Meglepetésként érte a vízi sportok kedvelőit a néhány napja megjelent a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 27/2012.V.25. számú rendelete, amely többszörösére, majdnem nyolcszorosára emelte az egyes, vizisportokhoz kapcsolódó vizsga és eljárási díjakat.

A teljesség igénye nélkül: a teszt vizsga rész díja az eddigi 564 Ft-ról, 7.000 Ft-ra, a gyakorlati vizsga 3.344 Ft-ról 18.000 Ft-ra emelkedett. Ha valaki kedvtelési célú motoros és vitorláshajóra vizsgázott, eddig 10.072 Ft-ot fizetett, június 24 után pedig 78.000 Ft-ot fog!

Drágul emellett a hajó átíratás költsége is: eddig 16.772 Ft-ba került, ezután 31.000 Ft-ot kell fizetni ugyanezért. Kicsit többel emelkedett a maximum 9 méteres hosszúságú hajók szemléje, időszakos műszaki vizsgája, 16.981 Ft, helyett ezután 46.000 Ft-ba fog kerülni.

A díjemelés szemmel láthatóan jelentősen meghaladja a hatóság költségeinek emelkedését. Összehasonlításként egy személyautó műszaki vizsga díja jelenleg 16.290 Ft és most fog emelkedni 22.000 Ft-ra az autós társadalom felháborodására. Az autós B kategóriás jogosítvány vizsgadíja 15.600 Ft, a korlátlan motorosé 20.300 Ft. A szolgáltatás színvonalának emelkedéséről -például gyorsabb, egyszerűbb ügyintézés-, pláne a díjak növekedésével egyező arányú növekedéséről ezúttal sincs információnk.

Kétségtelen tény, hogy például a tesztvizsga nyilvánvalóan elavult 564 Ft-os korrekciója várható volt. Az áremelés időpontja és főleg mértéke azonban váratlanul érte a sportolni vágyókat és a képzőket is. Egy, márciusban rendezett szakmai tanácskozáson az az információ hangzott el az illetékestől, hogy bár napirenden van a díjak ”rendezése” egyelőre csak dolgoznak rajta. Ehhez képest más ügyekkel ellentétben a minisztérium rekord gyorsasággal döntött.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezután majdnem annyiba fog kerülni csak a vizsga díja a vitorlás és motoros kishajóra, amennyibe eddig a teljes képzés került. A drágulás a sportolni vágyókat, köztük is a fiatalokat, az utánpótlást érinti leginkább -mondja kérdésünkre Kipper György vitorlásoktató- hiszen a sok tízlábas hajókon söröző rétegnek vélhetően az emelt díj kifizetése sem okoz problémát.

A kishajós-vitorlás iskolák egyébként is nehéz helyzetben vannak, mert a képzések közelmúltban bevezetett, kötelező akkreditálása többszázezer forintos költséggel és jelentős bürokráciával járt. A vizsgadíjak emelkedése miatt viszont most a jelentkezők számának drasztikus visszaesésre kell készülniük.

Aki a 65000 Ft-os vizsgadíj emelést szeretné megtakarítani annak egyetlen „last minute” esélye maradt: még a rendelet hatálybalépése előtt elvégez egy tanfolyamot – teszi hozzá az ismert oktató – aki szerdán indít egy motoros és vitorlás képzést. Az erre jelentkezőknek még az emelés előtti díjakat kell megfizetni és eredményes vizsga esetén Európa folyóira, tavaira, belvizeire érvényes képesítést kapnak, mellyel akár 20 m hosszú (max 12 fő befogadóképességű) kishajót is vezethetnek.

Természetesen a helyszínen mindenki megkapja a választ. Sokan nem akarják zavarni a versenyzőket, vagy nincs olyan szerencséjük, hogy egy verseny színhelyén találják egyszer csak magukat, bár valahol, talán éppen ezen a felületen olvasnak a modellvitorlázásról, és szeretnének többet tudni a részletekről.

Gondoltam, egy nagyot, és elhatároztam, hogy indítok egy „nyílt végű” sorozatot (azért „nyílt végű” mert a net interaktivitását kihasználó olvasók kérdéseire következhet folytatás).

I. Rész

Az irányító berendezés:A modellvitorlázó versenyzők rádióirányítást alkalmaznak. Egy ilyen berendezés alapvetően három fajta fő egységből áll. Rádióadó, rádióvevő és szervók.

A. Rádióadó

Ezen egység segítségével lehet irányító jeleket küldeni vezeték nélkül a hajó modellhez. A gyártók sokféle készüléket forgalmaznak, az eligazodáshoz a főbb jellemzők ismerete szükséges.

1. A rádió frekvencia

Magyarországon a 27, 35 és 40 MHz frekvenciák meghatározott tartományai engedélyezettek pontos adatok az MMSZ honlapján találhatók

http://www.modellsport.hu/aktualis/frekvenciak.pdf

Az utóbbi években gyorsan terjednek a 2,4 GHZ frekvenciát használó berendezések, mivel ezeknél nincs szükség az egyes készülékek szelektivitását biztosító kristályegyeztetésre. A 27, 35 és 40 MHz frekvenciákat használó berendezések esetén a zavartalan egy időben történő működés feltétele, hogy minden versenyző a frekvencia tartományon belül más frekvenciát biztosító kristályt helyezzen a rádióirányító berendezésébe. A versenykiírások általában tartalmazzák a minimálisan szükséges csere kristály mennyiségét. A kormányosi értekezleten hirdetik ki, kinek milyennel kell versenyeznie.

2. Csatornák (működtető funkciók) száma

Két csatornás berendezéstől akár harminc csatornásig választhatunk, bár a mi esetünkben nem szükséges hat-kilenc csatornánál több. Az első négy csatorna két botkormányhoz van rendelve, míg a többi kapcsolók és forgató gombok működtetésével érhetők el.

B. Rádióvevő

Ez az alkatrész fogja fel és továbbítja az adó által küldött jeleket a szervók felé. Fontos, hogy azonos frekvencián működjön, mint az adó, viszont nem lényeges, hogy azonos mennyiségű csatorna kezelésére legyen alkalmas. Vagyis, egy tíz csatornás adóval minden gond nélkül irányíthatunk egy pl. három csatornás vevővel szerelt modellt, azonos kristálypár és moduláció esetén, eltérő gyártmányoknál is. A 2,4 GHz berendezéseknél nem ilyen egyszerű a helyzet, vagy csak saját adóját, vagy meghatározott típusú adókat lehet összhangba hozni.

C. Működtető szervók

Ezek azok az egységek, amelyek a vevő által érzékelt jelet az adó kezelőszervének elmozdulásával arányos fizikai elmozdulássá alakítják. A tokozáson belül van egy elektronika, amely a beépített villanymotort vezérli. A villanymotor forgását egy többlépcsős fogaskerék áttétel viszi át a tokozáson kívüli elforduló karra. A szervóknak nagyon sok változata ismert, különböznek nagyságukban, nyomatékukban, az elfordulás szögében, a sebességükben, a fogaskerekek anyagában, stb.. A szervók egy speciális csoportját képezik a vitorla szervók, amelyek több fordulatos csörlőként működnek, arányosan az adókar elmozdulásához, a vitorla behúzó kötelek szándékunk szerinti mértékű állításához.

D. Áramforrások

Általában akkumulátorokat használunk a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében, de a berendezések elemekkel is működtethetők. Az adókban általában nyolc darab AA méretű áramforrásnak van hely. a vevőkhöz négy vagy öt cella szolgáltatja az áramellátást. Lehet használni lítium akkumulátorokat is azonban ezek még a vitorlás hajósok körében nem elterjedt megoldások.

E. Kapcsoló

A vevő feszültségmentesítésére használatos. Vízmentes változatot célszerű esetünkben alkalmazni.