Szerintem a rendezők sem számítottak ekkora kavarásra a végén. Az utolsó futam Biograd elöl indult és ott is ért volna véget. Eközben a zegzugos szigetvilágba hajóztunk.

A futam előtt már minden osztály első helye eldőlt és már csak a dobogó többi foka volt kétséges. A nyomott, borult idő nem kis feszültséget generált a rajtvonalon és néhány apróbb koccanás is történt, de végül is – a gyenge szélnek köszönhetően – baj nélkül elrajtolt a döntő futam. Egy rövid cirkálás után irány a szigetvilág. Itt egy szélcsendes újraosztás következtében beállni látszott a sorrend.

A rendezőség az egyre gyengülő szélben lerövidítette a futamot az egyik sziget mögött. A dolog úgy alakult, hogy az élmezőny megtorpant egy szélcsendes részen és hol innen, hol onnan összefújta a mezőnyt a szél. Csúnyán. A visszafrissülés már együtt tolta be szinte az összes hajót az új befutóba a cél. Például az Elan 350-es osztály első három hajója 2! másodpercen belül futott be. És a többieket nem is említem.

Az egész kavarásból az Elan 384 osztály maradt ki, mert nekik eleve rövidebb pálya volt kijelölve. Itt a győzelmet a Dr. Giber Valéria által vezérelt Ladies Team nyerte a versenyt. A Dufour-ok között Dr. Farkas Tamás, míg az Elan 350-es osztályban Vermesy Sándor birtokolta a végső győzelmet.

Az abszolút győzelmet a Dr. Giber Valéria által vezérelt Ladies Team tudhatta magáénak.

Az esti program a díjkiosztóval folytatódott, ahol vastaps köszöntötte a verseny főbíróját, – aki tulajdonképpen a vízi rendező volt- Dragan Penjlalovot. Hovanecz Zoltán a verseny szülőatyja bejelentette a 11. versenyt, ami nevében is más és hajóosztályaiban is más lesz. Utána kellemes eszem-iszom- tánc partival zárult a verseny.

A verseny honlapja:

Captains Adria Kupa

TRACKER:


http://www.regate.com.hr/regate/2016/aranysekli/R5/Aranysekli2016.html

Nem mondom, hogy szép volt, de mindenképpen nagyon kemény és fárasztó.És ebben az értelemben szép is.

A verseny reggelén a rendezőség pályát hirdetett, azzal, hogy bár komoly idő nem várható, de mindennek meg van a lehetősége. A pálya két nagyobb hajóosztálynak mintegy 84 mérföld volt, mig a lassabb Elan 384-nek egy szigetkerüléssel kevesebb jutott. Mint kiderült ők jártak jól.Zut és Rab közötti távolságot hidaltuk át ezzel.

A versenyen megszámlálhatatlanul sok, helyezkedés, helycserés támadás után végül kifutottottunk az időből, no meg persze a szélből.Igy az egyik ellenörzőponti áthaladás lett a végeredménye a futamnak. Ahol nem jártunk túl jól, de maga a versengés megérte….

Tudni kell, hogy teljesen kezdő csapattal indultam ezen a versenyen és rendkivüli módon örültem annak, hogy nem nagyszelekben kell a csapatot megtanitanom a gennakerezés rejtelmeire. Mert akkor viszonylag kevésnek bizonyult volna a „húzd már meg azt a lóf@szt!” kifejezés.

Lényeg a lényeg. Zut elött rajtolva, rögtön bevállaltunk egy korai rajtot, igy kis hátránnyal kezdtúk a 84 km-t. No, de mi sem számit, kaja van, lendület van. Gooo!

Arra nem gondoltam, hogy a nappal és az éjszaka folyamán többször játszunk hasonló „utolsó pár előre fuss”, „jaj de meglépek most, de mégsem” és hasonló játékokat, És bár szél nem sok volt, ha volt akkor nagyon szép lett a játék.

Az volt az érdekes, hogy az osztályunk kilenc hajója szinte egyben vitolrázott. Az utolsó szakasz kivételével nem nagyon húzodott szét a mezőny és elméletben akárki nyerhetett volna.

Volt olyan perc a hajón, hogy mindenki aludt, engem is beleértve, de végül is erőt vettünk magunkon és átvészeltük az éjszakát. Sőt a másnapot is. Bár nagyon igyekeztünk kb. 10 mérföldre voltunk a befutótól amikor is lejárt a limitidő…….

Egy tény. A One Design hajókkal való több napos vagy éjszakai versenyzés kellően izgalmas. Az Aranysekli Kupa pedig ettől az éjszakai futamtól emelkedik ki a többi hasonló verseny sorából, mert az is biztos, hogy sehol sincs hasonló menet a magyarok tengeri versenyei között.

Adria Kupa

TRACKING –

http://www.regate.com.hr/regate/2016/aranysekli/R2/Aranysekli2016.html

A Majthényi Szabolcs, Domokos András kettős aranyérmes lett az umagi vitorlázó Repülőhollandi Európa-bajnokságon.

A hajóosztály világklasszis magyar párosa mögött a holland Enno Kramer, Ard Geelkerken holland duó végzett másodikként. Majthényiék a csütörtöki két futamgyőzelmükkel nagy lépést tettek a végső siker felé, akkor átvették a vezetést, és előnyüket növelték a szombati zárónapig.

A 70 hajót felvonultató Európa-bajnoki mezőnyben Süli András és Papp Dávid hatodikként végzett, Ziegler János és Czeizel Balázs 13., Gáborjáni-Szabó Gábor és Argay Béla a 15., Kardos Antal és Polgár Csaba pedig a 18. lett.

Majthényi Szabolcs és Domokos András első világbajnoki aranyukat 1994-ben nyerték. Azóta szinte minden évben szállítják a győzelmeket.

A páros eredményei a világbajnokságokon és az Európa-bajnokságokon:

1994. Fertő-tó (AUT) Európa-bajnokság 4.

Adelaide (AUS) világbajnokság 1.

1995. Garda-tó (ITA) világbajnokság 6.

1996. Balatonföldvár világbajnokság 2.

1997. Murcia (ESP) Európa-bajnokság 1.

1998. Marina Den Oever (NED) világbajnokság 12.

1999. Lee on the Solent (GBR) világbajnokság 5.

2000. Elba-sziget Európa-bajnokság 1.

2001. Gileleje (DEN) világbajnokság 2.

2002. Tavira (POR) világbajnokság 1.

2003. Dervio (ITA) Európa-bajnokság 3.

Melbourne (AUS) világbajnokság 1.

2004. Warnemünde (GER) világbajnokság 1.

2005. Balatonföldvár világbajnokság 2.

2006. Neusiedlersee (AUT) Európa-bajnokság 1.

St. Petersbourg (USA) világbajnokság 1.

2007. Mar Menor (ESP) világbajnokság 4.

2008. Rabac (CRO) Európa-bajnokság 2.

Napier (NZL) világbajnokság 1.

2009. Medemblik (NED) világbajnokság 2.

2010. Constanta (ROM) világbajnokság 1.

2011. Torbole (ITA) világbajnokság 1.

2012. Altea (ESP) Európa-bajnokság 1.

Santa Cruz (USA) világbajnokság 1.

2013. Balatonföldvár (HUN) világbajnokság 2.

2014. Largs (SCO) világbajnokság 1.

2015. Sydney (AUS) világbajnokság 1.

Umag (CRO) Európa-bajnokság 1.

Reggel az Arany Sekli Kupa vezetősége azt a döntést hozta, hogy tekintettel az időjárási helyzetre elmarad a tervezett éjszakai futam. 60-65 csomós ítéletidőről szóltak a hírek. Így Saliból végül is Zadar felé vettük az irányt. Ami egy rövid 25 mérföldes pályát jelentett.

És mi történt? Gyönyörű időben, kellemes keleti szélben, napsütésben nagyon szépet vitorláztunk. Sali elől rajtolva, egy rövid kreuz után, hosszú hátszelezés következett.. Majd időnként elfogyó, de élénk szélben kreuzoltunk Zadarba.  Ahol végre tisztes körülmények fogadták a talán nem is olyan fáradt versenyzőket.Mi személyesen megtanultuk, hogy milyen elvágni a fockshottot.Ez az egy szépséghibája volt a napnak pláne, hogy végre összerázódni látszó csapatunk ezzel a napi aranyat bukta…

A szerda reggeli kormányosi értekezleten kiderül hogyan tovább, mert az ígért idő csak korán reggelt ért ide. lehet, hogy a 4. nap a parton ülésé lesz?

A verseny oldala

Eltelt az éjszaka néhány későn (vagy korán, kinek hogy) érkező és ezért akaratlanul zajt csapó legénységi taggal körítve. De nem is ez volt a lényeg, mert zaj az itt van bőven. Szomszéd kabinban állat módjára horkolótól kezdve a kötelek mozgásáig, az árbocok csilingeléséig és a parton duhajkodók nem túl kellemes hangjáig minden van itt, mint normálisan. Egyszóval, aki nem tud aludni az a hajón alvással ne egy charterversenyen kezdjen ismerkedni, mert kevés esély van rá, hogy megszereti.

Előző este már-már felhorgadt bennem a versenyzési láz és be-be csúszott néhány nem oda illő mondat a kedélyes beszélgetésbe, a hajó lehetőségeiről. Persze, azért nem vettük komolyan a dolgot és inkább a Guido féle szalonnával, kolbásszal, sonkával és pálinkával ismerkedtünk. De reméltem, hogy majd ma.

A reggel korán, de eredményesen indult. Úgy tűnt, hogy a fél hat egy jó idő elkerülni a férfi zuhanyzóban tapasztalható reggeli zsúfoltságot. Szép lassan mindenki magához tért, ki jobban, ki kevésé jobban vette az ébredéssel járó drámát… Végül azért sikerült.

Kormányosi értekezlet miegymással boldogítva azt tette viszonylag tisztává, hogy a vasárnapi pálya Nem lesz túl hosszú, mindössze 8-10 mérföld… Mondjuk kemény Jugóba…

Ezek után folyt a kemény tökölés, hajóátvétel, pacsizás, majd nekieredtünk. Még napsütés és egyre erősödő jugóban vitorláztunk Vodicébe egy apróra sikerült gennaker segítségével. Csak remélni tudom, hogy mindenkinek ilyen apróra sikerült ez a vitorla.  Odafelé azért sikerült egy kicsit betréningezni a társaságot néhány, jobb és kevésbé jó halzolással… Székely ember nem piskóta. Az biztos. Szerencsére ez a hajón jól jön, olykor  olykor. Minden esetre holnap talán a bőszeles szakaszokon nem lesz probléma…..

Vodice azután csalódást okozott… Nem volt hely. Így átmotoroztunk Tribunjba. Hiába, no. Magyar szív magyar kikötőbe vágyik….

Mexikói barátunk volt az egyetlen, aki felakadt a hullámzáson és egész úton, a gennakerel vagy  a  gennaker nélkül aludt ájultan az orrkabinban. Ezzel hozzájárult ahhoz hogy ne legyen koszos az ágynemű az orrkabinban. Hurrá… Mi lesz itt az éjszakai futamon?!?!

Amúgy bolognaival sikerült feledhetetlenné tenni az estét…

Ma még mindig nem versenyeztünk

De kezdjük az elején. Tehát egyszer volt hol nem volt egy messze földön hírös verseny az Arany Sekli Kupája. Mintegy  huszonnégy?  hajó részvételével  lészen ez megtartva az Úr 2015. esztendejének március havában. Nagy dérrel és durral lészen a rendező és csapata valamint a párszáz versenyző is. Mint korábban írva vala volt ezt megelőző

skipperértekezlet

az nagy Budapesten, tehát mindenki képben vala minden fontos dologgal.

Így péntek napján neki is vágtunk (hogy miért egy nappal előbb, nem tudom, de talán nem is érdekes) hogy Rogoznicában egy hajón töltsük az éjszakát. A kapitány, a legénység nagyobb része és az egyetlen nőnemű lény, aki a közelünkbe került. Persze ezt nem nagyon bántuk,hogy a hajón nem lesznek túl sokan,  mert ahogy az ősi kalóz mondás tartja „ Nőt a hajóra ne hozz! Vihart, szélcsendet okoz!” Ezért (bár nem csak ezért) Biográdba” felejtettük Őt”….

Így meg is érkeztünk Rogoznicába, ahol tárt karokkal vagy pénztárgépekkel vártak minket a helyi vendéglátó egységben. A rogoznicai Marina Frapáról érdemes tudni, hogy 2002-ben az Év Európai Kikötőjének választották, Ennek megfelelően kellően elegáns és igényes, még úgy is, hogy a mi hajónkat a 10 mólós szárny utolsó előtti mólójának  végén találtuk meg.

Eredeti terveink szerint csak a feltétlen szükséges dolgokat visszük be a hajóra, hogy másnap könnyedén átvehessük és neki vághassunk a versenynek. Nos, ehhez képest az autóban csak a kupák maradtak amik a verseny díjazását szolgálták…

Megérkezvén természetesen kiderült, hogy egy 37-38 lábas marha kicsi.. főleg hat majd később hét ember számára… Én szerencsére magányosan tengődtem egy kabinban, ahol még magamban is gondot okozott a megfordulás, nem hogy ha még más is mellém kényszerül.

Elég díszes társaságot alkottunk.  Volt közöttünk igazi székely ember is, Pesta. Tőle megtudtuk, hogy a medve valóban nem játék…Louis a mexikói, Guido a crazy, Pali a doki, Viktor  akiről majd később, Zsolt a kapitány és én Belo aki én lennék.

Az estét heveny társasági élettel zártuk, miután megjött Louis a mexikói, aki egy harapással benyomott egy hegyes erő paprikát és közölte, hogy sweet…. A pálinkával jobban hadilábon állt, és amikor megkérdezte, hogy hány fokos ártatlanul mondtuk neki, ha  a paprikánk édes, akkor ez 10.

Ennyiben is maradtunk és Adria ide vagy oda, de éjszakára csípős hideg lett és kissé szűkös birtokunkat örömmel fűtöttük agyon éjszakára…….

Fotó: Beliczay Péter

Be kell látnom  az Arany Sekli verseny különleges. Nem csak attól, hogy ez a legrégebbi versenysorozat az Adrián magyar szervezésben és a  szervezője az a Hovanec  Zoltán, aki a magyar tengeri verseny vitorlázás tulajdonképpeni megalapítója, hanem azért is, mert az eseményen minden évben megemlékezik egy híres magyar tengerészről. Ez idén sem volt másképpen és  a  most Dr Zsigmond Gábor alapos és élvezetes előadását, megemlékezését

Dr. Juba Ferenc tengerészkapitányról

hallgathatták meg a skipper értekezletre érkezők.

A verseny arról híres, hogy a korai időpont miatt komoly kihívásnak teszi ki a rajta indulókat. Nem csak nappal, hanem éjjel is. Az öt futamból egy mindig éjszaka zajlik, függetlenül az időjárási körülményektől.  Méltán népszerű ez a verseny itthon. Most is 24 hajó 3 osztályban veszi fel a versenyt egymással március 21 és 28 között az Adrián.

A tegnapi estén a résztvevőkön már látszott, hogy  a tél lassan véget ér és minden gondolatuk a hétvégén kezdődő regatta foglalkoztatja sokkal jobban, mintha már benne járnának a szezonban. A zsúfolásig megtelt különteremben lezajlott a rajtszám sorsolása is és áttekintették a versenykiírást is. Nincs más hátra, mint vízre kell szállni és megküzdeni az elemekkel a téli álmából ébredő tengeren.

A versenyről a jövő héten többször is beszámolunk, szöveges és képes formában is.

Facebook oldal

Weboldal

Közép-Dalmáciában az Adrián április 20-tól 25-ig zajlottak a 12. Sail-ing Business Cup vitorlás verseny futamai. A Bavaria 40S típusú hajókkal Biogradból indulva futott charterversenyen 15 magyar  csapat vitorlázott. Az adriai charterhajós versenyeken megszokott módon neves magyar vitorlázók mellett a versenyzésben szinte kezdők is voltak a csapatokban.

Az összetett versenyt 6 futam alapján a Soponyai Géza vezette Vabeko Team nyerte nagy fölénnyel Jordán Balázsék (Brightly) és Sáfián Lászlóék (Főni Sailing Team) előtt.

A Nautic hajókat építő Soponyai annak ellenére is biztos első lett, hogy az utolsó futamon korai rajtot vétett, így az aznapi eredményük érvénytelen lett.

A versenyen először elnyerhető Dr. Jordán Károly Vándordíjat, amely az eddig megrendezett tizenkét Sail-ing Business Cup versenyek eredményeinek összesítése alapján legjobb csapatot illeti, a Brightly vihette haza.

Az Adrián szokatlanul szeszélyes, gyakran felhős, esős időjárásban lefutott futamok egyike különlegesség volt. A versenyt – és az őszi tengeri nagyhajós bajnokságokat is – rendező Sail-ing Kft. a nagy hagyományokkal bíró, Balatonon népszerű Csillagtúra szabályait a tengerre adaptálva pontgyűjtő navigációs futamot hirdetett a második versenynapra. Az ötlet az Adrián is jól vizsgázott, és apró módosításokkal jövőre is a verseny szerves része lesz.

A hétfői első versenynap volt a legkeményebb próbatétel, amelyen a csapatok 25-30 csomós szélben teljesítettek egy 18 tengeri mérföldes, szigetek között kanyargó pályát Biograttól a Murter-szigeti Hramináig.

Kedden szinte szélcsendben kezdődött a Csillagtúra, amelyen húsz, szigetekkel jelölt navigációs pont között vitorlázva szabadon gyűjthették a pontokat a csapatok kilenc órán át. Bár a szokásos napsütéssel ezúttal is adós maradt az Adria, a szél feltámadt és a hajók bejárhatták a gyönyörű szigetvilágot. Az egyedi ötlettel a célvonal megnyitása előtt negyedórával rajtoló, bónuszpontokkal csábító, ám az egész napi versenyzés eredményének elvesztését is rejtő plusz pontszerzési esélyt az esti leálló szélben több hajó is megkockáztatta. Közülük többen pórul jártak, és az előre megadott időpontban akár méterekkel az orruk előtt „zárult” a célvonal…

Szerdán is hosszú napja volt a versenyzőknek. Középes erejű szélben két 18-20 tengeri mérföldes pálya teljesítése után Zlarin-szigetére érkezett a mezőny.

Csütörtökön némi motorozás után a Kakan-szigettől a Murter északi végéig tartó hosszú széllel szembe cirkálással végződő 20 mérföldes pályán 15-25 csomós északi-északnyugati szélben ismét szoros, kiélezett versenyre került sor.

Pénteken már ismét a biogradi marinából kihajózva várta szelet a mezőny, amely aztán délutánra meg is jelent, és végre ragyogó napsütésben, frissülő szélben a biograd előtti szigetek között egy bő kétórás futammmal záródott a regatta.

A Snewisport közreműködése révén a 12. Sail-ing Businass Cup futamain a hajók mozgását, a verseny alakulását a beépített GPS-nyomkövetők segítségével az interneten élőben is figyelhették az érdeklődők. A hajók nyomvonala archívumból visszanézhető a

www.snewisport.hu

honlapon.

Az Adriatic Challange versenyen használt 2011-12-es gyártmányú egyforma Bavaria 40S típusú hajói – kisebb, ám könnyen javítható hibáikkal együtt – elnyerték a versenyzők tetszését, így várhatóan 2015-ben április 25. és május 2. között a 13. Sail-ing Business Cupon ezek a nyolcszemélyes vitorlások lesznek a versenyeszközök.

Fotó: Szadai Roland