Az UTC, az egyezményesen koordinált világidő, 1961-ben a greenwich-i középidőt váltotta. Ilyenkor nyáron a CEST időt használjuk Magyarországon, ami UTC+2 óra. A baleset helyszínén, a Horn-foktól Nyugatra a PDT-t használják, ami UTC-7 óra. Vagyis a baleset helyi idő szerint reggel 6-kor következett be és 6:42-kor jelentették a versenyirodának. Ez CEST, vagyis magyar idő szerint azt jelenti, hogy 15:00-kor történt a baleset és 15:42-kor jelentették be.

A baleset a Sun Hung Kai / Scallywag csapat szemszögéből:

Március 26-án 1400 mérföldre a Horn-foktól nyugatra, a Déli óceánon, a Sun Hung Kai / Scallywag elvesztette a fedélzetről John Fishert.

Annak ellenére, hogy a viharos időjárási körülmények között alapos és kimerítő keresést végeztek, nem találták meg.

„Ez az elképzelhető legrosszabb szituáció, ami a csapatoddal megtörténhet.” -mondta Tim Newton a Sun Hung Kai / Scallywag csapat menedzsere, aki David Witt skipperrel és Libby Greenhalgh navigátorral beszélt arról, ami hétfőn történt.

„Megtört szívvel vagyunk John családja és barátai iránt. Tudom, hogy David a legjobb barátját veszítette el. Ez pusztító.”

Newton azt kérte a legénységtől, hogy csináljanak egy időrendi leírást az eseményekről, hogy pontos jelentést tehessen az incidensről:

• Hétfőn, március 26-án a Sun Hung Kai / Scallywag a VOR 7. szakaszán versenyzett, Aucklandból indulva Itajai felé. Körübelül 1400 mérföldre voltak a Horn-foktól.
• Az időjárási körülmények, a 35-45 csomós szél, a 4-5 méteres hullámok és a vízpermet miatt erősen lecsökkent látótávolság. 15 perccel voltak napfelkelte előtt.
• A csapat egy reff alatt vitorlázott J2-es orrvitorlával. Az F0 vitorla fel volt húzva, de be volt tekerve.
• Nagyjából UTC 13:00-kor a hajó egy nagy hullámon leszörfözött, ami egy véletlenszerű halzoláshoz vezetett.
• John Fisher a fedélzeten volt a kokpitban. Elindult előre, hogy megigazítsa az F0 behúzó kötelét és ezért lecsatolta magát.
• Ahogy a nagyvitorla átcsapódott, a behúzó rendszer lesodorta Johnt a hajóról. A legénység úgy véli, hogy már nem volt eszméleténél, mire a vízbe esett.
• Túlélő ruhát viselt vízhatlan fejvédővel, kesztyűt és mentőmellényt.
• Egy JON bóját és egy mentőpatkót rögtön kidobtak, hogy megjelöljék a helyet.
• Időbe telt míg a hajót kontrollálni tudták és visszahajóztak arra a helyre, ahol John a vízbe esett.
• UTC 13:42-kor informálták a Versenyközpontot, hogy ember a vízben eljárást hajtanak végre és visszatértek arra a pontra, ahol ez történt.
• A Tengerészeti Mentés Koordináló Központ és az Alicante-i Versenyközpont segítségével több órás keresési műveletet hajtottak végre, de sem John-nak, sem a mentőpatkónak, sem a JON bójának nem volt nyoma.
• Az időjárási viszonyok romlása miatt azt a nehéz döntést kellett meghozniuk, hogy felfüggesztik a keresést a legénység épségének megóvása miatt.

Newton azt mondja, hogy a csapat zavart, de arra összpontosít, hogy a legénység és a hajó biztonságosan partra jusson.

„A helyzet még nem rendeződött a csapat számára sem. „-mondta Newton „A feltételek rendkívül nagy kihívást jelentenek, erős a szél és az előrejelzések durvuló tengerállapotot jeleznek. Mindenki arra fókuszál, hogy biztonságosan partra érjenek.”

„Miután azt elérték,  lesz időnk rá, hogy részletesen feldolgozzuk az eseményeket és biztosítsuk, hogy a Johnnal történtek által kapott lecke a versenyben lévő teljes flotta számára tanulságul szolgáljon. Ez nagyszerű öröksége lenne Johnnak, aki oly sok időt áldozott arra, hogy az élete során a tengeren megszerzett tudását és tapasztalatait átadja csapatunk fiatalabb tagjainak.”

John Fisher / Team Sun Hung Kai/Scallywag

A mai világban fatális véletlenek sorozatának kellett együtt állnia ahhoz, hogy a jeladókról, amelyek reményeim szerint mind az emberen, mind a a vízbe hajigált bójákon rajta voltak, nem tudtak érzékelni semmit. Nem tudjuk még a részleteket, de biztosan hamarosan további tények is napvilágot látnak.

Befutott az első három IMOCA a Transat Jaque Vabre versenyen. Megismételve előző szériás sikerét Vincent Riou (FRA)  aki Sebastaian Col (FRA) közreműködésével megnyerte a versenyt IMOCA osztályban. A 17 nap 22 perc 24 másodperc új rekordnek számít és azt jelenti, hogy a teoretikus úton (5400tm) 13,22 csomó, míg a valóban levitorlázott távon (6034tm) 14,78 csomót jelent.

Ez volt Riou hetedik TJV versenye. A 2004-05 Vendée Globe gyöztes Jean Le Cam -al 2013-ban nyerte a versenyt.

Második helyen érkezett

Armel Le Cléac’h (FRA) és

Erwan Tabarly (FRA)

a

Banque Populaire VIII fedélzetén. Bár sokáig vezettek, a Doldrums-ban vesztették el a PRB-val szemben az első helyet. Az ő hajójuk az első és egyben az utolsó versenyben lévő új generációs IMOCA. Idejük 17 nap 08 óra 29 perc.

Harmadikként a

Queguiner-Leucemie Espoir-al

Yann Eliès (FRA) and Charlie Dalin (FRA) 9 órával és 38 perccel a győztes után.

Ebben az osztályban volt magyar érdekeltség is, de sajnos Fa Nándor és Perényi Péter árboctörés miatt kiállni kényszerült.

Fotó: http://www.transat-jacques-vabre.com/

Forrás: http://www.transat-jacques-vabre.com/