem volt egy álom. Szerencsénk sem volt és heroikus küzdelmet folytattunk a technikával (váratlanul lerobbant motorosok, bójasúlyok elvesztése, bizonyos helyeken elnémuló rádiók). Ennek ellenére a vasárnap egy kicsit talán helyre rázta az önbecsülésünket.
A Fertő-tónak egyetlen nagy baja van jelenleg. Lassan a hínár megeszi az egész magyar részt. A versenyzőknek plusz feladatot adott a hínármezők leküzdése. De hogy érdemes ide eljönni, az biztos. A Juditok sütijei, a vendégszeretet és a tó miatt is.
Azt azért szomorúan vettem tudomásul, hogy a szomszédos Ausztriából nem jött versenyző, a tó magyar részének legnagyobb versenyére.
Fotó: Böröcz Berta, Demeczky Mihály