Ez a cikksorozat nem új. Már önmagában is öt éves. Igazán jelentősége nincs már. Mégis úgy vélem, hogy érdemes egy kicsit előszedni, már csak az érdekesség kedvéért. Lassacskán elővesszük a cikkeket – összesen 8 darabot – és lehet csemegézni, akit érdekel a téma.
6. rész
Megkérdeztünk néhány a témához közel álló vitorlázót. A kérdés mindenki felé azonos volt.
Mit gondolsz az 1955-ös rekorddal kapcsolatban az itt feltárt adatok alapján és mi lehet a legjobb megoldása a hiteles rekord létrehozásának?
Czittel Lajos ( A Nemere II és a Sirocco újjáépítője)
Csak azt tudom mondani, hogy nagyon klappolni kellett mindennek, hogy a 10:40 h alatt le tudja futni a távot. Én elfogadom, mert tetszik, hogy egy klasszikus tartja még mindig a csúcsot. Mi már mentünk 3 h alatt Földvár–Keszthelyt és Kenese–Tihanyt 2 h alatt, ergo lehetséges.
Bizonyítani csak matek módon lehetséges, vagy ha valakinek van ideje egy kellemes északi szélben, amikor Keszthelyi öbölben is fúj, végigvitorlázni a távot.
Detre Zsolt (Olimpiai bronzérmes, Kékszalag győztes)
A tényekhez azt szeretném hozzátenni, hogy 1955-ben a mostani nyári időszámítás volt, amellyel kapcsolatban találtam egy cikket:
„Hazánkban energetikával kapcsolatos célból 1954–57 között alkalmazták először a nyári időszámítást. Ezen megoldásnak az ötvenes években elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. (Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek teljesítőképesség-gondok.) Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, míg a villamosenergia-megtakarítási célból történő bevezetése 1980-ban történt.”
Tehát 20:36-kor ment le a nap, így a célba éréskor 19:30, illetve 20:30-kor még bőven világos volt, mégha borult is volt az idő.
Az újságcikkek szerinti 11:30 menetidőt lehetne ellenőrizni (esetleg egy MTI központi közlemény, telefonos téves jelentés volt) a következőképp: Megkeresni az 1957-es majd az 1959-es, és így a további kékszalagok újságcikkeit, amelyek biztosan emlegetik az előző rekordidőt. Mikor váltott át a menetidő 10:40-re?
Mivel elég lényeges kérdésről van szó, és nincsenek meg a jegyzőkönyvek, javaslok egy vizsgáló bizottság felállítását, amely független az MVSZ-től és független a Nemere II-től.
Hrehuss György (A Kishamis kormányosa)
– Sajnálom, hogy nem áll rendelkezésetekre a Szövetség hivatalos eredmény listája és verseny jegyzőkönyve.
– A Nemere vízvonal adta sebesség lehetősége biztos több az általatok számítottnál. A Kishamison kedvezőtlenebb homlokellenállása és vízvonalhossza ellenére széllökésben 10,2-10,4, tartós szélben hosszabb ideig 9,8 mp/h sebességet értünk el.
– Az 1955. évi Kékszalagról személyes élményem nincs, mert csak 57 óta versenyzek, előbb kalózzal, majd 63-tól a Kishamissal. Viszont klubtársunk, Fehér Árpi felesége Emília mesélte, hogy azon a Kékszalagon a rajtnál ott volt, az első géphajóval ment Siófokra, mert ő volt a bója zsűritagja, de nem ért át időre, mert a Nemere hamarabb elhaladt Siófok előtt, mint ők a géphajóval befutottak. Ez a történet viszont nehezen illeszthető össze az ujságcikkben leírt Kenesei-Siófoki bójavételi időkkel, valamint az OMI szélsebesség adatsorával.
Dénes István (Vitorlázás Magazin főszerkesztője)
Jómagam a Vitorlázás Magazinban valamikor 2003–2004-ben azt írtam a Kékszalagról, hogy a rekord körüli káoszt bizony rendezni kellene. A Nemere II rekordja ugyanis jegyzőkönyvek híján nem hiteles. Azt javasoltam, hogy adjunk a hajónak egy „Örökös Kékszalag Bajnok” címet, kapjon plakettet, vagy akármit és helyezzük korrekt alapokra az ügyet. Hiszen az emlékezet csalóka valami, nincs jegyzőkönyv és még azt sem tudjuk pontosan, hogy hol voltak annak idején a pályajelek. Ott voltam azon a Pünkösdi Regattán, amelynek egyik eseménye az volt, hogy az idős Lettner Ferencet kivittük a vizre és megkértük mutassa meg, hogy hol fordultak anno! Hát mutatott egy helyet…
Azt is javasoltam – és persze nem csak én –, hogy húzzunk hát egy határvonalat, és GPS alapon jelöljük ki a mindenkor érvényes Kékszalag pályát. Az első e szerint lebonyolított verseny lenne az új alaprekord, aztán ezt lehet döntögetni a következőkben. A javaslatot a személyes és marketing érdekek felülírták, maradt az abszurd, sportszempontból inkorrekt helyzet. Viszont lehett mellé média cirkuszt szervezni évről-évre és egy ideje a Kékszalag a magyar nyilvánosságban jórészt arról szól, hogy megdől-e egy bizonytalan rekord idén vagy sem! Tény, hogy a sajtó és nem csak annak bulvárosabb része, könnyen értelmezi és fogadja el központi kérdésként a „lesz-e idén rekorddöntés” című operettet. Hihetetlen mennyiségű híradás szólt az elmúlt években erről a rágógumiról! Ezért is nyugodhatott bele minden érintett, hogy ne bolygassuk az ügyet. Ugyanis itt is érvényesnek látszik a hollywoodi recept: mindegy, hogy mit írnak, csak írjanak! És ez jó a szponzornak, s ami jó neki, az természetesen jó a rendezőnek és a főszereplőknek is.
Ha viszont komolyan vesszük a Kékszalagot és az ott elérhető sportteljesítmény értékét, akkor egyebek mellett az időrekord kérdését is tisztázni kellene. A régi gumicsontot ugyan eldobnánk, de cserébe tiszta viszonyok teremtődnének. Összefoglalva tehát: legyen új alaprekord, amelyet abszolút precízen kijelölt pályán lehetne elérni. Úgy tudom, hogy ez utóbbi már jó ideje így történik, s ha így van, akkor nyugodtan alaprekordnak lehetne tekinteni az e feltétel szerinti pályán elért eddigi legjobb időeredményt. Persze külön az egytestűt és a többtestűt.
Ez elvileg tehát ilyen egyszerű – de lehet, hogy naiv vagyok.
Litkey Farkas (10× Kékszalag győztes)
A Kékszalag idő rekord túl van értékelve. A rekord egy lábjegyzet kéne legyen a verseny történetében, ma viszont az egyik legkomolyabb mérce. Legalábbis a – bulvár – média szerint. Rendszeresen a verseny délelőttjén olyan híradások jelennek meg, hogy a „kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt idén sem dől meg a Nemere II rekordja”, miközben gyönyörű – mondjuk nyugati szélben, ragyogó napsütésben, hatalmas taktikai csata zajlik a Balatonon. Valóban, időrekord nem fog születni.
A Kékszalag rekord, nem sport, hajó vagy innováció kérdése. Egyedül és kizárólag meteorológiai kérdés. Követnünk kéne a kajak-kenu és evezős versenyek mintáját ahol nem tartanak nyilván rekordokat. Nincs se magyar se világrekord. (Evezésben van legjobb idő, de nem rekord.) Pedig azok a sportágak sokkal egzaktabbak, a teljesítmények jobban összemérhetőek mint nálunk. A pálya azonos, a víz azonos és mégse, indoklásuk szerint azért mert az időjárás, a szél és a víz hőmérséklete nagyban befolyásolja a futott időket. A futott idők így tájékoztató jellegűek.
További válaszok a következő részben.
folyt. köv.