Mi volt 2017-ben a legnagyobb, legemlékezetesebb vitorlázással, versenyekkel kapcsolatot eredményed, emléked?

Nagyon sok emlékezetes pillanat volt az elmúlt évben, de három dolgot szeretnék kiemelni. Az első és számomra legfontosabb az az, hogy megtaláltuk Ian Ainslie-t, aki elvállalta a velem való munkát. Nagyon hálás vagyok és egyben nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen profi és értékes emberrel dolgozhatok együtt. Vele érzem, hogy mindig előre haladunk és ugyanazért a célért küzdünk. A második legkedvesebb emlékem 2017-ből a hyeresi világkupa, mert itt megtapasztalhattam, milyen egy világkupán vezetni. Egyúttal megláttam azt is, már nem sok választ el attól, hogy versenyeket tudjak nyerni a felnőtt mezőnyben. A harmadik dolog amit ki szeretnék emelni, az az U21-es világbajnoki cím. Hihetetlenül jó érzés volt a tavalyi ifi vébé után megmutatni mindenkinek, mire is vagyok képes és megnyerni 6 futamot a 10-ből. Azt hiszem ennyire biztosan még sosem győztem világversenyen.

Mi volt a legnehezebb vitorlázás szempontjából 2017-ben?

Nekem vitorlázás szempontjából úgymond nincsenek nehézségeim, mert ha valami nem megy a vízen, azt kihívásnak látom. Eléggé gyorsan meg is szokott oldódni a probléma, mert az motivál a legjobban, ha valami nem sikerül. Olyankor nem akarom abbahagyni annak a bizonyos dolognak a gyakorlását, amíg nem sikerül megcsinálnom. Ami viszont egyre nehezebb lesz és tavaly is rengeteget küzdöttünk vele, az a profi programhoz illő anyagi háttér megteremtése. Családom nagyon sokat segített ebből a szempontból az elmúlt években, de most már szeretném, ha meg tudnék állni a saját lábamon. Idén sajnos nem maradt keretem a japán túrára, ami most még oké volt. Ha viszont jövőre nem tudok kiutazni, az már komoly hátrányt fog jelenteni a többi vitorlázóval szemben, akik már harmadjára, negyedjére fognak a 2020-as olimpia helyszínén vitorlázni. Folyamatosan megy az új szponzorok, lehetőségek keresése, ami néha sokkal nehezebb, mint az edzés.

Mik a legfontosabb célkitűzéseid 2018-ra?

Jövőre még U21-es versenyző leszek, de Iannel úgy döntöttünk, hogy már csak a felnőtt versenyekre fogunk koncentrálni. A legfontosabb verseny a dániai világbajnokság lesz, hiszen itt osztják ki az olimpiai kvóták felét. A célom pedig a magyar kvóta megszerzése. Ezen kívül elégedett leszek, ha folytatódni fog ez a jó munka Iannel és látni fogom magamon a fejlődést. Persze már nagyon örülnék, ha sikerülne felállnom a dobogóra egy felnőtt világkupán vagy világversenyen, de türelemmel és alázatos munkával várom, hogy ez megtörténjen.

! Reggeli északias szélben szálltak vízre a versenyzők, azonban sajnos a tegnapi front erős áramlati folyamatosan gyengültek, és a szél iránya is folyamatos változtatásokra késztette a rendezőséget. Nem sok egységnek sikerült jól olvasni a pályát ezen a nehéznek mondható napon. ! Akiknek ez sikerült, azok nagyot profitálhattak a többiek rapszódikus helyezéseiből.

Az olasz Matteo Balestrero (ITA 693 – Giogi), és a brit Geoff Carveth (GBR 694 – Gill Race Team) is duplázott. Előbbi két második, utóbbi két hamradik helyet gyűjtött, ezzel ők ketten foglalják el az összetett dobogó legfelső két fokát. A harmadik a magyar színekben versenyző Ian Ainslie (HUN392 – Strange Brew) egy hetedik és egy első hellyel. ! Az osztrák Franz Urlesberger (AUT 681 – Schoenherr) nyolcadik és negyedik helye jelenleg az összetett negyedik helyre elegendő, 5 ponttal állnak Ainslie mögött és két ponttal az ötödik helyen tanyázó Matteo Ivaldi (SUI 825 – Blu Moon) előtt.

Az első futam győztese Andrea Racchelli (ITA 735 – Altea) a második futamban csak a tizenkilencedik helyen végzett, ezzel jelenleg a hetedik helyen állnak. ! A 35 hajót számláló külön értékelendő Corinthian csoportban (csak amatőr vitorlázók alkothatják) az észt Tonu Toniste (EST 790 – Lenny) vezet egy harmadik és egy második hellyel a finn Tomi Hakola (FIN 742 – fundanything.com) előtt, aki egy második és egy kilencedik helyet vitorlázott a forgolódó szelekben. A csoport harmadik helyezettje a dán Peter Warrer (DEN 779 – Salty Dog) pontazonossággal áll a harmadik helyen.  Egy másik dán csapat a Kris Houmann vezette melges.dk (DEN 612) nyerte az alcsoport első futamát, ők a negyedikek Toniste, Hakola és Warrer mögött és az összetett nyolcadik helyen állnak.

Az elsó futam általános visszahívással kezdődött, majd a megismételt rajtnál már csupán négy hajót kellett visszahívnia a rendezőknek. Az első cirkáló szakaszon 10-11 csomós szélben haladtak a csapatok és azok domináltak akik középen illetve a pálya bal széle felé vitorláztak. ! A cirkáló bóját Matteo Balestrero (ITA 693) kerülte elsőként, őt követte a honfitárs Andrea Racchelli (ITA 735), majd a brit Gill Racing Team. Ő hármójuknak sikerült is megtartaniuk a helyüket a következő cirkáló szakaszig ahol azonban Racchelli az élre ugrott és onnan már nem is engedte ki a vezetést a kezéből, folyamatosan növelve előnyét biztosan nyerte az első futamot. Mögötte Balestro és Carveth csatázott, de a sorrend már nem változott közöttük.

Az első futam után majdnem egy órás várakozás következett. A rendezőknek meg kellett várni míg az újabb, keletiesebb szél felépült és stabilan irányba nem állt. Két visszahívás után harmadikra sikerült a mezőnynek tisztán elrajtolni a 6-8 csomós szélben. ! Ian Ainslie ( HUN 392 – Strange Brew) és Hermann Horn-Johannessen ( NOR 732 – Rett Rundt Hjornet!) jött el a legjobban a rajtból, tisztán és gyorsan vitorláztak ki a baloldali bójánál és jó sebességgel, korán előnyre tettek szert a baloldalt húzva.

Sajnos a szél ereje kissé csökkent és a hosszú cirkáló szakasz után Ainslie ért elsőként a szélfelöli pályajelhez, utána szorosan Michael Good (SUI 382 – Aile), Balestrero majd Carveth. A hátszél szakaszon Ainslie növelni tudta előnyét, Balestrero pedig átlépett Goodon. ! Ainslie és Balestrero ezúttal a jobb oldalt választva vitorláztak és a pörgéseket jól kihasználva elléptek a mezőny többi tagjától. A szél további csökkenése jobban feküdt az olasznak és egy hajóhosszra megközelítette Ainslie-t az utolsó keresztezésnél a kreutz bója előtt, így fej fej mellett kezdték meg a hátszél szakaszt. Ott azonban Ainslie és csapata megőrizte hidegvérét és ezúttal ők voltak sebesség fölényben. Növelve előnyüket, hibátlan vitorlázással biztosították be a győzelmet. Mögöttük Balestrero majd az angol Gill csapat futott be.

Az összetettben vezető Balestrero úgy nyilatkozott, hogy a mai napi két második helyezésük kulcsa a remek csapat munka és a jó sebességük volt, valamint a taktikus Nicola Celon (2006 Melges Világbajnoka) kiváló döntéseinek köszönhető. “ A szél nagyon gyenge és folgolódó volt, nehéz napon vagyunk túl. Nagyon koncentráltam, hogy folyamatosan jó sebességgel vigyem a hajót és ebben a csapat remek hajókezelése nagyon sokat segített. Nicola pedig jó irányba vezette a csapatot mindkét futamon. Nagyon boldogok vagyunk a mai eredményünkkel.”

A Corinthian csoport éllovasa Tonu Toniste, aki jelenleg az összetett tizedik helyen áll, úgy vélekedett, hogy a gyenge változó irányú szél ma megkeserítette sok csapat életét. “Elég gyenge volt a szél egész nap, így nehéz volt dönteni merre is menjen az ember a pályán. Választottunk valamit és reménykedtünk benne, hogy az jó is lesz, volt több szerencsés pillanatunk”

A verseny holnap tovább folytatódik, sajnos az előrejelzések továbbra is gyenge szelet ígérnek, azonban péntekig van lehetőség, hogy a tíz futamot levitorlázza a mezőny.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!

Az ORACLE Racing bizonyára ezt vizionálja. Jimmy Spithill és csipet-csapata egyre jobban átérzi, milyen is az amikor ’hirtelen eléjük ugrik egy fal’ és orra esnek benne. Először a nemrég véget ért AC45-ös versenyen bukott látványosat az ORCALE csapat, most viszont a 72essel is sikerült orra esniük. Egy hete még csak valami olyasmit nyilatkoztak, hogy az nem is nyomja elég keményen, aki nem esik és ebben van is igazság. Most viszont már az előző kupa felkészülésére hivatkozik Spithill, ahol szintén hasonló nehézségekkel szembesült az amerikai csapat a 90 lábas trimarán egy-két edzését követően. Annyi bizonyos, hogy az amerikai sportolókra oly jellemző önbizalom és önfrankózás akár át is lendítheti a csapatot a nehézségeken, de erre még várni kell, mert most egy ideig a hangárba költözik a csapat romeltakarítás és szárnyépítés céljából.

hullámsír? fotó: Guilain GRENIER/Oracle Racing

Maga az esés benne volt a pakliban, hiszen 25+ csomós szél fújt, amihez erős szembeáramlás párosult az apály miatt, ez pedig sűrű, hegyes hullámokkal tarkított pályát jelentett. Állítólag a leejtés pillanatában a szárny is csapott egy nagyot, de hogy volt e technikai zűr a háttérben azt nem tudni.

A következő, egy sokmillió dolláros úszó roncsról készített jó hosszan elnyújtott videót perverz Oracle ellenszurkolóknak ajánlom. A mentésről szóló filmkockák már-már a

Sátántangó

című klasszikust juttathatják eszünkbe, bár azt talán kevésbé fájdalmas végignézni:

Mindenesetre megnyílt a lehetőség az ellenfelek előtt, hogy hátrányukat lefaraghassák, vagy akár némi előnyre is szert tegyenek a fejlesztésben, hiszen áll az ORACLE henger. Második hajója február előtt még senkinek sincs, tehát most lehet domborítani, indulhat a pszichés hadviselés a címvédő ellen. Ráadásul Spithillt nemcsak a két borulás nyomaszthatja, hanem a csapaton belüli – kifele egyelőre nem nagyon kommunikált – versengés közte és Ben Ainslie között, aki elkezdte kopogtatni Spithill vállát, hogy hahó, én is itt vagyok. Ainslie ugyanis egy verseny után úgy felvette az AC ritmusát, hogy csak azért nem nyerte a mezőnyversenyt San Franciscoban, mert a vasárnapi futam 3,3-as irreálisan magas szorzóval került számításra. Gyaníthatóan a párosversenyben is hamarosan felveszi a kesztyűt Spithillel.

Dean Barker már a két kormány közötti sprintet gyakorolja az ETNZ AC72-es edzésén. Az arcán az nem seb, hanem mikrofon. Fotó: Chris Cameron/ETNZ

Fotó: Erik Simonson © www.pressure-drop.us

A láng egyhetes, csaknem 2900 kilométeres görögországi útja során negyven város érintésével érkezett meg London repterére.

A váltófutás során használandó fáklyát David Beckam gyújtotta meg, és adta át az első fáklyavivőnek, Nagy-Britannia legsikeresebb olimpiai vitorlásversenyzőjének, a háromszoros aranyérmes Ben Ainslienek, aki stábunknak exklúzív interjút is adott.

Ha mindent meg akartok tudni erről a jeles eseményről, a kinti hangulatról, nézzétek az Út Londonba következő adásait, illetve kövessetek bennünket weboldalunkon és a facebookon is!

Fotó: X-treme stúdió

ORACLE: A kétszeres olimpiai ezüstérmes katamarános

Darren Bundock

átveszi a varázspálcát Russell Couttstól és a Laseres Tom Slingsby taktikázik neki.

Russell Coutts

ezúttal csak a partról (na jó, esetleg hajóról) figyeli az eseményeket San Diegóban.

Spithill

a megszokott csapattal áll ki a pályára november 12 és 20 között.

ORACLE Racing Coutts (vagyis inkább Bundock)

Darren Bundock – skipper & kormányos

Tom Slingsby – taktikus

Murray Jones – szárny trimmer

Simon Daubney – orrvitorla trimmer

Simeon Tienpont – bowman

ORACLE Racing Spithill

James Spithill – skipper & kormányos

John Kostecki – taktikus

Dirk de Ridder – szárny trimmer

Joe Newton – orrvitorla trimmer

Piet van Nieuwenhuijzen – bowman

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!

Bár AC-s rutintalanságuk miatt a végelszámolásban valószínűleg nem lesznek még jók (ne legyen igazam!), de pár futamon bizonyára villog majd a Groupe Edmond de Rothschild Extreme 40-es csapata

Pierre Pennec

vezetésével. Az Aleph–Équipe de France csapata alkalmazza Pennecet és rajta kívül csapatának még két tagját

Christophe Espagnon

és

Thierry Fouchier

személyében. Végre talán a franciák is beszállnak a versenybe.

A China Team leszerződtette

Phil Robertson

ékat Új-Zélandról a Waka Racingből. Ő és csapattársa Garth Ellingham már a 9. helyen áll a World Match Racing Touron. A kiwi srácok amúgy a WMRT legfiatalabb résztvevői. A kínaiak ezzel a húzásukkal valószínűleg most sem szakítanak hatalmasat, mert a rutin/összeszokottság mintha ismét hiányozna.

Egy ideje már felreppent a hír, hogy az Oman Air fontolgatja részvételét a 34. AC-n vagy legalább az AC Világkupa Sorozaton (ACWS). És ugye

Ben Ainslie

az idén már három X40-es versenyen is kormányzott nekik és hát megszerették egymást. Egy meg egy az kettő itt is, már ha összeadjuk valaha a két tagot. Ainslie feltett szándéka, hogy az olimpia után aláír valakihez a Kupában és ha Omán lenne a szerződés túlsó oldalán, azt Ainslie sem bánná. Bizonyos körökben azt is hallani vélik, hogy csak összejön a brit indulás is, de abból AC72-es már nem nagyon épülhet, hiszen a legtöbb csapat már a 72 lábas nagyhajó tervezésének végéhez közelít és lassan az építésébe is belefog.

Fotó: Americascup.Com



Forrás: innét-onnét