Az ETNZ és a Luna Rossa megnyerte azt az óvást, amelyben az volt a tét, hogy az ORACLE előnyre tehete-e szert vagy sem.

Nos a zsűri döntése értelmében még egy ideig fejlesztenie kell az ORACLE-nek, ha stabilan akar repülni, mivel az eddig kisérletezett szimmetrikus szárny használatának lehetőségét elvetette a zsűri.

A 23 oldalasra nyúlt előzményekkel felhígitott szakamai indoklás értelmében, sem az Artemisnek, sem az ORACLE-nek nem lehet nagyobb szárnya kormánylap alján, mint az eredeti szabályban volt. Tehát a Iain Murray által hozott „biztonsági intézkedés”, miszerint a nagyobb szárny biztonságosabb nem marad hatályban.

Az ETNZ és a Luna Rossa a kisebb mérethez igazodva építetette hajóit és így is meglehetősen biztonságosan vitorlázott. Az ORACLE-nek most egy darabig nem lesz jó. De még van idejük okoskodni.

Grant Dalton (ETNZ) így nyilatkozott: „Nem azért mentünk a zsűriszobába, hogy veszítsünk!”

Iain Murray dacos ellenállásából sokat vesztett a hír hallatán és annyit fűzött hozzá, hogy valahogy megoldják a parti őrségnél is, hogy az esemény folytatódhasson.

Az Artemis azzal kampányolt az óvás ellen, hogy nem tudnak versenyezni, ha az ETNZ és a Luna Rossa akarata érvényesül. Most a csapatok és Murray egyhangúlag fogadták el, hogy az Artemis felmentést kap a kormányszárny felmérése alól.

A Luna Rossa így tegnap vízre szállt és begyűjtötte első pontját a Louis Vuitton Kupán, mivel az Artemis lenne az ellefele, de az ő hajójuk továbbra sincs kész. A héten terheléses tesztek sora vár a svéd hajóra.

Az ETNZ és Luna Rossa csatája talán mégsem lesz oly nagyon rossz, de egyértelműen látszik, hogy az olaszok manőverei nehézkesebbek és ez sok-sok csomós sebességhátrányt jelent.

Szombat este viszont valódi versenyt láthatunk, mert két hajó ezúttal egymással fog megküzdeni!

A tavalyi év összefoglalójával kezdeném: Amerika cumira rakta magát.

De ugorjunk vissza a jelenbe és a közelmúltba: A csapatok az elmúlt hónapokban is szorgosan dolgoztak programjukon. Az ETNZ a nyárban vitorlázott és azon volt, hogy erről mindenki tudjon. Optimizmusuk megalapozott. A Luna Rossa szintén sokat vitorlázott, 17 napot tudhat maga mögött és a napokban újra előkerül a 72es, bár valószínűleg nem használják ki teljesen ők sem a rendelkezésre álló 30 napot februárig. Az Artemis sokat szenvedett az időjárással, és azt kommunikálják, hogy elégedettek a félreértelmezett szabályok alapján épített hajójukkal. Az ORACLE pedig hát hajót épít (mert ugye a borulás erősen éket ütött a felkészülésükbe). Az első szárny kuka, a második a napokban érkezett meg Új-Zélandról San Franciscóba. Az ígéretek szerint hamarosan láthatjuk a csapatot a vízen.

RIP – Nyugodjék Békében

A 45-ösökkel vívott ACWS kifulladni látszik. A csapatok ezt a lovat addig lovagolták, amíg muszáj volt. A legtöbb csapat ezzel tanulta meg a szárny és a katamarán használatát, kezelését. Pedig idénre 3 regatta volt betervezve, az ETNZ elhintette, hogy csak egy fiatalokból álló csapatot küldene ezekre és az összes csapat érdeklődése lelohadt. A szervezők az érdeklődés hiányára való tekintettel, pénzszűkére és a rájuk háruló feladatokra hivatkozva lemondták ezeket a versenyeket, ők már bizony a LOUIS VUITTON Kupára koncentrálnak. Nem is értem, hogy gondolták, hogy a Kupa évében mással foglalkoznának a csapatok, minthogy a meglehetősen ismeretlen 72-est tanulják és fejlesszék. Hírmondóként áprilisban egy fordulót még tartanak Nápolyban. A hanyagolásban az ETNZ jár az élen, a csapat már az első 72-est is csak tartalékolja és bíznak benne, hogy azzal soha többé nem kell már vitorlázniuk. RIP – Egy sokmillió dollárs hajó a technikai fejlesztés oltárán – élt 30 napot (esetleg leküldhetnék nekünk a Balatonra szeptemberben). OK, persze lehetséges, hogy újra kell még éleszteniük, ha a múlt héten leszállított második hajóval történik valami.

Óvás

November 19-én a Luna Rossa benyújtott egy óvást az ORACLE ellen kémkedés miatt. A lényeg tömören annyi, hogy az amerikai fotós 200méteren belülre merészkedett és ezt a szabályok határozottan tiltják. Az óvás eléggé alaposan el volt készítve (

érdemes elolvasni

) és a zsűri helyben is hagyta. A zsűri a büntetés kapcsán bekérte az érintett csapatok véleményét, mivel szándékos szabálysértés történt. Elég extrém javaslatok is elhangzottak, mint például az, hogy vonjanak le pontot az America’s Cupon az amerikaiaktól vagy csökkentség az általuk használható szárnymennyiséget (ugye most is már csak kettőt lehet nekik) és a svertek sszámát. Végül elég baráti megoldást válaszott a zsűri és csak 5 nappal csökkentette a címvédő májusig vizen tölthető napjainak számát.

Edzésben

Februártól valószínűleg végre mindeki gőzerővel veret majd a vízen. A kiwik már a második hajóval, a többiek inkább még csak az elsővel. Amerika rajongóknak sem kell aggódniuk, az ORACLE ügyes a padlóról felállásban, az ORACLE-t favorizálók most is úgy látják, hogy 60% az esélye a címvédésnek, míg az esés előtt ezt sokan 90%-ra voksolták. Az Artemisnél azt hiszem túlságosan beleborultak a szárny(vitorla) tökéletesítésébe, szóval tőlük mindeképpen valami ütős újítást várunk, mert amit eddig mutatott az nem meggyőző. Talán a tavasszal kiderül, hogy tényleg abban bíznak-e még mindig, hogy a repülést elsőegítő L svertek annyira lassítják majd a versenytársakat szélfele, hogy leverik őket?! Mindenesetre ma előrukkoltak egy új szárnnyal, ami brutálisabbnak tűnik az elsőnél (a belépő szekcióból jócskán visszavettek, nincs középső rész, így a hátsó szekció egységesebb arculatot kapott).

Erik Simonson © www.pressure-drop.us

A Luna Rossa továbbra is az ETNZ gyenge árnyékaként mozog, tőlük inkább csak apró változtatásokra számíthatunk.

Viszont amiben elég sokan egyetértenek az az, hogy lesz még itt borulás, már csak az a kérdés, hogy ki és a felkészülés mely fázisában mér akaratán kívül csapást önmagára.

Kiwi

Kész az új-zélandi csapat második hajója. A tervek nem egy új megközelítésen nyugszanak, hanem sokkal inkább az első hajó elépzeléseinek módosításán. Az új hajót már inkább optimalizálták a cirkálásra, mint az elsőt, ahol a repülésre fókuszáltak inkább. Csodálatos változtatásokra a tervezés során csak kis mértékben volt lehetőség, ugyanis a feszített ütemezés miatt már négy-öt napi vitorlázás után szállítani kellett a terveket a második hajó építéséhez, ami egy vadonatúj hajóosztály esetében elég kevés tapasztalattal szolgálhatott. Sokan aggódnak amiatt, hogy a kreuz rovására megy a rohanós bőszél. Nos a hangsúly a második hajónál már inkább az otimalizálásra, a kezelhetőségre, a svertekre és a szárnyra helyeződött. A svertek ideális belépő szögén, méretén agyalnak sokat a mérnökök. A második szárny még nincs kész, de ütősebbre ígérik, amely a San Francisóban tapasztalható szél intervallumra lesz optimalizálva, míg az elsőt profilban ehhez igazítjá, így készül a teljesen azonos tartalék. A kiwik csak két szárnnyal operálnak, míg ellenfeleik (OTUSA és Artemis) a maximális hárommal kalkulálnak a felkészülés során, miután az elsőt lezúzták. És egy kis matek a végére: Csak a szárny tervezése egy embernek 15-18 évébe kerülne, persze erre jutott 3 aerodinamikus szaki és 5 mérnök, aki a mechanikán okoskodott és rajzolt, majd futtatta le a számítógépeken a modelleket. Ehhez jön még úgy 20.000 munkaóra, amit a ‘vitorla’ megépítése igényel (az előző IACC osztályhajót pont ennyi ideig építették). Dehát most csak egy szárnyról beszéltünk.

A régi és az új hajót számítógépen már megversenyeztették és ott a második erősen nyert (gyorsabb és erősebb látszólagos szelet gerjeszt), de azt természetesen nem árulják el mennyivel. Hogy a második hajó szélfele tud-e repülni (tud!) és hatékony-e, arra szintén nem adott egyértelmű választ Nick Holroyd, az ETNZ technikai igazgatója. Várható vízretétel február 4-e.

A menetrend szerint az AC-re válogató Louis Vuitton Cup július 4. és augusztus 30. közötti időszakra van belőve, míg maga az America’s Cup szeptember 7 és 21 közöttre.

Fotó: copyright Guilain Grenier / Oracle Team USA



Forrás: americascup.com, sail-world.com

A kiwik 16 vitorlázott nap után szert tettek némi magabiztosságra és hajójukat rövid időre hangárba tolták, hogy tovább tuningolják azt: csökkentsék az ellenállást, javítsák a repülést segítő elemeket a keresztmerevítők mögött (értsd: spoilert szereltek a hajóra). Komfortérzetüket csak növelheti, hogy rajtuk kívül szinte alig vitorlázott valaki 72-essel. Az olaszok pár napot voltak csak vízen, valószínűleg bevárták a kiwiket, hogy végre fej-fej mellett lehessen látni a tervezés gyümölcsét. Okos döntésnek bizonyult az olaszokkal történő közösködés a terveken, mert így a szabályok korlátozása ellenére február előtt is lehet tolni a kéthajós edzést. Állítólag annak ellenére, hogy a kiwiknek két hajója lesz, úgy fest, csak egy lesz vízen egy időben, mivel csak másfél hajónyi legénységet futtatnak, december 15 és január 30 között pedig ők sem terveztek vitorlázást. Patrizio Bertelli a Luna Rossa főnöke elégedett azzal is, hogy egy hajóra futotta. A Vsail-nek adott interjújából kiderül, hogy költséges lett volna két legénységet tartani egyszerre (így is 45 milliós a költségvetésük), a fejlesztés lehetősége pedig nyitott, mivel a hajó 50%-a módosítható, ráadásul az ő koncepciójuk egyelőre működőképesebb, mint a címvédőé.

Az ETNZ tehát rövid szünetet követően vissza is tért a vízre. Szerencsésnek mondhatja magát Richard Gladwell, a sail-world AC szakértője, aki fel is ülhetett a kiwik hajójára, majd

egy lírai beütésű cikkben magasztalta

a repülő utazást. A szél 20-25 csomós volt a 18. edzésnapon és a körülmények erősen hasonlítottak a San Fransicoban szokásos időjáráshoz. Lefele menet házirekord döntögető formában 43,6 csomóval süvített a 72-es, míg cirkálás közben és 28-30 csomós pöffben közel 60 csomós látszólagos széllel kellett megküzdenie a fekete vörös testnek, ezek a körülmények pedig már a

kommunikációt is megnehezítik

. Az edzés legjelentősebb momentuma az volt, amikor cirkálás közben elkezdett kiemelkedni a lee test. Ez erősen meglepte a kormányost, aki erre le is állt a hajóval. Hogy ez hogyan hatott a kreuzolásra, azt nem tudni pontosan, de később eltávolították a spoilert az első keresztmerevítő mögül.

Lassította az Artemis 72-esének bemutatását a tavaszi szárnytörésük, melynek okát máig egészen jól sikerült titkolniuk, viszont rendkívüli módon visszavetette a felkészülésüket. A szárny építése azért is tarthatott ilyen sokáig, mert valószínűleg ők alkalmazzák a legbrutálisabb gépészetet a szárnyon belül, ami egyes információk szerint 38 hidraulikus hengert jelent. A szűz hajó végül 5-8 csomós szélben élte át első vitorlázását. Nagyon tehát nem rongyolt, de érdekes, hogy az angolul viccesen dolphin strikernek nevezett  vakárbocot több képen is húzta a vízben. Persze lehet, hogy csak többen voltak a fedélzeten, vagy vontatták, majd kiderül. Amúgy a svédek svertje más mint amiket eddig láttunk, nem „L” végződésű, szóval így repülni sem fog. A repülés által teremtetett állapotot nem látták megérősnek. Ezt pedig a

korábbi cikkünkben említett svert körüli szabályértelmezés befolyásolta

. A zsűri akkori állásfoglalásában leírta, hogy a svert felhúzott állapotban is lehet, amikor mérik a hajó vízkiszorítást. A testek vízkiszorítása pedig alapjaiban meghatározta a tervezést, a kihívó Artemis és a címvédő Oracle egyféleképpen értelmezte a szabályt, a Luna Rossa és az ETNZ pedig másképpen. Az Artemis konkrétan emiatt döntött amellett, hogy nem emelik ki a testet a vízből, az Oracle pedig a rossz értelmezés miatt egy kissé „lélekvesztő” konstrukcióval jelentkezett, ami egyelőre el is vérzett. Az Artemis, némi Oracle támogatással fűszerezve megfellebbezte a döntést, betámadta a döntést hozó zsűrit, hogy az túllépett a hatáskörén és megváltoztatott egy osztályszabályt. A zsűritámadás pedig nem szokott nyerő lenni. Így a zsűri lendületből el is utasította a beadványt, mivel a Protokoll szerint megvan a joguk a pontos meghatározásokra és ők csak annyit tettek, hogy a eltávolították a Felmérő Bizottság által hozzáadott felmérési kötelezettségeket, miszerint a vízkiszorítást teljesen leengedett sverttel kellene mérni. Lényegében eddig nem nagyon volt AC zsűri, aki ne a címvédőt támogatta volna döntéseiben, most viszont ez történik.

Amit korábban nem említettünk az Oracle hajója kapcsán, hogy valószínűleg trimmelik a svertet, feltehetőleg hidraulikán keresztül manuálisan.




Íme a bizonyíték, hogy lehet előre-hátra billenteni a svertet.

Ugyebár a víz alatt tilos a szárnyat állítani, viszont nem tiltott a svert előre-hátra billentése! Viszont ebben az esetben a nem helyes trim is közrejátszhatott az USA17 bukásában.

Az Oracle csapat tagjai próbálják elviselhetőbbé tenni a múló időt @ the Red Bull Flugtag // photo © Oracle Team USA

A Luna Rossa kapitánya Max Sirena beszélt először arról, hogy t

rimmelik a sverteket

, jelentősen megkönnyítve ezzel a leejtéseket. A fő kihívónak (Artemis Racing) és a címvédőnek (Oracle Racing) valószínűleg elég demoralizáló lehetett azt olvasni az olasz nyilatkozatában, hogy a 72 lábas hajóval némiképp könnyebb vitorlázni, mint a 45 lábas katamaránnal. Persze nem volt problémáktól mentes a Luna Rossa kezdése sem, mivel az első napok egyikén a darun lógó szárny önálló életre kelt egy erős csavart pöffben, a szárny vége pedig letörött, plusz a manőver eltörte az egyik srác lábát. Viszont ahogy a képen is látható, ez nem nagyon akadályozta meg őket, hogy hasonló sebességeket produkáljanak a későbbi edzésnapokon, mint a kiwik.

Hogy a fenti zsűri döntés után mit fog tenni a kihívó és a címvédő, azt nem tudom, de hogy kell nekik a gyorsabb hajó, az tuti. És közel két év agyalását, tervezését, csatornatesztjeit aligha lehet kiválóan megismételni 1-2 hónap alatt.

© Christophe Favreau Photos

Forrás: ez meg az

Az AC72-es katamarán osztálya dobozszabályt kapott születésnapjára, ami annyit tesz, hogy bizonyos paraméterek fixek, ezekhez igazodni kell a tervezés során, például a hajó hossza, szélessége, vízkiszorítása és vitorlafelület összessége. De más paraméterek előre meghatározott értékek között alakíthatóak, ezzel garantálva, hogy a hajók minden körülmények között hasonló teljesítményre legyenek képesek (na ja). A szabályzatot a US SAILING és a Morrelli & Melvin Design & Engineering fektette le és felügyeli. Melvin elmondása szerint a katamaránt preferálták a következő AC-n megvitorlázandó hajóként, mivel azt egyszerűbb szállítani, összerakni és szétszedni is, ráadásul olcsóbb is a trimaránnál.

A szakértők szerint az ETNZ AC72-esének hajószerkezete az

Alinghi 5-ös nagykatamaránjának felépítésére

hajaz.

AC72 közelítő méretek:

LOA – 22.0 méter (72 láb)

Szélesség – 14.0 méter (46 láb)

Vízkiszorítás – 7,000 kilogramm

Szárny vitorlafelülete – 300 négyzetméter

A katamarán ezekkel a paraméterekkel 5-6 csomós szélben is képes lesz egytalpra állni. A megcélzott haladási sebesség 10 csomós szél alatt a valós szélsebesség 1,2-szerese cirkáló szakaszban, míg bőszélben 1,6-szorosa. A szárny magassága úgy 40 méteres lesz (130 láb), ahol az ívhúr 10-11 méter között alakul (az eredeti elképzelés 8,5 méter volt még két éve).

A legénység száma csak 11 fő lesz (plusz fotós) ami hat fővel kevesebb, mint amikor még egytestűn versenyeztek az AC-n.

A csapatoknak mindössze 30 napjuk van tesztelni január végéig vizen, ami nem sok. Ez is egy szabály. Tehát amikor vízen lesznek, akkor valószínűleg reggeltől estig kint lesznek, minél több tapasztalatot, adatot begyűjtve!

Keresztelő:

Az Artemis volt először készen a szárnnyal, melyet AC72-esen használnak majd, de tavasszal egy módosított ORMA 60-as trimaránon tesztelgették. A tavasz végén aztán a szárny kettétörött. Sokat nem tudni az esetről, de 12 napot így is tudtak hasítani a szárnnyal, de így is komoly tapasztalatra tettek szert Paul Cayard elmondása szerint. 72-lábas hajójuk és a szárny most San Franciscoba tart.

Hajójuk elsőként az új-zélandiaknak volt (most július végén szentelték fel), amit furcsa módon tesztelgettek napokig, például szárny nélkül vontatgatták ide-oda, aztán a szárnnyal együtt huzigálta a motoros ide és oda (már megint). Ehhez a művelethez új motorost is vásároltak, amely képes a hajót könnyedén oldalirányba is tolni, hogy a szűk kikötőkbe ki-be járáskor se legyen fennakadás. De térjünk vissza a hajóhoz: Négy grinder (mondjuk csörlősnek) pozíciót és egy kormányos pozíciót alakítottak ki mindkét testen. A Y-alakú alátámasztó szerkezeti megoldás a gennakert támogatja (lásd fenti kép) – az orrsudár egészen az árbocig nyúlik hátra és ez a pont ágazik ketté hátrafelé, így a tartókonzolok egészen a hajó hátuljáig, a hátsó crossbeam két széléig húzódnak Y alakot formálva.

Az Artemis által bemutatott első szárnyhoz képest jelentős a különbség a kiwi szárnyon, melyen csak 4 darab állítható hátsó panel van az Artemis 6 hátsó állítható paneljához képest és a rések is szűkebbek a panelek között. A belépőél egyenes és a mérnökök némi extra szárnyfelületre is szert tettek azzal, hogy a szárny hátsó paneljének hátsó élét az árboc forgáspontja alá eresztették (ami állítólag nem számít a szabályok szerint).

Eközben a Team Korea is befizette a csekély 200.000 USA dolláros nevezési díjat negyedik (Artemis, ETNZ, Luna Rossa) kihívóként, miközben továbbra is keresi fő szponzorát, aki segíti a hajó megépítésében. A csapat tervező és technikai igazgatója Brett Bakewell-White a Sail-Worldnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy augusztus végén jó lenne nekilátni a hajóépítésnek, hogy az időben vízre is kerülhessen. A koreaiak hajóját Busanban építik az AC protokollnak megfelelően.

Az ORACLE 45-öseiről egy hónappal korábban megjelent képek – amelyeken azok a víz felett repültek, – nem véletlenül készültek. Az AC72-esek, ha nem is egyszerűen, de képesek lehetnek teljesen kiemelkedni a vízből. Erre szolgálhatnak a fotókon is látható L alakú svertek. Bakewell-White szerint az AC72-es szabály egészen egyszerűen ordít a hydrofoil-okért, csak éppen az a probléma, hogy tilos állítani ezek állásszögét (mint például a kis repülő molyon) így elég nehéz lesz stabilizálni a repülő állapotot.

A címvédő Oracle Team USA változtatott programján és végül mindkét hajójukat USA-ban rakják vízre, míg az eredeti tervekben az szerepelt, hogy az egyiket Új-Zélandon avatják fel. Mivel az Artemis is San Franciscoban lesz a télen, így a közös készülődésre számítani lehet.

Az Emirates Team NZ programja úgy fest, hogy 2013. áprilisig maradnak Aucklandban a másik kihívóval a Luna Rossával (ITA) karöltve és csak edzenek, meg tesztelnek.

Eközben Ben Ainslie csapata is összeállt a 45 lábas hajóval történő rohangászásra. Az Olimpia után 15 lábas Finnjét 45 lábas katamaránra cserélő brit már ott lesz Friscoban bő két hét múlva, a 2012-13-as szezon első AC45-ös verseny, ahol valószínűleg sok borsot fog törni a menők orra alá (legalábbis reméljük).

Ben csapata:

• Simon Daubney (fock trimmer)

• Kyle Langford (szárny trimmer)

• Matt Mitchell (runner)

• Simeon Tienpont (bow)

Források:

http://www.sail-world.com/

http://riggingnews.blogspot.hu/

http://chevaliertaglang.blogspot.de/

Fotó: © PHOTO GUILAIN GRENIER / ORACLE TEAM USA



Forrás: sail-world.com

A 8 négyzetméteres felület nem lesz fix, az extra szárnydarabok eltávolíthatóak lesznek, de a versenyigazgató Iain Murray szerint 15 csomóig elcsobognak vele a versenyzők. Jópár vitorlázó viszont túlzásnak tartja, de mi nézők örülni fogunk. A tesztelésre a tervek szerint január 29-én kerítenek sort Új-Zélandon.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!

Novemberben jelentette be AC résztvételi szándékát a Luna Rossa, így újra van olasz csapat a kihívók között. A Luna Rossa Challenge 2013 a  Circolo della Vela Sicilia of Palermo színeiben képzelte el indulását Massimiliano Sirenával a kormánynál. Nem érezték túl erősnek magukat az egyéni munkához, ezért az ETNZ-vel kötöttek együttműködési megállapodást 2012 év végéig, melynek keretében hozzáférhetnek a kiwik terveihez és adatbázisához. Persze építenek 72 lábas katamaránt is, de erre már Olaszországban kerítenek sort, csak az alkatrészeket és a szárnyat készítik Új-Zélandon.

Áprilisban Nápolyban AC Világkupa futam. Az már nincs messze, sem időben sem kilométerben.

Elérhető a 2013-as Louis Vuitton Cup és az AC menetrendje is:

http://cupinfo.com/en/acrm-americas-cup-2013-lvc-race-schedule-11054.php

Az imént AC hírmorzsákat olvashattak.

Fotó: ©Nigel Marple/Luna Rossa Challenge 2013



Forrás: americascup.com