De kezdjük egy lépéssel hátrébbról, azok kedvéért, akik kevésbé járatosak a hajóépítés tudományában. A hajók építése során számos anyaggal kísérletezett az ember, ami megfelelhet a hajótestekkel szemben támasztott legfontosabb követelménynek: egyszerre legyen merev, ellenálló (pl. tengeri UFO-val – értsd azonosítatlan úszó tárgy – való ütközés esetén) és rugalmas (erre nagy szükség van, hogy a hajótest kiállja a hullámok okozta mindenféle törő-, csavaró-, szakító hatásokat). A történelem során kipróbált anyagok közül korábban a fa terjedt el, majd a vashajók nyertek teret a hajók méretének növekedésével.

A XX. században rájöttek, hogy ezt a két tulajdonságot (merevség és rugalmasság) különböző anyagok elégítik ki a legjobban, és ha ezeket lehetne kombinálni, akkor talán megtalálhatnák az „ideális” hajóépítő anyagot. Pl. Sir Francis Charles Chichester 1965-ben épített hajója, a Gipsy Moth IV. gyantával rétegelt fából készült. (Chichester azzal írta be nevét a hajózás történelmébe, hogy – éppen ezzel a hajóval – először kerülte meg egyedül a földet. Sir Robin Knox-Johstontól eltérően viszont nem megállás nélkül.)

A laminálás egyébként nem új keletű, gondoljunk csak a korabeli római, viking, vagy akár ókori egyiptomi hajókra, ahol egymást átfedő palánkok alkották a hajótestet.

Manapság a kedvtelési és sport hajók túlnyomó részben több rétegű üvegszál-műgyanta rétegelt anyagból, un. GRP-ből (üvegszál erősítésű műanyag) készül. Ennek lényege, hogy egy negatív sablon belső oldalára több rétegben egymás után felhordanak műgyantát és üvegszál rétegeket. Majd száradás (a gyanta térhálósodása) után az egész szerkezetet ki lehet venni a sablonból.

No, de térjünk vissza új, 70 lábas hajóinkhoz.

A próbák során kiderült, hogy a hajótest bizonyos pontjain a gyanta nem megfelelően lett a hajótest kialakítása során felhordva. Ez igen komoly probléma, hiszen a nem a tervezettnek megfelelő szilárdságú hajótest komoly veszélyforrás: van gyenge pontja! Márpedig itt is igaz, amit a láncokra szoktak mondani: egy hajótest olyan erős, mint a leggyengébb pontja.

A jó hír, hogy a GRP technológia rendkívül jól és viszonylag könnyen javítható. Azaz további üvegszál és műgyanta rétegek felhordásával eredeti, gyári minőségben javítható. Persze komoly mérnöki tudás kell hozzá, hogy kiszámolják és megmondják, hol és mennyi további anyagra van szükség a kellő megerősítéshez.

Sajnos a dolgok jelenlegi állása szerint a hajók tesztje és csatasorba állítása („behajózása”) több héttel meg fog hosszabbodni. A már leszállított 6 hajót Angliában, míg a többit Kínában, a Qingdao-i gyárban javítják.

Ez azt is jelenti, hogy némileg át kell ütemezni az utolsó tréningeket, amikor már mindenkinek az új hajókon kellene tréningezni. Ez persze nem kis logisztikai feladatot ad a szervezőknek, de nagy rutinnal biztos megbirkóznak vele.

Jó hír, hogy egyelőre, nem változik az augusztusra tervezett indulás, de biztosan besűrűsödnek a felkészítési feladatok az indulás előtti hetekre.

Az új 70 lábas hajók behajózásáról további képeket itt találtok.

KÉSÖBB

Mint korábbi híradásomban írtam róla, kiderült, hogy helyenként nem elegendő műgyanta került a hajótestbe a gyártás során. Megkérdeztem Justin Tailor-t, a Clipper versenyigazgatóját, hogy mit is jelent ez pontosabban, és hogy folyik a javítás.

Justin válasza részben megnyugtatott, de ugyanakkor el is gondolkoztatott.

Megnyugvásom abban leltem, hogy alapos ellenőrzésen esnek át a hajók. A szóban forgó hibát sem véletlen találták meg, hanem egy ultrahangos vizsgálat mutatta ki, aminek minden hajót alávetnek. Ez a vizsgálat mutatott rá arra, hogy a hajótestben vannak olyan helyek, ahol a tervezettnél vékonyabb a hajótest falvastagsága.

Elgondolkoztató volt, hogy ezek a helyek nem egy adott területre koncentrálódnak, hanem véletlenszerűen találhatók a hajótest felső pereme körül, ahol a hajótest és a fedélzet felső széle találkozik.

A hiba kijavítására megvannak a tervek, de ez mindenképpen lelassítja a hajók átadását, hiszen bizonyos felszereléseket (pl. elektromos berendezések) addig nem lehet beszerelni, míg a hibát nem orvosolják. A javítás, mondhatni, hagyományos technikával történik, a gyengébb részeket további üvegszálas műgyanta laminálással megvastagítják, megerősítik.

Sajnos a mostani rendkívüli hideg időjárás sem kedvez a javításnak, mert a műgyantás munkákat csak melegebb időben (vagy zárt, fűtött helyen) lehet végezni. (Alig fagypont feletti hőmérséklet március közepén, április elején szokatlanul hidegnek számít, nem beszélve a kicsivel északabbra, Közép-Angliát sújtó havazásról, hóviharokról.)

Összefoglalva, alaposan átnézik a hajókat, de azért nem fér a fejembe, hogy tudtak ilyen hajókat leszállítani a kínaiak, hisz ezt a gyárban kellett volna észrevenni.

Vajon milyen meglepetések várnak még ránk majd a verseny alatt, amit előtte nem vesznek észre?

A feleségem az elején vette a legjobban az ötletet (talán mert nem hitte igazán el, hogy tényleg eljön majd az indulás napja), azóta azonban – azt mondja – napról-napra kevésbé támogatja az elhatározást.

Pedig most már nincs visszaút, megyünk ketten a fiammal, aki most készül az érettségire. Azt szoktam mondani, amikor megkérdezik „milyen dolog az, hogy egy 18 éves fiú elmegy egy földkörüli vitorlás versenyre?”, hogy én is ennyi idős voltam, amikor elvittek katonának. Valójában kevés nap volt a katonaságban, amit élveztem, de tagadhatatlan, hogy sokat tett hozzá a fejlődésemhez és ahhoz az értékrendhez, ami szerint élem az életemet. Remélem, hogy Ádám fiam is hasonlóan gazdagszik majd ez alatt az út alatt benyomásokkal, élményekkel, amik hasonlóan hozzájárulnak a fejlődéséhez, de biztos vagyok benne, hogy jobban fogja élvezni, mint én a katonaságot. Az igazság az, hogy egy önállósodni próbáló nagy kamasz egyre kevesebbet fogad el már az apjától és ez bizonyos fokig így is van rendben. Azt gondolom, hogy most, ebben a korban ez a legjobb dolog és talán a legtöbb is, amit megadhatok a fiamnak.

Bacsó Tibor és Ádám

Abban biztos vagyok, hogy nem lesz gond vele. Imádja a vizet (nem véletlen született Halak jegyben), stramm felépítésű (nem véletlen vízilabdázott évekig) és könnyen teremt kapcsolatokat (nem véletlen tanult olyan iskolában, ahol számos náció, kultúra, vallás stb. volt egyszerre jelen). Ezek jó alapot adnak arra, hogy kiváló csapatjátékos, vitorlázó váljék belőle a versenyen és sokat tanulhasson a csapattársaitól és a kapitányától.

A feleségem, Jutka persze nem marad egyedül. Támaszára lesz a nagy lányom és vőlegénye, addigra férje. Lányomnak, Boginak fontos szerepe lesz az olvasók tájékoztatásában is, mert Ő lesz a főszerkesztője az általam küldött jelentéseknek, amíg vízen leszünk.

Az az egy év amíg távol leszünk pedig gyorsan elszáll. Ebben biztos vagyok, mert az a 20 év is elrepült, amit munkában töltöttem. Mintha csak tegnap lett volna, hogy matematikusként diplomát kaptam, és még most is a fülembe cseng egyik professzorom búcsúztató mondata (ami egyben a felsőoktatást is jellemzi): „… jegyezzék meg, maguk nem tudnak semmit az életről, de ezután bármit meg tudnak tanulni ….”.

Valóban, igen keveset hasznosítottam az irdatlan lexikális és mély elméleti matematikai tudásból, viszont a tanulás képessége és a strukturált gondolkodás mindig kisegítettek életem során.

Mikor elvégeztem az egyetemet már megvolt a kislányunk, ezért ”nem engedhettem meg” egy kutatói állást, el kellett tartani a családot. (Semmi különleges nincs ebben.)

Budapestre költöztünk, mert itt kaptam állást a GE-nél, az egykori Tungsramban. Albérletben kezdtük, ahogy sokan mások is. A GE-ben elvégeztem egy 2 éves vezető képző programot, majd a MOL-ból kaptam egy állásajánlatot, hogy vezessem a cég egyik nagy átalakulási programját. Nagyon szép, kihívásokkal teli 4 év volt. Eközben született meg fiam, Ádám is és megvettük az első lakásunkat, egy panelt.

A MOL-os programnak éppen vége lett, amikor egy tanácsadó cégtől kaptam állásajánlatot, az akkori Andersen Consulting-tól. Vonzott az újabb lehetőség, hát megragadtuk. Az ezt követő 2 év angliai munka, amikor családostól Londonban laktunk, valószínűleg eddigi életünk legboldogabb időszaka, mondhatni csúcspontja volt.

2000 után visszaköltöztünk Magyarországra. A cég új nevet vett fel, 2001-től Accenture-nek hívták és 2007-től én lettem 5 évre a budapesti iroda ügyvezető igazgatója. A régióban is sokat kellet utazni Lengyelországtól Romániáig. Ennek a kapcsolatnak 14 év után 2012 szeptemberében lett vége, új utakat kerestem.

Ekkor találkoztam egyik kedves ismerősömmel, akitől a Clipper versenyről hallottam. Bevallom ezt megelőzően fogalmam sem volt róla, hogy létezik, de ma már nem szégyellem ezt, mert tőlem sokkal nagyobb vitorlás szakértők sem tudtak róla, annak ellenére, hogy 1995 óta szervez földkerülő versenyeket a Clipper Ventures.

Ez már jogos

Nem telt sok időbe, hogy jelentkezzek és most már a versenyre való készülés izgalmában élek. Kettőnk helyett is készülök, mert fiam idejének jó részét még kitölti az iskola, az érettségire készülés és az egyéb 18 éves hormonháztartással járó ügyek (nem véletlen született Nőnapon) ….

Azt nagyvonalúan kihagytam az eddigi bemutatkozásból, de mégis fontos megemlíteni, hogy mi – mármint a családdal – ezelőtt 9 évvel ismerkedtünk meg a vitorlázással és ez a kapcsolat nálam szerelemmel végződött. Azután minden évben, amikor csak tehettük, elmentünk vitorlázni, eleinte az Adriára, az utóbbi néhány évben pedig lassan felfedeztük a Balaton szépségeit is. 2 éve sikerült egy saját hajóra is szert tenni, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tulajdonképpen minden hétvégét a Balatonon tölthessünk nyáron. Nincs nyaralónk, de nem is hiányzik, mert a hajón jobban érzem magam mint bármilyen nyaralóban, különösen mikor a cockpitban ülve elmélázok a tihanyi apátság szépségén….

Az első találkozás a Clipper70-el

Na de vissza a versenyhez. Tehát a földkerülő verseny 2013. augusztusban indul és én eltökéltem magamban, hogy nem hagyom, hogy a magyarok, csak azért mert nincs tengerünk, ne tudjanak egy ilyen versenyről. Különösen így, hogy lesz a versenynek magyar aktualitása, elhatároztam, hogy tudósítok. Elmesélem, hogy milyen göröngyös út vezet az elhatározástól az indulásig, milyen nehéz a mai gazdasági helyzetben érdeklődő támogatókat szerezni, milyen felszerelés kell az embernek 1 évre az óceánokra, milyenek a képzések, és nem utolsó sorban milyen 1 év a föld körül hajóval.

Ezeket a beszámolókat a weboldalunkon

a Hírek

rovatban lehet majd követni.

Szeretném, ha minden határon inneni és túli magyar úgy érezné, hogy őket is képviseljük és szurkolna nekünk. Aki megteheti, kérem, támogasson bennünket, mert komoly anyagi terhet is jelent egy ilyen út.

Aki pedig inkább jótékony célra adományozna, annak hadd ajánljam figyelmébe a

Csibészek alapítványt

, mely erdélyi nehéz sorsú magyar gyerekeket segít, hogy ők is megkapják azt az élettől, ami másnak természetes (úgy, mint oktatás, család, szeretet, törődés, szállás, ennivaló, … ugye milyen természetes dolgok?), egészen felnőtt korukig. Én magam többször jártam náluk és különös barátságba kerültem a hányatott sorsú csángók mai leszármazottaival, különösen azzal a mintegy tucatnyi gyerekkel akik Csíkcsomortánban laknak az alapítvány egyik házában.

Nekem megadatott az az öröm, hogy amikor néhány alapítványi gyerek Magyarországon járt elvihettem őket a Balatonra vitorlázni. Furcsa boldogság kerített hatalmába, amikor elővettek egy gitárt és ott a hajón, a Balaton közepén elkezdtünk együtt énekelni ….

Ezek az emlékek is ott lesznek velem, amikor a magyar helyett a világ tengereit szeljük…

Bacsó Tibor

Forrás: http://www.clipper.bacso.hu

Hat magyar léphet az ez évben bemutatásra kerülő, immáron 3. generációs 12 vadonatúj 70 lábas Clipper versenyvitorlás fedélzetére. Közülük van aki a teljes földkörüli versenyt végig csinálja és vannak akik csak egyen vagy néhányon indulnak a verseny 8 szakasza közül.

A Clipper verseny egyedülálló a maga nemében. A legendás vitorlázó Sir Robin Knox-Johnston alapította, aki elsőként hajózta egyedül, megállás nélkül körbe a földet 1968-69-ben. Ez az egyetlen olyan verseny, ahol amatőr részvevők versenyezhetnek a világ körül, az élet legkülönbözőbb területeirőI, és függetlenül korábbi vitorlás tapasztalatuktól. Nem feltétele a részvételnek a vitorlás tudás, ugyanis egy átfogó tréning program biztosítja, hogy még a legtapasztalatlanabbak is elsajátítsák azokat az alapismereteket, amik versenyzéshez és a hajós léthez szükségesek.

„A vitorlázás mindig nagy örömmel tölt el és azt szerettem volna, ha ez a lehetőség megadathat bárkinek akinek eddig vagy nem volt bátorsága vagy nem álltak rendelkezésre a szükséges erőforrások amik egy ilyen hosszú utazáshoz kellenek.” mondja Sir Robin.

Koczka Terézia, 60 éves felsővezetői coach, Bacsó Tibor, 45 éves tanácsadó felsővezető és fia Bacsó Ádám, 18 éves diák – mindannyian Budapestről – vesznek részt a teljes, 40,000 tengeri mérföldes földkerülő versenyben, miközben 13 kikötőt érintenek. A verseny 11 hónapig tart, ami alatt olyan fizikai és mentális állóképességi megpróbáltatásban lesz részük, mint kevés más sportban. Mindhárman Horváth Csabától, a budapesti 59 éves IT igazgatótól hallottak a versenyről, aki tavaly az első magyarként vett részt a Clipper 11-12 futamon.

“A verseny életem egyik meghatározó időszaka. Egy blogot vezettem a kalandjaimról, ami legnagyobb meglepetésemre 16,500 látogatót vonzott, és ennek kb. fele magyarországi volt. Hazatérésem után egy előadást is tartottam, amire több mint kétszázan látogattak el,” mondja Csaba.

Teréziát – aki 1997 óta dolgozik vezetési coach-ként és a Vezetői Kultúráért Közhasznú Egyesület tagja – az az angliai Felsővezetői Coaching Akadémia (Academy of Executive Coaching – AoEC) szponzorálja a versenyrészvételben, ahol korábban a képesítését szerezte.

Az óceáni versenyvitorlázás kapcsolódik Terézia napi munkájához: azt reméli, hogy a verseny során új tapasztalatokkal gazdagodik majd. Ezt a tudást az AoEC-vel is megosztja majd és azokat beépítik a képzési programokba. E mellett tapasztalatait saját team coach-ing képzési módszertanának fejlesztésében is felhasználja majd.

Terézia – akinek nem volt korábbi vitorlás tapasztalata – már túl van az első Clipper oktatásán. A Clipper tréningek három szintre vannak bontva és mind osztálytermi, mind pedig tengeri gyakorlati képzést tartalmaznak.

Azt mondja: “Szeretem a kihívásokat, amik – legalábbis első látásra – lehetetlennek tűnnek. Különös érzésekkel töltenek el az ilyen helyzetek. A vitorlázás egy teljesen új terület számomra, és nagyon izgat, mire jutok vele a verseny végére és mennyire más emberként térek vissza erről a nagyszerű utazásról. Megragadtak a párhuzamok a földkörüli vitorlás versenyzés és a mindennapi fejlődésünk között; úgymint a célok kitűzésének fontossága, a feladatok fegyelmezett végrehajtása és az elért eredmények jelentősége.

“Alig várom, hogy más emberekkel találkozzak az élet legkülönbözőbb területeiről – szeretem a jó történeteket, mesélni és hallgatni is, és azt gondolom ezekből nem lesz hiány a versenyen. Tetszik Sir Robin gondolata, hogy mindenkinek adasson meg a felfedezés élménye és meg akarom mutatni a gyerekeimnek, unokáimnak és polgártársaimnak, hogy semmi sem lehetetlen… ha igazán akarod.”

Több közös vonás is van a magyar versenyzőkben a részvételen túl: Csabán keresztül kerültek kapcsolatba a versennyel, és mindannyiukat motiválja a verseny küldetése, hogy elérhessenek valami figyelemre méltót. Ezen felül Terézia ill. Tibor és Ádám is felhasználják versenytapasztalatukat, hogy szívükhöz közel álló jótékonysági küldetésüknek is nyilvánosságot és támogatást szerezzenek.

Tibor és Ádám a nehéz sorsú, határon túli magyar gyerekeket támogató és nevelő, erdélyi „Csibészek” alapítvány javára kampányol honlapjukon. „Azt remélem, hogy a verseny és az azon való részvételünk után érdeklődők felfigyelnek az alapítvány nemes küldetésére és eddigi eredményeire, így további támogatókat tudunk szerezni a szociálisan rászoruló erdélyi magyar gyerekek nevelésének.” – mondja Tibor.

Terézia utazásáról további információ a:

www.tereziakoczka.wordpress.com

címen érhető el.

Tibor és Ádám honlapja a:

www.clipper.bacso.hu

címen található, ahol hozzájárulásokra és adományozásra is lehetőség van.

Azok akik Terézia, Tibor és Ádám útját szeretnék követni, további információkat találnak a versenyről a Clipper hivatalos honlapján:

www.clipperroundtheworld.com

.

Miután minden hely elfogyott a Clipper 13-14 futamra, megnyílt a jelentkezési lehetőség a következő Clipper 15-16 földkerülő vitorlás versenyre.

HÁTTÉR

Clipper Ventures Plc

A Clipper Ventures Plc 1995-ben alapította a legendás vitorlázó Sir Robin Knox-Johnston, aki 1968-69-ben elsőnek hajózta körbe a földet egyedül, megállás nélkül. Sir Robin azzal a feltétellel alapította a vállalkozást, hogy a vitorlázásnak elérhetővé kell váljon mindenki számára korra és korábbi tapasztalatra tekintet nélkül. Ennek megfelelően indította el az első Clipper fölkerülő vitorlás versenyt 1996-ban. A vállalat saját tulajdonú, teljesen egyforma hajókból álló óceáni versenyvitorlás flottát üzemeltet és ez idáig több mint 3,000 ember vett részt az eddigi 8 Clipper versenyben. Ugyancsak a vállalaté a profi szóló földkerülő VELUX 5 OCEANS verseny joga, és sikeres rendezvényszervező üzletága vállalati vitorlás és fejlesztő programokat kínál. Napjainkban a Clipper Ventures egy elismert, vezető nemzetközi tengeri rendezvényszervező vállalkozás, amely globális események fejlesztésére és promóciójára fókuszál, mint amilyen a Clipper verseny.

Clipper 13-14 földkerülő vitorlás verseny

A Clipper 13-14 földkerülő vitorlás verseny, a kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő futam, 2013 nyarán indul és csaknem egy évvel később ér vissza, miután megtesz 40,000 tengeri mérföldet, amivel egyben ez a világ leghosszabb óceáni versenye. A 12 vadonatúj 70 lábas hajóból álló Clipper flottával rekord számú részvevő fog versenyezni. A versenyt Sir Robin Knox-Johnston alapította azzal a céllal, hogy vitorlás tapasztalattól függetlenől mindenkinek megadasson a lehetőség, hogy felfedezze az óceáni vitorlás versenyzés izgalmát. 40 nemzet 650 versenyzője vesz részt a Clipper 13-14 versenyen a méltán híres hajó tervező, Tony Castro által megálmodott, 12 vadonatúj 70 lábas vitorlásokon. A részvevők végig csinálhatják a teljes földkerülő versenyt, vagy a 8 szakasz bármelyikét. Az egyetlen feltétel a részvételre a minimum 18. betöltött életév (nincs felső határ), és a kalandvágy. A teljes útvonal több versenyszakaszra van osztva és Formula-1 rendszerben történik a pontozás. A verseny végén legtöbb pontot összegyűjtő hajó nyeri a Clipper Trófeát.

Sir Robin Knox-Johnston

Majdnem 45 éve, hogy Sir Robin Knox-Johnston rekordkísérletére indult, hogy egyedül, megállás nélkül körbevitorlázza a földet 1968-69-ben. Most mint a Clipper Ventures Plc. alapító igazgatója és elnöke, a földkerülő vitorlásversenyzés előmozdításának élharcosa. Sir Robin egész életét meghatározta a vitorlázás és a Közlekedési Minisztérium Mester diplomájával rendelkezik. 2007-ben, Sir Peter Blake-kel közösen, felállította a leggyorsabb földkerülő vitorlázás rekordját; másodszor is körbe vitorlázta egyedül a földet, amikor indult a VELUX 5 OCEANS versenyen.

Sir Robin figyelemreméltó tapasztalatra tett szert a földkerülő versenyek szervezésében, mikor 1990-1994 között a Whitbread Race versenybizottságában szolgált, ill. amikor 1982-ben és 1986-ban a BOC Challenge Round the World versenyt szervezte. Egyedülálló módon, három alkalommal is elnyerte a RYA/YJA az Év Vitorlázója címet, és 71 évesen részt vett a 2010 Sydney-Hobart vitorlás versenyen.

Forrás: Clipper Round the World