25 csomós szélben rajtolt a flotta és először hagyományosan pályaversenyt vitorláztak, azután nekivágtak az Ausztráliába tartó útjuknak, az egész verseny talán legkellemetlenebb és legszélsőségesebb körülményei közt.

A rajt a Cape Town Race Village előtt volt. Az erős szélnek köszönhetően kivételesen csak egy kört kellett megtenniük a pályán, egy cirkáló és egy bőszeles szakasszal, így a flotta 30 perc múlva már a Déli-óceánra tartott.

A baszk Xabi Fernandez által vezetett MAPFRE csapat rendkívül fontosnak tartotta, hogy az első pillanattól kezdve az élbolyban haladjanak. Elképesztő sebességpotenciált mutatva mind az első mind a második bóját másodiknak vették, és a Déli-óceán felé már első helyen hajóztak.

Bár már elhagyták Fokvárost, a flotta várja az első tipikus déli-óceáni frontot. Ha a jóslatok helyesek, szerdán fog megérkezni az első alacsony nyomású rendszer 40-45 csomós széllel és 8 méteres hullámokkal. A szakasz egyik legfontosabb döntése, hogy megkerülik-e a frontot vagy keresztezik.

Joan Villa, a MAPFRE navigátora elmondta: „A front megkerülése néha nagyon sok plusz mérföldet jelent. Valójában annyit,  amennyi ahhoz szükséges, hogy az erős szél határán maradjunk és ne menjünk bele. Néha érdemes persze belelépni és kicsit visszavenni a tempót, de ha nem kell túl hosszú utat csinálni, akkor elkerüljük inkább.”

A szakasz valószínűleg elég intenzív lesz. A flotta kb. két hetet tölt majd az óceánon. A verseny mindenki által leginkább várt szakasza ez.

Hét nap és 3000 mérföld megtétele után az AkzoNobel az Egyenlítő közelében hajózik az ötödik helyen, 13 mérfölddel lemaradva a vezető Donfeng Race Team mögött.  A Team AkzoNobel – ami egy nemzetközi, hét férfiból és két nőből álló csapat – a hét hajós flottában a vezető hajókkal párhuzamosan küzd a Fokvárosig tartó, 7000 mérföldes szakasz második felében is.

A lisszaboni – nem kifejezetten lassú – indulás után az első éjszaka piszok kemény küzdelmet hozott 35 csomós széllel és hullámos tengerrel, miközben nyugatra haladtak Madeira felé. A féktelen tempóra mi sem jellemzőbb, mint hogy a hajósok állandóan áztak a hajón átcsapó víz miatt. „Arra törekszünk, hogy az átlagsebességünket magasan tartsuk” mondta Nick Molloy (AUS) „Ha egy óra alatt fél csomóval gyorsabban tudunk haladni, mint mások, az jelentős különbség lesz, tehát igyekszünk kikerülni a nagy lefúrásokat amik lassítanak minket, de viszonylag sokszor előfordul még így is.”

Tény, hogy ezeken a hajókon a bimini tényleg indokolt lenne

Annak ellenére, hogy nagy rohanás volt, nem volt egyszerű a menet, mert a szélirány miatt sok halzolással tudtak csak az optimális irányba haladni. A négy órás váltásokban dolgozó legénység számára a nagy sebességű és taktikus rohanás kimerítő élmény, de élvezetes is. Bármilyen manőver, akár a halzolás, akár egy orrvitorla csere elég rossz hír a készenléti legénység számára, mert ki kell az ágyukból bújniuk, és a manőver alatt részt kell venniük a fedélzeti munkában, a rettenetesen vizes fedélzeten.

A hajó rohanása közben, november 6-án a legénység mégiscsak időt tudott szakítani Nicolai Sehested 27. születésnapjának megünneplésére, ami abból állt, hogy minden ceremónia nélkül a képébe vágtak egy krémes tortát.

November 6-án este a hét hajós flotta egymáshoz igen közel haladt. Az AkzoNobel a harmadik helyen vitorlázott, miközben arra készültek, hogy a következő szigetcsoport mellett elhaladjanak. Ez volt a Kanári szigetek. „Mindenki (a flottában) nagyon óvatos most, olyanok vagyunk mint a labdát kergető gyerekek” – magyarázta az őrség parancsnok Chris Nicholson (AUS).

November 9-én a szél elkezdett gyengülni, és a Lisszabon óta tartó őrült vágtatás megszűnésével a csapat tagjai végre lehetőséget kaptak, hogy egy kicsit pihenjenek és szárítkozzanak. A gyenge szelet kihasználva a legénység megjavította az eddigi károkat a hajón, többek között a hatalmas J1 orrvitorla szakadását és az egyik svertet a kettőből.

Miközben a javítások gőzerővel folytak, az éppen ügyeletes legénység teljes erőbedobással küzdött a második helyért a Vestas 11th Hour Racing (DEN/USA) ellen, és megpróbáltak közelebb kerülni a vezető Dongfeng Race Team-hez (CHN).

A Doldrumshoz közeledve a szél egyre bizonytalanabbá vált. Gyakran erős felhőszakadások és gyenge szelek váltogatták egymást. Miköben a csapat gyorsan próbálta megoldani a vitorlacserével járó munkákat, néhány költséges hibát is  vétettek. November 10-én a kommunikációs hiba azt eredményezte, hogy túl messze kerültek nyugati irányba a vezető pakkhoz képest, hat mérföld hátrányba kerültek a flottához képest, és a MAPFRE (ESP) meglógott.

A dolog rosszabbodott szombaton, amikor elvesztettek még egy helyet a holland riválissal, a Team Brunel-el szemben. Ekkor már 300 mérföld közelségben jártak az Egyenlítőhöz.

Bár az elmúlt napokban a dolgok nem mentek túl jól, a szakasz második harmadában a csapat még ütéstávolságban van a vezető hajótól. A hajó várhatóan november 13-án az első órákban keresztezi az Egyenlítőt, mielőtt a déli féltekén két hetes versengésbe kezdene.

Általában a flotta száraz kellemes passzát szelek között haladna, mielőtt a déli Atlanti-óceán hidegebb és erősebb szelei közé kerülne, de egy déli viharrendszer olyan bizonytalan légköri viszonyokat teremtett, hogy az időjárási viszonyok kiszámíthatatlanok és az elkövetkező 48 órában okozhatnak meglepetéseket.

Jelenleg a flotta várható érkezése Fokvárosba november 28 vagy 29.

Gyenge brízben rajtolt el tegnap a mezőny Fokvárosból, amit a spanyol Telefonica szenvedett meg a legjobban – csúnyán lemaradva a többiekről. A Groupama tört az élre, de nem tudott jelentős előnyre szert tenni. A folyamatos szembeáramlás és az alig mozgolódó szélben alig haladtak az első 24 óra alatt a hajók. A Telefonica kénytelen volt horgonyt dobni, hogy ne csússzon hátra.

Csak a kormányosi értekezleten közölték a csapatokkal milyen is lesz a harmadik szakasz – Érdekes. Ennek legfőbb oka, hogy az AbuDhabi felé vezető útszakasz nagyobb veszélyeket is rejt magában.

Ugyanis a világ első számú tevetenyésztő nemzete, azaz Szomália, a kalózkodásban is az élen jár. Ennek okát nem nehéz kitalálni, mert elég a térképre nézni, plussz a wikipédián az államformához görgetni: „Bővebben: Szomália Polgárháború – Az országban nincs központi államhatalom, helyette a törzsek anarchiája érvényesül.” Azért a

valódi

magyarázat sem marad el: „A kalózok tényleges aktivitásáról 2006 decemberétől beszélhetünk, amikor Etiópia megszállta Szomáliát. A felületesebb tudósítások nem számolnak be a kalózkodás mélyebb okairól, melyet a helybéli halászközösségek támogatnak és legitim szabadságharcnak tekintenek a külföldiek által folytatott illegális halászat ellen és annak megelőzésére, hogy toxikus szennyező anyagokat a szomáliai partnál a tengerbe öntsenek.”

Biztos így van, mindenesetre a VOR szervezők nem kockáztatnak és két részre osztják a szakaszt. Az első szakasz vége ismeretlen, valahol Madagaszkár felső vonalában. Ezért kapják a pontok 80%-át a csapatok. Itt a hajók egy teherhajóra kerülnek, a csapattagok pedig repülővel utaznak az Emirátusokba, ahol kezdetét veszi egy sprint Abu Dhabiba a pontok maradék 20%-áért.  Fenti okok miatt a harmadik szakasz is hasonló sorsra jut, mivel az arab rajtot követően a kínai Sanyába kell vitorlázniuk a csapatoknak.

A Groupama sailing team legénysége, fedélzetén legendás kapitányukkal, Franck Cammas-szal kiválóan teljesített a regatta első fordulójában.

November 5-én indult útjára a Volvo Ocean Race földkerülő vitorlásverseny 2011-2012-es évadának első szakasza, a spanyolországi Alicantéból megcélozva a dél-afrikai Fokvárost. A népszerű vitorlásverseny során az indulók az emberi teljesítőképesség határán, 8 hónapot töltenek majd a tengeren, hogy vitorlásukkal kemény küzdelem árán, három óceánt (Atlanti, Indiai, Csendes) és öt kontinenst érintve átszeljék a Földet. A csapatok számára hatalmas felkészülést igényelt a rendkívüli megmérettetés, ugyanis hosszú időszakon át aktív küzdelmet kell folytatniuk a fedélzetre csapó hullámokkal, rideg időjárással, vagy éppen az embertelen hőséggel.

Az első szakasz eredményei alapján a Groupama sailing team csapata nehéz kezdés után sikeresen vette az akadályokat és tegnap este 24 nap, négy óra és 28 percnyi embert próbáló versenyt követően harmadikként ért a célba. A hosszú küzdelem során nem volt idő a lazításra, hiszen a verseny 24 órás aktív munkát és figyelmet igényelt.A versenyzők számára koránt sem ért véget a kihívás, hiszen december 10-én folytatják útjukat Fokvárosból, Abu Dhabi felé.

A verseny további részleteiről itt olvashat:

http://www.cammas-groupama.com/en/Volvo-Ocean-Race/race/cartography.jsp#

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!




Fotó: Paul Todd

A további olvasás helyett érdemes megnézni a VOR első szakaszának rajtját, mivel part melletti fel-le rohangászással vette kezdetét a VOR első óceáni szakasza, amelyet egy órán át közvetítettek profi módon a neten. A pár mérföld hosszú pályát Alicante előtt tűztek ki a nézők kedvéért a szervezők, majd miután a csapatok teljesítették a bemelegítő köröket, délnek fordították volna a hajók orrát. (tekerés 13. perchez)

Ha megnézték, talán egyetértenek vele, hogy valóban új korszakába lépett a vitorlázás közvetítése. Pont olyan rajtot láttunk, mint amilyenre vágytunk és ez elég jól átjött a videón. Erős, pöffös szél rengeteg akcióval, küzdelmes vitorlacserékkel, brutális rohanással, vízfüggönnyel.

Kisebb problémák elő-előjöttek a csapatoknál a ketrecezés során, a Groupama kicsit a rajtot is elméretezte, majd hibázott és büntetőzni kényszerült. A Puma nem bírta betekerni a gennakerét, a Telefonica egy halzolást szúrt el, majd haladt egy percen át gyökkettővel és adta el második helyét, amelyre a Puma startolt rá. A Camper (ETNZ csapat) a rajt után az élre állt és növelte előnyét, amelyet a kora estére elbukott.

Amint elhagyták a csapatok az utolsó pályajelet, elkezdték kipakolni a vitorlákat a luv oldalon hátra és útjára indult a 20 csomós hullámvasutazás Fokváros felé.

A versenyzők jelenlegi helyzete, sebessége:

http://www.volvooceanrace.com/

Fotó: Paul Todd/Volvo Ocean Race



Forrás: VOR

Az előző hétvégén ugyan már megkezdődött a verseny, hiszen lezajlott az első kikötői verseny. Szemerkélő esőben mentek ki a csapatok a rajtra, de mire eldördült a figyelmeztető jelzés, az eső elállt és 10-15 csomós szélben vághattak neki a hajók az up&down pályának. A hajók, amik jól elkapták a rajtot, szinte egyszerre érkeztek a kreuzbójához, ami után az Abu Dhabi vezetett és végig meg is tartotta a helyét a célig. A második körben sajnos igencsak legyengült a szél, így a rendezőség rövidítette a futamot, mert a csapatoknak igencsak küzdelmes volt a hajók mozgásban tartása.

Az eredmény:

1. Abu Dhabi Ocean Racing

2. Puma Ocean Racing powered by BERG

3. CAMPER with Emirates Team New Zealand

4. Team Sanya

5. Groupama sailing team

6. Team Telefónica

A csapatok a hétvégi kikötői pályaverseny után már csak a vitorlák kiválasztásával, a hajó szerelgetésével, élelmiszer csomagolással és az időjárás elemzésével töltik az idejüket, mielőtt nekivágnak a 6500 mérföldes útnak, amit kb. 3 hét alatt fognak megtenni.

Talán az egyik legfontosabb dolog a vitorlák kiválasztása, hiszen akár ezen is múlhat az első szakaszgyőzelem. Az időjárás előrejelzés ugyan sokat fejlődött az utóbbi pár évben, de még a legkifinomultabb modellek sem tudják 10 napnál tovább megjósolni a pontos időjárást, így a navigátoroknak ezen a hosszú, 20 napos etapon valószínű a napi időjárás előrejelzések alapján kell megtervezniük az utat.

A rajtig ugyan az elkövetkezendő napokra nem mondanak kellemes időt, de a rajt napjára már tisztul az idő és 10 csomó körüli keleties szélben rajtolhatnak majd a hajók.

Fotó: VOR