A Kékszalag Európa legnagyobb tókerülő versenye. Mégis van még mit fejlődniük a versenyzőknek, a versenyrendezőknek és a bíráknak egyaránt.
Persze tudom, hogy mindig lehet fejlődni, de a kézenfekvő hibákra szerintem érdemes minél előbb megoldást találni. Bízom benne, hogy valamilyen formában segítséget tudunk nyújtani ebben, ezért is szántam rá magam ennek cikksorozatnak a megírására.
Kezdem az engem leginkább piszkáló dologgal, ami a navigációs fények hiányával vagy helytelen használatával kapcsolatos. Felmerült bennem a kérdés egy éjszakai rohanás során, hogy miért vannak olyan hajók, amelyeknek vagy egyáltalán nem égnek a navigációs fényei, vagy égnek, de helytelenül, mert mindent felkapcsolnak, mint egy jobb csilláron. Ennek utána is kérdeztem a versenybíróságnál, mert az volt az érzésem, hogy ez azért fordul elő ilyen mennyiségben, mert a „látni és látszani” szabálynak sokan csak az egyik felét tartják fontosnak – azt, amelyik számukra kedvező – és ezt szankcionálás hiányában büntetlenül meg is tehetik.
Példaképpen tudom felhozni a Bol’Dor pár évvel ezelőtti versenyét, amelyen Russell Coutts (nem hiszem, hogy be kellene mutatni) valami technikai hiba miatt nem tudta használni a navigációs fényeit. A zsűri természetesen gondolkodás nélkül kizárta, ő pedig szó nélkül tudomásul vette és elfogadta a büntetést.
Mi ebből a tanulság?
Egyrészről lehet valaki bármekkora vitorlázó, a tények makacs dolgok, nem kell feleslegesen ügyet csinálni és a vélt igazunk megvédéséért keresztes háborút indítani.
Másrészről attól, mert valaki hírneves vitorlázó, nem helyes az illetőt piedesztálra emelni, hiszen rá is ugyanúgy vonatkozik az összes szabály, mint bárki másra. Sőt valójában sokkal inkább tiszteletben illene tartania azokat.
Harmadrészt, ha azzal az indokkal nem büntetünk meg hajókat, mert nem tudjuk az egész mezőnyt ellenőrizni, akkor
- ne rakjunk csak néhány kiválasztott hajóra gps-t, mondván, hogy a mezőny összes hajójára nem lehet. A logika szerintem mindkét esetben ugyanaz.
- nem jutunk előbbre a szabályok betartatásával, mert a versenyzőknek szankcionálás hiányában semmilyen „kézzelfogható” érdekük nem fűződik hozzá, hogy betartsák azokat.
Én megoldásnak tartom a motorost két versenybíróval. Persze erre is vannak ellenérvek, hogy ember legyen a talpán, aki egy Kékszalag éjszaka után versenybíróként nem vívja ki a haragját a megbüntetett versenyzőknek, de erről meg az a véleményem, hogy a szabályokban sehol nincs leírva, hogy a navigációs fények hiánya nem jár büntetéssel, ha mondjuk lemerült az aksi, zárlatos lett a kábel, kiégett a körte vagy a haver véletlenül lekapcsolta. Ha nincs, akkor nincs és kész.
Ha meg mindent felkapcsolunk egy hajón (navigációs fények, horgonyfény, motorfény) akkor igaz, hogy jobban látszunk, csak nem tudják eldönteni rólunk, hogy motorral megyünk, ergo nem vagyunk versenyben, vagy versenyzünk, csak nem értünk hozzá, esetleg motorral megyünk miközben horgonyon állunk – ami, lássuk be, viszonylag képtelenség. Mindenféleképpen félrevezető, és mint ilyen, nem teljesen úri. Persze nem az a probléma, ha valaki egy manőver vagy szerelés idejére felgyújt plusz fényeket a hajóján, hanem ha azokat következetesen égeti egész éjszaka.
Szeretném, ha kifejtenétek a véleményeteket itt a cikk alatt, hiszen tulajdonképpen a Kékszalag Rólatok szól, értetek van, és az a cél, hogy a verseny végén a 600 hajóból 600 úgy érezze: „jó volt”.