A ködös, kissé szeles és télies idő ellenére a jeges vízben tucatnyi túrakajakkal, három vitorlás jolléval, két szörfössel, egy kéttestű kenuval, egy gumicsónakkal és egy hagyományos, bambusz rudazatos polinéz proa-katamaránnal keltek át szombat délben az adventi Balaton-átcsúszók a badacsonyörsi öblön.

Köztük volt Hegedűs Róbert hétszeres kajak-világbajnok, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagja is, aki szintén fontosnak tartotta, hogy a téli túrával felhívják a figyelmet:szükség van a vízi sportok szabadabb gyakorlását lehetővé tevő jogszabályi háttér kialakítására.

Ennek érdekében az Adventi Átcsúszás szervezője, Kardos Gábor az érintett sportszövetségekkel, a Magyar Vitorlás Szövetséggel, a Magyar Szörf Szövetséggel és a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel konzultálva azzal a kéréssel fordul a Balaton Fejlesztési Tanácshoz, hogy -lehetőleg még a nyári szezon előtt- hívjanak meg minden érintett szövetséget, szakosztályt, valamint a hatóságok, a vízirendészet és a vízimentők képviselőit egy Balatoni Vízisport-Konzultációra, hogy, pozitív példát mutatva, szakmai konszenzus alapján lehessen kialakítani a legtöbb Balatonon sportolót érintő szabályrendszert.

A rendezvényt a VMSZ (Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata) mentőhajója biztosította, akik a tőlük megszokott profizmussal jártak el, így például az egyik kajakost megkérték, hogy vegye fel mentőmellényét, amit ő azonnal meg is tett.

Pócza László, a „Szabad Balaton” kezdeményezője a 2 fokos vízben tízszer is bemutatta az eszkimózásnak nevezett kajakos önmentési technikát, vagyis azt, hogyan tudnak borulásból visszafordulva újraindulni.Pontosan a borulás utáni újraindulás viszonylag könnyen elsajátítható technikája miatt lehet a tengeri kajakot és a szörföt akár a leginkább viharálló vízi sporteszköznek tekinteni. Ezért is javasolják az átcsúszók, hogy legalább az élsportolók számára biztosíthassanak az illetékes szakosztályok valamilyen túrázási és edzési jogosítványt, hiszen érthetetlen, hogy miért ne evezhetne át a Balatonon az, aki mondjuk már átevezett az Atlanti óceánon. Az átcsúszók szerint a felelős magatartás elsősorban etikai és nem jogi kérdés. A legszigorúbb szabályok sem teszik elkerülhetővé a felelőtlen viselkedést, és nem segítik a sportklubokat abban, hogy felelősebb magatartásra neveljék tagjaikat. „Amíg kötelezővé teszik felnőtteknek is a pelenka viselését, addig hogyan tanulják meg az emberek a szobatisztaságot?” fogalmazta meg sajátos módon álláspontjukat a szervező.

Az átcsúszás tehát nemcsak a jégre vonatkozik, hanem annak bebizonyítása, hogy sikerülhet az, amit sokan lehetetlennek tartottak, például a téli balatoni sportélet fellendítése.

Folytatásként terveznek hasonló újévi és húsvéti átcsúszást is, még több túrázóval, valamint a májusra javasolt Balatoni Vízisport-Konzultációval párhuzamosan készülnek hasonlóan kreatív és látványos bemutatókra, nyári szezonnyitó rendezvényként, az északi és déli partot összekötő Balaton-Áthúzás kötélhúzó verseny megvalósításával.

Tengeri kajakosok, szörfösök és vitorlázók részvételével kelünk át a badacsonyörsi öblön a másik oldalra és vissza. Egykor indulnánk, az időjárástól függően. A jeges vízben bemutatjuk az eszkimózást is, vagyis a borulás utáni visszafordulás technikáját kajakkal. Saját készítésű hagyományos eszkimó kajakot is szeretnénk bemutatni, valamint a Balaton első tradicionális, bambusz rudazatos, rákolló vitorlával hajtott polinéz proája, egy aszimmetrikus katamarán is átkel az öblön – bizonyítva, hogy az átcsúszás nemcsak jeges rendezvényeket jelent. Inkább azt nevezzük átcsúszásnak, mikor úgy sikerül A pontból B pontba eljutni, hogy ezzel látványosan, kreatívan és játékosan bebizonyítjuk: amit sokan lehetetlennek tartottak, az nagyon is lehetséges, sőt, emberformáló élményektől fosztja meg magát, aki lehetlennek tartja.

A Balatonon ma, adott esetben, az sem mehet 500 méternél messzebb a parttól, aki már átevezett az Atlanti óceánon, másodfokú viharjelzésben pedig egyáltalán nem szállhat vízre – olyan tengeri kajakkal sem, mely gyakorlatilag bármilyen időben biztonságos lehet, ahogyan a szörf is közismerten az egyik legalkalmasabb eszköz viharban vitorlázni. Ráadásul komolyabb szörfedzés gyakorlatilag csak viharjelzésben lehetséges. Adventi átcsúszásunk alkalmából a Magyar Szörf Szövetség és a tengeri kajakos szakosztály képviselői elmondják, milyen jogszabály-módosításokat javasolnak annak érdekében, hogy ezek ne gátolják a vízisportok szabad gyakorlását. Hasonló a jollevitorlázók problémája is.

Szeremley Huba szintén jelezte részvételét, így a kellő hangulatot kitűnő forraltbor is biztosítja majd. A program a badacsonytördemici faluházban folytatódik, ahol szombaton forraltborfőző verseny lesz, különféle kemencés ínyencségekkel.

Az egy éve meghirdetett Jégszalag bajnoksággal és az idei télre, illetve tavaszra és nyárra tervezett Átcsúszás-programokkal kapcsolatban is bejelentésekre készülünk. Ahhoz, hogy minden körülmények között és minden évszakban lehessen vitorlázni, illetve közlekedni a Balatonon, pályázatot hirdetünk vízen, jégen és havon egyaránt közlekedni képes „hároméltű” vitorlás, illetve egyéb meghajtású járművek tervezésére és építésére (melyek átalakítás nélkül, legfeljebb egyszerű átállítással tudnak közeget váltani).

Eső esetén, vagy viharos szélben másnap, vasárnap délben, vagy egy héttel később tartjuk meg a programot. Nem biztonsági okokból, hanem inkább a jobb hangulat kedvéért.

Jelentkezni az

atcsuszas@gmail.com

címen, vagy a

Balaton-Átcsúszás facebook oldalán

lehet.

Találkozzunk szombaton délelőtt 11-kor a Badacsonytomaji Szörfklub SE klubháza előtt a tomaji strandon (közvetlenül a 71-es út mellett, Pest felől érkezve a tomaji vasutállomás utáni kanyar végénél, a Club Tomaj után pár méterrel, a badacsonyi kikötő felől pedig egy kilométerre a kikötő után a tomaji emelkedő és a Club Tomaj előtt).

Fotó: Stefler Márton