Kielzugvogel flottabajnokság Agárdon
A hétvégén rendeztük a Magyar Kielzugvogel Flotta első bajnokságát Agárdon, a Yacht Klub Agárdban, a vándormadarak bázisán. Az előrejelzések ugyan még csütörtökön is sportos 9-10 csomós szelet ígértek, végül leginkább az orosz rulettre hajazott a bajnokság, bár vasárnap végre élénk szélben sikerült két igazán sportos futamot rendezni, bár a vége emebertpróbáló cammogás lett.
Az elmúlt ősszel megalakult Magyar Kielzugvogel Flotta Egyesület az első júniusi hétvégére hirdette meg első flottabajnokságát. Az elmúlt években gyorsütemben szaporodott a vándormadarak száma a Yacht Klub Agárdban (YKA), de a három napos, hat futamosra tervezett versenyre végül is hat egység nevezett.
Az időjósok még csütörtökön is sportos szelet ígértek a kánikula mellé, és még pénteken is kitartottak az 5-7 csomós prognosis mellett. A kiírás szerint a bajnokság pénteken egy túra futammal kezdődött. A négy órára tervezett rajt előtt szinte teljes szélcsendben zajlott a nevezés, de mire a flotta kihajózott, jot némi frissülés. A mezőnynek az YKA előtti rajttól a Vaskapu átjárón keresztül, a Szúnyogszget előtt elvitorlázva, majd a Cserepes sziget mögött kibújva kellett venni a Nagytisztás északi oldalán lévő bóját, majd onnan vissz az YKA előtti befutóra. A rajt után viszonylag gyorsan kiderült, a mezőny rendkívül kiegyenlített, a hat hajó nagyon egyben maradt. A Vaskapu után csíkos lett a szél, és újra és újra átrendezte a sorrendet. A Szúnyog sziget előtt, szépen sorban húztak el a madarak, aztán a Cserepes sziget mögött, egy limányban beragadtak néhányan, de azután a Nagytisztásra érve ismét nyitott let a közdelem egy időre a második helytől kezdve. A bójavétel után egy leállásokkal, vices, vagy inkább bosszantó szélfordulókkal, igazi Velencei tavi össze-vissza széllel kellett a mezőnynek megbírkózni, az YKA felé vitorlázva.
Szombatra négy pályafutamot terveztünk, de mindössze egyet sikerült tartani. Délelőtt is kivitorláztunk uygan a Hosszú tisztásra, és kifelé menet még egészen ígéretesnek tűnt a helyzet, élénkülni látszott a légmozgás, de aztán megállt, és csak foltokban fújt, visszavitorlázni sem volt könnyű a kikötőbe. Felmerült a lehetősége, hogy aakárcsak szélcsendben a német sporttársak puffertdobó versennyel ütjük el az időt, vagy kikötői Nadap-kőszórás párosversenyt tartunk, és többféle vices időtöltés lehetőségével kacérkodtunk, de aztán déltájban úgy tűnt a Nagytisztáson van annyi szél, hogy egy futamot lezavarjunk. Gyorsan kivitorláztunk, és valóban a deli part mentén kellemes kettesben reptettük a madarakat. A rajt idején még ki is tartott, de azután ismét felszívódott egy egy csíkban, átrendezve a töbször is a sorrendet. A második körre ismét összefújta a szél a mezőnyt, a hat ahjó szinte egy bokorban araszolt az addigra rendkívül erőtlenné vált szélben a befutó felé. A hat egység majdnem egyszerre futott be. Látszott, több futamra esély sincs aznap.
A szombat esti gulyásparti alatt született a döntés, hogy vasárnap az előzetes tervekkel ellentétben nem egy túra, hanem két pályafutamot próbálunk tartan, hogy legalább négy érvényes futam alapján eredméynt tudjunk hirdetni a harmadik napon. Vasárnap reggel kiábrándítóan sima volt a víz még reggel nyolckor, de azután élénkülni kezdett és a délkeleti szél hamar kifújt minket a Hosszútisztásra. Dinnyés felé indult a karcos menet, élénk szélben. Mindhárom napon nyilvánvaló volt, hogy a hajók egyrészt nagyon egyformák, ahogyan egy onedesign osztálytól ez elvárható, és az is, hogy a ezért olykor apróságokon múlik egy-egy pozíció megszerzése, vagy elvesztése. Erőből előzni nem nagyon lehet, ha csak valaki nem hibázik nagyot, viszont a taktika és a finom beállítások aranyat érnek. Gyors, alig negyven perces, pörgös futam után átvitorláztunk a Nagyatisztásra, a vasárnapi második futamra. Nem tudnie mennyire volt szerencsés választás. Az északkeleti sarokban egy egészen hosszú, a futam végére nyilvánvalóan igen ambíciózus hosszúságú pályát álíltottak a rendezők a mezőny elé. Az első négy hajó viszonylag együtt futott be, de az utolsó kettőnek a második hátseles szakasz egy örökkévalóságnak tűnt, és persze a többieknek isl, akik rendkívül sportszerűen a vízen várták be a még versenyben lévő két hajót. Közös döntésünk volt, hogy ezzel végetért a 2015-ös flottabajnokság.
Számos tanúlság adja magát, a legfontosabb azonban talán mégis az, hogy ugyan az időjárás egyáltalán nem kedvezett nekünk – több volt a nap, és kevesebb a szél, mint kellett volna -, de mégis jót vitorláztunk. Sipi köszönte a “játékot” az eredményhirdetés után, ami azt hiszem rendkívül tömör értékelés és összefoglalás is egyben. Jó játék volt, egymással, technikával, széllel.
A flottabajnoskág végeredménye:
- Majthényi Zsombor, Kovács István
- Visy Gergely, Visy Márk
- Belley László, Bérczi Péter
- Sipos Bence, Sipos Péter
- Hlavay Richárd, Nyéki András
- Kollár Miklós, Puskás Bendegúz