Az Artemis tragikusan végződő borulásának hatására elkezdődött a halászás a zavarosban. Mindenki a maga hajójára kívánja még egy kicsit igazítani a szabályokat és a kezdő időpontot. Új-Zéland szeretett volna 1-2 hetet nyerni, hogy a repülve halzolást rutinszerűen végezhessék, amellyel hatalmas előnyre tehetnek szert, de végül nem nyertek. Időközben az is egyre bizonyasabbá vált, hogy az Artemis július vége előtt nem fog versenyezni, vagy lesz abból még augusztus is.

Előző cikkünkben

bemutattuk pár biztonsági intézkedést, amelyekre javaslatot tett az AC menedzsment. Ebben szerepelt a kormánylap állítható trimmjénke felvetése is, ami most az egyik legnagyobb vitát gerjeszti.

A történet röviden a következő: A csapatok szóban egyhangúlag fogadták el a biztonsági javaslatokat, de írásban ezt nem erősítették meg. A 37 biztonsági intézkedés végrehajtásához ugyanis módosítani kéne a versenyt szabályozó Protokollt, a versenyutasítást és az osztályszabályt is. Van, amelyikhez döntő többség kell, és van amihez mindenkinek egyet kell értenie. A kiwik és az olaszok mérlegelték a változtatásokat és rájöttek, hogy van, ami abból hátrányosan érintené őket vagy inkább másokat előnyösen. De a lényeg a követlező: Iain Murray versenyigazgató eltökélt célja, hogy ő ezt a 37 pontos intézkedést így is, úgy is átveri a versenyzőkön, mert a versenyzők élete a tét – szerinte. A protokoll szerint a versenyzőknek meg kell felelnie minden szövetségi, állami, városi joghatóságnak a verseny helyszínén, így a Golden Gate Yacht Club meglehetősen ragaszkodik a US Coast Guard engedélyéhez. Azaz, ha nincs engedély, akkor nincs verseny sem.

A verseny rajtáig állítható kormánylapokból vélhetően az ORACLE profitálna a legtöbbet és ezt az ETNZ-Luna Rossa páros érthető okok miatt nem szeretné. A csapatok egymás mellett vitorláznak hetek óta, így most már tisztában vannak az erőviszonyokkal és nem véletlen ez a vétó. Látják Amerika gyenge pontjait és nem is hagyják ezt megerősíteni a verseny kezdetéig. Ráadásul az ETNZ-nek, Luna Rossának csak másfél hete lenne olyan változtatást eszközölni a hajón, amely nagyban befolyásolja a hajó menettulajdonságát, míg az ORACLE-nek még 2 hónapja van azt tesztelni, amit tulajdonképpen eddig is teszteltek – kényszerből. A Sail-World szerkesztőjével Richard Gladwell-lel egyetértve azt is nehéz elfogadni, hogy ez biztonsági intézkedés, mivel két hajó több mint fél éve nem szenvedett a kormánytrim hiányától 30 csomós szél fölött sem, míg az Artemis baleset 11-18 csomós szélben történt.

Murray most erőből próbálja legalizálni az intézkedéseket, amire válaszul a kiwik és az olaszok amerikai szakjogászokkal konzultálnak. Eddig mediáció keretében próbáltak megállapodni a csapatok a vitatott kérdésekben, de ez az egyeztetés zátonyra futott, a kérdéskör ezúttal a nemzetközi zsűri elé kerül. De Cory E Friedman a vitorlázásban meglehetősen jártas jogász szerint a zsűrinek nincs lehetősége sem a protokoll, sem a biztonsági intézkedések, sem az osztályszabály módosításához. És kezdődik, a mi lenne ha… kezdetű okoskodás, ugyanis, ha mégis így döntene a zsűri, akkor a sértett csapat mehet a New Yorki Legfelsőbb Bíróságra, hogy az lépjen közbe a ’szövetségi döntőbírósági törvény’ értelmében. Ugyan a protokoll tiltja a csapatoknak ezt a lépést, de a protokoll pont e ’szövetségi döntőbírósági törvény’ hatálya alá tartozik.

Szomorú, de ez van, és csak reménykedhetünk, hogy jövő hét végén vagy kicsit később több vitorlázást láthatunk San Francisco vizein.

Addig is lássuk az új-zélandi levitációt:

A tavalyi év összefoglalójával kezdeném: Amerika cumira rakta magát.

De ugorjunk vissza a jelenbe és a közelmúltba: A csapatok az elmúlt hónapokban is szorgosan dolgoztak programjukon. Az ETNZ a nyárban vitorlázott és azon volt, hogy erről mindenki tudjon. Optimizmusuk megalapozott. A Luna Rossa szintén sokat vitorlázott, 17 napot tudhat maga mögött és a napokban újra előkerül a 72es, bár valószínűleg nem használják ki teljesen ők sem a rendelkezésre álló 30 napot februárig. Az Artemis sokat szenvedett az időjárással, és azt kommunikálják, hogy elégedettek a félreértelmezett szabályok alapján épített hajójukkal. Az ORACLE pedig hát hajót épít (mert ugye a borulás erősen éket ütött a felkészülésükbe). Az első szárny kuka, a második a napokban érkezett meg Új-Zélandról San Franciscóba. Az ígéretek szerint hamarosan láthatjuk a csapatot a vízen.

RIP – Nyugodjék Békében

A 45-ösökkel vívott ACWS kifulladni látszik. A csapatok ezt a lovat addig lovagolták, amíg muszáj volt. A legtöbb csapat ezzel tanulta meg a szárny és a katamarán használatát, kezelését. Pedig idénre 3 regatta volt betervezve, az ETNZ elhintette, hogy csak egy fiatalokból álló csapatot küldene ezekre és az összes csapat érdeklődése lelohadt. A szervezők az érdeklődés hiányára való tekintettel, pénzszűkére és a rájuk háruló feladatokra hivatkozva lemondták ezeket a versenyeket, ők már bizony a LOUIS VUITTON Kupára koncentrálnak. Nem is értem, hogy gondolták, hogy a Kupa évében mással foglalkoznának a csapatok, minthogy a meglehetősen ismeretlen 72-est tanulják és fejlesszék. Hírmondóként áprilisban egy fordulót még tartanak Nápolyban. A hanyagolásban az ETNZ jár az élen, a csapat már az első 72-est is csak tartalékolja és bíznak benne, hogy azzal soha többé nem kell már vitorlázniuk. RIP – Egy sokmillió dollárs hajó a technikai fejlesztés oltárán – élt 30 napot (esetleg leküldhetnék nekünk a Balatonra szeptemberben). OK, persze lehetséges, hogy újra kell még éleszteniük, ha a múlt héten leszállított második hajóval történik valami.

Óvás

November 19-én a Luna Rossa benyújtott egy óvást az ORACLE ellen kémkedés miatt. A lényeg tömören annyi, hogy az amerikai fotós 200méteren belülre merészkedett és ezt a szabályok határozottan tiltják. Az óvás eléggé alaposan el volt készítve (

érdemes elolvasni

) és a zsűri helyben is hagyta. A zsűri a büntetés kapcsán bekérte az érintett csapatok véleményét, mivel szándékos szabálysértés történt. Elég extrém javaslatok is elhangzottak, mint például az, hogy vonjanak le pontot az America’s Cupon az amerikaiaktól vagy csökkentség az általuk használható szárnymennyiséget (ugye most is már csak kettőt lehet nekik) és a svertek sszámát. Végül elég baráti megoldást válaszott a zsűri és csak 5 nappal csökkentette a címvédő májusig vizen tölthető napjainak számát.

Edzésben

Februártól valószínűleg végre mindeki gőzerővel veret majd a vízen. A kiwik már a második hajóval, a többiek inkább még csak az elsővel. Amerika rajongóknak sem kell aggódniuk, az ORACLE ügyes a padlóról felállásban, az ORACLE-t favorizálók most is úgy látják, hogy 60% az esélye a címvédésnek, míg az esés előtt ezt sokan 90%-ra voksolták. Az Artemisnél azt hiszem túlságosan beleborultak a szárny(vitorla) tökéletesítésébe, szóval tőlük mindeképpen valami ütős újítást várunk, mert amit eddig mutatott az nem meggyőző. Talán a tavasszal kiderül, hogy tényleg abban bíznak-e még mindig, hogy a repülést elsőegítő L svertek annyira lassítják majd a versenytársakat szélfele, hogy leverik őket?! Mindenesetre ma előrukkoltak egy új szárnnyal, ami brutálisabbnak tűnik az elsőnél (a belépő szekcióból jócskán visszavettek, nincs középső rész, így a hátsó szekció egységesebb arculatot kapott).

Erik Simonson © www.pressure-drop.us

A Luna Rossa továbbra is az ETNZ gyenge árnyékaként mozog, tőlük inkább csak apró változtatásokra számíthatunk.

Viszont amiben elég sokan egyetértenek az az, hogy lesz még itt borulás, már csak az a kérdés, hogy ki és a felkészülés mely fázisában mér akaratán kívül csapást önmagára.

Kiwi

Kész az új-zélandi csapat második hajója. A tervek nem egy új megközelítésen nyugszanak, hanem sokkal inkább az első hajó elépzeléseinek módosításán. Az új hajót már inkább optimalizálták a cirkálásra, mint az elsőt, ahol a repülésre fókuszáltak inkább. Csodálatos változtatásokra a tervezés során csak kis mértékben volt lehetőség, ugyanis a feszített ütemezés miatt már négy-öt napi vitorlázás után szállítani kellett a terveket a második hajó építéséhez, ami egy vadonatúj hajóosztály esetében elég kevés tapasztalattal szolgálhatott. Sokan aggódnak amiatt, hogy a kreuz rovására megy a rohanós bőszél. Nos a hangsúly a második hajónál már inkább az otimalizálásra, a kezelhetőségre, a svertekre és a szárnyra helyeződött. A svertek ideális belépő szögén, méretén agyalnak sokat a mérnökök. A második szárny még nincs kész, de ütősebbre ígérik, amely a San Francisóban tapasztalható szél intervallumra lesz optimalizálva, míg az elsőt profilban ehhez igazítjá, így készül a teljesen azonos tartalék. A kiwik csak két szárnnyal operálnak, míg ellenfeleik (OTUSA és Artemis) a maximális hárommal kalkulálnak a felkészülés során, miután az elsőt lezúzták. És egy kis matek a végére: Csak a szárny tervezése egy embernek 15-18 évébe kerülne, persze erre jutott 3 aerodinamikus szaki és 5 mérnök, aki a mechanikán okoskodott és rajzolt, majd futtatta le a számítógépeken a modelleket. Ehhez jön még úgy 20.000 munkaóra, amit a ‘vitorla’ megépítése igényel (az előző IACC osztályhajót pont ennyi ideig építették). Dehát most csak egy szárnyról beszéltünk.

A régi és az új hajót számítógépen már megversenyeztették és ott a második erősen nyert (gyorsabb és erősebb látszólagos szelet gerjeszt), de azt természetesen nem árulják el mennyivel. Hogy a második hajó szélfele tud-e repülni (tud!) és hatékony-e, arra szintén nem adott egyértelmű választ Nick Holroyd, az ETNZ technikai igazgatója. Várható vízretétel február 4-e.

A menetrend szerint az AC-re válogató Louis Vuitton Cup július 4. és augusztus 30. közötti időszakra van belőve, míg maga az America’s Cup szeptember 7 és 21 közöttre.

Fotó: copyright Guilain Grenier / Oracle Team USA



Forrás: americascup.com, sail-world.com

A kiwik 16 vitorlázott nap után szert tettek némi magabiztosságra és hajójukat rövid időre hangárba tolták, hogy tovább tuningolják azt: csökkentsék az ellenállást, javítsák a repülést segítő elemeket a keresztmerevítők mögött (értsd: spoilert szereltek a hajóra). Komfortérzetüket csak növelheti, hogy rajtuk kívül szinte alig vitorlázott valaki 72-essel. Az olaszok pár napot voltak csak vízen, valószínűleg bevárták a kiwiket, hogy végre fej-fej mellett lehessen látni a tervezés gyümölcsét. Okos döntésnek bizonyult az olaszokkal történő közösködés a terveken, mert így a szabályok korlátozása ellenére február előtt is lehet tolni a kéthajós edzést. Állítólag annak ellenére, hogy a kiwiknek két hajója lesz, úgy fest, csak egy lesz vízen egy időben, mivel csak másfél hajónyi legénységet futtatnak, december 15 és január 30 között pedig ők sem terveztek vitorlázást. Patrizio Bertelli a Luna Rossa főnöke elégedett azzal is, hogy egy hajóra futotta. A Vsail-nek adott interjújából kiderül, hogy költséges lett volna két legénységet tartani egyszerre (így is 45 milliós a költségvetésük), a fejlesztés lehetősége pedig nyitott, mivel a hajó 50%-a módosítható, ráadásul az ő koncepciójuk egyelőre működőképesebb, mint a címvédőé.

Az ETNZ tehát rövid szünetet követően vissza is tért a vízre. Szerencsésnek mondhatja magát Richard Gladwell, a sail-world AC szakértője, aki fel is ülhetett a kiwik hajójára, majd

egy lírai beütésű cikkben magasztalta

a repülő utazást. A szél 20-25 csomós volt a 18. edzésnapon és a körülmények erősen hasonlítottak a San Fransicoban szokásos időjáráshoz. Lefele menet házirekord döntögető formában 43,6 csomóval süvített a 72-es, míg cirkálás közben és 28-30 csomós pöffben közel 60 csomós látszólagos széllel kellett megküzdenie a fekete vörös testnek, ezek a körülmények pedig már a

kommunikációt is megnehezítik

. Az edzés legjelentősebb momentuma az volt, amikor cirkálás közben elkezdett kiemelkedni a lee test. Ez erősen meglepte a kormányost, aki erre le is állt a hajóval. Hogy ez hogyan hatott a kreuzolásra, azt nem tudni pontosan, de később eltávolították a spoilert az első keresztmerevítő mögül.

Lassította az Artemis 72-esének bemutatását a tavaszi szárnytörésük, melynek okát máig egészen jól sikerült titkolniuk, viszont rendkívüli módon visszavetette a felkészülésüket. A szárny építése azért is tarthatott ilyen sokáig, mert valószínűleg ők alkalmazzák a legbrutálisabb gépészetet a szárnyon belül, ami egyes információk szerint 38 hidraulikus hengert jelent. A szűz hajó végül 5-8 csomós szélben élte át első vitorlázását. Nagyon tehát nem rongyolt, de érdekes, hogy az angolul viccesen dolphin strikernek nevezett  vakárbocot több képen is húzta a vízben. Persze lehet, hogy csak többen voltak a fedélzeten, vagy vontatták, majd kiderül. Amúgy a svédek svertje más mint amiket eddig láttunk, nem „L” végződésű, szóval így repülni sem fog. A repülés által teremtetett állapotot nem látták megérősnek. Ezt pedig a

korábbi cikkünkben említett svert körüli szabályértelmezés befolyásolta

. A zsűri akkori állásfoglalásában leírta, hogy a svert felhúzott állapotban is lehet, amikor mérik a hajó vízkiszorítást. A testek vízkiszorítása pedig alapjaiban meghatározta a tervezést, a kihívó Artemis és a címvédő Oracle egyféleképpen értelmezte a szabályt, a Luna Rossa és az ETNZ pedig másképpen. Az Artemis konkrétan emiatt döntött amellett, hogy nem emelik ki a testet a vízből, az Oracle pedig a rossz értelmezés miatt egy kissé „lélekvesztő” konstrukcióval jelentkezett, ami egyelőre el is vérzett. Az Artemis, némi Oracle támogatással fűszerezve megfellebbezte a döntést, betámadta a döntést hozó zsűrit, hogy az túllépett a hatáskörén és megváltoztatott egy osztályszabályt. A zsűritámadás pedig nem szokott nyerő lenni. Így a zsűri lendületből el is utasította a beadványt, mivel a Protokoll szerint megvan a joguk a pontos meghatározásokra és ők csak annyit tettek, hogy a eltávolították a Felmérő Bizottság által hozzáadott felmérési kötelezettségeket, miszerint a vízkiszorítást teljesen leengedett sverttel kellene mérni. Lényegében eddig nem nagyon volt AC zsűri, aki ne a címvédőt támogatta volna döntéseiben, most viszont ez történik.

Amit korábban nem említettünk az Oracle hajója kapcsán, hogy valószínűleg trimmelik a svertet, feltehetőleg hidraulikán keresztül manuálisan.




Íme a bizonyíték, hogy lehet előre-hátra billenteni a svertet.

Ugyebár a víz alatt tilos a szárnyat állítani, viszont nem tiltott a svert előre-hátra billentése! Viszont ebben az esetben a nem helyes trim is közrejátszhatott az USA17 bukásában.

Az Oracle csapat tagjai próbálják elviselhetőbbé tenni a múló időt @ the Red Bull Flugtag // photo © Oracle Team USA

A Luna Rossa kapitánya Max Sirena beszélt először arról, hogy t

rimmelik a sverteket

, jelentősen megkönnyítve ezzel a leejtéseket. A fő kihívónak (Artemis Racing) és a címvédőnek (Oracle Racing) valószínűleg elég demoralizáló lehetett azt olvasni az olasz nyilatkozatában, hogy a 72 lábas hajóval némiképp könnyebb vitorlázni, mint a 45 lábas katamaránnal. Persze nem volt problémáktól mentes a Luna Rossa kezdése sem, mivel az első napok egyikén a darun lógó szárny önálló életre kelt egy erős csavart pöffben, a szárny vége pedig letörött, plusz a manőver eltörte az egyik srác lábát. Viszont ahogy a képen is látható, ez nem nagyon akadályozta meg őket, hogy hasonló sebességeket produkáljanak a későbbi edzésnapokon, mint a kiwik.

Hogy a fenti zsűri döntés után mit fog tenni a kihívó és a címvédő, azt nem tudom, de hogy kell nekik a gyorsabb hajó, az tuti. És közel két év agyalását, tervezését, csatornatesztjeit aligha lehet kiválóan megismételni 1-2 hónap alatt.

© Christophe Favreau Photos

Forrás: ez meg az

A 8 négyzetméteres felület nem lesz fix, az extra szárnydarabok eltávolíthatóak lesznek, de a versenyigazgató Iain Murray szerint 15 csomóig elcsobognak vele a versenyzők. Jópár vitorlázó viszont túlzásnak tartja, de mi nézők örülni fogunk. A tesztelésre a tervek szerint január 29-én kerítenek sort Új-Zélandon.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!

Novemberben jelentette be AC résztvételi szándékát a Luna Rossa, így újra van olasz csapat a kihívók között. A Luna Rossa Challenge 2013 a  Circolo della Vela Sicilia of Palermo színeiben képzelte el indulását Massimiliano Sirenával a kormánynál. Nem érezték túl erősnek magukat az egyéni munkához, ezért az ETNZ-vel kötöttek együttműködési megállapodást 2012 év végéig, melynek keretében hozzáférhetnek a kiwik terveihez és adatbázisához. Persze építenek 72 lábas katamaránt is, de erre már Olaszországban kerítenek sort, csak az alkatrészeket és a szárnyat készítik Új-Zélandon.

Áprilisban Nápolyban AC Világkupa futam. Az már nincs messze, sem időben sem kilométerben.

Elérhető a 2013-as Louis Vuitton Cup és az AC menetrendje is:

http://cupinfo.com/en/acrm-americas-cup-2013-lvc-race-schedule-11054.php

Az imént AC hírmorzsákat olvashattak.

Fotó: ©Nigel Marple/Luna Rossa Challenge 2013



Forrás: americascup.com

azért, mert már négy darab AC45-öst vásároltak egymaguk, míg a legtöbb csapatnak csak egy van, miközben arról papolnak, hogy redukálják a költségeket. Elmondása szerint jóval drágább lesz ez a Kupa. Most viszont ezek a szabályok, ezek szerint kell játszania annak, aki nyerni akar és márpedig ők nyerni szeretnének.

Csapata már nagyban tervezi az AC72est. És méltán lehetnek elégedettek az eddig elért fejlődéssel a multik világában, ugyanis tavaly – pont egy éve – még csuma utolsó volt a kiwi brigád, most meg vezeti az AC-re hangoló sorozatot(ACWS). Úgy látszik nem nagyon zavarta meg a csapatot, hogy egy hajótesttel több került alájuk.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!

Azért az érdekes, hogy ennyire Barker köré épüljön a csapat, az interjúban sem fedi fel, hogy ki a tartalék kormányos. Persze lehet, hogy tényleg nincsen, de egy ekkora befektetés esetén túl nagy kockázat lenne, ha nem gondoskodnának ütőképes cseréről. A csapat jelenleg elég szűk létszámú, de muszáj lesz bővülniük, hiszen a 72esre több grinder (vidéken: csörlős) kaliberű fazon kell. És itt derül ki, hogy nem is lesz két darab 72 lábas hajójuk, mivel az túl drága és két csapat fenntartása meg pláne drága lenne, így a dizájnra nagyon ügyelniük kellett, merthát ha kész a hajó, nincs nagyon mit változtatni rajta. A tervezéssel amúgy lassan végeznek és olyanok dolgoztak rajta, mint Pete Melvin, Scott Graham, Luc Du Bois.

Barker ijesztőnek tartja a 72es méretét; szerinte a 45-ös kiegyensúlyozottabb, amíg a 72essel valószínűleg küzdeni kell majd az erősebb szelekben.  „A hajók erős szélben megvadulnak. Nehéz lesz megvitorlázni a San Franciscóban tapasztalható körülmények között és bizonyára szükség lesz némi fineszre, gyors reakcióra hogy körbeérjünk a pályán.”

Szerinte annyira szűz még a kéttestűek világa, hogy minden ötletet fontolóra kell venni és jelenleg egyetlen felmerült kérdés sem számít baromságnak ezzel kapcsolatban.

A one-design kontra egyedi építésű hajó kérdésben AC szemszögből a tradíciók mellett teszi le a voksát, többre tartja a különböző területek menedzselését a végső cél érdekében, azaz a tervezés, vitorláscsapat, kampánymenedzsment kombóját.

A riporter kicsit feszegeti a borulások kérdését is, ami szerinte sok laikust vonz az AC közelébe. Reméli, hogy a 72-esekkel ez nem fog előfordulni, amely kívánságában sajnos nem tudok osztozkodni. Barker meg abban bízik, hogy jónéhány nemvitorlázó is csak leragad a képernyők elé vagy lebandukol a partra és megnézi a versenyt, akármi is történik a vízen.

Új-Zélandnak jól jönne a

’nemzetiség szabály’

bevezetése, amely olyasmit jelent, hogy nagyjából egy nemzetiségű vitorlázók ülnek majd egy országot képviselő hajóban. Ezt az amcsik nyilván nem támogatják túlságosan, hiszen például ők szeretik foglalkoztatni a jó új-zélandi, ausztrál, holland, stb. munkaerőt is, valamiért kevésbé bíznak a hazai emberállományban.

San Franciscóba életvitelszerűen csak májusban költözik az ETNZ csapat, de csak 2013-ban. Addig lesz még hullámvölgy is a teljesítményükben, ahogy azt is biztosra vehetjük, hogy a végsőkig harcban lesznek a Kupáért.

Interjú angolul itt olvasható:

http://sailblast.blogspot.com/2011/10/dean-barker.html

Fotó: © Mia Hacker és Gilles Martin-Raget



Forrás: sailblast.blogspot.com

Az erősorrend nem nagyon változott az elmúlt napokban Plymouthban az AC sorozatban. A szerdai-csütörtöki nem túl erős szél lehetővé tette a gyengébb csapatoknak is, hogy egy-egy futamban dobogós helyen végezzenek. A végső kupagyőzelemre is esélyes 3 favorit ORACLE, Artemis és ETNZ 6 futam után is az élen, de érdekes, hogy a címvédő kormányos Spithill csak az ötödik, szóval van baj.

A közvetítés most is kiváló volt, továbbra is csak a rendező operatőr téved el néha a pályán, de azért a gyors ismétlésbe szinte minden lényeges dolog bekerül. A kommentátorok próbálják közérthetően előadni a látottakat, ritkán beleborulva szakmázásba. Sőt, ha szakszavakat használnak, akkor igyekeznek azokat magyarázni is, pl gennaker=spinnaker=’a harmadik vitorla’=’a nagy vitorla a hajó elején’ és hasonló. Szóval melegen ajánljuk mindenkinek, aki pötyög angolul.

A versenyzők meg néha megfeledkeznek önmagukról, azaz inkább arról, hogy be vannak kamerázva és mikrofonozva, mint a villalakók, így olyan örök igazságokat is hallhatunk, amit csak élőben tapasztalunk meg. „It’s not a fuckin Match Race! Where are you going you fuckin idiot?!” – ezt Russell Coutts közölte Chris Draperrel egy felesleges luvolás közben.

Eddig csak mezőnyfutamokra került sor, péntek délutántól párosverseny orrba-szájba. Ez is jó lesz. Mára 12-17 csomót, holnapra már 18-25 csomót jósolnak. Szuper lesz.

Nálunk továbbra is élőben a főoldalon a ’Hét videója’ helyén rendszerint délután 3 órától ’Live videó’ fülre kattintva tekinthető meg az élő közvetítés. Adott napi teljes ismétlés késő estére kerül fel az AC youtube oldalára.

Fotó: americascup.com