Szerintem a rendezők sem számítottak ekkora kavarásra a végén. Az utolsó futam Biograd elöl indult és ott is ért volna véget. Eközben a zegzugos szigetvilágba hajóztunk.

A futam előtt már minden osztály első helye eldőlt és már csak a dobogó többi foka volt kétséges. A nyomott, borult idő nem kis feszültséget generált a rajtvonalon és néhány apróbb koccanás is történt, de végül is – a gyenge szélnek köszönhetően – baj nélkül elrajtolt a döntő futam. Egy rövid cirkálás után irány a szigetvilág. Itt egy szélcsendes újraosztás következtében beállni látszott a sorrend.

A rendezőség az egyre gyengülő szélben lerövidítette a futamot az egyik sziget mögött. A dolog úgy alakult, hogy az élmezőny megtorpant egy szélcsendes részen és hol innen, hol onnan összefújta a mezőnyt a szél. Csúnyán. A visszafrissülés már együtt tolta be szinte az összes hajót az új befutóba a cél. Például az Elan 350-es osztály első három hajója 2! másodpercen belül futott be. És a többieket nem is említem.

Az egész kavarásból az Elan 384 osztály maradt ki, mert nekik eleve rövidebb pálya volt kijelölve. Itt a győzelmet a Dr. Giber Valéria által vezérelt Ladies Team nyerte a versenyt. A Dufour-ok között Dr. Farkas Tamás, míg az Elan 350-es osztályban Vermesy Sándor birtokolta a végső győzelmet.

Az abszolút győzelmet a Dr. Giber Valéria által vezérelt Ladies Team tudhatta magáénak.

Az esti program a díjkiosztóval folytatódott, ahol vastaps köszöntötte a verseny főbíróját, – aki tulajdonképpen a vízi rendező volt- Dragan Penjlalovot. Hovanecz Zoltán a verseny szülőatyja bejelentette a 11. versenyt, ami nevében is más és hajóosztályaiban is más lesz. Utána kellemes eszem-iszom- tánc partival zárult a verseny.

A verseny honlapja:

Captains Adria Kupa

TRACKER:


http://www.regate.com.hr/regate/2016/aranysekli/R5/Aranysekli2016.html

Bár a frusztrálóan befejezettlen éjszakai futamon végül is a második checkpointon hírdettek eredményt a legtöbb hajóosztálynak, ez nem lombozta a kedélyeket, de az időjárás nagyon nem akart széllel szolgálni. Ezért a flotta motorral elindult Rab-ról, hogy út közben csak lel valami vitorlázásra alkalmas körülményt. Ez az elején kevésbé sikeredett és még köd is nehezítette a helyzetet. Végül, jó 20 mérföld motorozás után egy rövid, futamocskára került sor.

Rövid mindössze 7 mérföld majdnem cirkáló és hátszélszakasz szerűség végén is szinte teljesen leroggyant a szél, de sikerült befejezni. Zadar kikötője várta az elégedett vagy kevésbé elégedett vitorlázókat.És folytatódott a feltöltődés a megterhelö előző éjszakai futam után.

TRACKING:

http://www.regate.com.hr/regate/2016/aranysekli/R3/Aranysekli2016.html

Másnap továbbra sem alakult a szél megbízhatóan, ezért Zadartól majdnem Biográdig verseny volt, némi rövidítéssel.A menet nem volt egyszerű. szelek össze-vissza, ki ott lódul, ki ott, majd megáll, bevárja a többieket tipusból kaptunk izelítőt, de a végén gyönyörű szél keveredett és kellemes cirkálós menetben tudtuk megközelíteni a befutót. Utána irány Biográd.

Weboldal:

Adria Kupa

TRACKING:

http://www.regate.com.hr/regate/2016/aranysekli/R4/Aranysekli2016.html

Kicsit több mint 80 nap és útjára indul a 9. Arany Sekli Adria Kupa, amit akárhogyan is vesszük az év első magyar rendezésű versenye.

A március 22 és 27 között zajló verseny állomásai  a  következőek:

Vodice aquatorium – Kornati – Sali – Rab – Pasman sz. – Biograd-(Rogoznica)

. A szokásokhoz híven a megmérettetés tartalmaz egy éjszakai futamot is.

A kora tavasszal megrendezésre kerülő verseny azt az izgalmat és kalandot is magában hordozza, hogy ilyenkor az Adrián az időjárás képes egy hét alatt megmutatni minden arcát és ezért változatos versenyzési lehetőséget kínál a  résztvevőknek.  Nem véletlenül népszerű ez a regatta, amely ma a legnagyobb és többek között az éjszakai futam miatt is a legizgalmasabb magyar navigációs vitorlás verseny.

Három hajóosztályban lehet részt venni a regattán. Ezek a

Dufour 455/445 Grande Large,

a

Dufour 385/375 Grande Large

és az

Elan 350

. Már most 23! hajó nevezett a versenyre.

Bővebben a verseny honlapján tájékozódhat.


aranysekli.eu

Az utolsó napra maradt a döntés a bajnoki címet illetően a IX. Tengeri Nagyhajós Magyar Bajnokságon. Két hajó pontazonossággal állt az addig levitorlázott 5 futam eredményeit összesítő listán, míg egy harmadik két pontos hátrányból támadhatott a bajnoki aranyért.

Reggel szélcsend és parti halasztás borzolta az esélyesek idegeit, de hozzájuk hasonlóan a többieknek is volt küzdenivalójuk a helyezésekért. Végül délben hajózott ki a mezőny, hogy az addigra feltámadó nagyon gyenge déli szélben megpróbálkozzanak egy utolsó futammal. Ez a korábbi hosszú, 15-25 tengeri mérföldes (28-46 km) pályák után a gyenge szél miatt csak 8-9 mérföldes menetet jelentett a mezőnynek, két órás limitidővel.

Az utolsó futamban volt minden, ami egy kiélezett vitorlás versenyen előfordulhat: parádés taktikai megoldások és végletekig kiélezett párharcok mellett, a bajnoki cím elvesztése korai rajt miatt,  zseniális vitorlázó nem várt futamgyőzelme, nagy ellenfelek összeakaszkodása és óvástárgyalása. Öröm, amely még a vízen vagy a parton vált szomorúsággá, a végső győztes és a résztvevől megnyugvása, jó hangulatú díjkiosztóval és búcsúvacsorával egy szép adriai versenyhét végén.

A Detre-testvérekkel megerősített Lillafüred Sailing Team dr. Gál András Levente kormányzásával korai rajtot vétett, és ezt a hibát nem korrigálta. Hiába vitorláztak ezután gyönyörűen, és győztek magabiztos előnnyel. Ha érvényes a futamuk, akár bajnokok is lehettek volna, mert akadt egy hajó, aki közéjük és az előttük két pontos előnnyel kezdő két csapat közé férkőzött. A célvonalon természetesn nagyon csalódottak voltak, de a parton elismerték, hogy hibáztak. A rajtról fényképek és videófelvétel készült, amivel a kétségeiket is sikerült eloszlatni

Tuss Miklós hírnevéhez méltóan vitorlázott. Szellemes és nyugodt taktikával hozta az élre alkalmilag összeállt olyan amatőr vitorlázókból álló csapatát, akik korábban vitorláztak ugyan, de a versenyzésben és különösen a spinnaker kezelésében kezdők voltak. De a hét végére Miklós belőlük is csapatot faragott, és futamgyőzelemre vezette őket!

Ám az izgalmak java még hátra volt. A futamot pontazonossággal kezdő két csapat közül a DAK, Pallay Tiborék kerülték az  utolsó cél előtti pályajelet biztos előnnyel a Czap Zoltán által vezetett Kör-Ker – Interteher csapat előtt.

De a gyenge szélben spinnaker nélkül némi magasságot szerző üldözők kevesebb, mint két kilométerrel a cél előtt egy frissüléssel utolérték ellenfelüket, aki alig vánszorogtak a szélcsend-közeli helyzetükben. A kialakuló luvcsatában a vetélkedő felek kétszer is összeértek. Pontosabban Czapék spinnakere érintette az útjogos , szél alatti Pallay csapat árbocát.

A Kör-Ker – Interteher végül megelőzte a DAK csapatát, és bajnoki pozícióban érkezett a célvonalhoz.  Itt még egy 720 fokos büntetőforgást is elvégeztek. A célvonalon átvitorlázva bajnoknak hitték magukat.

Pallayék viszont óvtak. A nemzetközi, horvát-magyar összeállítású versenybíróság nekik adott igazat. Az ütközés tényét Czap Zoliék sem tagadták, ráadásul a büntetőforgást szabálytalanul, nem az első adandó alkalommal hajtották végre, hanem csak később, miután elegendő előnyt szereztek a manőverhez. Ez ugyan szabályos megoldás a páros versenyeken, de szabálytalan a mezőnyben zajló regatták szabályai szerint.

A IX. Tengeri Nagyhajós Magyar Bajnokságon végül rajthoz állt tíz hajó nagyszerű versenyt vívott. A futamok végig izgalmasak, érdekesek voltak, több alkalommal  nagyon szoros célba futást láthattunk az élen és a mezőnyben is, ahol az ellenfelek tíz-húsz tengeri mérföld megtétele után is egy hajóhossznál kisebb különbséggel érkeztek a befutóba.

Mindehhez pedig a szokott módon gyönyörű és változatos hátteret szolgáltatott a Adria, és természetes pályajeleket, izgalmas navigációs feladatokat Közép-Dalmácia egyedülálló szigetvilága.

A futamok, a hajók mozgása a felszerelt nyomkövetők által közvetítetten élőben voltak figyelhetők, illetve visszanézhetők a Snewisport. és Kopasz Balázs jóvoltából:



http://www.tnmb.hu/nyomkovetes









További, részletesebb hírek és információk olvashatók, illetve képek láthatók a verseny honlapján:



www.tnmb.hu

.

Három hajó is esélyes még a magyar bajnoki cím megszerzésére az utolsó napi futam(ok) előtt a IX. Tengeri Nagyhajós Magyar Bajnokságon az Adrián.

Az élen a címvédő, Pallay Tibor vezette DAK Sailing Team áll, de csak azzal, hogy több futamot nyertek, mint Czap Zoltánék (Kör-Ker.Interteher). Egyébként ugyanannyi pontjuk van. Mögöttük pedig 2 ponttal dr. Gál András Levente csapata következik. A mai napon akár két futam is lehet, ha lesz ehhez elegendő szél.

Szerdán Vodicében ragadt a mezőny. Egész délelőtt masszívan esett az eső. miközben komoly szeleket is hozó záporok, zivatarok vonultak át. Délutánra kitisztult az idő, de mivel olykor 30-35 csomós szél fújt, a rendezőség a kikötőben tartotta a bajnoki mezőnyt. Másnapra kitűnő időt ígértek az előrejelzések.

Csütörtökön sikerült is két remek futammal behozni a lemaradást. Egész nap ragyogóan sütött a nap, amihez 10-16 csomós kezdetben északi, majd északnyugati (misztrál) szél párosult. Ebben két, egyenként közel húszmérföldes pályát teljesítve jutottak vissza a hajók Vodicéből Biogradba. A második futam végén, amelynek java része cirkálással telt, már naplementekor, este fél hét körül ért célba a mezőny. A mezőny erősségét mutatja, hogy a Kaprije közeléből indított futamon, amelyen egy ötmérföldes kreuz után egy spinnakeres szakaszt követtett a közel 13 tengeri mérföldes cirkálás a célig, a hajók együtt maradtak, és mindvégig kiélezett, izgalmas harcot folytattak a helyezésekért.

A csütörtöki futamokat a címvédő DAK Sailing Team nyerte. Pallayék ezzel az élre ugrottak a 2. és 3. helyeket hozó Czap Zoltánék elé. A különbség közöttük nem pontban, csak abban mutatkozik, hogy ők már három futamot nyertek, míg a Kör-Ker – Interteher csapata egyet. Két ponttal mögöttük pedig még mindig lehetnek aranyos reményeik Gál András Leventééknek (Lillafüred Sailing Tem).

Az utolsó nap a szél hiánya miatt reggel halasztással indul a nap, de legkésőbb délben kihajózik a mezőny, hogy legalább egy döntő futamot sikerüljön megrendezni. Mivel délre, kora délutánra ismét  várható a misztrál érkezése, ezért erre jó esély látszik.

A magyar bajnokság érvényességéhez négy futamra volt szükség. Ez már bőven teljesült. Mivel az ötödik futam is megvalósult csütörtökön, így az összetett eredmény kiszámításakor minden csapat négy legjobb eredményét veszik figyelembe.

A futamok, a hajók mozgása a felszerelt nyomkövetők által közvetítetten élőben figyelhetők, majd visszanézhetők a Snewisport. és Kopasz Balázs jóvoltából:


http://www.tnmb.hu/nyomkovetes

További, részletesebb hírek és információk olvashatók, illetve képek láthatók a verseny honlapján:

www.tnmb.hu

.

EREDMÉNY 5 FUTAM UTÁN

Mindezt egy 25 tengeri mérföldes navigációs futam végén, ahol a versenyzők 34-35 mérföldet (63-65 km) vitorláztak. Olykor nagyon messzire távolodtak egymástól, mégis a célba többen egyszerre érkeztek.

Az élen az összetettben akkor holtversenyben álló Czap Zoltánék (Kör-Ker – Interteher), és a Lillafüred Sailing Team, vagyis  Gál András Leventének a  Detre testvérekkel és Király Zsolttal megerősített csapata vívott egymással párharcot amelybe végül a bajnoki címvédő DAK Sailing Team tenyerelt bele. A vodicei célvonal előtti hátszeles szakaszon Pallay Tiborék jobban taktikáztak és az utolsó métereken győztek. A három hajó egymással fedésben érkezett a célvonalra, és öt másodpercen belül futottak be!

Mögöttük a táv első felén vezető hajó érkezett negyedikként Tuss Miklós vezetésével. A bajnokság doyenjének csapatát a versenyzésben abszolút kezdők alkotják, így  Miklós teljesítménye előtt mindenki kalapot emel.

Az első három szoros befutóján pedig még túl is tett a végül ötödik-hatodik helyen végzett két csapat. A Haraghy Csaba vezette Pureco és Beliczay Mártonék (Qpharma) között egy másodperces (!), körülbelül húsz centiméteres különbség volt a célvonalon.

A mezőny két nap alatt három futamon van túl, vagyis eddig minden a tervezett menetrend szerint alakul a IX. Tengeri Naghyhajós Bajnokságon.  Három futam, három győztes, a péntek délutáénig tartó, hétfutamosra tervezett verseny teljesen nyílt.

További, részletesebb hírek és információk olvashatók, illetve képek láthatók a verseny honlapján:

www.tnmb.hu

.

A futamok, a hajók mozgása a felszerelt nyomkövetők által közvetítetten élőben figyelhetők, majd visszanézhetők a Snewisport és Kopasz Balázs jóvoltából:

http://www.tnmb.hu/nyomkovetes

EREDMÉNY 3 FUTAM UTÁN

Fotó: Kopasz Balázs

Aki elolvassa az írást gondolhatná, hogy nyilván bolondok, hogy hóesésben, télvíz idején tengerre szállnak… De a dalmát tengerpart mediterrán klímája, az enyhe tél lehetővé teszi, hogy télen is vitorlázzunk az Adrián, anélkül hogy ehhez speciális ruházatra lenne szükségünk. A már amúgy is alapruházatnak számító viharruhán és aláöltözeten kívül másra nincs szükségünk. Az egyetlen nehézséget a Velebit hegységen való átkelés jelentheti télen, akkor amikor a zord tél és leginkább az erős szél miatt a hegységbe vájt közel 6 km hosszú Sveti Rok nevű alagutat lezárják. Decemberi utazásunk alkalmával is ez történt, így az utazási idő hosszabb volt ugyan a szokásosnál, viszont kárpótolt a táj szépsége a havas Velebit-tel és a csodálatos tájképpel.

A Karneváli Regatta (


XIII. Karnevalska Regata, Biograd


) már több szempontból is nagyobb rendezvénynek számít, mint a decemberben megrendezésre kerülő kisebb klub-regatták. Egyrészt a részt vevő hajók mennyisége alapján, másrészt a képviselt országok száma szerint is. Olyan nagy érdeklődés volt idén a Karneváli Regatta iránt, hogy az eredeti versenykiírást, melyben az szerepelt, hogy maximálisan 45 hajó részvétele lehetséges, módosítani voltak kénytelenek, mivel 47 hajó regisztrált előzetesen. A Zadarski List weboldalán a következő szöveg jelent meg:

„A nemzetközi sporteseményen 47 hajó vett részt, több mint 300 fő részvételével a következő országokból: Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Olaszország, Svájc, Németország,




Magyarország




és Bosznia Hercegovina.”

A nagy érdeklődés miatt kiszorultunk a kisebb hajóosztályból mivel minden hajót bérbe adtak a horvát partnerek, mire online regisztrációnkat elküldtük és már „csak” egy Elan Impression 444-es hajó maradt bérelhető. Sajnos csak a hajó teljes hosszát vették figyelembe a rendezők, amikor osztályba sorolták, a többi paramétere figyelmen kívül maradt. Így történt meg hogy egy egyébként charter-re kiválóan alkalmas roll grószos túrahajóval versenyeztünk karbon vitorlával felszerelt versenyhajókkal szemben egy osztályban.

Február 8-án hajnalban indultunk Budapestről. A letenyei határátkelőnél – a gyér forgalom ellenére – ismételten egy hosszasabb és minden részletre kiterjedő szigorú vámvizsgálaton estünk át. Feltételezem, hogy Horvátország július 1-i EU csatlakozásával a nyári turista szezonra ez a procedúra enyhülni fog, hiszen a tervek szerint a csatlakozást követően a magánszemélyek vámellenőrzése megszűnik és csak az iratellenőrzés marad.

A déli órákban már Biograd-ban voltunk, átvettük a hajót, majd a késő délutáni kora esti bora-s szélben ki is próbáltuk. A hajó szinte vadonatúj volt, hiszen 2012-ben készült és került vízre, de a charter használat és a téli állás miatt voltak hiányosságai.

A regatta szervezője a Biograd Yacht Club volt. A klub vezetőjének még decemberi látogatásunk alkalmával vittünk egy üveg jó magyar bort a villányi borvidékről, ami annyira a kedvére volt, hogy kérte februárban ismét vigyünk neki. Miután megkóstolta az újabb – és más pincészetből származó – borokat is, megjegyezte, hogy többé már nem hajlandó horvát bort inni, csak kizárólag magyar borokat! Tekintettel a horvát nemzeti öntudatra és arra, hogy a horvát borok – különösen a dalmát illetve ettől délebbi területekről származó borok – jó minőségűek, bár drágák, igencsak hízelgő volt számunkra a kijelentése.

Február 9-én a reggeli skipper meeting azzal vette kezdetét, hogy mindenkit informáltak arról, hogy „

bárhogy alakul a nap, bármi történjék 15 órakor ebéddel várnak a Városháza előtti parti sétányon minden résztvevőt

”. A kijelölt up and down pálya a Biográd előtti vízterületen, szombaton bora-s 18 csomós északkeleti szélben zajlott, mely a vasárnapi versenyre északira fordult át. Az első futamot megelőzően még egy próbakört mentünk a hajóval, ahol véglegesen bebizonyosodott, hogy a spinakkert a boom hiányosságai miatt nem fogjuk tudni használni legfeljebb halzolás nélkül, mivel a boom kiakasztó egyik oldalán a rugó annyira elfáradt, hogy sem a kiakasztás sem pedig a rögzítés nem volt megoldható. Az pedig már csak technikai részletkérdésnek számított ezek után, hogy a spi boom albája a „zongorán”, a felbája viszont az árbocban – az árbocon található egyik bikára rögzítve – került kivezetésre, így elég messze estek egymástól. Végül nem került fel a „golyó”… A szombati első futamot a mezőny elején, osztályban 4. helyen (persze mint említettem ez az osztály besorolás nem volt túl szerencsés) zártuk, azonban a 2. futam már nem sikerült ennyire előkelő helyen zárni.

A kikötőbe való visszatérés után szinte azonnal kezdetét vette a farsangi mulatság. A városháza előtti sétányon felállított színpadon zenés programokkal, gulyáságyúban főtt egytálétellel, kötélhúzó versennyel várták a regatta résztvevőit a szervezők. Már itt a parti party-n is volt néhány csapat, akik a farsangi jelmezzel kombinálták a viharruhájukat, de az igazi jelmezes mulatság este a Kornati Étteremben került megrendezésre. A vacsorát követően élő zenekar játszott számunkra is ismert nemzetközi slágereket és éjfélkor kedves hajóstársunk születésnapjára a „Happy Birthday”-t is beiktatták a műsorba.

A versenyről a szervezők által készített videó összefoglaló itt tekinthető meg:

13 karnevalska

from

Franjo Jurić

on

Vimeo

.

Fotó: yc-biograd.com

A tavalyi év után kiváncsian vártam, hogy mi lesz idén, sokáig úgy tűnt senki sem akar ilyen versenyt rendezni. Aztán kezdtek szivárogni a hírek, és kiderült, hogy lesz One Design osztály. Hurrá, mi úgyis ezt szeretjük, amikor tavaly ORC volt, azt nem éreztük magunkénak. Jobban szeretjük

tudni, hogy a befutás pillanatában hanyadikak is vagyunk ténylegesen.

A csapat szerveződött, de a tavalyi csapathoz képest szűkíteni kellett a keretet a hajó mérete miatt. Végül hatan vágtunk neki a kalandnak, de a négy évvel ezelőtti csapatból, amikor először voltam Tengeri bajnokságon, már csak ketten voltunk ott az összes versenyen.

Kisebb-nagyobb kalandok után a csapat első fele szombaton birtokba vette a hajót, míg a kettes különítmény vasárnap fél 11-re érkezett Biogradba, a verseny hajói számára anyakikötőül szolgáló marinába.A hajók sorsolása már Budapesten megtörtént, miként a rajtszámoké is. Mi az Elan 340-es flotta Alfa nevű hajójával versenyezhettünk. A hajók 5 évesek, és ennek megfelelően már nem voltak túl jó állapotban, főleg, hogy versenyzésre használják őket. Mindenesetre a mienkkel nem volt sok gond, ami volt, orvosolták a szakemberek.

Az idő szép volt, de szél alig, úgyhogy először matricázás, illetve a kisebb finomítások elvégzése volt a cél. A szél elkezdett épülni délkelet felől, így kihaladtunk. Furcsa volt a hajó, a tavalyi 42 után kicsi, és persze lassabb is mint a 42-es Salona. A vitorlák hamar a helyükre kerültek, megtaláltuk, bejelöltük az állításokat, majd kis összemérés következett a 2,5 órás tréning során. A tapasztalatok alapján nyugodtan mentünk vissza, manővereket gyakorolva a kikötőbe. Este megnyitó, finom étkekkel, majd mindenki korán ment aludni.

Reggelre megérkezett a várt időjárás, erős szelet hozott magával. Szeretjük ezt az időt, szeretjük az erős szelet. Rajt után hosszú kreuzos menet. A rajt előtt nem tekeredik ki időben a genua, csomó a roller kötelén. Jól kezdődik, de kis késéssel nekivágunk a hosszú jobbcsapásnak. Sebességünk nem rossz, de fölöttünk Naciéknak ( Juliett ) élesebb szelük van. Egy forduló után élre állunk, de a szakasz végét túlokosítom, negyediknek vesszük a szigetet. Kis félszél, majd hátszél. Nem kérdés, hogy spi menjen e föl, 1-2 sanda pillantás a hajóról. A felhúzáskor már a 3. helyen robogunk. Naciék óvatosak az első helyen, nem húznak spit amíg mi nem húzunk, uátna is csak később. Scholtz Imiék előttünk felhúzzák, és el is kezdenek távolodni. Jó 10 mérföld körüli hátszél következik. Mögöttünk egy spontán halz után szakad el Prédl-ék spije, hátrébb óvatosabb a mezőny. A mélység fizet, falsolunk keményen. Négyszer lúvolunk fel, de nem vészes, urai vagyunk a helyzetnek. Naciék raumokat mennek, lemaradnak, Imiék nem bírják tartani a mélységet, felmennek ők is. Az első halznál még elmennek, de elfekszenek ők is. Mi 10-14 csomó között száguldunk a szépen hízott „malacok” között lefelé, és biztos előnnyel futunk be egy félszeles szakasz után ismét hátszélben, már csak egyedüliként spinnakkerezve Saliba. Mivel korán ideért mindenki, jó beszélgetések voltak, igaz, hogy az éttermek nem működtek a faluban, így közértes kaját ettünk.

Másnap kihajóztunk a sziget túloldalára, igaz, hogy egy óra halasztással. Azt nem tudom miért, mert a szél végig ebből az irányból fújt addig is. A rajtterületen néha elállt a szél, és kellően pöffös, forgolódó volt, ez megint nekünk jött jól, Agárd mindenre megtanít! Nagyon jó rajt után végig vezetve értünk fel a kis szigethez kreuzban, majd hátszlében növeltük előnyünket közel 200 méteresre. A nyílt víz felé vettük az irányt, de spi nélkül, ami miatt pár hajó ránkjött, és együtt mentünk velük tovább, először raumban, majd hátszélben. Prdédlék és Naciék voltak játszótársaink a nem rövid szakaszon, ahol fej fej mellett haladtunk. Prédlék mélysége fizetett, főleg, mert Naciék nekiálltak luvolgatni minket. A kis szigethez érve újabb kreuz jött, és itt döntő volt a belső hely kérdése, hiszen aki először veszi a szigetet, az diktálhat majd. Kis ravaszsággal megoldottuk, és kreuzban növeltük előnyünket Naciékkal szemben, Prédlék lemaradtak, Imiék jöttek felfelé. Utána 8 mérföldes hátszél a befutóig, behúztuk ezt a futamot is. Irány Murter, itt alszunk két éjszakát. Remek vacsora, baráti beszélgetés, a bajnokság jövője volt a téma.

Éjszaka megint esett, de reggelre elment a rossz idő. A szél alig lengedezett, de a rajtot időben ellőtték. Pontos, jó rajt, kreuz az első kis szigetig, és vezetünk. Majd innen hosszú futtatott menet a Kakan szigetig. A végén tudunk spinnakerezni, de fogy a szél. Akakan mellett megint fújt, de megkerülve a szigetet elállt, vergődés, küzdelem az áramlatokkal. Itt dönteni keleltt, két útvonal volt, mi a víz felé mentünk, a mögöttünk levő hajókkal, a negyedik, nagy hátrányban levő Scholtzék a másik irányba. A szél elfogyott, és senki nem futott be időn belül, érvénytelen futam. Szuper, 7 óra a semmiért. Irány Murter.

A gyenge szél, melyet igértek bejött. Alig rezdült a levél. Mára két kisebb túrafutamot tervezett a rendezőség Biograd felé. Vízi halasztás, majd rajt 13 óra után. A rajtot elrontom, kapaszkodunk fölfelé, Scholtzék mögött, velük küzdünk. Prédlék a másik oldalon meglépnek, és magasan vezetnek. Esély nincs utolérni őket. Imiék mögött érünk a szigethez, ahonnan hátszél lefelé. Hátrányunk 3-5 hajóhossz. Elkezdjük felmérni a manővereket, és nekiállunk megvalósítani amit elterveztünk. Szépen ültetjük hintába az ellenfelet, előre tudva két lépéssel hogy mit is akarunk. Sikerül, megverjük őket, nagyon fontos a második hely. Scholtzék harmadikak, Naciék ötödikek.

Még egy futamot rajtoltatnak, tulajdonképpen up and down pálya jellegű. Jó, tiszta rajt, majd szemünket Imiéken tartva olyan kreuzot produkálunk, hogy egy métert sem megyünk felelslegesen. Ennek megfelően vezetünk, és hátszélben növeljük előnyünket, főként a spi húzásnak köszönhetően. Jól dolgozik a csapat, félszélben biztosan futunk be az első helyen. Mögöttünk kis izgalom, de már számolunk is másnapra. Elég egy futamban egy negyedik helyet hoznunk az összetett elsőségért. Este csevapozás Naciékkal a büfében, korai alvás.

Másnap némi feszültség bennem, nagy a tét. Két rövid pálya lesz, hangzik el a kormányosi értekezleten reggel.Szél nincs, legkorábban rajt délben. Visszamegyek a szállásra pihenni, feltöltődni, majd jön a telefon, hogy megyünk. Mire leérek, sehol senki, megyünk mi is ki. Rövid bevitorlázás, majd rajt. A rajtunk jó, Imit figyeljük, csak ők verhetnek meg matematikailag. Követjük őket, de a kreuz végére erősödő áramlást nem realizálom eléggé, ezért nagy hátránnyal ötödiknek fordulunk. Az első 1.2 km-re tőlünk. Úristen! Egy világ omlik bennem, ideges vagyok, de aztán mikor áll a spi, megfogadom, hogy nincs hiszti. Hátszél után kreuz befutó következik, de már tudjuk a know how-t. Part közlében cirkálunk, néha 2-3 méterre a parttól, és ez fizet. Harmadik helyen futunk be, az első mögött 300 méterre, Prédléket szorongatva. Igaz, hogy Scholtzék nyerték a futamot, de ez a harmadik hely azt jelentette, hogy az utolsó futam eredményétől függetlenül bajnok lett a DAK Sailing Team 2012-ben!

Megnézzük a rajtot, majd irány a kikötő. Kis ünneplés, majd leadjuk a hajót a chartercégnek. Mi szerencsésen megúsztuk kaució levonás nélkül. Este jó vacsora, díjkoisztó, fényképek cd-n. Egyszóval jó kiszolgálás, végre az az érzése az embernek, hogy kap is valamit, nem csak szívességet tesz azzal, hogy jön versenyezni.

A pályák korrektek voltak, a szervezés is rendben volt, talán csak az érvénytelen futamnál hibáztak azzal, hogy nem rövidítettek. Molnár Csaba, a Sail-Ing Kft. részéről mindent megtett, sokat nyüzsgött, segített, szervezett. Ruji jól rendezett, a zsűrinek nem volt semmi dolga. Kopasz Balázsnak köszönet a nyomkövetéséret, utólag is jó visszanézni hogy mi is történt.

VÉGEREDMÉNY


TOVÁBBI KÉPEK



Fotó: snewisport.com



Forrás: Facebook