A Raffica Sailing Team nem is zárhatta volna ennél sikeresebben az idei vitorlásszezont, ugyanis a 69. Centomiglián aratott győzelmet a hétvégén. A Garda-tónál elért első helyezés az egytestűek kategóriájában már önmagában is szép eredmény, a csapat azonban történelmet írt azzal, hogy mind a négy rangos európai tókerülő versenyt megnyerte ebben az évben.

A magyar csapat évek óta részt vesz és jól teljesít az 1951 óta megrendezett olaszországi tókerülőn, többször meg is nyerték a versenyt. Király Zsolt kormányos szerint az idei megmérettetés első szakaszát kifejezetten erős szél kísérte, a tó északi részén két foileres hajó, majd egy farr 11-es billenthető kílles versenyhajó volt az ellenfelük. Ahogy a szél gyengülni kezdett Bogliacco felé érve, utolérték és megelőzték a többi versenyzőt, onnantól kezdve pedig már nem volt ellenfelük. Király Zsolt és csapata mindössze 10 óra 15 perc és 27 másodperc alatt teljesítette a verseny közel 120 km-es távját.

A Raffica 14 fős legénységének sikerült elérnie azt, amit eddig más csapatoknak nem: egy naptári évben az egytestűek kategóriájában mind a négy nagy európai tókerülő versenyen elsőként értek célba. „Nagy várakozással indultunk neki az idei szezonnak, és igyekeztünk mindent megtenni a kitűzött cél érdekében. Győzelmünkben kulcsfontosságú szerepet játszott a megfelelő felkészülés, a csapatmunka és a magas minőségű felszerelés. A szél- és vízálló Helly Hansen vitorlás ruházat ezúttal is szárazon tartotta a legénységet, és egyaránt gondoskodott kényelmünkről és védelmünkről. Rendkívül büszkék vagyunk a négyes győzelemre és az egész csapat fantasztikus teljesítményére” – nyilatkozta Király Zsolt. A Centomiglia előtt nagy viharban helytállva elsőként értek célba a genfi-tavi Bol d’Oron, a viszonylag kellemes időjárási körülmények között zajló boden-tavi Rund Um-on, illetve a szélcsend jellemezte Kékszalagon is. Ezzel nem csupán saját kitűzött céljukat érték el, de sporttörténelmet is írtak.

Alighogy véget ért a genfi Bol d’Or Mirabaud, a Raffica csapat ismét útra kelt, hogy a Bodeni-tónál rendezett Rund Um vitorlásversenyen is a maximumot nyújtsa. Habár kihívások és nehéz helyzetek bőven akadtak itt is, a mindenre elszánt magyar csapat mindkét tókerülő versenyt megnyerte az egytestű hajók kategóriájában.

Újabb magyar siker született a Németország Kékszalagjaként emlegetett Rund Um vitorlásversenyen ezen a hétvégén, a Raffica legénysége ugyanis félelmet nem ismerve küzdött az első helyért. A Bodeni-tó rangos éjszakai
megmérettetésén idén több mint 300 hajó versengett egymással. „A több mint 100 km-es távot ezúttal vihar nem akadályozta, de egy korábbi felhőszakadás maradványait, a tövestől kicsavart fákat és uszadékot taktikus manőverezéssel kellett kerülgetnünk” – mondta Király Zsolt, a magyar csapat kormányosa. A Raffica hajnali 5 órakor sikeresen célba ért, és ezzel az egytestűek között megnyerték a versenyt.

Az időjárás ugyanakkor nem mindig jár a vitorlázók kedvében, így történt ez a június közepén, Genfben
megrendezett Bol d’Or Mirabaud versenyen. A több mint 500 induló hajónak keményen meg kellett küzdenie az elemekkel, ugyanis óriási vihar, jégeső és szél kísérte útjukat. Sokan közülük felborultak és feladták a versenyt, a Raffica legénységét azonban a legzordabb körülmények sem állíthatták meg, emberfeletti küzdelemben immár negyedik alkalommal nyerték meg a versenyt. Király Zsolt elmondása alapján győzelmükben a hősies kitartás mellett kulcsfontosságú szerepet játszott a megfelelő technikai ruházat is. „A vízálló Helly Hansen felszerelés a kiszámíthatatlan időjárási viszonyokban is tökéletesen megállta a helyét, nem csupán szárazon, de egyúttal melegen is tartott bennünket.”

A szezon további részét tekintve a csapat célja pedig nem más, mint hogy mind a négy rangos európai tókerülő versenyen a dobogó legmagasabb fokára álljanak. A harmadik megmérettetés a július 18-20. között zajló balatoni Kékszalag, a szezont pedig az olasz Garda-tónál rendezett Centomiglia-n zárják.

A versenyrendezés az előző két évben elért eredményeink alapján már előre érdeklődött, hogy idén is jövünk-e. A válasz egyértelmű igen volt, hiszen, ha idén sikerült volna ismét nyerni, akkor a Bol de Vermeil aranykupa is véglegesen a csapathoz kerülhetett volna (három győzelem 5 év alatt a feltétele a kupa megszerzésének).

A Bol d’or Mirabaud tókerülő vitorlásverseny 2014.06.14-én, szombat délelőtt 10 órakor rajtolt el, erős szélben. A Raffica 14 fővel rajtolt, a grósz egyes reffen, elől pedig a legkisebb fockkal. Backboard-on rajtoltunk, de mivel a tó északi felén volt a szekcionált rajtvonalon a mi területünk, hamarosan steierboard-on kellett a többi hajó között navigálnunk. Volt tumultus rendesen, de kb. 1 óra alatt tiszta területen tudtunk vitorlázni.

A tó környezetében a verseny idején a „Bise” nevű észak-keleti szél uralkodott, ami kora reggeltől kezdett felépülni és egyre erősödött. A helyi meteorológus szerint a tó két front közé került és a hegyek egyelőre akadályozzák a frontok betörését, de ha mégis áttörik a hegyeket, akkor jöhet a „kasza” 30 csomó feletti viharos széllel. A verseny alatt mi ebből az előrejelzésből annyit észleltünk, hogy a szél végig 15-25 csomós tartományban ingadozott, balatoni pöfföket megszégyenítő módon csapkolódott, stabil menet emiatt egyszer sem jött össze, a trapézon extrán sokat kellett mozogni.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!

A rajt után kb. 1 órával a luv oldalon egy reccsenést hallottunk, a dekket rögzítő panelek megrepedtek, gyors megoldás kellett, hogy ne kelljen kiállnunk a versenyből. Felhúzó kötelekkel rögzítettük a jobb oldali úszótestet, hogy tovább tudjunk haladni és a trapézsornak innentől kezdve fokozottan kellett figyelni arra, hogy ne terhelje a létrát, csak a trapézköteleken lógjon, amikor ki-be közlekedik. Ezt a kis technikai maleur-t 10 perc alatt megoldottuk, grósz le, felhúzókötelek beköt, grósz fel és mentünk is tovább.

Közben a Stravaganza és a SYS&CO nevű hajók, akik a legfőbb ellenfeleink voltak, előttünk vitorláztak. Mindkét hajón dönthető kiel, illetve trapézosok dolgoztak, kedvezett nekik az éles menet, nekünk kevésbé, de az új North Sails 3Di vitorlánkkal 12-13 csomós sebességgel, enyhén tompábban haladtunk a Bouveret-i bója felé.

A Stravaganzát egy idő után nem láttuk, később kiderült, hogy feladta a versenyt és kiállt menet közben, technikai probléma miatt. A SYS&CO-t a bója előtt megelőztük és pár perccel előbb vettük előtte a pályajelet. A bója előtt eléggé csapkolódó szélben navigáltunk, amit a magas hegyek okoztak, majd a bójától vissza Genf felé a svájci partok közelében próbáltunk maradni. Kiérve a tisztább szélbe 15-18 csomó közötti sebességgel ejtett menetben haladtunk, a csapat élvezte a vágatást és láttuk, hogy első helyen haladunk, ha így megy tovább meg lehet a harmadik győzelem is.

A GPS szerint 28,1 csomós maximális sebességet is sikerült elérnünk, de egy halzolás közben felborultunk, első helyen, rekordgyanús időértékkel, kb. fél órával a befutó előtt. Elég bosszantó, de ilyen ez a vizes sport, néha túl vizes… A hajót a svájci vízi-mentők segítségével Nyon kikötőjébe vontattuk, másnap itt szét is szedtük.

Idén nem sikerült megvédeni a címet, de ilyen szélviszonyok között, ami számunkra egyáltalán nem optimális, komoly küzdelmet folytatva az elemekkel mégis jót vitorláztunk és kisebb nagyobb sérülésekkel megúsztuk a borulást is.

A versenyt a SYS&CO nyerte rekord idővel.

A csapat:

Király Zsolt   kormányos

Bogár Tamás

Cser László (Csibe)

Czibor András

Horváth Balázs

Joo Kálmán

Karácsony János

Kiss Árpád

Kurucz Róbert

Ormándlaki Áron

Papp András

Puskás Tomi

Várkonyi Csaba

Motoros. Jankovits András (Popeye)

www.raffica.hu

Fotó: Németh Erika

Szerdán este indulunk útnak a 850 km-re lévő Lindau város hangulatos kis szigetére. Ide már visszajáró vendégek vagyunk, szeretnek minket, hívnak minket és számítanak ránk. A szállásunk a megszokott helyen, a kikötőben lévő vitorlás iskolában, a hajó pedig a menetrendi kikötő sétányán, a parton lesz. A verseny pénteken este fél 8-kor rajtol és kb. 400-450 hajó indul az éjszakába, hogy leküzdje a  100 km-es távot és megkerülje a bodeni tavat. Szeretünk ide járni, itt értük el az első tókerülő győzelmünket 2009-ben, de emellett nagyon kedvesek a szálláson, kedvesek a versenyrendezők és a város vezetői is. Idén is szeretnénk az elsők között végezni, ami egyre nehezebb a többtestűek bekapcsolódása miatt. Idén a One d’Or katamarán csapata is megméreti magát a versenyen.

A verseny után szétszereljük a hajót és hétfő reggel irány a Genfi tó legdélebbi csücske: Genf. Ezen a versenyen először indulunk mi, a hajó még az olaszok tulajdonában már járt itt és háromszor meg is nyerte az egytestűek versenyét. A Bol d’Or számít a katamaránozás Mekkájának, évről-évre rengeteg egy- és többtestű hajó indul rajta. Idén minket is meghívtak rá és örömmel megyünk. Egy kicsit fehér foltnak számít nekünk a tó, de előzetesen azt tűztük ki magunknak, hogy szeretnénk megnyerni az egytestűek versenyét és a katamaránokból is néhányat elkapni. A verseny szombaton reggel indul és kb. 130 km hosszú. Általában kevés szél szokott lenni, nem ritka, hogy a győztes is 20-24 órát versenyez. A csapat a két verseny között kint marad és jut idő egy kis kirándulásra, csapatépítésre is, ennek keretében megyünk a CERN-be részecskéket gyorsítani és megnézzük az Alpok csúcsát Chamonix-ból.

Mind a két verseny nagy élményeket tartogat számunkra, a hajó és a csapat egyben van, drukkoljatok nekünk egy jó szerepléshez!

Forrás: raffica.hu