Nem volt könnyű verseny sem a versenyzők, sem a rendezők számára az idén negyedszer megrendezett Finn Masters Európa Kupa. A közép-kelet-európai monszun a THE versenyének csaknem felét elmosta: Tihanyban a kilenc futamra kiírt nemzetközi regattán 5 futam után hirdettek eredményt. Minden nap esővel indult, ez volt az alap, aztán hol volt hozzá szél, ami vagy kitartott, vagy nem, hol eleve nem is fújt, és olyan is volt, amikor később az eső ellenére befrissült. Amikor volt szél – és futam is – jellemzően esőben versenyeztek a finnek, az öt lefutott versenyen 3,5 és 13 csomó között változott a szélerő. Volt több lyukra futás is, amikor a kedvezőnek ítélt szélre ugrott a rendezőség és a mezőny, mire azonban kész lett a pálya, csak a kisebb-nagyobb döghullámok maradtak. Voltak éppen hogy csak befejezett futamok is, amikor pumpás szélben indult a verseny, aztán időn túli versenyző is akadt. Volt, amikor este fél nyolc előtt ért be a kikötőbe a mezőny – igaz, ekkor már a bátor rendezői döntés nyomán már két remek futamon volt túl a mezőny azt követően, hogy órákat várakoztak a szél nélküli pályán, majd vissza is tértek a kikötőbe.

A lefutott öt futam közül három pumpás szélben indult, de csak egy fejeződött be ilyen körülmények között – ez is sokat elmond a szélviszonyokról. A vízen dolgozó francia, belga és horvát versenybíráknak bőven volt dolguk, a versenyzők egy része kevéssé akceptálta az “O” lobogó lehúzását, és leszegett fejjel pumpált tovább, aminek a legtöbb esetben fütty és kétfordulós büntetés lett a vége. Némelyik ilyen döntést a zöld asztalnál is megtámadta egyik-másik érintett versenyző, de sikertelenül.

A tavalyi regattához hasonlóan idén is az orosz vitorlázók uralták a nyolc országból érkezett, 45 fős mezőnyt, elhozták az első három helyet és a hatodikon is orosz hajó végzett, közéjük ékelődött negyedikként Huszár Géza – aki az egyetlen magyar futamgyőzelmet jegyezte – és a szöuli olimpikon Székely Tonyó, a hetedik helyet pedig a moszkvai résztvevő Ruják István érte el. Az abszolút verseny győztese, az orosz Felix Danikaev a Grand Master kategóriát is megnyerte, míg eggyel feljebb a cseh Jiri Outrata, a legendák között pedig az osztrák színekben vitorlázó Gál Csaba győzött.

VÉGEREDMÉNY

Maci barátom egyik mondása jut eszembe. Minél öregebbek vagyunk annál többet és jobban tudtunk fiatal korunkban tizes szélben halzolni. Vagy legalább is a kocsmapultnál ezt egyre jobban tudjuk előadni.

Nos, van itt jó néhány ember, aki már nem akar nagy kunsztokat tanulni, de nem elég öregek ahhoz, hogy csak beszéljen róla. Nem akarnak semmiféle vizen rohanásban részt venni, csak klasszikus módon az  egyszemélyes dingik nagy öregjével a finnel szeretne kanyarodni néhányat. Lehetőleg többed magával. Ehhez persze kell, hogy az illető 40 fölött legyen és eljöjjön Tihany alá, ahol a lelkes hazai finnes csapat harmadik alkalommal szervezi a Finn Masters Európa Kupát. A kezdetekben nem titkolt szándékkal ellensúlyozni próbálva a gyakran 300 indulót felvonultató Masters Világbajnokságot kelet felé.

Maga a verseny meglehetősen sikeres volt az elmúlt két évben. Remek szél volt és jó mezőny gyült össze és tényleg vitték jó hírünket a világba. Hogy mennyire, az idén kiderül. Az első évben 39 induló volt, de hamar elterjedt a rendezvény jó híre és tavaly már 61 induló  vett részt  ritka módon túraversenyt is felvonultató megmérettetésen.

Tavaly azért az is kiderült, hogy öregember nem vénember. Vagyis a 71 éves horvát Fabris Minski úgy verte meg a nyikhaj 40,50,60 éveseket, hogy azok csak lestek. Pedig aki ült már finnben az tudja, hogy kell némi kondi hozzá.

Persze azért nem ritkák ezek az esetek a masters mezőnyben. Néhány éve egy cannesi versenyen holmi körömbenövésre fogva nem mentem ki két futamra.  A futam végén kihúzta a hajóját és oda jött hozzám az akkor talán 81 éves Didier Poisson és megrovóan nézett rám. Nagyon picire próbáltam összezsugorodni és nem belehalni a szégyenbe.

Ilyen kérlelhetetlen ez a mezőny. És lehet, hogy itt az a mondás igaz, hogy minél idősebb valaki annál jobb finnes lesz?

Mint minden versenynek a tihanyinak is szüksége van jó szponzorokra.  Az esemény “álllandó” szponzora a Pata Boats, mely az egyik legjobb finn-dingit gyártja a világon. Aki biztosan nem tett rossz lóra, hisz ha csak ennyit növekszik az EK mezőnye,(márpedig a híre jó) mint 2012-re, akkor is az egyik legnagyobb nemzetközi verseny lesz idén.

Jövőre talán Splitbe költözik az esemény és évenként felváltva, hol a Balatonon, hol az Adrián lesz megrendezve az Európa Kupa.

Ezen kívűl elkészült, de még alakul az esemény weboldala, ahol napra készen megtekinthetik az érdeklődők az eseményeket:

http://finnmastersec.org

A keleti medencére ki lehetett írni a megtelt táblát. A két nagy nemzetközi verseny

egyike – Laser Europa Kupa – az ifjak örömére szolgált a másik azok számára, akik a vitorlázó

tudásukat  sok-sok év alatt már többször bizonyították.  Erre volt minimum 40 évük, de néhányuknak, több

mint 70. A bizonyítás helyét sokuknak nem a„mezei” versenyek jelentették, hanem olimpiák, világbajnokságok.

A több mint 60 fős mezőnyben, a kritikus pontok tömegjeleneteinek indulatos pillanatait kivéve, minden

versenyzőről a részvétel öröme sugárzott. A legtávolabbról jött 12 orosz versenyző is az újra jövünk érzésével indult vissza, több mint 2000 km-t autózva. A  világhírű  horvát versenyzők is, a még több versenyző idehívását és az együttműködés lehetőségét magyarázták. A tavalyi részvevők is továbbvitték a verseny jó hírét, amitől több mint 50 %-kal nőtt a mezőny.

Véleményem szerint 3 nap, 9 remek futama ilyen optimális körülmények között nem eredményezhet mást, csak azt, hogy a verseny rangja  tovább nő és rövid időn belül sok finnes év eleji naptár összeállításában  és az elsők között írja, a Tihanyi Hajós Egylet

hagyományos szeptember eleji Finn Masters versenyét és már alig várja, a Rutai Andi kezei alatt szerveződő versenyen való indulást. Segít, hogy a világ egyik legversenyképesebb finnjét Magyarországon gyártják a Pata műhelyben, amely egyben a verseny fő támogatója is. Az osztály nemzetközi  szövetsége elnökének, Hajdú Balázsnak komoly része van abban, hogy a finn továbbra is olimpiai osztály, amelynek  katalizáló hatása tagadhatatlan.

A csütörtök 4-6-os Bf. ÉNY szelében senki sem szállt el véglegesen, hajó és ember általában épen a partra került. A jó kis hullámok a tengerhez szokott versenyzők számára sem hagytak hiányérzetet. A jó kis siklatásokra bőven volt lehetőség, még akárannak a „falsolós” verziójára is.

Pénteken egy kis halasztás után megerősödött a D-DNY szél és 2-4-es erősségével ideális volt az előző nap erős szele után.

A Sipos Péter által szervezett és felszerelt magyar résztvevők és a sok neves külföldi résztvevő közül had emeljek ki egyet, nemcsak a személyes barátság okán, hanem azért is mert 71 évesen, még mindig egy rendkívüli finnes vitorlázó tudással rendelkezik (a horvát ifjúságot oktatja vitorlázásra Splitben) és élete a hajózás. Bármennyire is azt gondolhatnák sokan, hogy milyen osztály az, ahol egy „Legend” korú fölényesen nyeri a versenyt, azoknak jelzem, nem szégyen tőle kikapni (persze

előtte végezni bármikor fantasztikus érzés) és megtisztelő vele egy mezőnyben küzdeni.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!

Szeptember 5-én délben túrafutammal kezdődött a verseny, ami a tavalyihoz hasonlóan a szélviszonyoknak megfelelően lerakott pályán zajlott. Mivel elég gyenge szél volt, a futam a THE elől rajtolt, majd a TYC előtt lerakott bóját megkerülve tért vissza a mezőny a THE elé a befutóhoz, így a pályát alig másfél óra alatt az utolsó is teljesíteni tudta. A futamot a verseny legidősebb versenyzője, Zsindely László (78 éves) nyerte Demeczky Mihály és Schőmer András előtt.

A próbafutamot délután 3 órára tervezték a rendezők, ami némi vizi halasztással kezdődött, majd mivel nem volt semmi szél, a futamot végül nem rendezték meg.

Csütörtökön már több szél volt és mivel az előrejelzés elég komoly befújásokat jelzett, halasztással kezdődött a nap. 1 órával később látszott, hogy nincs semmi gond a széllel és kiment a mezőny. Az első futam rajtja előtt a legerősebb befújás 25 csomós volt, amivel nem volt különösebb gondja a mezőnynek. Az Up&down pályán 2 kört kellett megtenniük a versenyzőknek, amit az első futamban végig vezető bolgár Mihail Kopanov eltévesztett és a befutó félszél helyett elindult kreuzban és vitte a mezőnyt magával. Az első szemfüles Székely Antal volt, aki besiklatott a célba, magával húzva a többieket.

A következő futamok hiba nélkül zajlottak, a harmadik futam közepén kicsit gyengült a szél, de a végére újra megerősödött és 20 csomós szélben futottak be a versenyzők.

A versenyt jelenleg Farbis Minski vezeti, aki már a Legenda korosztály képviselője a maga 72 évével. Második helyen az első magyar áll Székely Antallal.

Ma folytatódnak a futamok, amik egészen vasárnapig tartanak, a rendezők összesen 9 futam megrendezését tervezik.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!




Fotó: Cserta Gábor

7 nemzet 17 hajója  versenyzett Balatonalmádiban a IV. Ramada Nagydíjon, amely a Soling osztály Masters Világbajnoksága és Nyílt Magyar Bajnoksága.

Az első napon – szombaton –  két futamot sikerült lebonyolítani a nagyon forgolódó, gyenge (1-3 Beaufort) északi, északnyugati szélben a mezőnynek. A versenyzők egy harmadik futamra is elrajtoltak, ám a versengést a második körben érkező radikális szélforduló miatt a rendezőség megszakította.

A versenyen sokat kakaskodott egymással a vízen a GER 304 (Thomas Maschkiwitz) és az UKR 1 (Igor Jusko). Az első futamon büntetőforgásokra kényszerítették, a másodikon pedig korai rajtba hajszolták egymást. Estére aztán megbékéltek és egy asztalnál vacsoráztak barátságos hangulatban.

Vasárnap a szél az előrejelzés ellenére még megbízhatatlanabb volt. A reggel gyönyörűen fújó dél-délnyugati  tíz órakor váratlanul kilencven fokot fordult és leállt. Némi vergődés után a rendezőség leállította a futamot és a mezőny a kikötobe tért, várni a szelet. Egy óra múlva aránylag egyenletes, Beaufort kettes nyugati támadt fel, amelyben sikerült egy futamot teljesíteni, mielőtt a szél újra elhalt volna.

Ezt a vasárnapi menetet a kanadai Peter Hall csapata nyerte, a második helyre pedig a mezőny legfiatalabbja, a BYC-es Gyapjas Balázs  által kormányzott hajó érkezett.
A hétfői, a verseny harmadik napja kísértetiesen emlékeztetett az előzőekre: kitűnő, gyönyörű szél a tízórás rajtig, amely aztán a futamon fokozatosan meghalt. Egy futamot ezúttal is sikerült befejezni, amelyen a vasárnapi születésnapos „Burschi” vagyis Karl Haist vezetett az első bójától a célig. Mögöttük Wossaláék érkeztek, megelőzve egy nyolchajós sűrű csoportot, akik nagy csatát vívtak a helyezésekért.

A versenyrendezőség egy második futamot is elrajtoltatott, ám a szél teljes leállása miatt ezt már az első cirkálószakaszon le kellett lőniük.

Kedden a reggel 9 órára tervezett rajthoz hiába hajózott ki a mezőny, a víz olajsíma maradt szél hiányában. Aztán tíz óra után az utóbbi négy nap legerősebb, legegyenletesebb szele támadt fel. Így 5-6.os szélben egy igazán jó futam moshatta ki a gyengeszeles vergődések emlékét.

Wossaláék ebben a szélben rajt-cél győzelmet arattak a papírformának megfelelően, ami javukra lezárta a még nyitott kérdéseket az összetett végeredményt illetően és a harmadik helyre szorították az addig vezető Varjas Sándor kormányozta egységet.

Az ötödik futam levitorlázásásval kiesőt is számíthattak a IV. Ramada Kupa Nyílt Soling Magyar Bajnokságon és a Masters Soling Világbajnokságon.

Mindkét versenyt Wossala György, Vezér Károly és Németh Péter hármasa nyerte.

solinghungopen2012eredmeny.pdf


solingmastersworlds2012eredmeny.pdf



Forrás: hunsail.hu

Összesen 40 versenyző nevezett a versenyre Görögországból, Litvániából, Csehországból, Ausztriából és Bulgáriából, hogy megnyerjék ezt a regattát. Sok olyan magyar versenyző is elindult, akik már régen ültek finnben.

A vasárnapi félsziget kerülő túrafutamon még csak a mezőny fele indult el. Gyenge keleties szél fújt, így a rendezők viszonylag kis pályát raktak ki. Hátszélben sikeresen elment a rajt, majd egy fél óra hátszelezés után az elsők megérkeztek a cső nyugati oldalán elhelyezett pályajelhez és kreuzolhattak vissza a THE előtti célhoz.

A futamot a görög Panagiotis Davourlis nyerte. A próbafutamot sajnos már nem sikerült megrendezni, mert elfogyott a szél. Este a megnyitón pálinka és Unicum kóstolóval emelték a hangulatot a rendezők.

A verseny első napján mikor elindult a mezőny a pályára, még nem annyira terjedt le az északi szél, de Füreden már keményen fújt. Mire mindenki kiért a pályára, olykor 18 csomós rúgások is voltak a szélben, ami néha meglepte a versenyzőket, így igen izgalmasak voltak a kreuzok. 3 futamot sikerült megrendezni a tipikus, változó erejű és irányú északi szélben, melyeken mindhárom alkalommal a litván Tauras Rymonis győzedelmeskedett. Este grill partyval kedveskedtek a rendezők a versenyzőknek.

Második nap délnyugati fújt, szinte teljesen a parttal párhuzamosan. Ez a szél már sokkal egyenletesebb volt, mint az előző napi, az egyetlen gond volt, hogy folyamatosan gyengült. Míg a pályára menet olykor 17 csomós szél is fújt, a második futam közepén már alig volt 6-7 csomó. Ebben a szélben két futamot lehetett lebonyolítani, melyek közül az elsőt Ian Ainslie, míg a másodikat Mihail Kopanov nyerte. Délután 2-kor már mindenki parton volt, délután 4-kor pedig már készen volt a marhapörkölt, ami nagy sikert aratott a versenyzők körében.

Nem szerepelnek rosszul a magyarok, bár az első négy helyen külföldi áll, utána a 10. helyig magyarok követik. A verseny 9 futamra van kiírva, melyet ha sikerült csütörtökig megtartani, akkor a pénteki nap már nem lesz igénybe véve.

finnec2.xls

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!




Fotó: Nemestóthy Andrea