Az első „igazán komoly szerencsétlenség” bekövetkezése Thomas Zajac szerint pusztán idő kérdése. És amit Zajac „igazán komolynak” titulál, azt „nagyon, nagyon komolynak” kell érteni. A vízből kiemelkedő kormányok, svertek és a víz felszínén szabadon sikló szárnyak már eddig is okoztak néhány „kvázi” közepesen súlyos balesetet, mióta a hajók – már az olimpiai osztályokban is – a foiloknak köszönhetően egyre nagyobb sebességgel és egyre magasabban siklanak a víz felett. Ha a legénység valamelyik tagja a vízbe kerül, a foil szó szerint könnyedén összevagdoshatja. Egy dán vitorlázót hatvan öltéssel varrtak össze, egy olasz vitorlázónőt pedig negyvennel. Egy amerikai négy ujját veszítette el – ez utóbbi esetnek Zajac szemtanúja volt. „Próbáltuk megkeresni a levágott ujjakat a vízben, de sajnos nem bukkantunk rájuk.” – mesélte.

Thomas Zajac (32) az utóbbi 10 év legsikeresebb osztrák nyári olimpikonja. Tanja Frankkal 2016-ban Rioban bornzérmet szerzett a Nacra-17 osztályban – Ausztria egyetlen olimpiai érmét az említett időszak során.

De hogyan lehet megúszni sérülés nélkül? Zajac nem arról híres, hogy „behúzza a féket”. Épp ellenkezőleg, megszállottja ennek a sportnak. „A vitorlázás már önmagában valami hihetetlen szabadságérzetet ad, és ezt csak megsokszorozza a foilos „repülés” élménye.” Ez a napos oldala. Az árnyékos pedig a kockázat. A bukósisak viselése magától értetődően kötelező. „Babsi sisak” – folytatja Zajac – „a horpadásai miatt már eleve úgy néz ki, mintha jégverés áldozatává vált volna.” A foilos hajók könnyedén elérik a 70 km/h sebességet. A kísérőmotorosok zömét fel kellett turbózni, hogy tudják tartani a vitorlások sebességét.

Ezek a rendkívüli „repülő” hajók az Amerika Kupán mutatkoztak be 2013-ban San Franciscoban. „Ott a döntőben páros versenyt vívnak a hajók, az még simán menedzselhető.” – véli Zajac. De egy világbajnokságon vagy világkupa versenyen gyakran hajók tucatjai versenyeznek egyszerre a pályán. Az ütközés kockázata ezáltal nagyságrendekkel magasabb. És a tragédia könnyen megtörténhet, ha az ütközés következtében az egyik hajó felborul, a másik viszont nem. „Mert akkor a foilokon továbbsikló hajó pontosan fejmagasságban érkezik.” – fejezi be Zajac.

Az eredeti cikk német nyelven a itt olvasható.

Az Emirates Team New Zealand megerősítette Patrizio Bertelli (a Luna Rossa feje) nyilatkozatát, mely szerint a 36. AC hajója egytestű lesz.

Dan Bernassconi, az ETNZ Design Koordinátora jelenleg különböző egytestű koncepciókon dolgozik, hogy a lehető legütőképesebb AC36-os hajó szabálya születhessen meg

Az ETNZ konzultált jónéhány potenciális kihívóval és ennek során oda jutottak, hogy általános vágy a látványos egytestű és az, hogy a hajó a legnagyobb kihívást jelentse egy profi csapatnak.

Ez a legelső közlemény azóta, amióta július 18-án a két csapat (ETNZ mint Védő és Luna Rossa mind Challenger of Record) mérlegelte a 36. AC és az azt megelőző Kihívók Válogatójának lehetőségeit, ami 2021-ben Aucklandban kerül megrendezésre.

Szándékukban áll még ezen kívül a „kizárólag hazai gyártású felszerelés” és talán a „kizárólag saját nemzetiségű legénység” szabályt is a beleilleszteni a 36. AC Protokolljába.

Eddig a hivatalos szöveg. A döntés izgalmas is és néhányak számára valószínűleg lehangoló is. Tény, hogy a foil és katamaránok használata az AC-n egy teljesen új irányba vitte a sportot. Az AC nélkül L és J svertek,  valamint repülő A-cat-ek sem léteznének, a GC32-ben és az Extreme Sailing Seriesben is csak poros lábú verdák üldöznék egymást mind a mai napig. 2012 óta minden, a gyors vitorlázást célzó fejlesztés az AC katamaránokból érkezett, és több tiszteletet és elismerést vívott ki a kéttestűeknek mint előtte bármikor.

Sokáig a Moth volt az egyetlen szárnyaló egytestű.
Másrészről, ami most következik, az ugyanolyan hatalmas fejlődést fog eredményezni az egytestűeknél is. A cirkálásban és bőszélben is szárnyalni tudó egytestű – amit ettől várnak – alapjaiban fogja megreformálni az egytestű vitorlázást.

Érdekes „hajóra” bukkantunk  a minap. Ez a verda egy teljesen avantgard hajó. A Gonet & Cie egy 28 lábas szárnyas egytestű, mely építésénél az elsődleges cél az volt, hogy a legmodernebb technológiákat építették bele. A hajó a nevét a Pi formájú szárnyakról kapta. Természetesen az új megoldásoktól hemzsegő Genfi-tavon vitorláznak vele. De ami a mi szempontunkból sokkal izgalmasabb, az az, hogy a kápolnásnyéki Pauger műhelyben készült a test és az árboc is. Nyáron amikor a Pauger műhelyben jártunk, akkor készült a test éppen a hőkamrában.

LOA: 11, 185m

Hajótest hossz: 8,356 m

Szélesség: 7,602 m

Merülés: 1,50 m

Árboc hossz: 4,80 m

Levegő merülés:-) : 15,240 m

Nagyvitorla: 47 m2

Gennaker: 44 m2

Szárny hossz: 2,40 m

Súly: 320 kg

Legénység 3 vagy 4 fő

A felhasznált anyagok minden területen a legmodernebbek. A hajótesttől a vitorláig. Ez utóbbiból a nagyvitorla nem egy hagyományos szerkezet, hanem egy a hazai vitolraszárnyhoz hasonló, de nem leengedhető merevszárny.

A hajó oldala:

http://www.p28foiler.com/en/

A hajó látszólag trimarán, de az oldalsó testek csak az egyensúlyt segítik és nem érik a vizet, ha  ahajó kiemelkedik

Érdemes a képeket megnézegetni. Ez egy nem mindennapi hajó:

http://www.flickr.com/photos/p28foiler/