Először is nézzük, mi is az a SailGP, mert a világ leggyorsabb One Design osztályáról mégis csak beszélni kell.

Volt egy 35. America’s Cup, ahol az amerikaiak kénytelenek voltak átadni a Kupát a kiwiknek. A kiwik új elképzeléseit nem akarta Larry Ellison és az Oracle magáévá tenni, viszont úgy látták, hogy az AC-re kidolgozott versenypályát valamint a hajókba beletett technológiát kár lenne eldobni  – így megalkották a SailGP-t. Larry Ellison és az Oracle finanszírozza, Russell Couts az igazgató.

A versenyt F50 50 lábas repülő katamaránokkal vívják, melyek nem mellesleg One Design hajók. Az állandó fejlődés érdekében az összes csapat összes adata nyilvános minden csapat számára. Egy csomó szolgáltatást összevonva kezelnek és ezeket a SailGP intézi, például a hajók szállítását, de sok minden mást is, hogy a csapatoknak ne legyen külön költség. Nem beszélve arról, hogy a One Design szellemét is erősítik ezzel.

A hajóról szólva a jelenlegi sebességi csúcs 53!!! csomó. Természetesen az America’s Cup hajóiból lett az F50 fejlesztve. Az osztályelőírás szerint a hajók 15 méter hosszúak, 8,8 méter szélesek, 24 méter hosszú wing árbóccal, foilokkal, öt tagú legénységgel és 438 kg megengedett csapat összsúllyal.

A verseny

Az idei volt az első SailGP szezon. 5 helyszínen folyt a versenyzés, ezek: Sydney, San Francisco, New York, Cowes és Marseille. Marseille-ben 9, a többi helyszínen 5 pályafutam volt az AC-n megszokott pályán, és az utolsó futamban az első kettő párosversenyben döntötte el a verseny elsőséget. Az idei szezonban hat csapat indult: AUS, JPN, CHI, FRA, USA

Az ausztrálok és a japánok az egész szezon alatt kiemelkedtek a mezőnyből. Minden esetben ők vívták a végső párosversenyt.

Nem volt ez máshogy Marseille-ben sem, ahol az utolsó, kilencedik futam a szezon elsőbbséget és az 1 millió USD pénzdíj tulajdonosát volt hivatott eldönteni.

A verseny elején a japánok vezettek, mígnem az utolsó bója előtt az ausztrálok 17 cm-el beértek a japánok elé a bójánál, akik erre annyira megijedtek, hogy kifordultak és elmentek a kapu másik bójájára. Egyrészt az messze volt már, másrészt nagyon lelassultak, így az ausztrálok behozhatatlan előnyre tettek szert az utolsó szakaszra.

A nyolcadik futamban a maradék négy csapat döntötte el a szezon sorrendjét.

Így az első szezon végeredménye: 1. AUS 2. JPN 3. CHN 4. GBR 5. FRA 6. USA

Az utolsó fordulóban az amerikaiak gyengélkedtek. Nem csak azért, mert az első két futamon nem tudtak indulni, hanem szemmel láthatólag nem tudták felvenni a versenyt a többiekkel.

Azt hiszem, ez a világ egyik legjobban megszervezett versenysorozata, a jövőben érdemes lesz rá odafigyelni, mert a hajók sebessége és a nézők számára jól látható pálya még izgalmasabbá és élvezetesebbé teszi.

1:10 perc körül kezdődik a döntő futam.
Az ominózus helyzet 1:25 körül kezd el kialakulni.

A verseny weboldala: sailgp.com

Július 14-15. Alsóörs, Balatonfenyves – A várakozásoknak megfelelően izgalmas csatáknak lehettek tanúi a 2. Volvo High Tech Regatta nézői. A csúcstechnológiás katamaránok és egytestű hajók számára rendezett verseny, pörgős pályafutamokon és gyorsasági távolsági futamokon biztosított kiváló összemérési lehetőséget a hajóknak a két hét múlva rajtoló 50. Kékszalag Erste Nagydíj előtt. A verseny Vándorkupáját végül a Team Black Jack, a Principessa és a Tantál vitte haza.

A szombati nap meglepően hosszúra nyúlt: bár az előrejelzés szerint érkező északnyugati szélben sikerrel megrendezésre került egy pályafutam Alsóörs Marina előtt, az utána rajtoló, Balatonfenyvesig tartó gyorsasági távolsági futam második felére nagyon kevés maradt belőle. A két mezőnynek, a katamaránok és liberák, valamint a 8m Open osztály versenyzőinek felszívódó szélcsíkokat kellett kergetniük Tihanytól Balatonfenyvesig. A katamaránok és liberák dolgát nehezítette a Révfülöp és Badacsony előtt kihelyezett két biztonsági kapu, ami keresztül vezette őket a Balaton-átúszás és a Balaton-átevezés mezőnyén – ezek miatt kevesebb lehetőségük volt az északi-déli parti taktikázásra, vagy legalábbis sokkal merészebbnek kellett lenniük. A hajók időnként meglódultak, majd megálltak, a szél hol összefújta a mezőnyt, hol széthúzta őket. Az élénkebb szélben sokáig vezető MKB Extreme Sailing Team repülő AC45 hajójának ez a szél már kevés volt, több katamarán utolérte, majd le is hagyta őket. Az első két helyen fej fej melletti csata zajlott Litkey Farkas PreVital hajója és Józsa Márton Opel Fifty-Fiftyje között. A befutó előtt pár kilométerrel éleződött ki legjobban a küzdelem, amikor a tükörsima vízen, szél nélkül álltak a hajók, míg az este 7 órás befutási limitidő vészesen közeledett.

Valami fuvallat mégis érkezett, ugyanis végül fél 7-kor befutott első helyen a PreVital, viszont az Opel Fifty-Fiftyt az utolsó pár száz méteren előzte meg a német katamaránvitorlázó-legenda, Roland Gäbler kormányozta Team Black Jack. Harmadik helyen futott be végül a kétárbócos hajó, őt követte, ezzel 7 előtt sikeresen teljesítette a távot a THE RED / Team Quantum Hungary, az IRF Ventilo 28, a Sailing Team RSM Hungary és az MKB Extreme Sailing Team. Azonban mindenki helyezése előre csúszott eggyel, mivel az első helyen célba érő Litkey Farkas nem jelent meg a díjkiosztón, így a szabályok értelmében érvénytelen lett a futama.

Vasárnap reggel kellemes, északias szél fogadta a versenyzőket a Fenyves Yacht Club előtti vízen. A 8 méteres osztálynak ismét egy gyorsasági távolsági futam, a katamaránoknak két pályafutam volt tervezve a második napra. A pörgős, 40 perces futamok ismét rengeteg kiélezett versenyhelyzetet tartogattak a csapatoknak, amiből összetettben végül a Team Black Jack került ki győztesen. „Minden futam újabb kihívást tartogatott számunkra, nagyon boldogok vagyunk az eredményünkkel. Csodálatos volt ez a verseny, és figyelemreméltó a kezdeményezés, hogy kifejezetten innovatív hajók számára rendezik, öröm volt itt lenni!” – nyilatkozta Roland Gäbler négyszeres olimpikon, tízszeres világbajnok katamarán vitorlázó, aki a Team Black Jack kormányát fogta. Összetettben második helyen az Opel Fifty-Fifty végzett, harmadik lett az MKB Extreme Sailing Team. A liberák között első helyen a Principessa végzett Oroszlán Péter vezetésével, a 8 méteresek között a Tantál P26-os Fazekas Gáborral és Gyapjas Balázzsal a fedélzeten.

A Volvo High Tech Regatta érthető és látványos verseny volt a vitorlázáshoz kevésbé értő nézők számára is, hála a KWINDOO magyar fejlesztésű rendszer nyomkövetésének. Az érdeklődők nem csak térképen követhették nyomon a hajó útját, de két élőkép, fotókkal és videókkal folyamatosan frissülő hírfolyam és félóránként jelentkező élő összefoglaló is színesítette a közvetítést. Ezzel egy olyan integrált, multifunkcionális kommunikációs verseny jött létre, amit még nemzetközi szinten is csak a legnagyobb versenyek tudhatnak magukénak.

Idén, a Pünkösdi Regatta idején, először, hagyományteremtő céllal kerül megrendezésre a Quantum Speed Cup látványos gyorsasági vitorlás futam, a keszthelyi móló előtti területen a parthoz közel.

A szervezők célja, egy izgalmas, pörgős összemérés rendezése, mely a résztvevők számára igazi kihívást jelent, a nézők számára pedig egyedülálló élményt ad, ilyen közelről látni a legmodernebb vitorlások versengését.

A tervek szerint a csapatok június 3-án 17:00 órakor, egyszerre rajtolnak a keszthelyi öbölben és egy, a szél irányának és sebességének megfelelően kihelyezett up&down pályán, 3-5 gyors kört kell majd megtenniük, a győztes pedig az lesz, aki először lépi át a célvonalat.

Hogyan követhetjük a Quantum Speed Cup-ot?

Az esemény szabad szemmel is jól látható lesz a keszthelyi nagymólóról.

A futam a Keszthely Yacht Kikötőben lévő kivetítőn, is követhető lesz majd, ahol a közvetítést szakkommentátor teszi még érdekesebbé.

Aki vízről szeretné megnézni, annak lehetősége lesz hajójával a szervezők által kijelölt zónában horgonyozni, melyről tájékoztatást a Quantum Sails Hungary Facebook oldalán és a Pünkösdi Regatta vasárnapi kormányosi értekezletén adnak majd a szervezők.

Aki személyesen nem lehet jelen az eseményen, élő videón keresztül követheti a történéseket a Quantum Sails Hungary facebook oldalán!

www.facebook.com/quantumsailshungary

A gyorsasági vitorlás futam szervezői a Keszthelyi Yacht Kikötő és a Quantum Sails Hungary. A szervezők fenntartják a jogot arra, hogy nem megfelelő időjárási körülmények esetén a Quantum Speed Cup futamát töröljék, vagy elhalasszák, melyről hivatalos tájékoztatást a Pünkösdi Regatta hirdetőfalán és a Quantum Sails Hungary facebook oldalán adnak!

A Kékszalag szabályváltozása, mely szerint 2014 óta minden évben indulhatnak katamaránok a tókerülő versenyen, nagy löketet adott a itthon is a katamarán versenyzésnek. Egyre több kéttestű kerül a tóra, nem csak hazai hanem külföldi csapatok is érkeznek. 28-32-33-35-50 lábas gépekkel már találkoztunk tavaly is, idén pedig újabb csapatok szállnak be a játékba. 2 hete érkezett meg az Extreme Sailing Series-ből már sokak által ismert 40 lábas masszív rohanógépek egyike, majd külföldi szakemberek közreműködésével április 4-5-én összerakásra, átadásra került az első Extreme 40 katamarán.

Rég óta vártam már ezt a napot. A Principessa után saját vállalkozásom beindítására koncentráltam, de mostanra megérett a helyzet arra, hogy újra csináljunk valami igazán izgalmasat – kezd bele a történetbe Rauschenberger Miklós a hajó kormányosa. Már tavaly elkezdtünk foglalkozni a dologgal, kerestük a lehetőségeket, próbálgattuk a katamarán versenyzést miközben a Quantum Sails tervezőivel közösen több élvonalbeli katamaránra is kiváló vitorlákat fejlesztettünk. Szépen lassan összeállt a kép és kialakultak azok a lehetőségek, melyeknek köszönhetően végül az Extreme 40-re esett a választásunk – folytatja Miklós.

Április 4-én hétfőn kezdtük el a hajó Angliából érkezett boatyard csapatával az összeszerelést. A srácok nagyon jófejek és segítőkészek voltak, látszott rajtuk, hogy szeretik a járgányt nagyon, és örülnek hogy új gazdára talált, így minden apró részletre, trükkre, tippre alaposan kitértek. Mintegy másfél nap szerelés után kedden délután elérkezett a pillanat, megszólalt a Hajógyári Kikötő hatalmas darujának jellegzetes hangja, mi pedig két kötéllel könnyedén vízre tettük az igencsak impresszív méretű gépet.

Kísérőhajónk, a Bravo 6.0 segítségével vontán kimentünk a kikötőből és elvittük új szerzeményünket egy körre. Hatalmas mérete ellenére, nem túl erős, leálló szélben is rendkívül hamar kiemelkedett és stabilan tudtuk egy talpon vinni. A keddi próbakört szerdán is teszt követte. Természetesen mindenkinek fülig ért a szája a csapatból és alig várjuk, hogy újra vízre szálljunk. Tél óta szisztematikusan készülünk a szezonra szárazföldi edzéseket pedig most a hajó pontos megismerése és rengeteg edzés követ majd. Hajónk, egy SL33, egy GC32 és egy másik Extreme 40-es társaságában a Hajógyári Kikötőben „lakik” majd, így edzőpartnerekben és jó hangulatú versenyéletben sem lesz hiány!

A Quantum Sails támogatásával vitorlákat is fejlesztünk, így reményeink szerint mihamarabb azokkal használhatjuk majd a járgányt. A csapat tagjaival régóta vitorlázunk együtt, mindenkiben nagy az elszántság és a lelkesedés, így egész biztos vagyok bene, hogy gyorsan és sokat fogunk fejlődni, a versenyek és az ellenfél csapatok pedig mind jobb és jobb eredményekre sarkallnak majd minket – meséli Miklós az első tapasztalatokat és terveket.

A Team Quantum Hungary legénysége:


Rauschenberger Miklós

Soós Attila

Baráth Gábor

Sárközy András

Pécsváradi Ákos

Wéber László

Fotó: Kollman András

Ezekből született meg az a kisfilm, amilyet itthon még egészen biztosan nem csináltak, de világviszonylatban is ritkaság számba megy.

Az ötlet a hazai vitorlázás és hajógyártás élvonalába tartozó maroknyi kis csapattól jött, hogy készítsenek egy olyan filmet, ami egy életérzést közvetít, megmutatja a Balatont és a balatoni extrém vitorlázás páratlan élményét és szépségét.

Nem sok filmet találunk az interneten, ahol komolyabb méretűnek számító katamarán húzna wakeboardost, a szél erejével. Ezek is inkább tengeren készültek, leginkább férfiak boardoznak és akciókamerás video minőségben találhatjuk meg a felvételeket.

Az ötletgazdák a forgatókönyv elkészítéséhez hamar partnerre találtak Kollmann András rendező operatőrben, akinek a nevét fémjelzi többek között a Litkey Farkasról készült „A vitorlázó” című mozi is. Ezzel olyan képi és technikai eszköztár került az elképzelés mellé, melyből mozivászon minőségben született meg ez a freestyle balatoni életérzés film, mellyel a készítők egészen biztosan felteszik a nevüket a menő vitorlázós videók térképére! A film zenéjét Moldvai Márk, a NEO egykori tagja, a Kontroll c. film zeneszerzője jegyzi.

producer:

Fehér Péter, Rápolthy Edit


director/DOP:

Kollmann András


focus puller:

Deák Péter


drone operators:

Lőrincz Mátyás, Gajcsi László


edit:

Knapp Dávid


music:

Moldvai Márk


color grade:

Győri Márk HSC


DIT:

Szabó Péter


on location sound:

Simon Koch


cast:

Petra Körmendi


catamaran team:

Rauschenberger Miklós, Pécsváradi Ákos, Baráth Gábor, Sárközy András


motorboat driver:

Keller András


support boat:

Aranycsillag – Balatonfüredi Yacht Club

Első olvasatra szinte természetesnek tűnik, hogy az idei Kékszalag és a Gorla megnyerése után a svájci Ventilo 35 katamarán – a Team Black Jack közreműködésével – újabb sikereket zsebelhetett be. Ám ez a történet mindennek mondható, csak egyszerűnek nem.

A Black Jack „SL-33” és a Safram „Ventilo 35” katamarán nem csak méretben áll közel egymáshoz. Az év elejétől kezdődően közösen készültek a megmérettetésekre, mely a versenyeken túl már a baráti szintet súrolta. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Kékszalagon Pénzes Attila segítette őket a navigálásban, a Gorlán pedig Pénzes Botond kezelte a genakkert. A két hajó a 65. Centomiglia tókerülő versenyt is közösen kívánta teljesíteni, de időközben sajnos a Black Jack ráérő legénysége három főre fogyatkozott. Így az a döntés született, hogy Botond és Rozsda a kísérő motorosból segíti a Safram csapatát, és ők pedig megpróbálnak „Pénzes tag” nélkül tókerülőt nyerni. Bizony majdnem elbukták, de nézzük csak szépen sorban az eseményeket.

A Gorla alatt kiderült, hogy a Safram bóján tud csak parkolni, és szüksége lesz komolyabb kísérő motorosra. Nem agyaltunk sokat, ha már az SL-33 nem lehet a helyszínen, a motorost felajánlottuk, és kivonszoltuk. Az út remek volt, a napfényes Itália három autópálya sávon dübörgő gazdaságát látva egyre szélesebb volt a mosoly a fejemen. A hangulatot csak fokozta, hogy a rádióból a ’70-es évek Italo Disco válogatása szólt egy aktív trieszti adónak köszönhetően. A Garda tóhoz közeledve egyre nőtt a szembe jövő autók átlagértéke. Egy darabig számoltam a kiemelkedő márkákat, majd rájöttem, itt ez a természetes. Ja, és el ne feledjem, valahogy mind tiszták voltak, és csillogtak-villogtak.

A megbeszélt időpontra a főtéren volt a szállítmány, ahol öt perc alatt – igen nem tévedés – megvalósult a ledaruzás, az útifuti elrejtés, és a kijelölt helyre való parkolás.

(Ez utóbbinak később még lesz szerepe)

. Mire ezzel elkészültünk, a Kékszalagon elkezdődött „négy tó” konferencia második állomása is véget ért – kijelenthetjük, komoly hazai sportdiplomácia sikerrel, de erről majd más alkalommal részletesebben beszámolunk.

Szombaton reggel 8.30-kor Bogliaco városkából rajtolt a Centomiglia népi mezőnye, és 9.00-kor a rohanógépek falkája. Hazai érdekeltség ez utóbbiban volt csak a Raffica révén, de egyéb kapcsolódást azért azonnal észlelhettünk, ha máskor nem, a rajtot követő percekben. Értékes négy perc vitorlázást követően a Kékszalagon is részt vett Eagle 20 hagyta el a kormányosát, majd a vizet maga alól. A nagy esésnek több szemtanúja akadt, mint segítője. Nem volt mit tenni, egy időre magára hagytuk a Safram legénységét és magunk mentettük ki a könyökén sérült legényt és a természetellenes módon fejjel lefelé ringatózó bárkáját. Ám ekkor újabb ismerős kényszerült kiállásra. A 2010-ben Kékszalagot nyert Naturaqua Ventilo 28 katamarán nagyvitorlája adta meg magát az elemeknek. Szerencsére neki volt saját kísérő motorosa.

És akkor most vessünk egy pillantást a körülményekre. Közel 130 hajó nevezett a versenyre, melynek majd 30%-a ki sem ment a rajtvonalra. Az északi szél 20 csomó felett fújt, komoly hullámokkal, és további erősödéseket jósoltak a nap folyamára. A 28 láb és a feletti osztályban, – ahogy az egész versenyen – csak lézengtek a résztvevők. Lassan több az egyéni érdekeket szolgáló kategória, mint maga az indulók száma – persze ez kicsit túlzás, de tény, ez a kiszámíthatatlanság is szerepet játszik abban, hogy lassan a kutyát se érdekli ez az amúgy remek verseny.

A Safram volt a többtestű fő esélyes, de akadt itt két olasz és egy svéd M32 katamarán is, illetve a korán kiesett Ventilo 28. Igen, ez öt hajó! A Torbole település előtti első jelet a Safram cirkálva, ám de reffelve vette elsőnek, annak ellenére, hogy a mezőny 30 perces előnnyel rajtolt. Nyakán két M32-es katamarán lihegett, akik a Campione felé tartó szakaszban komoly leckét kaptak bőszeles vitorlázásból, no meg hozzá tisztes távolságot is. Campione – Navene között a kiírás szerint két büntető kört kell mennie a leggyorsabb csapatnak, így tett a Safram is. Mert ugye az olaszok úgy írták ki a regattát, hogy minden kategória más-más pályát megy – na, erre varjatok gombot. Na jó, ezt még is el lehet fogadni, de azt a helyzetet már nehezen, hogy az élen haladó Safram, és a második helyen haladó svéd M32 két büntető kört megy, míg a harmadik és negyedik helyen vitorlázó két olasz M32 katamarán csak egy büntető kört teljesít majd vágat le Bogliaco elé, a kapuhoz. A Black Jack kísérő motorosban mellettünk tartózkodó Safram kommunikációért felelős leányzó arcára kiült a rémület és az értetlenség. Megsajnáltuk és a telefon után nyúltunk, hogy képbe kerüljünk mi is történik. A rajt előtti este a rendezők az utolsó pillanatban csökkentették a kategória részére a büntető körök számát egyre. Indok nincs, szél van, a két olasz pedig vezet.

Nem volt mit tenni, mi tudtuk ezt, a Safram fedélzetén a fiúk nem, így tolták tovább a bárkát ezerrel. Sebesen végeztek a büntető körökkel, majd bőszeleztek tovább a Bogliaco előtti kapuhoz – azaz annak helyéhez, mert az egyik jel eltűnt. Ezt mi is úgy vettük észre, hogy közelebb mentünk az egyik motoroshoz, aki közölte, ő lett az elveszett jel helyett a pótlás, és hevesen mutogatott egy A/4-es méretű zászlóra. A helyzet meg van? – majd két méteres hullámok, laza közel 25 csomós szél, olykor eső, és vedd észre ezt a zsebkendőt. Nekünk a motorosból alig ment, a mezőnynek semennyire. Akiket mi láttunk, praktikusan a part és a még meglévő jel között haladtak át, vagy tucatnyian – persze szabálytalanul. Ez ám a rendezés! A Safram szerencsére éberen közeledett és a „kapu” között haladt tova, de alaposan lemaradva a két jól informált helyi M32 után. Már az előzó helyzet is borzolta a kedélyeket, ám ez betette a kaput. A Safram csini kommunikációs hölgye kikérte magát a partra és a tettek mezejére lépett. Mi pedig tettük a dolgunkat, és a Safram legényekkel Desenzano felé vettük az irányt.

A lefelé vezető úton a Ventilo 35 genakkerének első éle is kezdte megadni magát az elemeknek, így a nagyvitorlát követően ezt is reffelve használták a srácok. Azt gondoltuk, innen sima utunk lesz, de nem így lett. A rendező telefonja szakította félbe a Black Jack motoros ugratási tanfolyamot – nevezetesen mondjuk meg neki, hova lett a Raffica, ugyanis nem érkezett meg a Bogliaco kapuhoz a többi liberával. Elég zavartan néztem Botira – ő pedig a telefonjára. Kircsi kedvese – Erika – jó szokás szerint a közösségi oldalon közvetítette a versenyt, ahonnan mi is értesülhettünk, hogy ismét a közönségnek vitorláznak, most épp kormány nélkül. Ezt az infót szomorúan, de megadtuk a rendezőknek is, jelezve, hogy rendben vannak a legények. Desenzano a tó déli vége, ennek megfelelőn itt a nap is kisütött, és pazar fények kíséretében kezdtük meg a befutóra való cirkálást a Safram társaságában. Ekkor már csak egy libera volt talpon, mert a Raffica után a Grifo is kiállni kényszerült. Szegények elhagyták a bulba felét, a tőkesúly kimozogta magát a hajótestből, és félő volt, hogy a maradék is elveszik, majd jól fejre is állnak. Győzött a józan ész – és az elemek.

Bogliaco 15.30-kor kapta vissza a Safram legénységét, ekkor haladtak át büszkén mosolyogva a célvonalon. Az öröm vegyes volt, hiszen a haza úton láttak maguk előtt M32-es egységet, de nem nagyon értették. Egy alapos esti óvás azonban helyre tette a dolgokat és végül a Safram jól megérdemelten álhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Sajnos nekünk, ahogy a rajt környékére, a befutóra is maradt tenni való. Az egy dolog, hogy nincs egy rendező hajó sem a jelnél, de hogy a mentésekre sem reagálnak időben, az több mit elszomorító. Főleg nekünk, hiszen most a Raffica közeledett egy szál motorossal megtámogatva, kormányképtelen üzemmódban. 25 csomós szélben, erős hullámzásban így bizti nem lehet bejutni a kikötőbe. Egyeztetve Kircsivel naná, hogy segítettünk, és elkapva a libera fenekét irányítottuk, amit lehetett. A két motoros által közrefogva békésebben haladt az amúgy igen vidám balatoni banda. A kikötőben már többen is beszálltak a megmentésébe, és megható tapsvihar közepette kötöttünk ki.

Gondolhatnánk, hogy itt a történet vége – de nem. A rendezők a Black Jack motorost beterelték a szerintük biztonságos, kötelezően elfoglalandó helyre. Majd egy szélforduló, brutál erősödés és zuhi után Kircsi segítségével kimentettük a lezúzott motoros bárkát – ennyit az olasz körültekintésről.

Talán már érthető, miért is nem volt ez senkinek egy szimpla menet. És tán már az is világos, hogy a „négy tó projekt” iránymutatásai úgy kellenek az olaszoknak, mint egy falat kenyér.

Ám minden jó, ha a vége jó. Luca, a Black Jack katamarán női legénysége nem csak a vízen várta pezsgővel és virágcsokorral a győzteseket, de a dobogón is. Persze csattogtak is a pasi puszik, jó is ez befejezésnek.

Most, hogy nincs egy hónap a rajtig, ideje alaposan áttekinteni az élmezőnyt. Van mit csemegézni, első lépésben nézzük a többtestű csapatokat.

Pauger 50 – Fifty-fifty/ Józsa Márton

– nem lehet nem vele kezdeni a sort. Hazai terv, hazai kivitelezés, és talán az egyetlen igazán profi legénység – persze ez is hazai mércével mérve. Józsa Márton és csapata birtokolja jelenlegi abszolút időrekordot, amelyet 2014-ben futottak. Tavaly 7 óra 13 perc 57 másodperc alatt teljesítették a Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred távot. A hajó 50 láb hosszú, messze a legkomolyabb paraméterekkel rendelkezik a mezőnyben, 19 méteres árbocainak csak a felülete majd 20 m2. Annak ellenére ezzel mennek a srácok, hogy időközben a 35 lábas „bicska maxi” is újjászületett. A Fifty – fifty minden szélben győzelemre képes hajó, gyenge oldala minimális. Saját bevallásuk szerint a rekordban is van még laza egy óra tartalék – ide vele.

Decision 35 – Artemis Racing/ Litkey Farkas

– 11 Kékszalag győzelem, két világbajnoki cím, és egyéb pazar eredmények. Nincs mese, Litkey Farkas komoly tétet emelt. Ma már kevesen mernek befektetni a nem foiler üzemmódban közlekedni képes katamaránba, Farkas mégis ilyet, az egyik legsikeresebb európai tókerülő modellt vette meg. Övé a korábban SWE 12 rajtszámmal versenyző 2009-es építésű fekete csoda, mely hat éves kora ellenére sem számít éppen lassú bárkának. A D35 nevében fakadóan 35 láb hosszú, közel 1200 kg és brutális méretű vitorlákat hord magán. Ő is igazi minden szeles katamarán. Profi állítások és vitorla hegyek tartoznak az olcsónak éppen nem mondható hajóhoz, melytől Farkas nem titkoltan a 12. Kékszalag győzelmét várja. A felkészülést kicsit megnehezíti egy nem tervezett program, nevezetesen a szállítás során letörött árboc meggyógyítása. Ezt a karbonspecialista Pauger Carbon műhely végzi, így ha kész lesznek, akkor is alig két hete marad a csapatnak a vízi felkészülésre. Ez egy ilyen hajóval, és egy ennyire komoly csapattal akár a győzelemre is elég lehet.

Ventilo 35 – Safram/ Rodolphe Gautier

– az, hogy mi a céljuk, a szezon elején kommunikálták: Genf, Balaton és Garda összetett győzelmét megszerezni. Ehhez nem kisebb katamaránt szereztek meg maguknak, mint a korábbi genfi abszolút győztes Ventilo 35 típust. A svájci Rodolphe Gautier, aki a Ventilo M2 osztálykapitánya és a Bol D’or Mirabaud klub elnöke is egyben, kiváló legénységgel érkezik a Kékszalagra. Hajójuk 35 láb hosszú, ám csak 950 kg. Igazi gyenge szeles lopakodó, mely az erősebb szelekben is helyt bír állni. Foilerrel nem rendelkezik, de szerintük a Balatonon nem is lesz annyi szél, hogy arra lenne szükségük a győzelemhez.

SL 33 – Orange-utan/ Andreas Labek

– Az SL 33 típus talán már ismerősnek mondható hazánkban. Andreas Labek 2012-ben járt a Balatonon először vele, akkor még a fekete Black Jack volt a társa. A Fifty-fifty mögött második helyen futott be hazai legényekkel erősített csapatával. Petrányi Zoliék kisebb méretű katamaránban szerzett tapasztalatai és a helyismeretük idén is jól jönnek majd a német versenyzőnek, hiszen a 2012 évi sikeres legénység 2015-ben is egymásra talált. A hajó azonban kicserélődött, a korábban USA vizeken vitorlázó narancssárga SL-33 repíti őket vágyaik felé. A vicces nevű Katamarán új rudazattal és Quantum vitorlázattal, úgy nevezett gyenge szeles felszereltséggel érkezik a Balatonra. A német tókerülő verseny harmadik helye után a Kékszalagon is a dobogó a cél.

SL 33 – Team Black Jack/ Nagy R Attila

– Ahogy az Orange – utan, úgy a fekete Black Jack is a gyenge szeles katamarán vonulatot képviseli. 33 láb hosszú, a kategóriában a legkönnyebb, nincs 700 kg, ám ehhez komoly vitorla méret párosul. Talán már az sem titok, hogy nem csak rengeteget edzenek, de fejlesztenek is. 2014 a tanuló év volt, idén friss Quantum vitorlák, és egy nemzetközi kitekintés is szerepel a Black Jack programban. Ki tudja, lehet, hogy jövőre már Rozsdáék is szárnyalni fognak. A túlvitorlázott hajó főleg gyenge bőszeles menetekben hozhat meglepetéseket, a frissebb szélben az egyetlen egy reffelési lehetőség, bizony komoly kompromisszumokra kényszeríti a legénységet.

GC 32 – RSM DTM/ Vándor Róbert

– egy igazi öreg katamarános csapat, rengeteg tapasztalattal és közönségjátékkal. Mennek 18 lábas hajóval, éppen úgy, mint 32 lábassal minden szélben, minden körülmények között. Idén a megnövelt árboc és a sok-sok edzés meghozta a gyümölcsét. A Pünkösdi Regattán foiler bemutatót tartva magasan nyerték az első napot. Komoly meglepetés lehet az egység, hiszen lecsökkentették a 2014-es gyenge szeles lemaradásaikat, ám friss szélben a repcsi üzemmódot használva a mezőnyhöz képest egy más dimenzióban közlekednek. A 32 lábas GC32 alig több, mint 700 kg, és 5 fővel hajózzák. Saját bevallásuk szerint – ha 15 csomóig felmegy a szélerő – meglepetéssel fognak szolgálni. Sebesség potenciáljukra jellemző, hogy a Kenese- Keszthely rekordot is ők tartják.

Ventilo 28 – Gemini / Váradi Szabó János

– a Füreden méltán világhírű katamarán kormányos Váradi Szabó János idén megvette a Gemini katamaránt Szilassy Lacitól. Bimbi nem zsákbamacskát vett, hiszen 2010-ben már ment egy Kékszalagot kormányosként ezzel a hajóval. Ennek megfelelően a fejlesztésekhez is szakavatott módon nyúlt. Az árboc laza 2 méteres toldást kapott, és ahogy illik, új vitorlák is érkeztek a megnövekedett rudazathoz. Első számú embere Petheő Tamás, aki F18-ban mindig vele megy, és eddig szabad idejében a Black Jack fedélzetén egérkedett. Mi sem természetesebb, mint hogy a harmadik tag is a Formula 18 katamarán mezőnyből érkezik. A hajó remek állapotban van, könnyű, friss a vitorlázat, új a rudazat. Bár nem mondhatjuk el róluk, hogy fennáll a túledzettség állapota, az viszont tény, hogy messze a legkomolyabb katamarán tudás ezen a fedélzeten lesz megtalálható. Mivel a Ventilo 28-as minden szélben ütőképes hajó, meglepetés innen is várható.

Ventilo 28 – Naturaqua/ Ralf Hufnagl

– mind a hajó, mind a tulajdonosa ismerős a hazai mezőnynek. Legutóbb Andreas Hagara kormányzásával érkeztek a Kékszalagra, és 2014-ben a Fifty-fifty után futottak be alig több mint 20 perces lemaradással a 28 lábas katamaránnal. Ha ez még nem lenne elég, akkor emlékezzünk csak vissza, hogy 2010-ben a Roland Gabler vezette egység az összetett győzelmet is megszerezte. Kicsi a bors, de erős – ahogy felénk mondani szokás. Ám ne feledjük, mindig jót tesz az eredménynek pár katamarán világbajnoki cím is a fedélzeten. Az még kérdéses, hogy Ralf idén kit kér fel a kis mentaszínű suhanó kormányzásra, de hogy itt lesznek, az elég valószínű. Ám az sem teljesen elvetendő ötlet, hogy Szilassy László, aki korábban a vitorláit és az árbocát már megvette ennek a hajónak, egy merész gondolattal végleg hazai vizekre csempészi a csini bárkát.

Ventilo 27 – Bati

2014-ben hazánkba érkezett fekete katamarán nem a legújabb építés, ám kiváló közlekedési eszköz a balatoni viszonyok között. Mivel a Raffica csapat elsődlegesen liberában utazik, így tavaly Sarina Róbert vitte a fekete veszedelmet a regattákon, vegyes eredménnyel. Amennyiben valaki megszereti, törődik vele és meg is tanulja kezelni, igazi sikerekkel fogja meghálálni neki a Bati. Addig azonban mostoha körülmények között lógatja orrát a megújult Hajgyári Kikötőben.

Eagle 20 – Fogatlan/ Michael Seiferling

– a kedves név alatt egy igazi ragadozó lapul, a Fogatlan egy fekete 20 lábas carbon katamarán, igazán míves alkotás. 2014-ben vett részt először a Kékszalagon és a hajó építője – Heiner Wolshöfer – társaságában Kostyik Évával a trapézon, az összetett hatodik helyen futottak be. Az idei évre az Eagle megfejlesztette a maga foiler készletét mely révén 39 csomós sebességre is képes a hajó. Ja és a garázsban lapul hozzá egy merev szárnyvitorla is. A kérdés csak az, hogy a Fogatlan úszó üzemmódban indul-e, és mellé érkezik Heiner egy foiler katamaránnal, avagy a Fogatlan kap egy repcsi szettet. Ami viszont nem kérdés, hogy ha nekik kedvezően alakulnak az időjárási körülmények, egy életre megjegyezzük a Fogatlan nevet.

Nacra carbon 20 – Nacra/ Diószegi Zoltán

– a katamarán fenegyerekek 20 lábas hajója komoly fenyegetést jelent a friss szélben. Egyrészt nem ismernek se félelmet, se korlátot, másrészt – ahogy a Tolnay emlékversenyen tapasztalhattuk – 18 csomó körüli szélben teljes vitorlázattal, bliszterrel püfölik meg a tiszteletre méltó GC 32 és SL 33 haverokat. Ám ha kisimul a Balaton, akkor a vízvonalból fakadó hátrányokkal nekik is meg kell küzdeniük. Titkos fegyverük a déli partra importált foiler szettes testvérük, ám a rokonok is csak erősebb szélben és nagyobb tapasztalat birtokában vehetik el a nagyok játékait.

Huncat HUNCAT – Rajnai István

– van az a körülmény, amikor a gyenge szeles katamaránok jelentős része fülét-farkát behúzva menekül a kikötőbe. Ekkor Pici és keszthelyi legénysége finoman ráhúz, egy lábra állítja a tankot, és átveszi a vezetést. Azonban gyengébb szelekben türelemre szoktat a közel két tonnás katamarán. Hiszen hiába a negyven lábas hosszúság, ha a felépítmény kissé túlsúlyos a versenytársakhoz képest. Ám a meteo statisztikák szerint minden tizedék évben viharos a Kékszalag. Ha ez idén így lesz, nekik áll a zászló.

A fenti összefoglaló a teljesség igénye nélkül, a sajtótájékoztató napján rendelkezésünkre álló információk alapján készült. Hamarosan folytatjuk az egytestű csapatokkal.

Forrás: Team Black Jack

Sikeresen zárult az első katamarán hétvége Alsóörsön!

Sokan lelkesen támogatták a Nacra 17 Osztályszövetség kezdeményezését, amely a fiatal versenyzőkért és a magyar utánpótlás tüzének életben tartásáért jött létre.

Köszönjük szépen Czégai Petinek (Procelero SE) a motorost, Székely Andrásnak (Katamarán SE) a helyszín biztosítását és 20-as Nacra-t, Szilasy Lacinak és Pozsonyi Tibinek az F18-asokat és Juhász Tibinek az SL16-ost!

A katamarán az egytestű vitorlázástól teljesen eltérő élményt nyújt. Ebbe kóstolhatott bele az a húsz fiatal vitorlázó, akik részt vettek az eseményen. Örültünk a nagy érdeklődésnek, hiszen csak a hét elején hirdettünk, és a Laser és 470 osztályoknak épp versenye is volt. A széllel sajnos nem volt szerencsénk, mindkét napon csak 2-5 csomó fújt; több szélben még izgalmasabb lett volna a többtestű vitorlázás, de bízunk benne, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, hogy a srácok katamaránoztak!

Több osztályt is sikerült a hétvégére összehoznunk, lehetővé téve ezzel, hogy többféle katamaránt is ki lehessen próbálni.

De hát hogyan is csoportosítjuk a katamaránokat?

A laterál felületének formája alapján. Jelenleg négy csoportot különítenék el egymástól:

-szkeges

-egyenes uszonyos

-íves uszonyos

-szárnyas vagy repülő

Ugyanebben a sorrendben nő a hajók sebessége is. Egy hajótest sebességét az ellenállása határozza meg, melyben a három leglényegesebb tényező: 1., a forma, 2., a vizesített felület nagysága, 3., a vizesített felület hossza.

A vizesített felület a szkeges és az egyenes uszonyos hajóknál ugyanakkora, míg az ívelt uszonyosnál kicsit kisebb a felület nagysága, de a hossza azonos.

A szkeges hajókon a felület hosszú, ezért ez a leglassabb fajta. Az ívelt uszony egy kicsit emeli a hajót, ezért csökken az vizesített felület, így egy kis mértékben, de gyorsabb az egyenes uszonyos hajónál. A repülő hajónak a legkisebb az ellenállása, ezért az a leggyorsabb is a négy fajta közül.

A manővererek, a fordulás és a perdülés is gyorsabb és könnyebb a gyorsabb hajóknál, a legnehezebben a szkeges hajó fordul.

A hétvégén – a repülőn kívül – mind a három fajtát ki lehetett próbálni. Az SL16 volt a szkeges osztályok képviseletében, F18 az egyenes uszonyos képviselője és a Nacra17 volt az ívelt uszonyos hölgy.

Minden adott volt, hogy a fiataloknak bemutathassuk a többtestű vitorlázás alapjait. A hétvégét nagyon pozitív érzésekkel zártuk, hiszen a várt hatást szemmel láthatóan kiváltottuk, és a napsütéses vasárnapon is ragyogó, figyelmes és érdeklődő arcokat láthattunk a vízen.

Miért is volt ez annyira fontos a magyar utánpótlásnak?

Több szempontot is figyelemebe kell venni: univerzálisat és hazait is. Kezdjük az univerzálissal! Egy fiatal vitorlás versenyző számára kihagyhatatlan, hogy 18 éves koráig a vitorlázás minden létező területéről szerezzen tapasztalatokat és gazdagodjon élményekkel. Ez segíti őt majd abban a döntésében, hogy amikor kilép az utánpótlás osztályból, akkor milyen irányba, melyik osztályba menjen tovább. Legyen egy átfogó képe a lehetőségeiről, legyenek saját maga által szerzett tapasztalatai, amelyekből kialakítja a saját magáról, mint vitorlázóról alkotott jövőképét. Ennek hiányában – mint sajnos azt a hazai helyzet is mutatja – sok nagyreményű utánpótlásban eredményes versenyző fordít hátat a vitorlázásnak.

A Nacra 17 Osztályszövetség kezdeményezése ebben egy láncszem, hiszen a többtestű vitorlázás olyan élményt nyújt, amely bátran felveheti a versenyt bármely más élménysporttal vagy akár a videojátékokkal! Ez által lehetőséget ad arra, hogy megtartsuk fiatal versenyzőinket 18-20.évük betöltése után is.

Hazai vizeken….

Az utánpótlás osztályok évtizedek óta bebetonozott státuszán változtatni kell. A hajóosztály politika maradisága és fejleszthetetlensége miatt Magyarország több fejlődési stádiumból már kimaradt. De sosem késő változtatni! Minden érintettnek ildomos elgondolkodnia azon, hogy 18-20 éves kor felett hová tűntek az ifjú reménységek, miért nincsenek versenyzőink? Az egyesületeknek, a versenyzőknek, a szülőknek, a szakvezetőknek, edzőknek XXI.századi jövőképre van szükségük, egy az MVSz által meghatározott, lépéstartó hajóosztály-polikára.

Ebben szeretnénk segíteni az MVSz-t, de mindenek előtt azokat a fiatalokat, akik még itt vannak, és  ég bennük a tűz a vitorlás sportért. Létrehoznánk egy katamarán osztályt, utánpótlás korú versenyzők számára. Mindezt az egyesületekkel, edzőkkel közösen szeretnénk életre kelteni, hogy egyetértésben szülessem meg az osztály, ennek hiányában a kívánt hatást nem fogja meghozni.

A pozitív visszajelzések, és a fent leírtak mielőbbi megvalósításának érdekében október 25-26-án (szombat, vasárnap -az évadzárót követően) folytatjuk ezt a kezdeményezést, és hasonló módon ugyanilyen hétvégét fogunk szervezni.

Az előjelentkezés azért fontos, hogy a létszámnak megfelelő mennyiségű hajót tudjunk biztosítani. Jelentkezni már most is lehet:

Lázár Antónia (Toni)


lazar.antonia1@gmail.com


/ 30 396 13 72

Litkey Árpi


litkey@gmail.com


/ 30 611 23 99

Bízom benne, hogy a jövőben az MVSz, ha nem is szervezni, de legalább támogatni fog hasonló kezdeményezéseket, eseményeket.

Jó szelet!

Lázár Antónia képei

Fotó: Lázár Antónia

A javarészt utánpótlás-osztályokkal szemben a legtöbb felnőtt versenyzőnek a kora őszi időpont nem volt megfelelő, ezért idén már júniusban sort kerítettek rá. Ennek ellenére szerettünk volna most is versenyezni, de az elmúlt hetekben az egyik nap úgy nézett ki, hogy lesz verseny, a következő napon pedig úgy, hogy nem. A helyzet naponta változott.

Talán nehéz elhinni, de látjuk magunkat kívülről. Bár Tornado 1967 óta létezik szerte a világban, a katamarán a Balatonon még mindig viszonylag újnak számít, és emiatt idegenkedve fogadják. Sokan vitorlázó múlt nélkül, felnőttként kezdtek el F18-ban, vagy kicsit nagyobb hajóval M3-ban versenyezni, és ezt a magát nyitottnak hívő, de voltaképp mégiscsak zárkózott vitorlázó társadalom gyomra nehezen veszi be. Nyilvánvalóan a hírhedt videó, a Terrorvitorlázás sem tett jót a megítélésnek.  Pedig F18-aznak nagy tapasztalatú vitorlázók is, pl. Keló vagy Váradi-Szabó Jani. Hiába kapott frissítést az Olimpia, a Nacra 17-ben készülő Virág Flóra és Gecse Balázs valahogy a perifériára szorulnak a versenysportban.

Mostanában Optimist után mintha csak a Laser felé nyílnának meg az utak. A 420 és a 470 halódóban, marad a Laser, pedig nem mindenki alkalmas rá. Tavaly nyáron az olasz F18 VB-n a Kékszalag miatt itthon is ismert Mitch Booth kisebbik fiát, Jordit faggattam, hogy hova tovább, ha kinövi az OP-t. Annyira magától értetődően mondta a katamaránt, hogy szinte hanyatt vágott a balatoni többtestű utánpótlás hiánya.

A katamaránosok pedig csak kapálóznak, szeretnének kilépni a mostohagyerek szerepéből, szeretnék, ha komolyan vennék őket. Mint most is: kiharcoltuk, lett verseny, rendezett nekünk a Szövi a Nemzetközi Hét hétvégi napjain. F18-ban hét csapat nevezett, amiből szombaton 4, vasárnap pedig csak 2 volt vízen. Nyilván mindenkinek van mentsége és indoka, de mégis mire föl vegyék őket komolyan? Ha tolonganának a rajtvonalon, talán más lenne a helyzet… Így csak győztest tudtak hirdetni, a többi dobogós helyet nem lehetett kiosztani.

Ezzel szemben a katamaránosok között „béta” osztálynak tartott M3-ban egész szép mezőny jött össze, hét hajó versenyezte végig a megrendezett négy futamot. Miért béta? Mert nemzetközi viszonylatban is inkább az F18-nak van rangja, a Balatonon jelenleg elképzelhetetlen, hogy egy osztálynyi Tornado vagy Carbon F20 összejöjjön. Az elmúlt években is csak flottabajnokot tudtak hirdetni, nem jött össze a magyar bajnokság megrendezéséhez elégséges számú nevező.

Szombatra jó szelet ígértek, ezzel szemben alig-alig fújt valami, délutánra azért három futam mégiscsak befért. Vasárnapra bejött az előrejelzés, a keleti szél is elállt, amikor szokott, így egyetlen, leálló szeles futamot sikerült csak rendezni.

Belo volt a rendező, és olyan legendák segítették a munkáját, mint Sabján Vera és Brencsán Ábel. Szokatlan volt nekik a többtestűség, de tökéletesen helyt álltak, és jó kis versenyt rendeztek. Köszönjük nekik!

VÉGEREDMÉNY

Ha 14 és 20 év közötti vitorlázó vagy, gyere, és fedezd fel az eddigiektől eltérő módon a vitorlázást!

Négyféle katamaránnal várunk, hogy Te is beleláthass a katamaránok világába, és megismertessük Veled ezt a hajótípust. Magyarország legnagyobb tudású katamarán edzője gondoskodik arról, hogy magsasszintű szakmai háttérrel válaszolhassunk minden felmerülő kérdésedre.

Ezeket az osztályokat próbálhatod ki:

Nacra 17, F18, Nacra 20, SL 16

Ide gyere: Alsóörsi Kemping

Ekkor: szeptember 27-28, 10 h – 17 h

Belépés:

Ingyenes!

Jelentkezz írásban vagy telefonon:

Lázár Antónia (Toni)



lazar.antonia1@gmail.com



/ 30 396 13 72 vagy

Litkey Árpi



litkey@gmail.com



/ 30 611 23 99

KI NE HAGYD !!!

A tavalyi évhez hasonlóan idén is Formula 18-as katamaránokkal vehettek részt a vitorlás klubok. A kiírásban szereplő pénzdíjakat a klubnak nyerik a versenyzők, mely támogatással az 1-3. helyezett klub az utánpótlást, illetve a legjobban fejlődő versenyzőit öltöztetheti MUSTO ruhába.

A bázisunk idén a Balatonföldvári Önkormányzat nagylelkű hozzájárulásával a nyugati strandon volt. Az itt található Wasserstart Sportkörtelepe ideális helyszínnek bizonyult. Ezúton is köszönjük Galántha Gergelynekés csapatának a sok segítséget.

A verseny rendezője, a Waterlife Bt. Erdélyi Bélát, Bécit kérte fel a versenyvezetésére, a versenybíróság elnökének Gömöry Ágnest és versenybírónak Süle Pétert. Béci rutinja és tapasztalata nagyban hozzájárult a verseny eredményes lebonyolításához. Gömöry Ágnes alapos előkészítő munkája sokban segítette a páros versenyek gördülékeny lebonyolítását. Süle Péterrel nagyon jól együtt tudtak dolgozni. Áginak köszönhetjük a versenyzőknek összeállított match race szabályok összefoglalóját is.

A versenyre jelentkeztek a BYC színeiben a tavalyi MUSTO Kupagyőztes Váradi-Petheő páros, akik többszörös F18 bajnokok. A Procelero SE színeiben a Virág Flóra-Gecse Balázs páros indult, akik igazi hajóosztályukban a Nacra17-esben az olimpiára készülnek. A már szintén MUSTO Kupa győztes Kenese MarinaPortot természetesen Litkey Farkas képviselte. És ha már katamarán, akkor nem maradhatott távol a Katamarán SE sem, akiket a Diószegi-Jankovics páros képviselt. Dió idén az M3 katamarán osztályban lett bajnok, míg Jankovics ugyanebben az osztályban kormányosként 3. lett, de most visszatért a mancsaft posztra. Nagy örömükre hosszú idő után újra összeültek F18-ba.

Sajnos az utolsó pillanatban Váradiék és Farkyék lemondták az indulást, mert hittek az időjárás előrejelzésnek, mely nem sok szelet ígért. Szerencsére nem volt igazuk, mert a szombat délelőtti kis szélben 3 futamot sikerült rendezni, míg a vasárnapi friss 3bft-ban délre az összes match race futamot letudtuk bonyolítani. Így a helyükre beszállt Spartacus színekben vitorlázó Szentiványi – Somogyi páros és a Katamarán SE-től Daneshgar – Daneshgar páros nem bánták meg a beugrást. A nézők sem, akik a balatonföldvári nyugatistrandról végig szemmel tudták követni a partközelben zajló küzdelmeket.

Az első napon hagyományos flotta futamok zajlottak, ezek döntötték el az erőviszonyokat, illetve egy igazságos match race beosztást. A nagyon gyenge és a végén majdnem teljesen leálló szélben mégis sikerült 3 érvényes futamot rendezni Erdélyi Béla versenyvezetőnek köszönhetően.

A 3 flotta futamot követően a következő sorrend alakult ki:

1. Diószegi – Jankovics  (Katamarán SE)         4 pont 2-1-1

2. Virág – Gecse (Procelero SE)                     6pont 1-2-3

3. Daneshgar – Daneshgar (KSE)                   8 pont 3-3-2

4. Szentiványi – Somogyi (Spartacus)               12 pont 4-4-4

A flotta futamok sorrendje alapján az első a negyedikkel, a második a harmadikkal kezdte meg a páros versenyeket 2 nyert futamig.

A páros versenyek eredményei:

Diószegi – Jankovics    :    Szentiványi- Somogyi         2:0

Virág – Gecse                :   Daneshgar – Daneshgar        2:0

3. helyért

Szentiványi – Somogyi   :  Daneshgar -Daneshgar         2:0

1. helyért

Diószegi – Jankovics     :   Virág -Gecse                           2:0

2014-ben a MUSTO vándorkupa a Katamarán SE-hez került,Diószegi Zoltán és Jankovics Gábor révén, akik az egész hétvégén magabiztosan versenyeztek. A Katamrán SE így 1000 euró értékű MUSTO vásárlási utalványt kapott, melyet az utánpótlásra költhetnek.

A 2. helyezett Virág Flóra-Gecse Balázs klubja a ProceleroSE 600 euróval lett gazdagabb.

A 3. helyezett Szentiványi István – Somogyi Zsolt páros 400 eurós vásárlási utalványt nyert a Spartacus VE-nek.

Gratulálunk minden résztvevőnek és reméljük, hogy jövőrehasonló jó hangulatban, kicsit népesebb mezőnnyel rendezhetjük meg a 2015-ös Klubok Bajnokságát, a MUSTO Kupát.

Az időjárás előrejelzésből sejteni lehetett, hogy kiváló vitorlázóidő ígérkezik a verseny szombati és akár vasárnapi napján is. A várakozások beigazolódtak, mindkét nap gyönyörű vitorlázóidő volt.  Az impozáns lellei kikötőbe érve, szombat reggel friss északnyugati szél fogadta a versenyre készülő csapatokat. 37 hajó adta le nevezését a regattára, közülük hárman a nyílt osztályban, 11 egység a yardstick I-ben, 20 a yardstick II-ben és 3 a yardstick III-ban versenyzett. A reggeli kormányosi értekezleten kihirdetettek szerint a túrafutam Balatonlelle – Balatonszemes – Révfülöp – Balatonlelle távon kerül megrendezésre. A nyílt osztály versenyzői két kört teljesítettek, a yardstick osztályok hajói egyszer mentek körbe a kijelölt versenypályán. A versenyrendező – biztonsági okokból – megosztott rajtvonal kitűzése mellett döntött és külön területen rajtoltatta a nyílt osztály hajóit.

Félszeles rajtot követően a versenyzők Balatonszemesig lóverseny stílusban teljesítették a távot. A Révfülöpig tartó krajc már felkészültebb vitorlázótudást igényelt, így ez a szakasz osztotta szét a mezőnyt. Egyértelműen a déli parton krajcolók jártak jobban, az észak felé lengő szél nekik kedvezett. Akik a révfülöpi pályajel után azonnal bőszeles vitorlával kezdtek raumolni, szintén előnyre tettek szert azokkal szemben, aki a bója után a kelleténél többet bajlódtak a gennakerekkel, spinnakerekkel.

Sajnos a Principessa már az első szakaszon technikai problémák miatt feladni kényszerült a versenyt, így a nyílt osztályban a két katamarán páros versenyt vívott egymással. Sokáig a Dubraviczky csapat vezetett, volt olyan, amikor több mint egy kilométeres előnyt épített ki a repülő katamarán és legénysége.

A Kaáli Intézet színeiben versenyző SL33-as katamarán, a Black Jack Nagy R. Attilával a kormányánál egyenletes és magabiztos sebességgel haladva dolgozta le hátrányát és az utolsó szakaszon megelőzte a repülő hajót.

Abszolút értékelési rendszerben az egytestű hajók versenyében, a VI. SurgiCare Orvos- Gyógyszerész Kupán megvédte tavaly elnyert címét dr. Szemelyácz János csapata a Gardazzurrával. Második helyen végzett a SOTE csapata az Infiniti Q50-nel, míg a bronzérmes helyezést dr. Kende Mihály Egészségügyi Szolgáltató szerezte meg a Roxin nevű Melges 24-es hajóval.

A yardstick osztályokban is éles küzdelem folyt, melyről yardstick I-ben a Nautic 370-es flotta, Bakóczy Róbert és az általa kormányzott Melges valamint a Gardazzurra gondoskodtak. A szombati sorrend 1. dr. Kende Mihály Egészségügyi Szolgáltató, 2. SOTE, 3. Perla-Derm (Carbonado).

Yardstick II-ben dr. Sztrida Emese csapata nyert a Karakán nevű Dolphin 26-ossal megelőzve a Stahlemund és a KG Dental csapatait. Yardstick III-ben a Szigetvári Kórház, Medinet 57, Uniprax sorrend alakult ki a dobogós helyeken.

Az Orvos- Gyógyszerész Kupa állandó betétversenyei a Fritz Segel Tour és a Mackó Classic oldtimer regatta, melyek szintén szombaton kerülnek megrendezésre. A szervezőknek nem okozott különösebb megpróbáltatást a Fritz Segel Tour eredményeinek kiszámítása, hiszen az a dobogós helyezések tekintetében pontosan megegyezett az Orvos Kupa helyezéseivel. A Mackó Classic oldtimer regattát a gyönyörűen felújított Dáridó nyerte a Mackó és a Lázadó előtt.

Vasárnap a Kaáli Intézet csapata duplázott mivel a pályaversenyt is megnyerték. A két katamarán közé becsúszott másodikként a Principessa, így dr. Dubraviczky Tamás csapata az RSM DTM a bronzérmeket jelentő helyezést szerezte meg.

A pályán is dr Szemelyácz János csapata nyerte a yardstick I osztályt a Perla-Derm és a Siófoki Kórház előtt. Yardstick II-ben Strahlemound nyert, yardstick III-ben a Szigetvári Kórház.

Eredmények:


http://orvosgyogyszereszkupa.hu/eredmenyek/

Szombati képek:


http://compassmagazin.hu/galeria/vi-surgicare-orvos–gyogyszeresz-kupa—sz-274/

Vasárnapi képek:

h

ttp://compassmagazin.hu/galeria/vi-surgicare-orvos–gyogyszeresz-kupa—vasarnap-275/

Fotó: Antal Gábor

Amikor a katamaránokról beszélnek olyan kifejezések jutnak a vitorlázók eszébe mint gyors, látványos, akrobatikus. Aki látta az idei OB-t, vagy a fotósok által készített képeket  az az összes jelző mellé tehet egy pipát.

Az előzetes jelzéseknek megfelelően 10 F18-as és 8 M3-as egység nevezett a csütörtök reggeli határidőig.  Ez az F18 osztály esetében csökkenés a tavalyi 14 hajós létszámhoz képest, az M3-asoknál viszont apró lépésekkel, de növekszik a létszám. Itt az elmúlt két évben 6-6 hajó állt rajthoz. A 12 futamosra kiírt OB-n vasárnapig kellett minimum 4 érvényes futamot rendezni ahhoz, hogy érvényes lehessen a verseny. A különböző időjárás jósló oldalakat böngészve a hét közepén már látszott, hogy csütörtökön gyengébb, pénteken és szombaton kapaszkodósabb míg vasárnap ismét enyhe széllel számolhatunk. Ennek megfelelően Hegedűs Tibor főrendező az első versenynapon halasztással kezdett de ez nem tartott sokáig, mert a megélénkülő szélben kirendelte a hajókat a vízre. Így csütörtök délután gyenge, forgolódós, kifejezetten technikás szélben három futamot sikerült megrendezni. Másnap a kiírásnak megfelelően 10:00-kor dudált az első rajt és a lehetőségeket kihasználva öt futammal lettünk gazdagabbak. A nap folyamán a  szél erős volt, sőt délutánra még egy kicsit tovább fokozódott. Erre a napra sikerült bejeletkezni Turcsi Gábornak és Cserta Gábornak fotózásra, akiknek remek “témanapot” biztosítottunk. Elképesztő gyors cirkáló és raum szakaszokat lehetett menni, ezeket tarkítottuk látványos borulásokkal és borulás-mentésekkel. Voltak akik ezt a napot nem vállalták és olyanok is akik technikai gondok vagy fáradtság miatt korábban befejezték a versenyt.  Erre az estére időzítettük a közös grillezést, amihez bőven kínáltunk sört és csopaki borokat. Mindenkinek volt mit mesélnie. Szombat reggel lassan indult a szél, de a 10:00-ás rajtnál már ismét erős, két trapézos fújt, ami itt-ott gyengült de a befejezéshez szükséges négy futam végéig bőven kitartott.

Az F18 osztály versenyét ismét a Várady Szabó János – Petheő Tamás duó nyerte meggyőző fölénnyel.  Második lett a Kasuba István – Jafcsák Szabolcs páros, akik végig egyenletesen jó teljesítményt nyújtottak. A bronzérmet Kelemen Tamás és Majthényi Mátyás szerezte meg. Jó volt látni, hogy a fiatalabbakat is érdekli a kéttestű száguldás. Gyapjas Balázs Hamrák Péterrel versenyzett, míg Barlay Kristóf Róka Sándornak mancsaftolt.

Az M3 osztályban az erre a versenyre összeült Diószegi Zoltán – Forgács Zoltán kettős nyerte a versenyt  akik a második és harmadik versenynapon az összes befejezett futamukat megnyerték, de spibaum törés miatt pénteken kiállni kényszerültek. Ezüstérmes lett a Hegedűs Léna – Honti Norbert egység. Lénáék nagyon szépen, taktikusan versenyeztek és a 10. futamon elszakadt gennakerüket lecserélve még visszajöttek a 12. futamra is. Ebben az osztályban a bronzot Jankovics Gábor és Székely András szerezte meg.

A gyors befejezésnek köszönhetően a díjátadót még szombaton kora délután meg tudtuk tartani.  Alsóörs vezetése  és a Katamarán SE között sok éve  nagyon jó a kapcsolat, éppen ezért természetes volt,  hogy az F18 osztály érmeit Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere adta át egy-egy alsóörsi képeket tartalmazó fotóalbum kíséretében.  Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy az M3 osztály dobogósainak díjait – a katamaránok magyarországi versenyzét folyamatosan segítő – Kőváry István  adta át szintén egy-egy alsóörsi albummal együtt.

Köszönjük a versenyzőknek a rendezőknek, a támogatóknak és a segítőknek hogy ilyen Országos Bajnokságunk lehetett!

VÉGEREDMÉNY

Az elmúlt két-három évben a katamarán osztályok országos bajnokságát a szeptember végén szokásos Balatoni Nemzetközi Vitorlás Hét rendezvény keretein belül tartottuk meg.  A szél ilyenkor már biztosabb, ám a létszám kevésbé. Van akinek már hideg ilyenkor a tó, és van aki nem tud eljönni szabadságra. Éppen azért döntöttünk úgy, hogy visszatérünk a korábbi gyakorlathoz és nyáron rendezünk OB-t.

A Tavaszi Bajnokság és az EUROWIND Katamarán Kupa jó bemelegítés volt a Formula18 és az M3 osztályok számára, de az igazi megmérettetés természetesen az OB.  Az előzetes jelentkezések alapján a Formula 18 osztályban 10-15 hajót várható, míg az M3 osztály mezőnyében 8-10 egységre számítunk.

Versenykiírás itt

Katamarán SE

Az idei nyílt Kékszalagra való készülődés jól megtépázta a formula 18-as mezőnyt így mindössze 8 egység nevezett, míg az M3 osztály versenyzői idén először állhattak rajthoz, itt 5 rajtolt.

A szombati nap nehezen indult, a forgolódó szélben a rendező hosszan kereste a kirakható pálya irányát, mely az első futamban közel azonos erősségű és irányú maradt. Ezután az előrejelzések szerinti erős szél hamar elkezdett forogni majd teljesen leállt, így a második futamot lelőtték a rendezők. Este az alsóörsi CAT-Rec Katamarán Bázison rendkívül jó hangulatú grillvacsorával és csopaki borokkal látták vendégül a szervezők a versenyzőket.

Másnap a friss északias szélben időben rajtolhatott az első futam, de a második kör végére itt is nagyon legyengült a szél. A rendezőség délután kettőig pörgött a horgonyon várva hátha kialakul egy uralkodó irányú és megfelelő erősségű szél, de ez végül nem adatott meg.

Ennek megfelelően a két nap alatt összesen 2 futamot tudtak befuttatni a rendezők, ami elég volt ahhoz, hogy kiderüljön ezen a hétvégén ki volt a legjobb.

F18 osztályban a Virág Flóra – Gecse Balázs, míg M3-ban a Jankovics Gábor – Székely András páros gyűjtötte be mindkét futamgyőzelmet és ezzel az aranyérmet. Az együtt rajtoló mezőnyben évről évre összemérjük az F18-asokat az M3-as mezőnnyel is Texel Rate előnyszámok alapján. Ezt az összevetést idén az M3-as osztály győztesei nyerték.

Fotók vágatlanul:



https://www.flickr.com/photos/95999921%40N04/sets/72157644963213112/

És ezzel elkezdődött a magyar csapatok szárnyalása is, hiszen  első alkalommal látunk magyar csapatot repülő hajóban. Bocsánat, repülő katamaránban, hiszen szárnyas molyt már láthattunk itthon.

A Vándor Róbert, Kalocsai Zsolt, Kövér László, Lange Péter összeállítású  RSM DTM csapat a nemrég átvett GC32-es katamaránnal igen mélyvízbe ugrott, hiszen ezen a versenyen olyan vitorlázókkal kell felvenniük a versenyt, akik résztvevői az America Kupa viadaloknak, de mellette számos komoly verseny trófeáit is maguknak tudhatják.

Ha csak a kormányosokat nézzük, már elég illusztris a lista.

–

Tom Slingsby (AUS)

,  aktuális Laser világ- és olimpiai bajnok

–

Chris Draper (GBR)

, 49er világ- és európabajnok, olimpiai bronzérmes

–

Sebastien Col (FRA),

Match Race specialista

–

Paul Campbell James (GBR)

, Kétszer nyert Extreme40 Series-t

–

Flavio Marazzi (SUI)

,  Élvonalbeli Staros, 5,5 világbajnok

– Laurent Lenne (FRA), A GC tulajdonosa és igazgatója

A dán csapat Jes Gram-Hansen (DEN) vezetésével végül nem indult pedig ott is van egy Match Race Vb cím.

Egyszóval a fiúknak jól fel kell kötni a gatyájukat a versenyen, Ahol két csoportban versenyeznek.

Az egyikben 4 a másikban 3 hajó található. Ma az egyik csoport mindkét futamát Tom Slingsby vezette osztrák AEZ GC32 Sailing Team nyerte, míg a másik csoportban a Chris Draper irányította Lunna Rossa diadalmaskodott.  A viszonylag gyenge szélben a magyar RSM DTM csapata a kisebb csoportban mindkétszer  a harmadik helyen végzett.

Bár az Online közvetítés elég vacak volt és hirtelen lett vége, a versenynek nincs vége mára.

Hajrá fiúk!

Facebook oldal

ONLINE KÖZVETÍTÉS

Hivatalos GC32 oldal

Fotó: Sander van der Borch

A bajbajutott emberért Zánkáról indult a Rupert mentőhajóval Tóth Péter hajóvezető és Antal Kálmán vízimentő, akik szerencsére még időben érkeztek. A helyszínen derült ki, hogy egy 70 éves férfi egyedül indult a két törzsű vitorlással Ábrahámhegyről… Az erős széllel azonban nem bírt és a hajója felborult, s hiába próbálkozott nem tudta visszaállítani. A férfin nem volt vízhatlan ruha, mindössze egy esőkabáttal próbált a hűvös levegő és a 13-14 fokos víz ellen védekezni. Szerencséjére a mentőmellényét használta, ám a nála levő mobiltelefont egy egyszerű, bolti péksüteményes nejlonzacskóba csomagolva vitte magával. Miután felborult erre a telefonra már nem számíthatott, s így az volt a szerencséje, hogy egy szörfös a közelből észrevette, hogy baj van és mindent megtett azért, hogy időben érkezhessen segítség. Mivel a szörfös az időjárásnak megfelelő öltözékben volt, így folyamatosan tudta férfit figyelni, s ezzel a helyszínre érve a vízimentőknek a keresésre időt sem kellett fordítani.

A Rupert kétfős legénysége a szörfös segítségével a felborult hajót visszaállította, majd a gazdáját a „fedélzetére” segítette, aki ekkor már feltehetően a vízben töltött idő hatására kissé megzavarodva a part felé evezve indult. Az időközben a helyszínre érkező vízirendőrök ezt látva úgy döntöttek, hogy a biztonság kedvéért az idős férfit az ábrahámhegyi kikötőbe vontatják.

Az eset érdekessége, hogy a vízirendészetet a partról egy férfi értesítette, aki a katamarán segítségére induló, vitorla nélküli szörföst vette észre, s azt gondolta, hogy ő került bajba, s hozzá hívta a segítséget.

Nincs könnyű helyzetben a versenyrendező, ha a szél nem úgy fúj, ahogy kellene. A Klubok Bajnokságára ez különösen igaz. Nyáron a verseny első napján túl erős volt a szél, a második napra pedig teljesen leállt. Bajnokot márpedig avatni kell, három év már valódi hagyomány, az értékes nyeremények a győztes egyesület utánpótlására várnak! A versenynaptár viszont sűrű, minden nevező idejét egyeztetni lehetetlen, így esett végül a választás októberre.

A meteorológia napos, szeles időt ígért, ami részben igaznak is bizonyult, így a két nap alatt megrendezhető volt a match race összes futama. Szombaton parti halasztás, aztán megérkezett az ígért erősödés, de nem maradt sokáig, így csak egy futamot lehetett rendezni. Vasárnap viszont minden adott volt, és megszületett a végeredmény.

A mezőnyben több gyakorlott katamarános csapat is volt, és bár elsőre azt hinnénk, hogy ők előnyben vannak a többiekkel szemben, a match race forma azért nekik is kihívást jelentett, így végül kiegyensúlyozott mezőnyben kemény meccseket vívtak a résztvevők.

Idén a Balatonfüredi Yacht Club lett a Klubok Bajnoka, a megtisztelő címet és a Musto által felajánlott 1000 eurós vásárlási utalványt Váradi-Szabó János és Petheő Tamás szerezte meg számukra. A második helyezést és 600 eurós Musto utalványt a D-One SE szerezte meg Litkey Árpád és Héjj Eszter közreműködésével, bronz érmes pedig a Katamarán SE színeiben induló Diószegi Zoltán és Jankovics Gábor lett, ők 400 eurós utalványt kaptak. Minden dobogós csapat kapott egy vízálló telefont az Evolveo felajánlásából, így nem csupán a dicsőségből jutott nekik. A dobogóról csupán egy hellyel maradt le a korábbi győztes, Czégai Péter, aki a Procelero SE ifjú laseresével, Gecse Balázzsal vett részt a versenyen.

A rendezők a hagyományt megtartva, és az idei újításokat megerősítve jövőre is megrendezik a Klubok Bajnokságát. 2014-ben ismét látványos keretek között Balatonföldváron, ismét F18-as katamaránok fedélzetén várják az egyesületek legjobbjait, hogy a Musto Match Race során eldöntsék, ki lesz jövőre a klubok bajnoka.

Fotó: Durbák Zsolt

A 2013. évi katamarán országos bajnokság résztvevői átvitorlázhattak a nyár végéből a télbe – már ami az időjárást illeti. Az első napon ragyogó napsütésben, kellemes közepes szélben négy futamot rendeztek. Ezután két kisszeles nap következett, egy nap a szélcsend miatt parti halasztással telt, az utolsó két versenynapon pedig öltözködési réteg rekordot döntve is szinte odafagytak a versenyzők a trapézra a jegesnek tűnő esőt hozó pöffös szélben.

Formula 18 osztályban tizennégy egység nevezett, és kimondhatjuk, hogy évről évre egyre erősebb mezőny jön össze. Ott volt két Litkey (Csaba és Árpád, mindketten kormányosként), a Wild Joe-ról és a Fifty-fiftyről ismert Kelemen Tamás, a nyolcszoros bajnok Váradi-Szabó János és Petheő Tamás, az olimpiára készülő vegyespáros, Diószegi Zoltán és Michaletzky Luca, valamint egy osztrák vegyespáros is, akikről senki sem tudta, hogy mire képesek.

Az erős mezőny tekintetében az első napok nagy kérdése volt, hogy avathatnak-e új F18-as bajnokot. A gyenge szeles futamok Diószegiéknek kedveztek, így két napig ők álltak az élen. Az erősebb szél viszont már a korábbi bajnoknak fújt, Váradi-Szabó János és Petheő Tamás a tőlük megszokott rajtokkal messze elhúzott a mezőny előtt, és begyűjtötték a kilencedik bajnoki címüket is. Az élen állókat rendszeresen szorongatta Litkey Árpád és Héjj Eszter, de Kelemen Tamás és Majthényi Mátyás, valamint Litkey Csaba és Szilassy László is folyton ott volt szorosan a dobogó közelében.

F18 végeredmény:

1. Váradi-Szabó János – Petheő Tamás

2. Diószegi Zoltán -Michaletzky Luca

3. Litkey Árpád – Héjj Eszter

4. Kelemen Tamás – Majthényi Mátyás

5. Litkey Csaba – Szilassy László

6. Kun Dávid – Szőke Márton

M3 nyílt osztályban mindössze 6 hajó nevezett, ezért országos bajnokot idén sem, csupán flottabajnok hirdettek. A mezőnyben két szélsőségként jelen volt két 20 lábas carbon katamarán és egy egyszemélyes A-cat, és bár a vízen a különböző típusú, korú és gyorsaságú hajók csak az idővel küzdenek, a nyílt osztály és a texel rate előnyszámítási rendszer mégis lehetővé teszi, hogy ezek a katamaránok egymás ellen versenyezzenek. Izgalmasabb lenne több résztvevővel, de a versenyzők száma sajnos a tavalyi évhez képest is csökkent. A nyolc megrendezett futamból hetet a Jankovics Gábor és Székely András nyert, a kormányos idén egy F20-as fedélzetén 2 óra 32 perccel megdöntötte a Keszthely-Kenese rekordot, amit két órával később a Fifty-Fifty felülírt. A második helyen a tavalyi bajnok, Bakonyi József és a rekorder csapat másik tagja, Forgács Zoltán végzett, a harmadik helyet pedig a nyílt osztály egyetlen vegyespárosa, Hegedűs Léna és Honti Norbert szerezte meg.

M3 végeredmény:

1. Jankovics Gábor – Székely András
2. Bakonyi József – Forgách Zoltán
3. Hegedűs Léna – Honti Norbert

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!




Fotó: Öveges Dávid

A Klubok Bajnokságának rendezői megígérték, hogy az augusztusi szélcsend miatt eredménytelenül zárt futamokat megismétlik. Az ígéret szép szó, így október 12-13. között ismét megtartják a versenyt.

A vitorlásklubok legjobbjai, az élvonalbeli vitorlázók tehát újra rajthoz állhatnak, hogy Formula 18-as katamaránok fedélzetén megküzdve egymással eldönthessék, hogy melyik egyesület viselheti a Klubok Bajnoka megtisztelő címét, és zsebelheti be a Musto által felajánlott nagy értékű díjat.

Az új időpont miatt több szelet, és ugyanolyan lelkes, elszánt résztevőket várnak.

Nevezés:

nacra@katamaran.hu

A verseny facebook oldala:

https://www.facebook.com/MustoMatchRace

A Klubok Bajnokságáról

A Musto Magyarország támogatásával létrejött versenysorozat, amelyet idén már harmadszor rendeznek meg. Az első két évben 8 mod hajókkal, idén pedig már Formula 18-as katamaránok fedélzetén, a látványosság érdekében partközelben versenyeznek egymás ellen a vitorlás sportegyesületek legjobbjai. A dobogós csapatok értékes Musto utalványokat nyernek, melyet a klub utánpótlásának támogatására fordíthatnak. A korábbi évek győztesei: 2011. Procelero SE (kormányos: Czégai Péter), 2012. Spartacus VE (kormányos: Majthényi Szabolcs)

A Mustoról

Angol vitorlásruha márka, amelyet 1964-ben alapított  Keith Musto angol vitorlázó, olimpikon. A márka az extrém időjárási körülményekre készült HPX kollekciója révén vált világhírűvé, amely verhetetlen a piacon. A Musto ötletei nem íróasztalnál születnek, hanem eredményes vitorlázókkal szoros együttműködésben. Tesztlaborként használják például a Volvo Ocean Race vagy a Vendee Globe földkerülő vitorlásversenyeket.

Fotó: Durbák Zsolt

A beavatkozás elkerülhetetlen volt, a sportoló rövid lábadozást követően újra versenyezhet majd.



„Most pár hét pihenő, óvatosan járhatok mankóval, de hamarosan sportolhatok. A következő versenyt biztosan ki kell hagynom.” – mondta Petheő Tamás.

A katamarános versenynaptár következő versenyén, az augusztus 24-25. közötti Ponton kupán tehát Váradi-Szabó János és Petheő Tamás nem indul, de ha a mancsaft lábadozása a megfelelő ütemben zajlik majd, akkor az őszi bajnokságon már rajthoz állhatnak.

Bár korábban 8mod hajók fedélzetén zajlott a verseny, idén a rendezők és a versenyt támogató Nacra Magyarország haladva a korral két főnyi legénységet igénylő Formula 18-as Nacra Infusion típusú katamaránokat biztosított a résztvevőknek. A partközeli futamok és a sportegyesületek által benevezett neves vitorlázók küzdelme nagy látványosságnak ígérkezett.

Az időjárás nem volt kegyes: a gyenge szeles pénteki edzésnap után a szombaton megérkező hidegfront olyan erősségű szelet hozott, amely még a tapasztalat katamaránosoknak is kihívást jelentett volna. A rendezőség a versenyzők testi épségének megóvása érdekében, és egyben a vízirendőrség kifejezett kérésére egész napos parti halasztást rendelt el.

Jól jött volna, ha a szelet befőttes üvegbe lehetne zárni, mert eltehettünk volna belőle valamit vasárnapra: délelőtt ugyan elrajtolt egy futam, de a teljesen leálló szélben nem sikerült befejezni. Annyi viszont kiderült, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség szövetségi kapitánya, Litkey Árpád nem tagadhatja le múltját a Tornado hajóosztályban, amely az olimpiai katamarán volt korábban, hiszen a laseres Érdi Máriával együtt remekül vitorlázott az élen.

Délután 2-kor szél hiányában a rendezőség lefújta a versenyt, de a pár perccel később frissülő szél lehetővé tette, hogy a parton megjelent nézősereg, és a pálya körül lehorgonyzott nagyhajók kedvéért látványfutamokat rendezzenek.

A verseny helyett kialakult örömvitorlázás 3-4 futam alatt kisebb katamaránünneppé nőtt. A laser hajóosztályban európa- és világbajnok Vadnai testvérek, Benjamin és Jonatán együttműködése kiválónak bizonyult, szinte mindig elől vitorláztak. Hasonlóképpen működött Virág Flóra és Gecse Balázs kettőse, az utánpótlásnak tehát remek alkalom volt ez arra, hogy megismerkedjen az F18-as katamaránokkal.

Mivel a Klubok Bajnoksága ezúttal eredmény nélkül zárult, így a támogatók által felajánlott értékes nyeremények sem találhattak gazdára. A rendező Katamarán SE vezetése úgy döntött, hogy ismét megrendezi a versenyt. Az ismétlésre időpontot találni az őszi bajnokságok miatt nem könnyű, talán október második hétvégéje megfelelőnek ígérkezik.

„Szélcsendben még a katamarán sem megy, és a Balatonon nagy melegben gyakran előfordulnak szélcsendes napok. Ősszel több szerencsénk lehet, de sajnos akkor már kevesebb nézőre számíthatunk.” – nyilatkozta Székely András, a Katamarán SE alelnöke.

Fotó: Durbák Zsolt

Külföldön nagy létszámú, itthon még csak nem is osztály, talán ha 8-10 példány rohangál belőlük a Balatonon. Pedig ez a létező leggyorsabb egykezes hajó, és bár fél évszázados története van, mégis high-tech a javából. Megfelelő szélviszonyok között a sebessége akár a 24 csomót is elérheti, mégis könnyedén kezelhető hajó. A katamarános múlttal rendelkező országokban, a Gardán vagy a Bodeni-tavon megszámlálhatatlan mennyiségű A-cattel vitorláznak. Lássuk hát, mennyi van belőle itthon!

Egy lelkes balatoni A-cat vitorlázó, Lacza Zsombor közösségformáló találkozót szervez az A-class típusú katamaránok és tulajdonosaik számára. Augusztus 18-án vasárnap 12:00 órakor a Balatonfüred előtti vízterületen várja hajóstársait.

2013 A-Cat

from

Zsombor Lacza

on

Vimeo

.

Az először két évvel ezelőtt megrendezett versenyt 2011-ben az egykori athéni 470-es olimpikon, Czégai Péter (Procelero SE) és csapata nyerte meg, akkor még 8mod hajóval. 2012-ben nem ők győztek a Klubok Bajnokságán, de idén ismét vízre szállnak, hogy bizonyítsanak.

Egy Klubok Bajnoksága győzelemmel a hátatok mögött idén mennyire tartod esélyesnek a győzelemre a Procelero SE-t?

Czégai Péter:


Két csapattal állunk ki. Én egy laseres tanítványommal, Gecse Balázzsal veszek majd részt, és Sárközi András is elindul Aklan Andrással. A match race-en a rajtnál dől el minden, bízom benne, hogy a tudásom nem hagy cserben, és sikerülni fog jól rajtolni

.

Készültök rá? Van-e katamarános tapasztalatotok?

Czégai Péter:


Én korábban – részben a szórakozás kedvéért – indultam egy F18 bajnokságon a feleségemmel, a másik csapatunkban is van katamarános tapasztalat. A felkészülést megkezdtük, hétvégén már katamaránnal edzünk majd

.

Ki tartasz az indulók közül a legnagyobb ellenfelednek?

Czégai Péter:


Természetesen az F18-as bajnok párost, Váradi-Szabó Janit és Pethő Tamást (BYC), őket nem lesz könnyű legyőzni!

A Procelero SE csapatát 2012-ben a Spartacus megverte. A kilencszeres világbajnok Majthényi Szabolcs neve talán nem csak a vitorlázók körében ismert, az általa kormányzott hajó győzött a tavalyi Klubok Bajnokságán. Idén nem tud részt venni, helyette más képviseli majd a Spartacust, de a jövőre ő is rajthoz áll.

Bár idén nem leszel jelen, de biztosan tudsz arról, hogy megváltozott a verseny formátuma. Mi a véleményed róla?

Majthényi Szabolcs:


A match race-nek nincs itthon akkora hagyománya, és katamaránnal nehéz ez a versenyforma, úgyhogy határozott és felkészült zsűrire lesz szükség.

Tavaly kit tartottál a legnagyobb ellenfelednek?

Majthényi Szabolcs:


Tavaly még 8 méteresekkel pályaverseny formájában zajlott a Klubok Bajnoksága, sűrű mezőny volt, mindenkivel meg kellett küzdeni. Idén ez is másképp

lesz.

Milyen tippet adnál azoknak, akik neveznek az idei versenyre?

Majthényi Szabolcs:


Nehéz tippeket adni, de mindenképp gondolkozzanak előre!

A már hagyománnyá vált Musto Match Race – Klubok Bajnoksága keretei között a vitorlásklubok legjobbjai küzdenek meg egymással. Alig 10 nap múlva, augusztus 10. és 11. között a balatonföldvári kikötő előtti vízfelületen zajlik majd a verseny, ahova érdemes lesz kilátogatni, mert a küzdelem a partról nézve is rendkívül látványosnak ígérkezik. A vitorlázók villámgyors Formula 18-as katamaránokkal rövid versenypályán fognak párbajozni, amelyet a helyszíni kommentátor élőben közvetít. A szervezők minden érdeklődőt és szurkolót szeretettel várnak!

A Klubok Bajnokságának támogatói:

Musto Magyarország, Balatoni Hajózási Zrt., Nacra Magyarország, Subaru, Evolve

Csodálatos képeslap időjárás várta vasárnap a Fifty-Fifty legénységét Keszthelyen, ahol napok óta edzőtáborozik a csapat. Az előző két nap mindössze 5-6 csomós szélben sikerült vitorlázni, így meglehetősen üdítő volt a meg-megdőlő hajók látványa, amely egyben a tánc kezdetét is jelntette. Nem voltak grandiózus tervek erre a napra, a hajó technikai újításainak, az árboc merevítésének, az új nagyvitorláknak a tesztelése volt terítéken. Természetesen a kormányos Józsa Márton és csapata már egy ideje fontolgatta ennek a rekordnak a megdöntését, de idei programjuk és az időjárás eddig ezt nem tette lehetővé.

Ma sem volt tervezve, de 11 óra környékén eldőlt, hogy rápróbálnak a távra. Az előrejelzés 10-14 csomós szelet jósolt, ami tökéletesenek ígérkezett. A csapat kikötött a Keszthelyi mólófejen és a meglehetősen pörgölődő észak-nyugati szélben felszerelt. Berecz Zsomobor olimpikonunk futotta a távot az állomás és a hajó között. A legendás vasúti pecsét 12:37-kor került a rekord űrlapjára és a hajó brutális gyorsulással, hatalmas óváció közepette hagyta el a keszthelyi mólót.

A teljes takli nagyon hamar soknak bizonyult, így a Szigligeti-öböl túlsó felén szélben állással egyböktve kényszerült a csapat az egyik nagyvitorla reffelésére. Később Révfülöp környékén keveredett a csapat a part alá, ahol a nap legnagyobb pöffje (kb. 19 csomó) újabb reffelést kívánt meg a csapattól. Nem volt két óra így sem a Tihanyi-cső túlsó vége, ahonnét még egy kisebb szerelés lassított a Pauger művek kétárbocosán. Az újabb pecsét végül 15:29-kor került a hivatalos rekordlapra, ami 2 óra 52 percet jelent futott időben és 2:22 percet korrigálva. Ez 20 perces javítás lett volna, ha időközben nem derül ki, hogy Forgács Zoltán és Jankovics Gábor az F20-as karbon katamaránnal két órával korábban döntöttek csúcsot Keneséről Keszthelyre vitorlázva. A HunCat 2 óra 42 perces rekordját pár órára tehát 2:32 percre javította az F20-as csapat, amit 2:22-re faragott le az 5050. Az F20-as csapatnak is hatalmas gratuláció a teljesítményükért!

Azt még megemlítenénk, hogy a Fifty-fifty visszafele vitorla nélkül is tudott 5 csomót és a bő egyórás ebédszünettel együtt a leálló szélben is visszaért Keszthelyre 7 óra leforgása alatt. Hogy mire lehetne képes egy Kékszalagon, ahol fél napig 3-as, 4-es szél lenne, azt  rábízzuk a kedves olvasó fantáziájára.

A rekord átlagsebessége a legrövidebb útvonalra vetítve 14 csomó, a valós, megtett útra vetítve úgy 16 csomó.

Fotó: Sallai Gábor

Ennyire azért én sem gondoltam… A meteorológia meleg időt, kifújt egyenletes déli szelet ígért, amit a 25 fokos víz még hívogatóbbá tett.

A szombat reggeli nevezésig összesen 28 katamarános egység regisztrálta magát a két osztályban. Külön öröm, hogy a 2011-es VB óta újraépülő M3-as nyílt osztályban volt nagyobb a mezőny. Ennyi katamarán eddig még soha nem vett részt hazai klubversenyen.

A Nacra Kupa az utolsó hazai gyakorlási lehetőség volt a július elején megrendezésre kerülő olaszországi VB előtt. Éppen ezért a tervnek megfelelően Süle Péter az összes hajót rövid startvonalon egyszerre rajtoltatta,  hogy a VB-s egységek a nagyobb létszámos rajtvonalon tolonghassanak. Mindamellett, hogy ez rengeteg izgalmat adott, sikerült háromszor is csoportos korai rajtot produkálni, amire korábban szintén nem volt még példa a jóval kisebb létszám és a hosszabb rajtvonal miatt.

A szombati nap összesen négy futamot sikerült teljesíteni az osztályoknak, míg a vasárnapi forgolódós instabil időben csak egy tömeges korai rajtra futotta.

Az F18-asoknál a sokszoros magyar bajnok Várady-Szabó János – Petheő Tamás egyenletes teljesítménnyel – és az új Nacra F18 Infusion MK2 hajóval – utasította maga mögé a mezőnyt. Tőlük egy futamgyőzelmet elvéve a Diószegi Zoltán – Michaletzky Luca páros – szintén Nacra F18 Infusionnel – állhatott fel a dobogó második fokára. A Bronzérem pedig a mostanában újra egyre jobban szereplő Kasuba István – Jafcsák Szabolcs kettős nyakába került akik Hobiecat WildCat F18 hajóval versenyeznek.

Az M3-as nyílt osztályban a Nacra Carbon 20-assal remeklő Bakonyi József – Forgács Zoltán duót úgy tűnt nem lehet megverni, az osztályban három futamgyőzelemmel  érdemelték ki az arany medált és a kupát. Akiknek ez mégis sikerült legalább egy futamban az a Jankovics Gábor – Székely András kettős Nacra Inter 20-assal. Ezzel az első hellyel és a többi futamban összegyűjtött további 5 ponttal magabiztosan vitorláztak a második helyig. Külön érdekes, hogy Jankovics Gábor eddig Diószegi Zoltán párjaként mancsaftkodott, az idei évtől próbálgatja a kormányosi szerepet. Az M3-as osztályban végig komoly meccseket vívva a korábbi F18-as hajókon külön-külön vitorlázó Hegedűs Léna – Honti Norbert páros idén egy Hobiecat Fox 20 lábas hajóval és remek szerepléssel állhatott fel a dobogóra átvenni a bronzérmet.

Időről időre összehasonlítjuk a két osztály hajóinak és hajózóinak szereplését, így az idei Nacra Kupán abszolút befutási eredményt is hirdettünk a katamaránoknál szokásos Texel Rate előnyszámítási rendszer alkalmazásával.  Saját magunk számára is érdekes volt, hogy tényleg ennyire dominálnak az F18-asok vagy az M3 mezőnyéből is bele lehet szólni az 1-6  helyezésekbe?

A végeredmény szép vegyes lett. Az aranyérmet itt is a Várady-Szabó János – Petheő Tamás páros kapta, megelőzve a Diószegi Zoltán – Michaletzky Luca kettőst. A bronzérem viszont már az M3-as Bakonyi József – Forgács Zoltáné lett.  A további helyeken egymást váltogatva F18-as illetve M3-as egységek végeztek.

Szombat este a csapatok grillpartyn szerezhették meg a súlykorláthoz szükséges plusz tömeget melyet a Jásdi pincészet boraival locsoltak meg a résztvevők és a szakácsok is.

Köszönet minden hajózónak – olyan Fábrysan szólva – hogy emelték a rendezvény fényét, illetve a rendezőknek a professzionális lebonyolításért.

Külön köszönet Süle Péteréknek akik munkájukkal támogatták a versenyt, a Cat-Rec Katamarán Bázisnak akik a helyszínt biztosították illetve a Masterplast Groupnak akik finom borokat ajánlottak fel a díjazottaknak.

Az idén látottakból egyértelművé vált, hogy jövőre ugyanebben az időpontban ugyanitt lesz Nacra Kupa.

EREDMÉNY

KÉPEK

A Klubok Bajnoksága ebben az évben gyökeres változásokon megy keresztül. A Musto hazai képviseletének jóvoltából augusztus 10-én a balatonföldvári kikötő előtti vízterületen mérkőzhetnek majd meg egymással az egyesületek legjobbjai. A fődíj marad a győztes klub utánpótlása részére kiállított 1000 euro értékű Musto utalvány, de idén már a 2. és a 3. helyezett is kap díjat 600 és 400 eurós bón formájában, van tehát miért versenybe szállni. A versenyforma match race lesz, és mivel a vitorlázás világszerte mind egyre jobban húz a többtestűek felé,  a csapatok Formula 18-as katamaránok fedélzetén vitorláznak majd.

„

Amikor 8m OD hajókkal rendeztük a versenyt, akkor mindössze 6-7 klub tudott jelen lenni. Szerettünk voltna szélesebb mezőnyt, dinamikusabb versenyt, hogy haladjunk a korral. Olyan lesz, mint egy kicsi Amerika Kupa, amit Balatonföldváron közel tudunk hozni a mólóhoz és a közönséghez

.” – mondta Pádár-Baka Lilla, a Musto Magyarország vezetője.

Szinte már elcsépelt információ, hogy a katamarán más, mint a többi vitorlás. De vajon mire számíthat egy vitorlázó, aki egytestű nagyhajókhoz, vagy esetleg jollékhoz szokott? Diószegi Zoltán, aki a magyar F18-asok élmezőnyének örökös tagja, így fogalmazott:

„

A katamarán kétszer olyan gyors, kétszer olyan széles, és fele olyan fordulékony, mint az egytesű vitorlások. Kevesebb idő van reagálni, és gyorsabban kell végrehajtni a manővereket

.”

Mindebből bőven kijutott már Dió mancsaftjának, Michaletzky Lucának, aki tavaly tavasszal liberáról ült át katamaránra:

„

A katamarán emberibb méretű, a libera ehhez képest monumentális volt. Szeretem, hogy én magam is tudok hatni a hajóra, számít a szavam, és a tetteimnek látható következményei vannak

.” – mondta a riói olimpiára készülő páros női tagja.

Az előzetes visszajelzések alapján jelen lesz a korábbi bajnok, Czégai Péter a Procelero SE képviseletében, és biztosan részt vesz a versenyen a tízszeres Kékszalag győztes Litkey Farkas is. Legénységeik kiléte még rejtély, de azt nem titkolják, hogy várják a kihívókat. Az utánpótlás nevelésben élen járó Tihanyi Hajós Egylet nagyon készül, idén is kiállítanak egy ifi csapatot, hogy ebben a hajóosztályban is csillogtassák tehetségüket, de a nemzetközi sikereket halmozó Vadnai testvérek is jelezték már indulási szándékukat. A Spartacus két egységgel (Hamrák Péter és Szentiványi István kormányzásával) érkezik, és a rajtnál számíthatunk ifj. Scholtz Imrére is, aki több hajóosztályban összesen 19-szeres magyar bajnok, ötszörös tengeri bajnok, és az Atlanti Óceánon 3 átkelést tudhat maga mögött.

A versenyre elegendő, de végső soron korlátozott számú hajó áll rendelkezésre. Az előnevezés még nem indult el, viszont a verseny rendezéséért felelős Katamarán SE (kapcsolat:

nacra@katamaran.hu

) már fogadja a résztvételi szándékot jelző e-maileket.

Idén a világbajnokságra való felkészülés jegyében szervezett edzőverseny formájában bonyolították le május 25-26. között.

A szervezők 8 edzőfutamot terveztek, de a szélsőséges időjárás miatt mindössze 5 befutóra került sor. Az Alsóörs és Csopak előtti vízterületen a katamaránokkal együtt a 49er osztály is helyt állt két futamon, rengeteg borulással bizonyítva, hogy a szélviszonyok egyáltalán nem kedveztek nekik: hat egységből a vasárnapi megmérettetést csak két hajó vállalta, és abból mindössze egy futott be.

A meteorológia erre a hétvégére csapadékos időt ígért erős széllel. Az előrejelzés nem tévedett, szombaton eső és jégeső, vasárnap pedig hideg idő, hatalmas hullámok és 20 csomós, forgolódós észak-keleti várta a vízen az egységeket. Szombaton egyetlen futam volt, vasárnap viszont ötször rajtolhattak a katamaránok, amelyből egyet visszalőttek a rendezők az elszabadult bóják miatt. A második napi négy edzőfutam valódi versenyre jellemző izgalmak között zajlott.

Az erős szél miatt az M3 nyílt osztály versenyzői egy-két kivételtől eltekintve a biztonságot választva a parton maradtak. A viszonyokat jól mutatja, hogy a Jankovics Gábor és Székely András törött kormánylapáttal, és három borulással, de teljesítette a futamot. Az F18-as mezőny hasonló sebességgel  fogyatkozott. Az első futamban egy ütközést megelőzve borult a bajnok Váradi-Szabó János és Petheő Tamás alkotta páros, a kormányos tenyere komolyan megsérült, de ennek ellenére végigvitorlázták a napot. Az utolsó előtti futamban a kreutz-bójánál Kasuba István és Jafcsák Szabolcs hajója lefúrt, ők egy sérült latni miatt kényszerültek kiállni. Vándor Róbert és Kalocsai Zsolt kormányrúdja pedig az utolsó rajt után eltört, de a végeredmény így is meghozta a második helyet számukra.

A két nap fotóit Cserta Gábor készítette:

https://www.facebook.com/#!/media/set/?set=a.628317660512851.1073741831.256069024404385&type=1

Végeredmény:

49er

1. Cserép Csongor – Cserép Csaba
2. Németh Iván – Körtvélyesi Miklós
3. Ignácz Károly – Gereben Mátyás

M3

1. Jankovics Gábor – Székely András
2. Szabó Géza – Lipták Zalán
3. dr. László Dániel – Ádám Gábor

F18

1. Váradi-Szabó János – Petheő Tamás
2. Vándor Róbert – Kalocsai Zsolt
3. Diószegi Zoltán – Michaletzky Luca

Fotó: Cseropix/Cserta Gábor

A néhány héttel ezelőtt szinte még jégtáblákkal borított Balaton, és a késve érkező tavasz miatt az évadnyitót a Szövetség erre a hétvégére halasztotta. A windguru előrejelzése nem sajnálta a vörös és lila árnyalatokat, ezért az egyre népesebbé váló F18-as mezőny mindössze kilenc nevező egységgel vágott neki idei első versenyének.

A szombati négy futamos versenynap gyenge, néha szinte teljesen leálló széllel hozta a nyár közepi hangulatot, így a mezőny halasztással kezdte a napot. Az első futamra nem ért oda minden egység a rajtvonalhoz, de a későbbiek során folyamatosan erősödő szélben a papírformának megfelelően lassan örökös bajnokká váló Váradi-Petheő páros dominált. A lekésett rajt az első futamban szokatlan befutási sorrendet eredményezett, amely a végeredményre nézve jelentősen átrendezhette volna az erőviszonyokat.

Az időjárás azonban közbeszólt. Az első napon kiemelkedőt teljesítő Vándor Róbert és Kalocsai Zsolt vasárnap borulás miatt feladni kényszerült, így aznap a 6-8 Beaufort erősségű szélben hatalmas hullámok között mindössze két csapat várakozott a rajt előtt. A két hajó párharca helyett a futamon végül egyetlen hajó indult, mert a rajteljárás előtt a Váradi-Szabó János és Petheő Tamás alkotta egység a rendezőktől kapott téves információk alapján a part felé vette az irányt.

A tavaly még Michaletzky Lucával az olimpiai vegyes csapat ízét kóstolgató Diószegi Zoltán korábbi megszokott mancsaftjával, Jankovics Gáborral állhatott a dobogó legfelsőbb fokára. A hosszú évek közös rutinja kifizetődőnek bizonyult: „Sajnos nem tudtunk eleget vitorlázni, a hajót sem volt időnk rendesen összerakni. Rengeteg technikai probléma adódott, és a rajtok sem sikerültek túl jól.” – nyilatkozott Diószegi szerényen. „Szerencsénk volt, a vasárnapi magányosan teljesített futamban pedig kizárólag a biztonságot tartottuk szem előtt.”

A tavalyi őszi bajnokság 35 csomós széllökései még erősen élnek a vitorlázók emlékezetében, a legtapasztaltabb egységek is felelősségteljesen, és valószínűleg jól döntöttek a résztvételről. Az idei évadnyitó meghozta a lendületet, ráadásul számos új hajót köszönthet köreiben az osztály, tehát mindenképpen izgalmas katamarános szezon elé nézünk. Júliusban Olaszországban világbajnokság lesz, ahol ha minden jól megy, nyolc magyar egység is megmérettetheti magát.

Eredmények:

1. Diószegi Zoltán – Jankovics Gábor
2. Váradi-Szabó János – Petheő Tamás
3. Vándor Róbert – Kalocsai Zsolt

Fotó: Tumbász Hédi

A katamaránosok nem szokványos tagjai a vitorlás társadalomnak. Olyan kishajóról van szó, amibe egykori nagyhajósok és korábbi szörfösök egyaránt beülnek, gyors, és valódi felkészültséget kíván. 2016-ban Rióban ismét olimpiai szám lesz, ezért a katamarán nemzetközileg és hazánkban is egyre népszerűbb. A hazai legnépesebb kéttestű osztály, a Formula 18 négyszeres magyar bajnokaival beszélgettük.

Hogyan lesz a vitorlázóból katamarános?

Váradi-Szabó János:

Hét évesen kezdtem, végigmentem a lépcsőfokokon: optimist, kadett, 420, 470. Húsz éves koromban hagytam abba, munka, pénz, tanulmányok miatt. Mindketten elkezdtük, aztán abbahagytuk, majd 2004-ben kezdtük újra, az már versenyzés volt F18-cal. Nem a versenyzés motivált, hanem hogy ez nem nagyhajó, hanem sportos, és lehet vele száguldani.

Petheő Tamás:

Régen szörföztem, aztán 1999-től 3-4 éven át assóztam, majd vettünk egy régi Dart 18-ast, és onnantól kéttestűvel vitorláztunk. 2002-ben vettük Gardáról az első F18-ast, egy Mattiát, majd 2003-ban a Cirrust, a következő évben pedig a Tigert. Janinak korábban volt egy A-catje is, amit 2000 körül vett, az is olasz hajó volt. Az ember kipróbálja, és úgy marad!

Már négyszeres országos bajnokok vagytok, tavaly egy kivételével az összes futamot megnyertétek. Mi az oka, hogy mindig gyorsabbak vagytok a többieknél?

PT:

Szerintem az sokat számít, hogy régóta, 2004 óta együtt megyünk. 2005-ben volt az első komoly versenyünk, egy világbajnokság Hollandiában, még a Tigerrel, akkor kezdtünk el fejlődni. Kint volt Litkey Csabi is, aki sokat segített, előtte amatőrként futkároztunk fel-alá a Balatonon.

A youtube-on van egy régi videó rólatok, amikor nagyon szépen verettek a Balatonon a Tigerrel, ott azért már látszik, hogy nem ismeretlen a hajó.

VSzJ:

Igen, az 2006-ban volt! Amit ott látsz, hogy szép és jó, az más dolog. Ahhoz, hogy sebességed legyen, összeszokott csapat kell, tökéletes fordulók, indulás, manőverek. A katamaránon a vitorlakezelés nagyon fontos, mert pár manővertől eltekintve mindig a mancsaft kezeli a vitorlát, az összeszokottság pont ezen múlik. A másik a hajóvezetés, és ezek után jön a szélre vitorlázás, hogy valaki jól tudjon friss szélben haladni, jó irányba menni.

Ha ellátogatunk egy katamarános sporttelepre, azt látjuk, hogy mindenki folyamatosan szereli a hajóját, még versenyek előtt is. Ti miért nem?

PT:

Egyszer összerakjuk a hajót, verseny előtt sosem nyúlunk hozzá. Nem változtatunk dolgokon. Ha ki is cserélünk egy kötelet, akkor azt is verseny előtt két nappal, hogy ki tudjuk próbálni.

VSzJ:

Egyszer összerakod, nem kell folyamatosan szerelni. Ez a hajó egy végtelenül egyszerű, technikailag jól megoldott, átgondolt konstrukció. Ez egy olyan katamarán, aminek bírnia kell azt is, ha ki-be rángatják a homokon, vagy ha kint áll az árboccal a télben. Amikor túlságosan sokat tuningolják, szerelik, akkor azt hiszik az emberek, hogy ettől megy, pedig szerelés helyett inkább vitorlázni kellene. Aki egy idősebb hajót vesz, annak persze karban kell tartani, de arra itt a tél. Szezonban elképzelhetetlen, hogy crossbeamet vagy egy testet szétszedjünk azért, hogy valamit szereljünk rajta.

Ezek szerint a napi rutinotokban sincs a kishajósoknál olyan jellemző szerelés?

VSzJ:

Nálunk munkamegosztás van, mindenki azt csinálja, ami a saját dolga. Amikor mi kimegyünk, akkor tudom, hogy tökéletes árbocállítással megyünk ki, mert azt nekem kell fejben tudnom, ezért csinálom én. Én beállítom a diamondot és az árbocot, és tudom – vagy legalábbis abban a hitben vagyok – hogy az úgy jó, és ez magabiztosságot ad. Ugyanúgy, ahogy a futam előtt felhúzzuk a swertet, vagy tolatunk egyet, hogy a vélt vagy a valós hínár lejöjjön a kormányról és a swertről, ezért tudom, hogy nincs rajta semmi, és nyugodt vagyok.

PT:

Ha érzi az ember a hajót, akkor nem arra figyel, hogy mit hogy állít, hanem a szélfordulókra és a taktikára.

Megérkezett az új hajótok, már a harmadik ugyanabból a típusból. Kapott valami extrát a korábbiakhoz képest?

PT:

Nincs tuning. Egy blistert évente illik venni, a grósz és a fock az jó sokáig bírja.

VSzJ:

Azok, akik sűrűn cserélgetik a hajókat, borzasztó energiát és pénzt vesztenek el azzal, hogy nem jutnak el arra a szintre, hogy megismerjék a hajót. Akik hajókat cserélgetnek, azoknak abból állnak a hétköznapjaik, a versenyidőszakaik, hogy próbálják javítgatni azokat a hibákat, amiket elkövetnek amiatt, mert állandóan a hajót figyelgetik.

Mi volt a legnagyobb pofon amit kaptatok eddig a katamaránozás során?

VSzJ:

A legnagyobb pofon pont az volt, hogy a hajók nagyon egyformák, ugyanolyan minőségűek, nem is tennék különbséget hajó és hajó között. A hajót nagyon ki kell ismerni, és nem lehet úgy összehasonlítani, hogy cserélgeted a kormányosokat, a mancsaftokat hajóról hajóra, mert ha ismered a saját hajódat, abban jobban muzsikálsz, mintha beraknak egy másikba. Nekem az volt az egyik nagy megdöbbenés, hogy amikor hajót váltottunk a Tigerről a Nacrára, akkor majdnem egy évbe került megtalálni, hogy hogyan kell vinni azt a hajót, nagyon nehéz volt. Amíg azt tanulod, hogy megfelelő sebesség legyen, addig nem tudsz jól vitorlázni, mert arra figyelsz, hogy mit hogyan kell állítani – ahogy Tomi is mondta – és nem arra, hogy merre kell menni. Mindenkinek megvan a hajóvezetési stílusa, a vitorlázási stílusa, azon belül lehet mozgolódni, de azért nem mindegy, hogy ki, milyen hajóval megy.

PT:

Emlékszem, pont a bajnokság előtt kaptuk meg az előző Nacrát, iszonyú hátradőlt árboccal próbáltunk meg vitorlázni, de ennek teljesen máshogy volt az állítása. Egyébként a legnagyobb pofont Jani tőlem kapta: amikor egyszer húztam fel a spit, úgy orrba vágtam, hogy véres arccal futottunk be. (nevet)

Az erős vagy a gyenge szelet szeretitek?

PT:

Az erős szelet élvezzük a legjobban, na nem a túlélőset, hanem a kifújt 5-ös szelet. Nemzetközi viszonylatban viszont a gyenge, trükkös szélben vagyunk jók.

VSzJ:

A vitorlázás részében a sebesség a jó, de a versenyzés részében mindkettőben van öröm. A 2-3-as szeles tavi versenyzést szeretjük, azt tudjuk, azt ismerjük, azt gyakoroljuk. Nem biztos, hogy nem vagyunk jók tengeren, de azt nem tudjuk annyit gyakorolni, nem tudunk sokat ott vitorlázni, nem is vitorláztunk annyit, mint mások. Tavon, ott jobbak vagyunk.

Tavalyelőtt a balatonfüredi világbajnokságon legjobb magyarként az aranycsoportban végeztetek. Tavaly a kaliforniai Long Beachre nem mentetek el. Idén Olaszországban, Grossetoban rendezik a vb-t, mire számítotok?

PT:

Szerintünk erős lesz a mezőny. Ha az arany csoport első harmadába be tudunk jutni, az már egy nagyon jó eredménynek számít.

VSzJ:

Most már minden világversenyen bekerülünk az aranycsoportba. Borzasztó erős lesz a mezőny, erősebb, mint valaha, mert mindenki itt akarja kipróbálni magát. Azok is, akik az olimpiára készülnek, és nem csak a vegyes párosokra gondolok, hanem a férfiakra is, akik majd az olimpia előtt fogják kiválasztani a megfelelő alanyt. Hatalmas mezőny lesz, ezért nem tudok számot mondani, de ez nagyon függ attól, hogy a helyszínen mennyit tudunk vitorlázni addig.

Hogyan készültök fel ezekre a versenyekre? Szárazföldi edzés, vízi edzés?

VSzJ:

Nagyon fontos a súly! A világversenyeken nem lehetsz az optimális 150 kg fölött 3 kilónál többel. Le kell fogyni arra a súlyra. A mancsaftnak olyan fizikai megterhelésben van része, hogy Tomit kell elküldenünk edzeni kettlebellre és trx-re! (nevet) Én is szoktam futni, odafigyelni a súlyomra, de leginkább úszni szoktam.

folyt.köv.

Fotó: One d’Or Catamaran Sailing Team

Ezért a Nacra bejelentette, hogy amíg a hibát ki nem javítják addig aluminium árboccal szállítják a hajóikat.

A hibát akkor vették észre, amikor a hajó határait tesztelve 25 csomós vagy kevesebb szélben nagy hullámok között nyúzták és borultak fel a hajlított svertű F17-el, ahol a terhelés maximális az alkatrészeinél. Néhány hajó árbocán repedéseket vettek észre az árboc felső szekciójában.

A szállított aluárboc profilja megegyezik az F16 és F18 árbocokkal. A Nacra az ISAF hozzájárulása mellett hajtotja végre ezt az átmeneti megoldást. Amint a problémát megoldják, az összes alu árbocot becserélik karbonra.

Ami a meteorológiát illeti, az idei katamarán országos bajnokság valódi szélsőségeket tartogatott a résztvevők számára. Szerdán és csütörtökön a 30-34 csomós szélben mindössze egy-egy futamot rendeztek, az erősödés miatt a csütörtöki második futamot lefújta a versenyrendezőség. Az időjárás által diktált kihívást nem minden vitorlázó és hajó úszta meg sértetlenül, rengeteg – néha szerencsétlenül végződött – borulás tette izgalmassá a versenyt. Pénteken és szombaton befutott a versenykiírás szerint maximálisan rendezhető négy-négy futam, vasárnap viszont nem fújt a szél, így az egész napos halasztás miatt a végeredmény már korábban eldőlt.

Az M3 nyílt osztályban tavaly a résztvevők alacsony létszáma miatt nem indítottak bajnokságot, idén hat hajó nevezett. A flottabajnokságot nyolc futamgyőzelemmel a 20 lábas carbon katamarán nyerte, Bakonyi József kormányossal és Forgács Zoltán mancsafttal a fedélzeten. A második helyen minden futamban kiszámíthatóan egyenletes teljesítménnyel Marton Balázs és Székely András párosa futott be, a harmadik helyen pedig Ádám Gábor és dr. László Dániel végeztek.

A tavaly Balatonfüreden rendezett F18 katamarán világbajnokság főszervezője, Székely András az M3 osztály újraélesztésén dolgozik.

„Aki ma Magyarországon komolyan akar katamaránozni, és ehhez megfelelő súllyal rendelkezik, az most F18-asban ül. Az M3 osztályt azoknak találtuk ki, akik ezeknek a feltételeknek nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni. A 2011-es év az M3-ból is csoportosított át egységeket az F18-ba, hiszen ritka lehetőség egy VB-n itthon elindulni. Többekkel azon dolgozunk, hogy az M3 népesedjen, és az ezeken a hajókon katamaránozók eljöjjenek a versenyekre, különös tekintettel az OB-ra. Éppen ezért fontos volt idén is, hogy a tavalyi mélypont után idén legalább flottabajnokságunk lehessen. Köszönöm minden egységnek, hogy részt vett a versenyen!” – mondta Székely, aki maga is dobogóra állhatott.

Róka Sándor, a Magyar Formula 18 Osztályszövetség elnöke tartott attól, hogy a tavalyi lelkesedés erre az évre alább hagy.

„Az idei szezont kis szorongással kezdtük: vajon megtörik-e a lendület, ha eltűnik a VB felhajtóereje? Szerencsére nem így történt, jönnek az új csapatok, illetve a régi motorosok is egyre elszántabbak, felkészültebbek. A 17 egység úgy állt össze a bajnokságra, hogy a szeptemberi időpont miatt sajnos jó néhány csapat nem tudott elindulni. A bajnok csapat megkérdőjelezhetetlen teljesítményén túl külön kiemelném a jól szereplő vegyespárosokat, akik az első napok 30 csomó fölötti pöffjeiben is állták a sarat. Közülük néhányan talán jövőre átülnek majd az új olimpiai 17-esbe, és ha valakinek ilyen tervei vannak, tényleg F18–ban érdemes ismerkednie a többtestű versenyzéssel.” – értékelte az elnök a bajnokságot.

Az F18 osztályban Váradi-Szabó János és Petheő Tamás sikerei töretlenek, az immáron négyszeres magyar bajnok párost senki sem tudta komolyan megszorongatni.

„

A nagy szélben a pöffök erőssége és part menti irányváltása jelentette a kihívást. A csütörtöki első futamban még jól lehetett a szélfordulókra vitorlázni, de a második, lelőtt futamban már csak talpon maradással lehetett jó helyen menni. A további futamok során figyelni kellett a többfelé nyitott mezőnyt, ami izgalmassá tette a versenyt. A pályán voltak szoros helyzetek, és ezek a jövőben még szorosabbá válhatnak, ami jó versenyeket ígér

.

” –

fogalmazott a bajnok hajó mancsaftja, Petheő Tamás.

„A szezon elején történt karsérülésem miatt az erős szélben volt mit kockáztatnunk, de a verseny közben nem éreztem, hogy bárki komolyan veszélyeztetné az első helyünket. A pénteki és szombati futamok során a széltaktikának nagy szerepe volt.”

– tette hozzá a kormányos, Váradi-Szabó János.

A második helyen Kelemen Tamás és Majthényi Mátyás, a harmadik helyen pedig Kasuba István és Jafcsák Szabolcs végeztek. Az osztály népszerűségéről tanúskodik, hogy a mezőnyben feltűntek új egységek, és – talán már a riói olimpia hívószava miatt – négy vegyespáros is indult.

Az idei katamarán OB negyedik napjának reggelén 10 csomós szél fújt, ami 10 órára, a kitűzött rajt idejére teljesen leállt. A mezőny tehát egy órás vízi halasztással kezdett, de szerencsére megérkezett a 10-12 csomós nyugati szél. A nap folyamán egyre gyengült, a negyedik futam végére ismét leállt, így a versenyrendezők az utolsó körben pályarövidítéssel befuttaták a mezőnyt.

Az M3 nyílt osztályban ismét négy hajó állt rajthoz a korábbiaktól eltérő felállásban, mert néhány egységet technikai hiba tartott a parton. A papírformának megfelelően mind a négy futamot a 20 lábas carbon katamarán nyerte, Bakonyi József kormányossal és Forgács Zoltán mancsafttal a fedélzeten. A jelenlegi mezőnyben nincs a hajónak ellenfele, így látványos csaták nem zajlottak a vízen. A második helyen minden futamban kiszámíthatóan egyenletes teljesítménnyel Marton Balázs és Székely András párosa futott be. A négy versenynap eredményeként a harmadik helyen Ádám Gábor és dr. László Dániel állnak.

Az F18 osztályban végre megtört a tavalyi bajnok egyeduralma, a négy futamból hármat ugyan Váradi-Szabó János és Petheő Tamás nyert, egy futamban viszont Kelemen Tamás és Majthényi Mátyás futottak be az élen. Kasuba István és Jafcsák Szabolcs mai teljesítménye elmaradt az eddigitől, így visszaestek a harmadik helyre. Diószegi Zoltán és Michaletzky Luca számára a dobogó egyre távolabb kerül, bár még így is ők a legjobban teljesítő vegyes páros.

Az eddigi négy nap során 10 futamot rendeztek, holnap lesz az idei országos bajnokság utolsó versenynapja. Délelőtt 10-kor rajtol az első futam, az utolsót viszont legkésőbb délután három óra előtt el kell indítani. Vasárnapra kettes szelet jósolnak, így a kis szélben erős egységeknek még van esélye a végeredményen változtatni.

Forrás: CherryCom

A katamarán országos bajnokság harmadik versenynapján az időjárás végre kegyes volt a mezőnyhöz, így ragyogó napsütésben, 8-12 csomós délnyugati szélben négy futamot rendeztek.

Az M3 osztályban négy hajó állt rajthoz, mert a tegnapi viharos szélben Szabó Géza hajója megsérült, így feladni kényszerült a bajnokságot. A mai versenynap kiegyensúlyozott eredményt hozott, a mai futamokat Bakonyi József és Forgács Zoltán nyerte, a hat futam után viszont még mindig Marton Balázs és Székely András állnak az élen.

Az F18 osztályban mind a négy futamot a tavalyi bajnok, a Váradi-Szabó János és Petheő Tamás által alkotott páros nyerte. A további dobogós helyekért ugyanaz a három hajó versenyzett egymással, a Kasuba-Jafcsák, a Kelemen-Majthényi és a Diószegi-Michaletzky egységek.

Az eddigi három napon rendezett hat futam alapján az 2012. évi F18 országos bajnokság jelenlegi állása a következő:

1. Váradi-Szabó János – Petheő Tamás
2. Kasuba István – Jafcsák Szabolcs
3. Kelemen Tamás – Majthényi Mátyás
4. Diószegi Zoltán – Michaletzky Luca
5. Vándor Róbert – Kalocsai Zsolt
6. Rozsnyay Domonkos – Héjj Eszter

A hátralévő két napra a maihoz hasonló szelet jósolnak, így a bajnokság állásában lehetnek még változások.

A 2012. évi országos bajnokság második napján a katamarános mezőny első futama délelőtt 10 óra után rajtolt el. A tegnapihoz hasonlóan erősödő szélben rengeteg hajó borult, a futamot néhányan feladni kényszerültek.

Az M3 nyílt osztályban a hat nevezett hajóból 4 indult, ebből egy sem ért be a célba. Az erős szélben végig Marton Balázs és Székely András vezetett, de a befutó előtt 200 méterrel borultak, és külső segítséget kellett igénybe venniük, ezért nem volt értékelhető a futamuk. A katamarános mezőnyben egyedülálló női páros, dr. Csepregi Panka és Vitányi Kata stabilan tartották második helyüket, végül borulás miatt kényszerültek ők is feladni a versenyt.

Az első futamban nem okozott meglepetéseket a Formula 18 osztály mezőnye, a tegnapi naphoz hasonlóan ismét a tavalyi bajnok, Váradi-Szabó János és Petheő Tamás futott be elsőként. A második helyen a tegnapi futamot technikai hiba miatt kihagyni kényszerülő Vándor Róbert – Kalocsai Zsolt alkotta páros végzett, a harmadik helyen pedig a bajnokságra összeállt Kasuba István és Jafcsák Szabolcs futottak be. Róka Sándor a tegnap kéztörést szenvedett mancsaftja, Bors Máté helyett Szilassy Bendegúzzal folytatta a versenyt. Sajnos a mai nap is hozott balesetet, Károlyi András combizma komolyan megsérült, bízunk abban, hogy hamar felépül majd.

A versenyrendezők 32 csomós szelet is mértek, ami próbára tette a vitorlázókat, a 17 induló egységből 6 nem tudta teljesíteni a két körös futamot. A bajnokságra Bulgáriából érkezett Alexander Alexandrovnak, és mancsaftjának Maria Alexandrovának is nagy kihívást jelentett a viharos szél, de a külföldi versenyzők a tegnapi 5. helyezés után ma is biztonsággal célba értek a 11. helyen.

A mai második futam, azaz a bajnokság harmadik futama is elrajtolt, de a rendezők a szélviszonyok miatt végül lefújták. Bár technikai mentésre sokaknak szüksége volt, végül minden egység szerencsésen partot ért. Péntekre a meteorológia a korábbiak ellentétét ígéri, de a katamaránosok bíznak abban, hogy az előrejelzett 2-3 csomó helyett több szél fúj majd, és holnap is rendezhetnek futamot.

Forrás: CherryCom

A versenyrendezők a katamarán bajnokság mezőnyét pár órás parti halasztás után ma délután kettőkor vízre küldték, bár a meteorológiai előrejelzések szerint várható volt, hogy az északira forduló szél viharossá erősödik. Végül mindössze egy futam került megrendezésre.

F18 osztályban az első helyen futott be a tavalyi bajnok páros, Váradi-Szabó János és Petheő Tamás, második helyen Kelemen Tamás és Majthényi Mátyás, a harmadik helyen pedig Kasuba István és Jafcsák Szabolcs végzett.

M3 osztályban a hat nevezőből csak hárman merészkedtek ki a vízre, közülük csak egy hajó futott be, a Marton Balázs és Székely András alkotta páros. Ezután az ekkor már 30 csomó körüli szél miatt többen felborultak, további futamokat nem rendeztek, a hajók a part felé vették az irányt.

A szél erősségét mutatja, hogy balesetek is történtek. Az első kreuzbójánál élen álló hajó mancsaftja, Bors Máté kézsérülést szenvedett. Reméljük, minél hamarabb vízre szállhat!

Forrás: CherryCom

A laser, 470 és 49er osztályokkal együtt szerdán kezdődik a katamaránosok 2012. évi országos bajnoksága a Magyar Vitorlás Szövetség szervezésében. A rendezők a Balatonfüred előtti vízterületen naponta 4 futamot terveznek, de az időjárás előrejelzések alapján adódhat olyan nap a bajnokságon, amikor az erős szél miatt nem engedik vízre szállni a mezőnyt. A rutinos hajókezelésre biztosan szükség lesz, izgalmas napoknak nézünk elébe.

Az F18 osztály legjobbjai, Váradi-Szabó János és Petheő Tamás címvédésre készülnek, a kormányos idén komoly sérülésből gyógyult fel, az erős mezőnyben nem lesz könnyű dolguk. A bajnok hajó komoly kihívója a Vándor Róbert és Kalocsai Zsolt alkotta páros, akik talán az eddigi legeredményesebb évükön vannak túl. Sokat várhatunk Diószegi Zoltántól is, aki a vegyes csapatok világtrendje nyomán idén női mancsafttal, Michaletzky Lucával sikeresen versenyezte végig a szezont. A bajnokságon várhatóan 14-15 hajó indul majd, így adódhatnak meglepetések.

Az M3-as, úgynevezett nyílt katamarán osztályban jóval kevesebb résztvevőt várnak, de jó hír, hogy akadnak közöttük újoncok. A tavalyi évben nem volt elegendő nevező a bajnokság megrendezéséhez, ezért a szabaddá vált hétvégére nyílt napokat szerveztek. Az alsóörsi katamarán bázison a versenyzők segítségével bárki kipóbálhatta a hajókat, a szervezők közel száz embert vitorláztattak meg. Ebben az évben már hat egység biztosra mondta a résztvételét, így a nyílt nap ezúttal elmarad, cserébe van kinek drukkolni idén.

Ebben a felállásban valószínűleg az idei év az utolsó, mert a 2016-os riói olimpiára a Nacra 17 típusú hajót választották olimpiai hajóosztálynak, így a 17 lábas katamarán megjelenésével biztosan lesznek átrendeződések a mezőnyben.

Forrás: CherryCom

Dió, idén más mancsafttal versenyzel, mint tavaly. Ennek kifejezetten az olimpiai felkészülés az oka?

Dió:

Eddigi társam, Jankovics Gábor külföldre ment dolgozni, igy mindenképp váltani kényszerültem. Ezzel egyidőben “beszavazták” a vegyespáros katamaránt az olimpiára, és ezek után már nem volt kérdés, hogy a másik nemből válasszak-e mancsaftot. Sokan kérdezik, hogy komolyan gondolom-e, és van-e reális esély a kijutásra. Esély az mindig van, de a realitás az, hogy csak nagyon kevés.

Luca, honnan jött az ötlet, hogy katamaránozz, de leginkább, hogy mancsaftolj?

Luca:

Mindig is sokkal jobban vonzottak a kishajók, mint a nagyok, így amikor megtudtam, hogy Dió mancsaftot keres, nem érdekelt, hány testű a hajó, csak hogy kicsi és gyors. Dió a kormányos, és ha versenyezni akarunk, akkor ez a felállás – legalábbis egy jó ideig – így is marad.

Ez főleg férfiak által vitorlázott hajóosztály, nagy erőkkel szembesülsz a katamaránon. Hogy bírod a terhelést?

Luca:

Egy ideig liberán vitorláztam, aminek nem túl emberiek az arányai, főleg nem az én méretemre vannak szabva. Most nagyon élvezem, hogy ezt a katamaránt én is a puszta kezemmel tudom kezelni, hogy komoly szerepem van a hajón. A terhelés nem könnyű, folyamatosan a csúcson kell lennem fizikailag és mentálisan is. Kis szélben bírom erővel, nagy szélben viszont hamar kimerülök, lelassulok. Minden nap végére nagyon elfáradok, de a száguldás kárpótol ezért.

Csináltatok valamilyen módosítást a hajón, hogy a női mancsaft könnyebben tudja kezelni azt?

Luca:

Igen, többet is. A spinakker sottot egy csigával elfeleztük, hogy bírjam, hogy folyamatosan játszani kell vele, és a grósz sottba is tettünk még egy csigát, így most azt is könnyebb behúzni..

Az eddigi eredményeitek hogyan értékelitek?

Dió:

Az idei évet az új mancsaft betanitására szántam, és nem az eredmények érdekelnek. Meglepett a fejlődésünk, mert már most felvesszük a versenyt a magyar élvonallal. Sőt kis szélben talán gyorsabbak is vagyunk, annak ellenére, hogy a szezon elején a Kékszalagra való készülés miatt az F18 a háttérbe szorult.

Luca:

A hajókezelést és az alapokat elég gyorsan sikerült megtanulnom, a továbbiakban két fontos dolgot kell fejlesztenünk: az erőnlétet és az összecsiszolódást. Az állóképességre főleg nekem van szükségem, hogy a nap utolsó futamáig bírjam a vitorlakezelést, és a manőverek is ugyanolyan gyorsan menjenek, mint az első futamon. Az összecsiszolódás pedig csak idő kérdése, minél többet kell együtt vitorláznunk, hogy egészen összehangolódjon a kormányzás és a vitorlakezelés, hogy ki tudjuk hozni a maximális sebességet a hajóból.

Eddig ebben az évben nem az F18-as osztályban indultatok, hanem az M3-as, nyílt osztályban. Ez is a része az edzéstervnek, hogy nagyobb, gyorsabb hajók ellen tudjatok versenyezni?

Dió:

Könnyű súlyunk miatt nem feleltünk meg az F18 osztály előírásának, és ezért kényszerülünk a nyílt osztályban indulni. Amíg együtt rajtol a két osztály, addig mindegy, hol nevezünk, mert a lényeg az, hogy legyen valódi mezőny. Mostanra elérük a szükséges minimális súlyt, így valóban az F18-asok ellen versenyezhetünk majd.

Milyen esélyekkel vágtok neki szeptemberben az idei bajnokságnak?

Luca:

Dió elvárása minden esetben a győzelem, ezzel egyetértek én is, itt nem csak a részvétel számít. Nem tudom, mik a reális esélyek, ez attól is függ, hogy végül milyen osztályban fogunk indulni, a szél mennyire kedvez a mi súlyunknak, mennyi nutellát eszem reggelire. Az biztos, hogy ha képesek leszünk a maximumot kihozni magunkból, akkor én büszke leszek magunkra, aztán meglátjuk, hogy ez mire lesz elég.

Terveztetek külföldi versenyen való részvételt erre az évre?

Dió:

Ezzel kapcsolatban sokáig bizonytalan voltam, mert amíg nem tudjuk a hajót bizonyos szinten kezelni, addig felesleges külföldre menni. Mostanra készen állunk, és mindenféleképpen szeretnénk külföldi versenyen részt venni, ha tehetjük, mert sokat lendítene a fejlődésünkön.

Edzőpartnert találtatok magatoknak?

Dió:

Sajnos nem. Az év elején nem is nagyon hiányzott, amíg a hajókezelés alapjait vettük át, de most sajnos nem tudunk sokszor rendesen edzeni edzőpartner hiányában. Próbálunk egyeztetni másokkal, de ritkán jön össze, hogy legyen edzőpartner is, jó szél is, és mi is ráérjünk.

Mik a hosszútávú terveitek? Nacra 17? Olimpia?

Dió:

Az Formula 18 a világ legnépszerűbb és legerősebb katamarán osztálya. Emellett megfizethető, sok versenyt rendeznek itthon is, és külföldön is, így ez a legjobb tanulni, és az erőnket felmérni. Ha elértünk egy bizonyos szintet, akkor megpróbáljuk a Nacra 17-et és az olimpiát.

Fotó: Szántó Áron, Csepregi Panka

A verseny névadó szponzora 2004 óta Lájer Tamás, aki a katamaránok iránti rajongása miatt támogatja ezt a rendezvényt a Cewe Color és a Csalló Pálinka közreműködésével.

A tervezett 10 futam a felkészülés részét képezi németországi Nacra európa bajnokságra készülő egységeknek. A verseny azonban nem csupán az élcsapatoknak szól, hanem az utánpótlásnak is, mert a rendezők azokat az egységeket is meghívták, akik most tanulják a katamaránozást, hogy lehetőségük legyen versenykörülmények között gyakorolni, összemérni magukat a többiekkel.

A partközelben zajló futamok látványosak, a katamaránosoktól megszokott hatalmas csaták várhatóak a mezőnyben.

http://www.katamaran.hu

míg a nagy esélyesként rajtolt Gemini Ventilo 28 katamarán  hatodikként futott be a közel hatszáz rajthoz állt vitorlás közül.

„Mindkét hajó csapata remek stratégiával vitorlázott és láthatóan ez a két hajóosztály forradalmasította a balatoni vitorlázást” – vélte a győzelem után Tölgyesi Péter, a Buda-Cash vezérigazgatója, aki maga is motorosból követte favoritjainak rajtolását. A Principessa (kormányosa: Rauschenberger Miklós) egy igazi klasszikus libera, mely nagy létszámú legénységgel „egy testen egy lélekben” szellemiséggel nevel a csapatmunkára, és 2011-ben a második helyen végzett.  A Gemini Sailing Team Ventilo 28-as kéttestűje (kormányosa: Váradi – Szabó János) balatoni vitorlázósportban az utóbbi években felfedezett nagy katamarán kategóriába tartozik, akik idén a tókerülő igazi esélyeseinek számítottak. Ezek a modellek a felépítésükkel, szerény merülésükkel a balatoni körülményekhez, szélviszonyokhoz kiválóan képesek alkalmazkodni. Ezért örülünk támogatott csapataink teljesítményének és annak, hogy részt vehetünk a nemzetközi vitorlássport kéttestű szakágának hazai megerősítésében.

A Buda-Cash gratulál a magyar fejlesztésű győztes hajónak, már csak azért is, mert magyar befektetői szolgáltatóként teljesen azonosulni tudnak a hazai innováció megvalósításának minden nehézségével majd a sikeres debütálással. A Buda-Cash Brókerház is 16 éves múltja alatt számos olyan befektetési szolgáltatást, terméket fejlesztett ki önerőből, amelyek a nemzetközi tőkeerős versenytársakéval szemben képesek voltak sikeressé válni a befektetők körében. Ezt a sikert minden esetben a teljesítményükkel (hozamokkal, sikeresen alkalmazott befektetési stratégiával) érték el, hasonlóan a mostani győzteshez.

A Principessa story

Tavasszal az első edzésen sikerült megroppantanunk a hajótestet, ennek a következménye pedig több hetes kényszerpihenő lett, sajnos a Bankárkupát is ki kellett hagyni emiatt. A Fehérszalag, a Horváth Boldizsár és másfél gyengeszeles edzés volt a felkészülésünk, ráadásul a Szalag hetén még mindenki javában dolgozott.

Mielőtt jobban belemennénk, nézzük csak meg a katamaránt! Ez a hajó egy kb. 12 éve épült 25 lábas katamarán, ami gyakorlatilag keresztben elférne a győztes Fifty-Fifty testei között. Az M2-es hajóosztályban ennek van a legkisebb árboca.

Mindezt jól tudtuk, így vágtunk neki a tókerülő versenynek. Nem voltak hiú reményeink vagy túl nagy álmaink, a fő stratégiánk az volt, hogy nagy taktikai bakit ne vétsünk, illetve érezzük jól magunkat.

A keleti medence

Jobb csapáson rajtoltunk, és mentünk fel északra, az egytestű mezőnyt szépen kereszteztük. Különös volt, ahogy többen kiakadtak ránk, hogy miért kell leejteniük, vagy épp kifordulniuk miattunk. Ahogy tiszta szelet kaptunk, code0-ra cseréltük a fockot, ami jelentős plusz sebességet is adott nekünk. Almádi elé elég jó helyen értünk fel, ahol cserélhettünk gennakerre, és azzal mentünk a kenesei bójára. Kenesét a 8. helyen vettük 11:22-kor.

Siófok előtt a jóval nagyobb One d’or elment nekünk. Siófok és Tihany között viszont jött az eszeveszett száguldás, code0, mindenki a kereten, egy testen, sottolás, a Speedy-t mintha visszarántották volna, a csőhöz érve nem is láttuk már, sőt a One d’or is újra mögénk került.

A nyugati medence

Tihany után kezdődött a nagy matek, hogy merre. A One d’or megelőzött. A déli part mellett döntöttünk, ami jó választás volt, sikerült két mini zivatart is megfognunk, ahol pár csomóval erősebb volt a szél, és kaptunk frissítő esőt is. Badacsony után beültünk egy szélváltóba, ahol a Twingo nagyon meglépett a frissülő széllel, viszont ismét a One d’or elé kerültünk. Vitorla csere, és elég jó tempóban vágtáztunk a keszthelyi bója felé, és ebből a frissülésből maradt kifelé is. Ekkor Twingo már Szigligetnél járt, ahol végül egy időre be is ragadt. Utolért minket a Ventilo 28, de ahogy gyengült a szél, és ők tompultak, úgy mentünk el nekik megint.

Nagy dilemma volt, hogy code0 vagy gennaker, de ahogy cseréltek a 28-ason, cserélni kellett nekünk is. A keszthelyi bóját 8. helyen vettük este negyed hatkor.

Badacsonytól Tihany felé már láttuk, hogy a szembejövők északias szélben jönnek, ezt a szélváltót is sikerült jól elcsípnünk. Erősödött a szél, emiatt kellett húznunk egy egyes reffet, ami nem volt gyerekjáték, de utána legalább stabil volt a hajó. Így azonban voltunk megfelelően élesek, és gyorsak sem, mert pont az a szél volt, hogy a teli takli már sok, de 1 reff még kevés. Maradtunk délen, hogy a csőből jövő erősebb szélben tudjunk vitorlázni, aminek az lett a következménye, hogy a Ventilo és a Raffica megelőzött minket.

A cső előtt gyengült a szél, kireffeltünk, sőt egy kicsit még code0-val is mentünk. A csövön átérve hatalmas hullámok és komoly fújások vártak minket, itt nagyon kellett volna a reffelés, de azzal sokat vesztettünk volna, sajnos a 18as skiff így is elment nekünk.

Befutó

A 9. helyen futottunk be, ami mind a kívülállók, mind a csapat szerint nagyon jó eredmény. Utólag, sokszor visszagondolva, a 7. hely is reális lehetett volna, ha bizonyos taktikai hibákat nem követünk el. De mint tudjuk, a vitorlázásban nincsen „ha”, és utólag könnyen okos az ember.

Hatalmas élmény volt a Kékszalag ezzel a hajóval, ezzel a csapattal. Össze tudunk dolgozni, és jó hangulat volt, bár Gabesz (Jankovics Gábor) nagyon hiányzott a hajóról.

Egy kis kritika a végére: megkeserítette az életünket – és ezt már más versenyen is tapasztaltuk – hogy a kísérő motorosok össze-vissza rohangálnak a tavon, ész nélkül tolja mindegyik. Nem túl jó érzés, mikor kikeveredünk az egyik szélváltóból, és a motoros hulláma visszatolja a hajót. Sajnos ennek sincs meg a kultúrája nálunk.

A Kékszalag fesztivál részeként július 7-én elrajtoló kiskatamarános vitorlásverseny, az I. Melanomamobil 2szalag Katamarán Nagydíj szervezői hosszú évekre előre fontos döntést hoztak az elmúlt hétvégén.

A Balatonfüred-Balatonfűzfő-Balatonaliga-Zamárdi-Balatonfüred útvonalon a megkerülendő bóják helyzetének meghatározása pontos GPS koordináták megadásával történt. A koordináták meghatározásának fontosságáról Székely András, a 2szalag Nagydíjat rendező Katamarán Sportegyesület alelnöke a következőket mondta: „A versenyt minden évben szeretnénk megrendezni a Kékszalag befutóját követően, ezért a bójákat mindig ugyanarra a pontra kell majd tennünk, hogy a táv teljesítésének rekordja is hiteles legyen.”

A katamaránok a parthoz közel fordulnak majd, így pályajelek helyzetének kiválasztásakor kiemelt figyelmet kellett fordítani a Balaton vízszintjére, hogy alacsony vízállás esetén se fussanak zátonyra a hajók. Látványos küzdelemre számíthatunk, a versenyre 30-40 db 21 láb alatti katamaránt várnak, a visszajelzések szerint külföldről is érkeznek majd versenyzők.

http://www.ketszalag.hu

http://www.facebook.com/ketszalag

Több mint félezer hajót várnak a legnagyobb magyar vitorlásversenyen

Budapest, 2012. június 18. – Július 5-én, csütörtökön 9.00 órakor rajtolnak a legnagyobb magyar vitorlásverseny, a Kékszalag résztvevői a Balatonfüred előtti rajtvonalról. A hagyományos Balaton-kerülő regatta fővédnöke Navracsics Tibor. A versenyt rendező Magyar Vitorlás Szövetség óvatos becsléssel több mint hatszáz hajót vár a versenyre – hangzott el a verseny hétfői sajtótájékoztatóján.

A Kékszalag évek óta Európa legnagyobb tókerülő versenyeként, hazánk öt legismertebb rendezvénye közé került. A több mint 3000 versenyző között évről évre több világsztár is rajtol a versenyen. A verseny és rendezvényei több tízezer nézőt és érdeklődőt vonz nyáron a Balaton partjára.

Az MVM Partner Zrt., az MVM Csoport energiakereskedelemmel foglalkozó leányvállalata a magyarországi energiapiac meghatározó szereplője. Évek óta elkötelezett támogatója a hazai sportéletnek, éppen ezért döntött úgy, hogy a nagy múlra visszatekintő Kékszalag vitorlásverseny mellé áll és névadója lesz a rendezvénynek. Az MVM Partner nemrég lépett piacra környezetbarát „Zöldáram” termékével. A Kékszalag verseny, mint a szél és a víz energiáját hasznosító sportág, természetközelségével kiválón kapcsolódik a cég célkitűzéseihez.

A 44. Kékszalag MVM Partner Nagydíj legnagyobb kérdése újra: megdőlhet-e az 1955-ben felállított Kékszalag-rekord? Akkor a Nemere II. nevű 75-ös cirkáló 10 óra 40 perc alatt teljesítette a légvonalban 155 kilométeres távot.

Hihetetlennek látszik hogy a csúcsidő – amelynek körülményeit és megtörténtét sokan vitatják – ilyen hosszú múltra tekint vissza, hiszen a mai modern versenyhajók sokkal gyorsabbak, mint a ma is vitorlázó csúcstartó. Ám a sikerhez az is szükséges, hogy a verseny napján a teljes Balatonon megfelelő irányú és erejű, egyenletesen jó szél fújjon. Ez általában ritkán fordul elő, mert számtalan időjárási tényezőnek kell kedvezően alakulnia. A feladatot tovább nehezíti, hogy a Balaton több, szélviszonyaiban gyakran különböző részre osztható. Ez teszi a versenyt, a kihívást, a kalandot olyan sokszínűvé, hogy az mind több résztvevőt vonz. Többek között ezért vált a Kékszalag, a legrégebbi, és leghosszabb távon futott európai tavi vitorlás verseny, a legtöbb vitorlázót megmozgató eseménnyé az öreg kontinensen.

A verseny legnagyobb esélyesei persze a modern hajók. 2010-ben állhattak rajthoz először a  mai technikai szinten leggyorsabb, többtestű versenyvitorlások: a kéttestű katamaránok, és  a háromtestű trimaránok. Ezek részvételét 2013-ig a páratlan években nem engedik meg a szabályok, ám 2014-től végképp, minden évben nyílt lesz a verseny. Mivel idén is szabadon rajthoz állhatnak a többtestűek, ezért egyre több külföldi versenyző részvételére is számítanak a rendezők. A könnyű, többtestű hajók gazdaságosabban szállíthatók, mint a nagy egytestű vitorlások, illetve kisebb merülésük miatt nem akadályozza őket a Balaton viszonylag sekély vízmélysége.

A Kékszalagra hagyományosan nem csak külföldről érkeznek modern versenyhajók. A verseny minden évben megmozgatja a magyar tervezők és hajóépítők fantáziáját. Rendszeresen jelennek meg egyedi, győzelemre törő különlegességek. Idén is várhatóak különleges újdonságok a vízen.

„Legalább ilyen fontos azonban az a sportteljesítmény, amelyet a lassúbb hajók legénysége nyújt, akik sokszor másfél-két napot töltenek az időjárás viszontagságainak kitéve a vizen” – mondta el Szoják Balázs, a Kékszalag főrendezője.

A Kékszalag nem csak a győztesek, a leggyorsabb hajók versenye. A Kékszalag az verseny, ahol egy időben, egy pályán versenyeznek világbajnok vitorlás sztárok és amatőr versenyzők, akár olyanok is, akik életük első vízi megmérettetésén vesznek részt.

Nem kizárólag a minél nagyobb sebesség elérésére épített versenyvitorlásokkal lehet és érdemes rajthoz állni. Az abszolút befutáson kívül 29 különböző hajóosztályban hirdetnek eredményt, így a mezőny bármely sebességi rétegébe tartozó azonos vagy hasonló hajókkal versenyzők egymáshoz is mérhetik teljesítményüket. Sokan akadnak olyanok is, akiknek a fő cél a Balaton megkerülése a szabályok által megengedett limitidőn, vagyis 48 órán belül.

A Kékszalagot immár ötödik alkalommal egy ifjúsági verseny, a Kékpántlika előzi meg. A Balatonfüred-Tihany-Balatonfüred távon a vitorlás utánpótlás fiatal reménységei küzdenek meg a leggyorsabb hajó címéért. 2011-ben 118 hajó vett részt a versenyen.

A nagy távolsági verseny befutója után pedig a 2szalag katamarán regatta futamai kezdődnek Balatonfüred előtt. Ezen a regattán a Kékszalagról az ott érvényes alsó méretkorlátozás miatt kimaradó kisebb katamaránok partközeli versenyét figyelhetik az érdeklődők.

A Kékszalag eseménysorozat július 4-én, szerdán kezdődik a Kékpántlikával. A hagyományokkal szakítva, immár második éve csütörtökön – idén tehát július 5-én, 9 órakor  – rajtol a Kékszalag mezőnye a balatonfüredi móló elől, hogy végigvitorlázza a Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok-Keszthely-Balatonfüred távot. A szél függvényében a legjobbak befutására csütörtök este és éjjel számítanak az erre az alkalomra kivilágított célvonalon a balatonfüredi móló előtt. Ezután szombat reggel kilenc óráig lehet még érvényesen célba érni.

A vitorlás verseny mellett az érdeklődőket színes parti programok is várják. A balatonfüredi mólónál keddtől vasárnapig vitorlás falu és borfalu valamint kézműves kiállítás, csütörtökön, a rajt előtt pedig műrepülő bemutató várja a közönséget. A szombati eredményhirdetést követően pedig a Kékszalag médiatámogatója, a Class FM „Class Nyár” koncertsorozatának fellépői szórakoztatják a Balatonfüredre látogatókat.

A Kékszalag szervezői idén is folytatják 2011-ben megkezdett jótékony kezdeményezésüket.  A verseny rendezői a Hospice Alapítvány gyermekhospice tevékenységét támogatják, és felhívták a résztvevő versenyzők figyelmét, hogy a nevezéskor maguk is járuljanak hozzá ehhez a nemes célhoz.

Tények és adatok a Kékszalagról

Az európai tavakon rendezett tókerülő vitorlásversenyek között a Kékszalag a legrégebbi, a balatoni versenytáv a leghosszabb, és az elmúlt években itt vitorlázik a legnépesebb mezőny is.

A Balatonon 1934 óta rendeznek tókerülő versenyeket. A Genfi-tavi Bol d’Or először 1939-ben, a Boden-tavi Rund um és a Garda-tavi Centomiglia első mezőnye 1951-ben rajtolt. A balatoni Kékszalag vitorlás verseny hagyományos útvonala: Balatonfüred-Kenese-Siófok-Keszthely-Balatonfüred. Ez a táv légvonalban 155 km. Természetesen a hajók a valóságban, a szélviszonyoktól függően ennél jóval többet kell vitorlázzanak, szembeszél esetén sokkal hosszabb útra kényszerülnek. A Kékszalag limitideje 48 óra, vagyis maximum két nap áll a versenyzők rendelkezésre a táv teljesítésére.

A Kékszalagra hagyományosan júliusban egy holdtöltéhez közeli napon kerül sor, hogy a telihold fénye segítse az éjszaka is tartó versenyben a hajósokat. Az első Kékszalag versenyt 1934. július 27-én rendezte a balatonfüredi Hungária Yacht Club. 21 hajó állt rajthoz és csak ketten adták fel a versenyt. A győztes a Rabonbán nevű 30-as cirkáló lett Ugron Gábor kormányzásával. A Kékszalagon versenyzők létszáma folyamatosan növekszik. 2010-ben már 623 hajó állt rajthoz.

Az európai tókerülők versenyek történetének eddigi legnagyobb mezőnye 1990-ben a Genfi-tavon vitorlázott. 684 hajó állt rajthoz. A résztvevők száma ott azóta csökkenő: a legutóbbi Bol d’Oron 2011. június 19-én 477 hajó vett részt.

A Kékszalagot kezdetben kétévente, minden páros évben rendezték meg. 1944-ben a világháború miatt elmaradt a versenyzés, és a hagyomány csak 1947-ben folytatódott. Ezután szintén kétévente, de a páratlan években került sor a balatoni tókerülő versenyre. 2001 óta már minden évben van Kékszalag. Az akkor, a páratlan évekre bevezetett rajtkorlátozásokat, amely kizárta a többtestű és bizonyos modern egytestű vitorlások részvételét, a Magyar Vitorlás Szövetség rendelkezései fokozatosan módosítják. 2010-ben már volt olyan Kékszalag, amelyen egy minimális méret felett bármilyen vitorlással lehetett korlátozás nélkül rajthoz állni. Ilyen az idei verseny is. 2013-tól pedig már ilyen nyílt lesz minden évben a Kékszalag.

A versenytávot eddig leggyorsabban 1955-ben a Nemere II. 75-ös cirkáló teljesítette. Németh István kormányzásával 10 óra 40 perc alatt értek célba. A verseny történetének legsikeresebb hajója a Tramontana, amely hétszer nyerte el a Kékszalagot.

A verseny történetének legsikeresebb kormányosa Litkey Farkas tíz győzelmével. 2001 és 2009 között megszakítás nélkül győzött minden Kékszalagon. 2010-ben többtestű hajóval negyedik lett, majd 2011-ben ismét az ő csapata diadalmaskodott a versenyen.

Női kormányos először 1940-ben nyerte a Kékszalagot. Dr. Kultsár Istvánné Gordon Evelyn a Tramontana nevű hajóval 1942-ben megismételte győzelmét. Rendszeresen indulnak tisztán női csapatok is a versenyen. 2010-ben a rekordtartó Nemere fedélzetén vitorlázott nő csapat. Idén is lesz tisztán női egység a mezőnyben. A legeredményesebb női kormányos pedig 2012-ben is a Gordon Evelyn Díj várományosa.

A 44. Kékszalag szervezői a verseny bevételeiből a Magyar Hospice Alapítvány gyermek otthonápolási tevékenységét támogatják

Budapest, 2012. június 18. – A Magyar Vitorlás Szövetség támogatja a Magyar Hospice Alapítványt, és arra kéri a versenyzőket, hogy lehetőségeikhez képest maguk is járuljanak hozzá ehhez a nemes célhoz. Erre a nevezésnél nyílik lehetőség, ahol az Alapítvány képviseletében többek között Liptai Claudia várja az adományokat.

„Ha minden versenyző csak ezer forinttal támogat minket, akkor tíz vitorlázó – egy nagyobb hajó legénysége – támogatásával már két betegnek és családjának tudunk otthonában magas szintű ellátást – fájdalomcsillapítást, lelki támaszt, tüneti kezelést – biztosítani, hogy a család az utolsó percig együtt lehessen” – mondta Liptai Claudia színésznő, műsorvezető.

A Magyar Hospice Alapítványról

Magyarországon 1991-ben a Polcz Alaine által vezetett Magyar Hospice Alapítvány megalakulásával jelent meg a hospice szemléletű ellátás. Az Alapítvány – felismerve a családi kapcsolatokban rejlő erőt – húsz éve dolgozik azért, hogy a daganatos betegek aktív kezelésük lezárulása után otthonukban kaphassanak teljes körű, a testi és a lelki igényeket is szem előtt tartó magas színvonalú egészségügyi ellátást.

Az ápolás, fájdalomcsillapítás egyénre szabott és térítésmentes.

Húsz év tapasztalata alapján elindult a gyermek hospice szolgáltatás. A család nyújtotta biztonság minden életkorban fontos, de különösen nagy jelentőségű a beteg gyerekek esetében, akik szülőkhöz, testvéreikhez való intenzív kötődésük révén még több előnyét élvezik annak, ha a korszerű tüneti kezelést otthonuk biztonságában kaphatják meg.

A Magyar Hospice Alapítvány költségei hatvan százalékát adományokból és pályázatokból fedezi. Művészek, közéleti személyiségek, üzletemberek személyes közreműködésükkel igyekeznek segíteni, hogy betegek százai kapjanak méltó egészségügyi ellátást és lelki támaszt. A hospice munkát több mint száz képzett önkéntes segíti.

Fotó: Magyar Vitorlás Szövetség

Kezdjük a végéről: 7. helyezés.

Ezt hoztuk el a Bodensee-ről.

Mondhatnánk, hogy a félig teli vagy félig üres pohár tipikus esete. De nem az!

Mikor hazaértünk, félve gratuláltak a helyezésünkhöz és óvatosan kérdezték meg tőlünk, hogy akkor most örülünk vagy kesergünk az eredményen.

Csak megerősíteni tudom, hogy határtalan örömet okozott nekünk ez a helyezés!

Hogy miért?

Hát például mindjárt az érkezésünk napján történt balszerencsés, de jól végződő daruzás miatt.

Hétfő este már kiértünk a hajóval, kedden délelőtt összeszereltük a katamaránt Lindau főterén. Az érdeklődés határtalan volt, szalaggal kell a népeket a hajótól távol tartani.

A darut a szervezők szerdára kérték, nem hitték el, hogy már kedden készen leszünk. Délben már kicsit türelmetlenek voltunk az amúgy nagyon barátságos szervezőkkel, délután háromra megérkezett a daru. A darus kapkodott, nem volt betervezve a mai napjába ez a daruzás és mint utóbb kiderül, még életében nem daruzott katamaránt. Főleg nem ekkorát! Gyorsan a hajó mögé állt és beemelte a nem kisméretű árbocot a hajónkba. Eddig nincs gond. Mostanra őrült nagyságú tömeg vett körül minket, az emberek nem bírtak magukkal, átmászkáltak a kordonon is. Megkötöttük a hajót, majd felemeltük 2 méter magasra, hogy kormánylapátokat beszereljük.

Ekkor már érezni lehetett, hogy nincs minden rendben. A darus nagyon hirtelen mozdulataira többször belengett a hajó, na meg a közepes erővel fújó szél sem segítette a produkciót. Ezt még ügyesen korrigálta mozgásával Rubik és Vaszil fent a hajón mozogva, de a belengések meg az egyre növekvő tömeg lassan megzavart minket is.

A kormányok beszerelése kész, mehet a beemelés. A partfal mellett lévő cölöpök miatt nagyon magasra, több mint 4 métere kellett emelni a hajót, amit újra hirtelen mozdulattal indított a darus. A hajó veszélyesen megbillent, de ezt még korrigálni tudtuk. Majd miután a daru tovább fordította a hajót, már nem volt megállás. A nagyon magasan levő katamarán teljesen elbillent, és miközben Rubikék ügyesen felszaladnak a hajó magas oldalára, teljesen az oldalára dőlt.  A tömeg felhördült, többen hátraléptek, sokan a fényképezőjükért kapkodtak, mi meg a kötelek után. Az árboc szerencsére a víz felé dőlt el, és nem volt mit tenni, ezek után már be kell az oldalra dőlt hajót a vízbe emelni. Csak ott volt esélyünk a visszaállítására. A hajó a vízbe került, a daru az árbocánál fogva stabilan tartotta, mi meg tanakodtunk, hogyan tovább. Rubik kötelet kötött a daru gémjére és a csörlőkön átvezetve fékezve, lassan visszadöntöttük a katamaránt vízszintes helyzetébe. A tömeg óriási tapssal fogadta a nem mindennapi látványosságot, és még inkább a szakszerű visszaállítást. Szerencsére senki és semmi nem sérült meg.

Másnap a helyi újságok persze örülve az eseménynek, címlapon hozták a sztorit.

Hát így kezdődött kinn tartózkodásunk.

Szerdán és csütörtökön edzettünk, volt alkalmunk a helyi menőkkel is összemérni. High tech katamaránok hada várt ránk a vízen: Ventillo 28-asok extra magas árboccal, az új SL 33, a Maström 32-esből mindjárt kettő is fente ránk a fogát. Megérkezett a Raffica is majd a másik libera, az Italia is összeszerelésre került a parton.

Kipihenten és felkészülten indultunk ki pénteken este a rajt területére.

A felsorakozott hajók látványa – szekcionált rajterületen a katamaránok és a trapézos hajók hada – pazar panorámát nyújtott!

Minket is megcsodálnak, hisz igazán impozáns az

RSM DTM Hungary One d’Or

katamarán is.

Az idő gyorsan telt, a szél viszont rendkívül gyenge volt, ami a kisebb katamaránoknak kedvezett.

A gyenge szél a luv bójánál kedvezőbbnek tűnt, de már nincs időn átevickélni oda, indulunk onnan, ahonnan eredetileg terveztük.

Ez viszont nem kedvezett nekünk, a bójánál rajtoló katamaránok és liberák szépen megindultak, mi meg csak lassan lépegettünk előre. Az alattunk levő hajók még rosszabb helyzetben voltak, hosszú percekig nem tudtak elrajtolni.

Lassan vesszük fel a tempót, a bójánál lengedező szél minket is elér, végre elindultunk, de ekkor már a vezető boly komoly előnyre tett szert.

Figyeljük a felettünk gyülekező esőfelhőket és próbáljuk eldönteni, hogy melyik oldalon lesz több szél. Tartottuk az előttünk előnyre szert tett hajókkal az északi partot, de több katamarán is elindult a déli part felé, ahol egyre sötétebb felhők gyülekeztek. Kivártunk, és jól tettük, mivel több katamarán is leparkolt a déli part közelében. Ám eljött az idő, és mi is elindultunk az egyre erősödő szélben keresztbe, Romanshorn irányába. A szél előbb kettesre, majd nagyon gyorsan hármasra váltott és az iránya is nagyon pozitívvá vált számunkra. Az ekkor még előttünk haladó Raffica-nak és Wild Lady-nek lassan le kellett venniük a bliszterüket, az egyre élesedő szélben már nem bírták fenntartani. Ez már a mi szelünk volt! Óriási tempóval indultunk meg, sorban megelőzve az előttünk levő hajókat, legyen az katamarán vagy egytestű. A Romanshorn-i bójához sietősen érkeztünk, miközben árbocát vesztett és borult katamaránok mellett mentünk el. Kísérő motorosunk felajánlotta segítségét, de nem tartottak igényt rá, megoldják maguk a problémát.

A bója vétele után közel kerültünk az elöl haladó katamaránokhoz, és jó szélben, jó tempóval közelítettünk az élen haladó Ventillok és az SL 33 felé. Előttünk jól láthatóan csökkent a szél, és bár feljöttünk a második helyre, végült megálltunk a nullában. Kisebb szélcsíkokon hol az egyik, hol a másik hajó lódult meg. Így, szinte helyben toporogva vesszük az eichorni bóját. Itt visszacsúsztunk a 6. helyre. Azt már itt kijelenthettük, hogy a gyenge szél nem kedvezett nekünk, sokkal inkább a fele akkor súlyú Ventiloknak és egyéb kis szeles katamaránoknak.

Elvánszorogtunk az Überlingen-i bójához, nagy sebességünk nincs, de ahhoz elég, hogy tartsuk a mögöttünk jövő hajókat. A bója vétele után indulás kifelé, egyenlőre továbbra is gyenge szélben. Próbálgatjuk és állítgatjuk a vitorlákat, hogy milyen összeállításban lenne a legjobb, ugyan sok lehetőségünk nincs, de ez sem javította a helyzetünket.

Lassan visszaértünk a nyílt vízre, itt kell eldöntenünk, hogy a déli vagy az északi oldalt választjuk. Maradtunk északon, ott még akad némi szél, közben lekeresztezett minket a Raffica és a Wild Lady.

Na ez nem jó hír, ennél azért jobbat illik produkálni egy ekkora nagy katamaránnal!

Lassan újra erősödni kezdett a szél és a hullámok is egyre nagyobbak lettek. Újra megindultunk.

Kreuzolunk, előbb 10 csomóval, majd lassan elérjük a 14-15 csomós sebességet. Ekkor már a szél eléri a B4-es szintet, ez már azért nem játék egyik hajón sem.

Száguldunk bele a sötét éjszakába, az addig előttünk haladó Raffica és Wild Lady hamarosan lemarad. Az előttünk haladó élbolyból nem igazán láttunk senkit, csak a világítás nélkül hajózó olasz M32 próbált lépést tartani velünk, de stabilan mögöttünk maradt.

A szél és a hullámok egyre erősebbek, folyamatosan egy talpon haladunk közel 14 csomós sebességgel a sötét éjszakában.

A felhők lassan felszakadoznak, a hold is átvilágít a felhők között, a látvány egyszerűen leírhatatlan, döbbenetesen szép.

A lassan méteres magasságú hullámokat egy talpon vágjuk át, csak a környéken nagy mennyiségben található derék vastagságú farönköktől félünk, na meg attól, hogy letépünk valamit a hajón.

De ma bírja a technika a terhelést, és bírja a csapat is a nem mindennapi élményt és sebességet.

Rubik egy idő után gondolkodás nélkül teszi rá a szélre a hajót, a csapat jól reagálja le a pöfföket, gyorsan mennek a manőverek, végre összeállt minden.

Lassan közeledik a befutó, 20 mérföld, 10 mérföld, 5 mérföld, az egész egy örült rohanás az éjszakában. Egy pillanatra sem lazítunk, keressük a befutó helyét, de van bennünk egy kis bizonytalanság is. Közben sikerül eltrafálni egy kisebb farönköt, ami felakad a lee svertünkre. Rezonál az egész hajó a felesleges tehertől, gyors forduló, hogy a luv oldalnál a felhúzott svertel megoldjuk a problémát. Az ág végre leakad, de a felesleges forduló a mögöttünk settenkedő, világítás nélküli M32-nek kedvez, aki azt ki is használja és pár méterrel elénk kerül. Közel a befutó, lassan kevesebb, mint egy mérföld, nem hagyhatjuk annyiban. Egy kis élesedés után határozottan leejtünk, hogy így fogjuk be az előttünk haladó hajót, sebességünk 20 csomó fölé megy, nagy tempóban közelítünk az előttünk haladóra. A befutó már csak pár száz méter, még megfoghatjuk, ám ekkor a hajó eleje a bójára történő 20 csomó feletti leejtéskor a pöffös szélben elkezd lefúrni. A crossbeam víz alá kerül, a hajó hátulja a másodpercek alatt métereket emelkedik, kormánykorrekcióra esély sincs, hiszen a kormányok messze kint a levegőben, iszonyatos terhelést kap minden, majdnem orra állunk, de a csapat minden tagja profin teszi a dolgát. Na, ez a legrosszabb, ami egy katamaránnal történhet! Nem adjuk fel, leejtés újra, a hajó eleje ismét víz alatt, a spriccelő víztől, alig látunk.

Közben az M32 befutott, a partról felénk fordították az óriási reflektort, hogy mégis mit művelnek már megint a magyarok.  Pillanatok alatt összeszedtük magunkat, újra megindultunk és kényelmesen befutottunk.

7. hely és a félig tele pohár esete.

És hogy miért teli?

Mert ezen a versenyen nagyon komoly hajókkal tudtunk végre összemérni úgy, hogy mi még csak tanuljuk a katamaránozást, és arra is ráéreztünk, hogy sokkal több van még az One d’Or hajóban és csapatban, mint amit eddig hittünk.

Mert most összeállt valami, nem csak technikailag, hanem a fejekben is, és ez még jól jöhet a következő versenyeken.

Ezt a tapasztalatot vélhetően a Kékszalagon is tudjuk majd hasznosítani, mivel úgy tudjuk, hogy szinte az összes, a Rund Um-on most versenyzett katamarán eljön a Balatonra, így a Kékszalag várhatóan izgalmasabb lesz, mint korábban bármikor.

Végül, de nem utolsó sorban külön köszönet illeti meg a minket elkísérő és segítő családtagjainkat, a csajokat! Sokat levettek a vállunkról a versenyt érintő ügyeink intézése során, így nem elaprózódva, hanem koncentráltabban tudtunk csak a versenyzéssel foglalkozni.

A csapat:

Vándor Róbert – ’Rubik’

Kalocsai Zsolt – ’Kacsa’

Erdős Gergely – ’G’

Kövér László – ’Laci’

Lange Péter – ’Peti’

és a motorosokban:

Práger Péter – ’PIT’

Práger Iván – ’Iván’

Csapatszponzorok:

RSM DTM Hungary

Bavaria Yachts Hungary

Insomnia

Viarprofil

Baumit

Szöveg: Lange Péter

Fotó: Vaitz Klára, Novák Mária

America’s Cup, Extreme Sailing Series, Vulcain Trophy…  A vitorlássport csúcsának számító katamarán versenyek új korszakot indítottak. Közös bennük a sebesség, az adrenalin, a lenyűgöző látvány és a két test. Ha ilyen eseményt akarunk látni, nem kell messzire utaznunk, hiszen 2012-ben a Kékszalagok történetében másodszor indulhatnak katamaránok.

A Balatonon egyre jellemzőbb, hogy a világhírű versenyeken főszerepet játszó többtestű hajók kistestvérei szelik a habokat. Tavaly nyáron Balatonfüreden zajlott a katamaránok Formula 18 osztályának világbajnoksága. A hajótest hossza alig több, mint öt méter, a legénysége mindössze két fő, viszont ha megfelelően fúj a szél, ezek a kis hajók komoly ellenfelei lehetnek a sokkal nagyobb katamaránoknak is. Hiába, mert a Kékszalag kiírása nem teszi lehetővé az indulást a kisebb, két fős katamaránoknak.

A hiányt pótolva a Katamarán Sportegyesület idén első alkalommal rendezi meg a KÉTszalag regattát I. Melanomamobil KÉTszalag Katamarán Nagydíj néven. Alapötletként a nemzetközi vizeken évek óta nagy sikerrel megrendezett tókerülő, szigetkerülő illetve távolsági katamarán versenyek szolgáltak. Ilyen például a hollandiai Rond om Texel 500-600 fős mezőnye, a finn-svéd  Archipelago Raid extrém távja vagy az olasz Multicento kiskatamarános versenye.

2012. július 7-én, szombaton rajtolnak majd el a 21 láb alatti katamaránok, az úgynevezett M3, azaz nyílt osztály. A verseny a Kékszalag fesztivál részeként szombaton 10 órakor indul a balatonfüredi móló elől, majd az első, balatonfűzfői fordítóbója után a mezőny Aligát veszi célba, és végül Zamárdit érintve érkezik meg a füredi befutóra.

A népesnek ígérkező katamarános mezőnyben láthatunk majd igazi profikat is, hiszen ott lesznek a magyar Formula 18-as osztály legeredményesebb egységei: a sokszoros magyar bajnok Várady-Petheő duó, valamint az őket folyamatosan szorongató Diószegi-Jankovics páros. A külföldi nagy nevek közül már jelezte résztvételi szándékát Roland Gaebler, aki 2010-ben világbajnok lett feleségével Tornado osztályban, és ugyanabban az évben egy M2-es katamarán kormányosaként megnyerte a Kékszalagot. Roland idén újra harcba száll a Kékszalag győzelemért, így őt azon a héten több katamarán fedélzetén is láthatjuk majd vitorlázni a Balatonon.

Az

I. Melanomamobil KÉTszalag Katamarán Nagydíj

szervezői a Gaebler házaspáron kívül más ismert vitorlásversenyzőket is várnak a regattára, így ha a szélviszonyok is jól alakulnak, hatalmas csata várható a vízen.

Bár kéttestű vitorláshajók – katamaránok – évtizedek óta léteznek, hosszú ideig nem jutottak komolyabb szerephez. Az elmúlt években viszont a katamarán végre világszerte megkezdte diadalmenetét.

A katamaránok bölcsője a Genfi-tó, ahol több méretben több katamarános hajóosztály is létrejött. A hajók XXI. századi gyorsaságának és látványosságának köszönhetően 2007-ben elindult az Extreme Sailing Series, ahol a Forma 1-hez hasonló, világszerte zajló versenysorozatban a vitorlázó élet elitjei negyven lábas katamaránokon versengenek egymás ellen. Mára a másfél évszázados múltú America’s Cup is váltott: 2011-ben 45 lábas (közel 15 méteres) merev vitorlázatú katamaránok résztvételével világkörüli helyszíneken rendez adrenalindús, grandiózus és látványos versenysorozatot. 2016-ban Rio de Janeiróban a katamarán olimpiai szám lesz, méghozzá kizárólag vegyes, női-férfi csapatok résztvételével.

Hazánkban a katamarán-vitorlázás a kétezres évek közepén indult virágzásnak. A magyar vitorlástörténelem fontos állomásaként tartható számon, hogy 2010-ben a Kékszalag történetében először indulhattak ilyen típusú vitorlások a rangos versenyen, tavaly nyáron pedig a Balatonon rendezték a Formula 18 osztály világbajnokságát, amely nemzetközi szinten is jelentős sportesemény volt.

2012-ben a katamaránok csillaga minden eddiginél fényesebben ragyog.  Idén ismét lehet katamaránnal indulni a Kékszalagon, ennek kapcsán pedig a kilencvenes évek eleje óta minden tavasszal megrendezett hajókiállítás, a Budapest Boatshow is a rájuk helyezi a hangsúlyt. A hajókiállítás egyik nagy különlegessége, hogy meghívást kapott a Kenguru Sailing Team is, így várhatóan testközelből is megtekinthető lesz a csapat átalakított hajója, a Concept 25-ös. Miután kiírták az úgynevezett nyílt (katamaránok számára is nyitott) Kékszalagot, ez a kéttestű volt az első hajó, amely megjelent a Balatonon, és amely 2009-ben versenyen kívül teljesítette a távot. A Concept 25-öst a tél folyamán átalakították, új formát kapott a test, finomítások történtek a hajó beállításain. A Kenguru Sailing Team az elmúlt időszak alatt komoly háttércsapatot állított fel, akik segítik a versenyzők munkáját – legyen szó akár technikai kérdésről, akár meteorológiáról.

A Budapest Boatshow területén a Concept 25-ös mellett várhatóan megtekinthető lesz a 2011-ben rendezett Formula 18 világbajnokság egyik legsikeresebb hazai párosának hajója. Ennek fedélzetén a Diószegi-Jankovics páros – a Kenguru Sailing Team tagjaként – a második legjobb magyarként futott be, a 49. helyet érve el az aranycsoportban a százegy indulóból.

A csapat tervei szerint a Concept 25-ösön és a Formula 18-as hajón kívül több katamaránt is kiállít. Mindezzel párhuzamosan pedig jelen lesz a hajókiállításon a Kenguru Sailing Team legújabb egysége, az első hazai női katamarános páros is, akik idén a háttércsapat támogatásával az alapoktól kezdték meg a felkészülést.

www.kengurusailing.hu

Az egyetlen feltétel, hogy az ember ott legyen egész idő alatt és persze gondoskodjon az utazásáról.

Az ISAF korlátozott számban INGYEN szállást is biztosít.

A jelentkezéshez a következő dokumentumot kell kitölteni és elküldeni a Magyar Vitorlás Szövetségnek, amit nekik kell elküldeni az ISAF technikai bizottságának, akik a tesztet szervezik.

A jelentkezést érdemes minél hamarabb elküldeni, hogy még ingyen szállást lehessen szerezni.

isafequipmentevaluationsantandermnasailorapplicationform.doc

A női skiff bemutatóval egy időben, egy helyen lesz megrendezve a vegyes páros katamarán bemutatója is, a spanyolországi Santanderben, március közepén.

A hajókat itt is több szempontból megvizsgálják, nagyjából ugyanúgy, mint a női skiffeket, a pár apró eltérés a két testben, illetve a szétszedhető árbocban és a legénység tervezett súlyában van, amit 120-140 kg-ra lőtt be az ISAF.

Az egyik legfontosabb dolog a szállíthatóság, aminek a költségeit próbálja minimalizálni az ISAF, hogy a versenyzők a lehető legtöbb versenyre el tudjanak utazni, így a kiírásba beletettek egy olyan elvárást, hogy a hajó beférjen egy 20 lábas konténerbe, illetve az árboc is, tehát annak két darabból kell állnia. Így gyakorlatilag kiestek a 20 lábas katamaránok, sőt a 18 lábasok is, mivel azoknál sem sűrű a 2 részes árboc.

Nem hivatalos forrásaink szerint egyébként a hajó és árboc gyártók nyomására ettől a ponttól eltekint az ISAF, hiszen aki utazik, az úgyis 40 lábas konténerbe pakol, mert több hajó befér abba, edzőmotorossal, cuccokkal és olcsóbban is kijön, mert annyival több dolog fér bele, mint a 20 lábasba. Sőt, így nem kell szétszedhető árbocot készíteni, amivel az árboc ára is csökkenthető, nem beszélve arról, hogy így jobb karakterisztikájú árbocot lehet gyártani.

Mivel az F18-as osztály hivatalos álláspontja szerint nem szeretnének olimpiai osztállyá ‘fejlődni’, így őket kihagyjuk a felsorolásból.

Lássuk tehát a jelölteket:

Nacra F16:

A Nacra legújabb fejlesztése kifejezetten erre a kiírásra készült.

Hossza 5 méter, 2,5 m széles, az árboc 8,5 m magas, 15 nm a nagyvitorla, 3,7 a fok, míg a gennaker 17,5 nm.

Talán a legrégebbi és legnépszerűbb osztály a 16 lábasok között a Hobie 16, melynek asszimetrikus testjei nem igénylik a sver használatot, így tökéletes beach katamarán. Nem véletlenül olyan népszerű, hiszen rendkívül egyszerű. Gennakeres változata potenciális jelölt.

Hossza 5,04 m, 2,41 m széles, 8,07 m az árboc, grósz + fok 20 nm, mindehhez 145 kg.

Az ifi világbajnokságokon használt Slica 16 is potenciális jelölt lehet, bár itt az ideális súly igen alacsony, így könnyen előfordulhat, hogy csak a 470 kormányos méretű emberek tudnak majd ebben az osztályban jól szerepelni.

Ne feledkezzünk meg Carolijn Brouwer és Darren Bundock hajójáról sem, a Viperről, ami talán a leggyorsabb az eddigiek közül.

Hossza 5 méter, 2,5 m széles, 129 kg, 15 nm a nagyvitorla, 3,7 nm a fok, míg a gennaker 17,5 nm.

Ha már adott némi reményt az ISAF a 20 láb körüli hajóknak is, bemutatjuk a Nacra F20-at, ami egy full carbon hajó, 6,20 m hosszú, 3,2 m széles, 10,45 m az árboc, 21 nm a nagyvitorla, 5,20 nm a fok és 28 nm a gennaker. Ezt mondjuk már nem lenne olyan egyszerű kezelni a 120-140 kilós legénységnek, mint a kisebb hajókat, de így legalább több szempontból is izgalmas lenne a versenyzés, pláne hogy a nézőknek is izgalmasabb, hogyha sok borulást láthatnak.

A helyszín nem más, mint a 2014-es ISAF Olimpiai hajóosztályok világbajnokságának helyszíne, a spanyolországi Santander. A bemutatót 2012 március 17-25-ig fogják tartani.

Minden gyártónak legalább kettő, teljesen felszerelt, versenykész állapotú hajót kell a helyszínre vinnie, amikkel a versenyzők futnak majd pár kört és a szempontok alapján osztályozzák őket.

Női kétszemélyes skiffben a következő feltételeknek kell megfelelni:

-Egytestű kétszemélyes skiff, sloop riggel, asszimetrikus spinnakerrel, szálerősítéses műanyag test, valamint dupla trapéz. A hajónak elsüllyeszthetetlennek kell lennie, tehát ha keletkezik a hajótesten egy sérülés, a légszekrények még fent kell tartaniuk a hajót. A hajónak borulás esetén könnyen visszaállíthatónak kell lennie.

A bemutatón a következőket fogják megfigyelni:

Gennaker fel- és lehúzás, fordulás, hauzolás, általános hajóvezetési tulajdonságok, munkaelosztás a kormányos és a legénység között.

Szempont lesz továbbá a hajó egyszeri megvásárlási ára, illetve a fenntartási összeg, a hajó, a felszerelés és a vitorlák tartóssága.

Jelenleg 3 hajóosztályról tudunk, amik pályáznak az Olimpiai státuszra, a legnépszerűbb a 29er XX, ami a 29ernek a dupla trapézos, nagyobb riggű változata.

A hajóosztály már jópár versenyt futott és igen népszerű, leginkább Észak-amerikában, Európában és Ázsia pár országában elterjedt.

Hossza 4,45 méter, 1,77 széles. Teljesen felszerelve 70 kg, szél ellen 15, míg bőszélben 34 négyzetméteres vitorlafelület áll rendelkezésre. Ára durván 10.000 euro.

A másik két kihívó hajóosztályban még nincsen mezőny, mindössze pár prototípus darab készült eddig, mindkettő angol gyártótól.

Az egyik ilyen osztály az RS900, amit kifejezetten erre a kiírásra terveztek, hogy a 29erXX ellenfele legyen. Ára kb. ugyanannyi lesz, mint egy 470-esnek. Előbbi videon a bőszeles, míg utóbbin a cirkálását figyelhetjük meg.

A harmadik ilyen osztály a Rebel, amit a Hartley boats gyárt.

A hajó 4,5 méter hosszú, keret nélkül 1,4, míg kerettel 2,9 méter széles. Teljesen felszerelve 89 kg, szél ellen 18, míg bőszélben 37 négyzetméter vitorlafelülettel kell megbírkózni. Ára durván 12.000 Euro.

Ennek sincsen még mezőnye, de a tesztelésről láthatunk egy videot:

Rebel Test

from

Tom Gruitt

on

Vimeo

.

Mindhárom osztály alkalmas lehet a feladatra, hogy betöltse az olimpiai osztály szerepét, a legnagyobb kérdés talán az lesz, hogy melyik gyártó tud jobban lobbizni és fizetni a döntéshozóknak, hiszen az Olimpiára való kiválasztás akár több, mint 100 hajó eladását jelentené az első pár évben, ami elég jó üzlet.

A lehetséges katamarán osztályokról következő cikkünkben írunk.

Amennyiben tudnak még esélyes hajóosztályról, kérjük, ossza meg velünk.

Ezzel párhuzamosan folyamatosan erősödik ismét a Kékszalag láz. Érdekes hírek, képek keringenek a Facebook-on a Kenguru Sailing Team hajójával, a Concept 25-ös katamaránnal kapcsolatban, ennek apropóján beszélgettem a Csapat vezetőjével, Székely Andrással (Kenguruval).

Ők azok, akik már 2009-ben nekiálltak készülni a nyílt Kékszalagra, és abban az évben már verseny kívül is teljesítették a verseny távját. Bár az ő hajójuk nem a legújabb, nem is a legnagyobb, de a hazai mezőnyben ők ismerik legjobban a hajójukat, illetve ők az egyik legfelkészültebbek hajókezelésből.

A csapat közösségi oldalán a hajó felújításáról jelentek meg képek. Mennyire nyúltatok bele a hajóba?

A hajónk 2000-ben épült, egy az Eurosporton közvetíteni tervezett versenysorozathoz. Ma már ismert, hogy a győztes típus az Extreme 40-es lett, így a mi hajónkból ez az egy példány készült el. A mellőzés miatt sokat állt szétszedve Angliában és idén itthon is. 2010-ben már elkezdtük az egyszerűen kiváltható elemek cseréjét, akkor egy karbon-kevlár 3D-s öntött nagy és orrvitorlát valamint gennakert és codezerot gyártattunk rá Hollandiában a Performancesails katamaránokra specializálódott műhelyében. Most jött el az idő a testek, kereszttartók felújítására. A testeken fő változás lesz a „hullámátszúró” orrkiképzés, és a nagyobb tároló nyílások. Mindemellett az egyik test nagyobb mennyiségű vizet is szedett, ezt is orvosoljuk. Persze mindezek után elengedhetetlen a teljes fényezés.

Ezek szerint megvan a háttér a a 2012-es évre?

A 2009-es és 2010-es évek versenyeire volt pár támogatónk, de az anyagi hátteret zömében eddig magunk biztosítottuk. Most sokkal koncentráltabban igyekszünk korábbi és újabb támogatókat is meggyőzni a  céljaink eléréséhez, úgy tűnik sikerrel.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!

Ezen kívül milyen tuninggal


készültök?

Mai szemmel aránytalanul kicsik a svertjeink, ezért újakat tervezünk gyártatni melyek kb. 80cm-el lesznek hosszabbak. Az eredeti állókötélzetünk PBO kötélből van, amit a nagy költségvetésű csapatok 2 évente cserélnek. Sajnos mi ezt nem tehetjük meg, így drótkötélre váltunk. Gondolkodunk egy top génuán, hátha ismét extrém gyenge széllel kell megküzdenünk, valamint cseréljük az elhasználódott köteleket, csigákat.

Fontos lépésen vagyunk túl, van végre saját kísérő motorosunk és egyre szakszerűbben dolgozni tudó segítő csapatunk mind a vízen, mind a parton.

A 2011-es évben nem láttuk a hajót a vízen, igaz nem is indulhatott a szalagon. Nem fog hiányozni jövőre az idei év kiesése?

Persze jó lett volna ezzel a hajóval is mennünk, de nagyon sűrű volt az év és egyszerűen nem maradt rá idő és energia. Azt hiszem, hogyha teljesen nem is pótolja egyik a másikat, de a csapat tagjainak F18 és F20 hajókkal vízen töltött ideje jó gyakorlás volt a nagy vasalóra is.

A katamarán eredményeket böngészve, szinte folyamatosan az élmezőnyben találhatóak a Kenguru Sailing Team tagjai. Az elkövetkező évben minden energia a Kékszalagra összpontosul, vagy az F18/F20 is  terítéken marad?

A Diószegi Zoltán – Jankovics Gábor F18-as egységünk folyamatosan szorongatta a Várady Szabó János – Petheő Tamás sokszoros Magyar Bajnok  párost a versenyeken és ezt a fejlődést tartva az Országos Bajnokságon tavalyhoz képest egy helyet javítva az ezüst érmet szerezték meg. Mi Marton Balázzsal július végétől hajózunk együtt Nacra F20-ason, augusztustól októberig szinte az összes hétvégét a vízen töltve. A befektetett munkánk első eredménye a Ponton Kupa M3 osztályának arany érme lett.

2012-ben mindkét csapatunk versenyzik a saját osztályában és a C25-el is. Dióék igyekeznek majd megnehezíteni Váradyék dolgát az F18-asok között. Mi komoly egyeztetések közepén vagyunk egy új high-tech Nacra F20 Carbon megvásárlásáról potenciális támogatónkkal. Ha sikerül, még nehezebb évünk lesz, mert semmit nem foghatunk majd a hajóra…

Az idén volt az F18 világbajnokság itthon. Jövőre terveztek valamilyen nemzetközi versenyen való részvételt?

Dióék idén is voltak olaszországi versenyeken. Ez jó tapasztalatszerzésnek bizonyult, így 2012-ben is tervezik. Augusztus elején a Bódeni-tavon lesz a Nacra VB, amire mindkét egységgel tervezzük utazni. A C25-öst egy kicsit nehezebb mozgatni, így egyenlőre nem tervezünk Balatonon kívüli versenyt.

Viszont nem is kell mindenért külföldre mennünk. Májusban Coen de Koning kétszeres F18 világbajnok vezetésével megszervezzük immár harmadszor a Nacra tulajdonosoknak a háromnapos Nacra Clinic versenyzői képzést, melyen teljes létszámmal vesz részt a hajózó és a segítő csapatunk is.

Hol és mikor tekinthető meg a felújított, átépített hajó?

Felkérést kaptunk a 2012-es Budapest Boat Show-ra, ahol a tervek szerint bemutatjuk a felújított Concept25-öst, a Dióék Nacra F18-asát az idei VB fő támogatójának színeiben valamint – ha minden sikerül akkor – az új Nacra F20 Carbont is.

Az X-40es katamaránok versenyén Almeriában a dobogós helyeket az utolsó duplapontos futam döntötte el. Igaz nem is annyira az elsőség volt a kérdés, mert a svájci Alinghi erős pozícióból várta a mindent eldöntő futamot az 5 napos verseny végén. Tanguy Cariou csapata egy második futamhellyel és nagy előnnyel, 21 ponttal verte az olasz Luna Rossát összetettben.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!

A második helyért nagyobb volt a csata. Ben Ainslie és az Oman Air az első napokban brillírozott, majd lassan hátrébb csúszott, de végül jó lett a harmadik helyre, ráadásul csak egyetlen ponttal kapott ki Max Sirena csapatától (Luna Rossa).

Az Emirates Team New Zealand csapata az utolsó előtti napon ütközött és mivel hajóján komoly lyuk tátongott, kénytelen volt feladni a versenyt.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!

Míg az elmúlt években Almeria a sorozat utolsó állomása volt, idén csak az azt megelőző. A döntés Szingapúrban lesz december 7-11 között. Összetettben a legjobb helyen Max Sirena és a Luna Rossa áll, igaz csak egyetlen ponttal mennek Groupe Edmond de Rothschild csapata előtt.

Extrém Világkupa Sorozat 8. állomás Almeria (Andalúzia) állás 32 futam után 2011.

Helyezés / Csapat / Pontok

1. Alinghi (SUI), Tanguy Cariou / Yann Guichard / Nils Frei / Yves Detrey 254 pont

2. Luna Rossa (ITA), Max Sirena / Paul Campbell-James / Alister Richardson / Manuel Modena 233 pont

3. Oman Air (OMA), Ben Ainslie / Kinley Fowler / David Carr / Nasser Al Mashari 232 pont

4. Team GAC Pindar (GBR), Ian Williams / Mischa Heemrskerk / Andrew Walsh / Brad Webb 218 pont

5. Groupe Edmond de Rothschild (FRA), Pierre Pennec / Christophe Espagnon / Thierry Fouchier / Hervé Cunningham 216 pont

6. Emirates Team New Zealand (NZL), Adam Beashel / Ray Davies / Jeremy Lomas / Derek Seward 213.5 pont

7. The Wave, Muscat (OMA), Leigh McMillan / Kyle Langford / Nick Hutton / Khamis Al Anbouri 209 pont

8. Red Bull Extreme Sailing (AUT), Roman Hagara / Hans Peter Steinacher / Matt Adams / Craig Monk 202 pont

9. Team TILT (SUI), Alex Schneiter / Boet Brinkgreve / Charles Favre / Nicolas Heintz 155 pont

10. Team Extreme (EUR), Roland Gaebler / Nahid Gaebler / Antón Paz / Tom Buggy 151 pont

11. Niceforyou (ITA), Alberto Barovier / Stefano Rizzi / Daniele De Luca / Simone de Mari 135 pont

Extrém Világkupa Sorozat 2011

Összetett állás 8 verseny után

Helyezés / Csapat / Pont

1. Luna Rossa 69 pont

2. Groupe Edmond de Rothschild 68 pont

3. Emirates Team New Zealand 60 pont

4. Alinghi 59 pont

5. The Wave, Muscat 57 pont

6. Red Bull Extreme Sailing 53 pont

7. Artemis Racing 48 pont

8. Oman Air 47 pont

9. Team GAC Pindar 29 pont

10. Niceforyou 18 pont

11. Team Extreme 18 pont

Fotó: Lloyd Images



Forrás: http://www.extremesailingseries.com/

A csapat a távot a borulásig  1 óra 45 perc alatt tette meg, majd jött a képen is látható borulás, szerencsére senki sem sérült meg és a technika is megúszta. Így talán nem szegte kedvét a csapatnak, hogy ismét rápróbáljon majd egyszer a rekordra. Reméljük legközelebb nagyobb sikerrel járnak!

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!

Részlet a csapat Facebook oldalon megjelent leírásából: „Kísérletet tettünk a Keszthely-Kenese rekord megdöntésére, amelyet 3:12 bruttó, illetőleg 2:42 korrekciós idővel csökkentett időeredménnyel a HUNCAT csapata tart (gratuláció nekik!). 15:11-kor pecsételtünk a keszhelyi vasútállomáson és D-DNY-i 3-as szélben vágtunk neki a távnak. A keszthelyi öbölben még csak a génoa és a grósz volt fenn, a sebesség így is 16-18 cso

mó volt.

Aztán Rubik kiadta az ukászt topgénoa fel! Inne a sebbesség 18-22 csomó között mozgott, stabilan mentünk 20 csomó körnnyékén, úgy, hogy volt még tartalék és az irányszög is kitűnő volt. Néha jött egy-egy erősebb 4-es ráfújás, de a topgénoa továbbra is fenn volt, néha a pöffben emelkedtünk rendesen, ahogy a képen látszik is, de Rubik kitűnően vitte a hajót a csapat pedig nagy összhangban dolgozott!”

A csapat oldala

A csapat FB oldala

Fotó: One d’Or



Forrás: One d’Or Catamaran

Pierre Pennec és háromfős legénysége mindössze egyetlen ponttal végzett a Terry Hutchinson féle Artemis ellenében (az utolsó meccs döntött kettejük között). Nem volt sok futam, csak pontosan 29 darab az öt nap alatt. És ez azért is teljesítmény, mert majdnem nulla szélben is tartott a rendezőség futamot. Legalábbis a béna webkamerán keresztül úgy festett, hogy nincs semmi szél. Igen, webkamerán át próbálták közvetíteni a versenyt a neten, ahogy az AC-n ’látták’, csakhát nem sikerült, mivel a két darab kamera kevésnek bizonyult.

A belinkelt videót azért érdemes megnézni, mert ott nem hétköznapi dolgot lehet látni!

7 állomás után Pierre Pennec csapata áll az Extrém Sorozat összetettjében az élen az olasz Luna Rossa előtt, míg Dean Barker és az ETNZ a mostani 7. hellyel maradt a lista utolsó dobogós helyén.

Fotó: Lloyd Images

Roman Hagara csapata a Red Bull dominált az első napon az extrém gyenge szélben, amely ritkán erősödött 4 csomó fölé. De a meglepetés eredménnyel Jean-Pierre Dick szolgált, aki nizzai születésű, vagy akkor mégsem meglepetés? Elmondása szerint igazából nem is edzett nagyon a csapatával (Team Extreme Nice Côte d’Azur) és mivel ő inkább offshore versenyző, ezért ezen a pályán a versenyzés inkább tűnhetett számára ketrecezésnek. Jean-Pierre Dick csapatának volt egy másik tagja is, aki szereti a nagy vizeket és ez nem más, mint az idei Solitaire du Figaro győztes Jérémie Beyou, aki itt most taktikázott. A csapat azért összeállt és a nap végén a harmadik helyre jók is voltak és ez nagy örömmel szolgált számukra.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!

Négy futamot is kipréselt a napból a rendezőség a gyenge szél ellenére.

Roman Hagara csapata a Red Bull Extreme Sailing kétségtelenül a nap nyertese, hiszen Hans Peter Steinacherrel, a visszatérő Will Howdennel és a bowman Craig Monkkal három futamot is megnyert.

A másik, menőnek számító francia fogat a Groupe Edmond de Rothschild (k: Pierre Pennec) stabilan vitorlázott jól és áll a második helyen pontegyenlőséggel a nizzaiak előtt.

A nap negatív szenzációja az eddigi AC felvonásokon brillírozó az osztályba most visszatérő Dean Barker szereplése volt, aki naplójában inkább a csapat rotációra fogja az eredménytelenséget (ami egyértelműen az AC-ben hosszútávon kifizetődő stratégia). Persze az is megeshet, hogy Barker erejét/agyát kicsit leszívta az AC. Az Emirates Team New Zealand legjobb futameredménye mindössze egy kilencedik hely volt a 11 indulóból.

Extreme Sailing Series 7. állomás, Nizza

Állás 4 futam után (2011. szeptember 28.)

Helyezés / Csapattagok / Pontszám

1. Red Bull Extreme Sailing (AUT), Roman Hagara / Hans Peter Steinacher / Will Howden / Craig Monk 35 pont

2. Groupe Edmond de Rothschild (FRA), Pierre Pennec / Christophe Espagnon / Thierry Fouchier / Hervé Cunningham 31 pont

3. Team Extreme Nice Côte d’Azur (FRA), Jean-Pierre Dick / Jérémie Beyou / Billy Besson / Arnaud Jarlegant 31 pont

4. Artemis Racing (SWE), Terry Hutchinson / Sean Clarkson / Morgan Trubovich / Julien Cressant, 29 pont

5. Alinghi (SUI), Tanguy Cariou / Yann Guichard / Nils Frei / Yves Detrey 24 pont

6. Niceforyou (ITA), Alberto Barovier / Stefano Rizzi / Daniele De Luca / Simone de Mari 24 pont

7. Oman Air (OMA), Ben Ainslie / Kinley Fowler / David Carr / Nasser Al Mashari 22 pont

8. Luna Rossa (ITA), Max Sirena / Paul Campbell-James / Alister Richardson / Manuel Modena 22 pont

9. Team GAC Pindar (GBR), Ian Williams / Mischa Heemrskerk / Andrew Walsh / Brian MacInnes 21 pont

10. The Wave, Muscat (OMA), Leigh McMillan / Kyle Langford / Nick Hutton / Khamis Al Anbouri 17 pont

11. Emirates Team New Zealand (NZL), Dean Barker / Adam Beashel / Jeremy Lomas / Chris McAsey 8 pont

Fotó: Lloyd Images

Talán még emlékeznek a kedves olvasók, hogy a többtestűek 2016-tól ismét ott lesznek az Olimpián, ezúttal vegyespárosban.

http://www.sailing.hu/versenyzes/elsport/megrultek/462301

A hajóosztályt még nem választották ki, azt későbbre tartogatták. Egy válogató esemény szolgál elvben arra, hogy minden szempontból a legjobb győzzön.

A korábbi Olimpiákon bevált kéttestű hajóosztály a Tornádó volt és az egész vitorlástársadalom megrökönyödve fogadta, amikor kigolyózták az Olimpiáról. Most visszatérőben van a soktestű vitorlázás és ez részben köszönhető volt a tornádistáknak. Mert valószínűleg sokat lobbiztak azért, hogy legyen egy olyan osztály az Olimpián, ami hasonlít a vitorlázás etalonjaként tekintett Amerika Kupáján is használt osztályra. Nos, az ISAF most egy olyan ajánlást hozott nyilvánosságra a leendő hajóosztály számára, amely a Tornádót két lábbal gáncsolja el, az ugyanis a kritériumok alapján részt sem vehet nevezett válogató eseményen. A javaslat pdf-ben:

http://www.sailing.org/tools/documents/MultihullRequestforProposal-[11321].pdf

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!

Roland Gaebler (2011-ben Tornádóban Európa-bajnok) sokkot kapott a látottak alapján. A Tornádósok mindenesetre több pontot is vitásnak tartanak a javaslatban. Mint például a 20 lábas konténert (eddig szervezetten, több csapat együtt 40 lábas konténerrel utazott), a két darabból álló árbocot, a 120-140 kilós átlagos legénységsúlyt (ami már most a vékonyabb testalkatúaknak kedvez, akárcsak a 470-esben, 49-esben, szörfben, ráadásul az átlagos 130 kg egy 60 kilós lány esetén csak 70 kilós férfit feltételez).

Gaebler még bízik abban, hogy a józan ész dönt az üzleti érdekek helyett és legalább a válogatón részt vehet az osztály.

Ajánljuk a catsailing.hu remek esélylatolgatását, amely próbálja tisztítani a zavaros képet:

http://catsailing.hu/component/content/article/7-tallozo/510-infusion-kisteso-

A válogatón amúgy a Nacra F20-asa sem vehet részt.

A hír igaz, ezúton bemutatjuk az új “NACRA F16 ”-ot.

Az F16 osztály fejlődése:

A NACRA Sailing International folyamatosan figyelemmel követte az  F16 osztály fejlődését. A kezdetekben egyedi építésű hajók alkották az osztályt de mára – az ISAF-nál 2010 végén hivatalossá vált “ bejegyzett osztály” státuszával – elmondható, hogy új, önálló osztály született.  A hír hallatán a NACRA Sailing International azonnal eldöntötte, hogy elérkezett az idő a saját hajó megtervezésére.  A nagymúltú gyártók belépésével – mint a NACRA is – az F16 osztályt rövid úton ugrászserű fejlődést érhet el.

A lehetséges célközönség öt főbb csoportja:

•
Szóló vitorlázók,

•
Szülők, akik kisebb gyermeküket tanítják a katamaránozásra,

•
Vitorlázók, akik egy könnyű hajóra vágynak az összes lehetséges vitorlával, esetenként legénységgel vagy anélkül,

•
Könnyű súlyú versenyző egységek, akik az F18-as osztályhoz túl könnyűek és egy versenyképes, izgalmas hajóban vitorláznának,

•
Párok/vegyes csapatok akik a katamarán vitorlázás határait keresik.

A tervező csapat:

A NACRA F16-ot a világ egyik legsikeresebb többtestűekre szakosodott tervező vállalata, a Kaliforniai központú Morelli & Melvin álmodta meg és készítette el a terveket. A NACRA Sailing International részéről Peter Vink vezette a NACRA F16 prodzsektet: ” Egy olyan friss osztályban, mint az F16-os, nagy tapasztalatokra épülő, mégis előremutató hajóval akartunk előrukkolni. A 16-osokat kedvtelési és versenyző vitorlázóknak egyaránt javasoljuk. Próbáld ki, fedezd fel és meggyőződhetsz róla, hogy az új F16-ossal a NACRA nemcsak egy lépéssel jár előrébb, hanem mérföldekkel!”Sikeres kombináció:A Morrelli &Melvin tervező csapata már korábban is sikeresen dolgozott együtt a  NACRA-val, amit az előző modellek is mutatnak: NACRA Playcat (1995), NACRA Inter F18(1995), NACRA F18 Infusion(2005) & The NACRA F20 Carbon(2009). Mindkét Morrelli & Melvin által tervezett F18-as nyert F18 Világbajnokságot számos alkalommal, az F20 Carbon-nal egy valódi versenygép született amely a nehezebb súlyú versenyzőknek is passzol és nyeri a versenyeket abszolútban és előnyszámítással is. A Morrelli & Melvin komoly részt vállalt a legutóbbi America’s Cup hajók tervezésében is. Folyamatosan fejlődő és legmagasabb szintű tudásukat használták fel az új NACRA F16-os megtervezéséhez.

Elérhetőség és árak:

A NACRA F16 már 2011 decemberre rendelhető. Árakról keresse helyi értékesítőnket.

A NACRA-ról:

A NACRA Sailing International az egyik legnagyobb többtestűeket gyártó vállalat a sportkatamaránok világában. Több mint  80 értékesítőjével a világ vezető márkája a többtestű hajók között. Szervízhálózatával , értékesítőivel népszerűsíti a többtestű hajókat világszerte. A  NACRA Sailing International központja Hollandiában található. Az 1975-ben Kaliforniában alapított NACRA vállalat 2010-ben ünnepelte 35. születésnapját. NACRA, mindíg egy lépéssel előrébb!

Erős széllel kezdődött az America’s Cup sorozatának második, plymouthi állomásán a verseny. Ahelyett, hogy belemennénk a részletezésbe, ajánljuk mindenkinek a vasárnapi 40 perces futamot, amit az ún. Speed Trial, azaz egy félszeles sebességi etap követett, ami erős szélben egyből nem ultragáz. Azoknak is ajánljuk, akik szeretnek erősszeles katamaránozást nézni és azoknak is, akik rühellik. Ugyanis volt itt minden a 20-30 csomós szélben: párosverseny a mezőnyversenyen belül, büntetés, sebességi összemérés, lefúrás, orrabukás, fetrengés.

Szóval itt a video, Híradó helyett ma ezt ajánljuk!

A második nap nagy vesztese az Artemis volt, aki vezető pozícióból satuba rakta magát az ETNZ és az ORACLE Spithill csapata közé, amikor valami elszállt a hajón és kiállni kényszerültek. Amúgy a legények az első hátszélben nem nagyon próbálkoztak a gennakerrel, az Artemis tekerte ki csak elöl és nagyot harapott vele. Az ETNZ is az élen hibázott, ráadásul fent a cirkálószakasz végén (videó 47:15), amikor egy forduló után nem bírták megindítani a hajót. Ezzel több hajó is megszenvedett, ugyanis a hajók túlságosan könnyűek, így nehezen mennek át a széltengelyen erős szélben, mert elfogy a lendület.

Hiába a sok borulás, az ETNZ és az ORACLE Spithill párosverseny volt ma a hab volt a tortán, mivel nagyjából a fél pályán át egymást kergették, hol messzebbről, hol pár méterre egymástól.

Spithill mutatatta viszont a leglátványosabb mozdulatot a nap végén (videó: 1:42:00), amikor a sebességi „Ki a legnagyobb király” menetben bekapott egy lórugást és csak majdnem borult, de a mentés brilliáns volt.

A verseny szerdán folytatódik, nálunk nézhető élőben a „Hét videója” helyén feltünő „Live videó”-ra kattintva 15 órától.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!




Fotó: Ricardo Pinto és Gilles Martin-Raget

Sailing.hu: Egy ideje készenlétben álltatok és jópárszor rá is próbáltatok a Keszthely-Kenese rekord megdöntésére. Mesélnél kicsit erről?

Rajnai István: Az elmúlt időszakban ez volt a harmadik próbálkozás. Az előző két alkalom során Tihany előtt leállt a szél kicsivel. Nehéz olyan időpontot választani, ahol megfelelőek a körülmények. A meteorológiai előrejelzéseket folyamatosan figyeltük és vártuk hogy 6-8 órán át kedvezően alakuljanak a szélviszonyok, egyúttal azt is megtapasztaltuk, hogy még front esetén is inkább a kora reggeli órákban kell elindulnunk, hogy friss szélben érjünk végig. Alapvetően a déli irányú szelekre vártunk, de kevés ilyen lehetőség volt a nyáron. A hajó nagyszeles, a hajóban rejlő lehetőségeket leginkább az idei Fehérszalagon mutattuk meg, ahol kimagasló időeredménnyel nyert a csapat. Ezúttal is hasonló lehetőségre vártunk.

SiHu:Miért foglalkoztatott ez a rekord benneteket ennyire?

RI: Már a hajó felújítása során (2009-2010 tele) többször szóba hozták a srácok, ez a hajó erős szélre termett, menni kellett, de tavaly sajnos nem jutottunk el odáig.

SiHu: Mások voltak az időjárási körülmények most, mint a korábbi kísérletek során? Volt kritikus pont?

RI: Korábban fordítva volt, akkor a Keszthelyi-öbölben volt erősebb a szél, pedig akkor is északi front volt, ezúttal itt reggel 8-kor csak csíkokban jöttek le az erős pöffök. Györökön lepörgött, kicsit szembevágott a szél és el is gondolkoztunk a kísérlet sikerességén, de a Szigligeti-öbölben tarajos hullámok fogadtak. Badacsony után viszont elég komolyan befújt a szél és jóideig 20 csomó felett hasítottunk.

SiHu: Tihanyi-cső?

RI: A szokásos leállást most nem tapasztaltuk meg és 10 csomóval sikerült átevickélnünk rajta.

SiHu: Mi a véleményetek a rekord kapcsán az egytestű – kéttestű kérdésről, sokan fanyalognak, hogy a rekordot inkább csak egytestűekkel kellene futni?

RI: A szériaautó gyártás előszobája a Forma-1, valahogy az AC is így viszonyulhat a vitorlázáshoz, emiatt is várható a kéttestűek elterjedése és térnyerése. Ráadásul a Kékszalag is nyit ebbe az irányba, miért ne lehetne ezt a rekordot is megfutni kéttestűvel.

SiHu: További tervek?

RI: Idei szezonban még indulunk a Szüreti Regattán. A hajóban még maradt tartalék, így a rekordra is rápróbálunk még később.

Úgy terveztem, hogy a kísérlet során odafigyelünk az időjárási körülményekre, arra hogy ne legyen hideg se a víz, se a levegő a személyi biztonság érdekében. Emellett a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatnak köszönhetően egy biztosító motorost kaptunk a kísérlet idejére.

A csapat tagjai:

Rajnai István – tulajdonos

Büki Gábor – kormányos

Csányi Máté

Regős Rece Roland

Bagyó Áron