8. rész

Végére értünk egy kutatásnak és bár szentségtörésnek tűnik, de van néhány dolog amit ki kell jelenteni. (Új információ került a birtokunkba)

Nézzük ismét sorjában, hogy mik a tények:

– 1955-ben a versenyt követően három országos lap 11:30-as, egy lap 11:21-es rekordidőt emlegetett.

– Ugyanakkor a Népsport a 11.30-as idő mellett azt mondja, hogy a befutási idő 21:20, ami 12:20 perces menetidőt jelent.

– A késő délutáni fények miatt 11:30-as és 10:40-es idő is lehetett, de 12:20 már nem. Tehát a Népsport által jegyzett befutási időpont biztosan hibás.

– 1955. és 1975. között legjobb tudásunk szerint végignéztünk mindent, ami a Kékszalag versenyekkel kapcsolatban megjelent, és nem találtuk nyomát sem a 11:30-as, sem a 10:40-es rekordidőnek.*

– Az első írásos nyomot Tóth Kálmán: Szélcsendben… Viharban… című könyvének 1975-ös első kiadásában találtunk. Itt már 10:40-es idő jelent meg, de az évszám 1966. volt. A második kiadásban az évszám már javítva volt.*

– Tudjuk, hogy 11-kor értek a hajók Kenesére. Pár perc különbség volt a Nemere 2 és a Maki között.

– A Maki fél órával a Nemere 2 után futott be.

Azt már kiderítettük, hogy a hajók az elméleti sebességük alapján meg tudták volna tenni ez alatt az idő alatt a  távot. Sokat rontott viszont a Maki lehetőségén, hogy majdnem egy órával hosszabb volt a Füred–Kenese táv, mint ha testsebességének maximumával tette volna meg. Így a maradék Kenese–Siófok–Keszthely–Füred távot 8,1 csomós átlagsebességgel kellett volna megtennie úgy, hogy a hajó elméleti sebessége 8,82. Tehát ha 10:40-et ment a Nemere 2, akkor a Maki nagyon nehezen mehetett volna 11:10-et. Ez természetesen közvetett bizonyíték, és igazából nem zárja ki a 10:40-es időt.

A 11:30 annyival erősebb, hogy a verseny után a lapok 75%-a erről az időről írt, míg a 10:40-es idő először 20(!) év múlva merült fel. Ugyanakkor egyik időre sincs cáfolhatatlan bizonyíték.

Ezért azt javaslom, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége nyilvánítsa a Nemere 2 1955-ös Kékszalag idejét Örökös Kékszalag Rekordnak, és az első GPS-szel kirakott pályán (2004.) futott időt tekintse alapidőnek. Ezt, vagy a későbbiekben futott ennél jobb időt tekintse az éppen aktuális Kékszalag rekordnak.

Indoklás:

A kutatásaim szerint igencsak megkérdőjelezhető az 1955-ös időeredmény. Ennek az időnek mint hiteles rekordnak a használata tiszteletlenség a jelenleg próbálkozókkal szemben, de hogy őseinkkel szemben ne legyen az a változás – hisz teljesítményük bármelyik idővel mérve is hatalmas volt –, az örökös rekordtartó díj járjon nekik a 10:40-es idővel.

Röviden ennyi volna az, amit a kutatásaim során kiderítettem, viszont ahogy jobban is beleástam magam az anyagokba, úgy kezdett egy elképzelhető időeredmény kikristályosodni előttem. Soha nem tudnám az eddig ismert anyagok alapján bebizonyítani, de úgy vélem, hogy annyira talán érdekes, hogy leírhassam saját véleményként:

Szerintem az akkor futott idő a 11:21. Miért is gondolom ezt?

A különböző írásokban, beszámolókban megtalálható átfutási idők, időjárási körülmények elfogadhatóak, hiszen általában egyeznek. Ezekhez az egyezésekhez alakítottam a véleményemet.

A rekord után a sajtóban három helyen a 11:30-as idő, míg egy helyen, a  Szabad Ifjúság-ban 11:21-es jelent meg. Ahol a 11:21 megjelent, ott alapjaiban más hangvételű volt a cikk. Sokkal személyesebb, olyan, mintha az újságíró maga is ott járt volna, és nem csak átvett anyagból dolgozott volna. Ugyanakkor a Népsport ideje hibásan 21:20-ra teszi a Nemere 2 befutását, amiről biztosan tudjuk, hogy téves. De mennyi az esélye annak, hogy egy időben az óra és a perc is hibásan kerül leírásra? Az én feltételezésem szerint jóval kevesebb, mintha csak az egyik. És azt tudjuk, hogy a befutási időben az óra téves. Tehát marad a perc.

Az elég feltűnő, hogy minden idő kerekítve van. Azt gyanítom, hogy az egyetlen pontos leírás a Szabad Ifjúság-ban jelent meg. A Népsport  kerekített egy percet lefelé, és elrontotta az órát. Tehát a helyes befutási idő 20 óra 21 perc volna. Ezt erősíti a Maki elképzelhetetlen teljesítménye is.

Természetesen, mint mondtam, ez bebizonyíthatatlan, mégis számomra sokkal hihetőbb, mint bármi más. Persze ez még így is a legjobb futott idő. Megközelíteni 2002-ben és 2004-ben tudták csak. De megdönteni akkor sem.

És még egy, ami ezt az időt egy kicsit erősítheti. a Népsport szerint a befutási idő 21:20. Ha ezt megfordítjuk 20:21 vagyis a 11:21 perces futott idő befutási sorrendje. Nem lehet, hogy valaki felcserélte a számokat és  a Maki idejét már javította ennek szellemében?

De hogy lett ebből a időből 10:40 perc?

Tekintve, hogy az 1957-től valamilyen formában megjelent Magyar Vitorlás Szövetségi lapokban és a sajtóban 1975-ig semmiféle szó nem esett az 1955-ös Kékszalagról*

, ezért Tóth Kálmán a könyvébe egy olyan időt írt bele, amit valakitől megkérdezett. Mivel a 70-es, 80-as években a vitorlás irodalom itthon igencsak visszafogott mennyiségben volt jelen, ez a könyv és a második kiadása volt az alapmű. Magam is emlékszem, hogy gyerekkoromban mennyit forgattam. Így ez az idő kezdett a köztudatba fixálódni, és ma is ez terjed.

Amennyiben bárkinek bármilyen hitelt érdemlő írott anyaga van az 1955-ös Kékszalagról, azt szívesen látjuk, olvassuk még akkor is, ha az alapjaiban rázná meg az egész misztikumát. Persze mi sem hagyjuk abba a kutakodást, és amennyiben találunk bizonyítékot, azt jelezzük.

ÚJ INFORMÁCIÓ!

*Csernussi Gábor elküldte nekünk Tóth Kálmán Vitorlázás című, 1966-ban kiadott könyvének egy részletét, amely bizonyítja, hogy már ekkor, 1966-ban is megjelent az időeredmény

7. rész

Olvassanak el még néhány véleményt. (02.17-én utólag kiegészítve Soponyai Géza véleményével)

A kérdés ugyan az: Mit gondolsz az 1955-ös rekorddal kapcsolatban az itt feltárt adatok alapján és mi lehet a legjobb megoldása a hiteles rekord létrehozásának?

Szekeres László (Hajó Magazin főszerkesztője)

Próbáltam megállni, hogy hozzászóljak a Kékszalag rekord polémiához. Mivel azonban megszólítottál, nem sikerült.

1. A rekordidőt marhaságnak, de legalábbis viccesnek tatom. Vagy maradjunk a valószerűtlennél.

2. Szerintem nincs megoldás. Ezért nem is foglalkoznék a dologgal, mint ahogy nem is tettük korábban sem.

Az, hogy Németh István rekordot futott, tény. Az idô kérdéses. Vagy nem is kérdéses…

Indoklás

Minden épeszû vitorlázó kételkedik a Kékszalag rekorddal kapcsolatban. A kétség azonban nem bizonyít semmit.

2007-ben készült egy album, amelyben a Kékszalag történetét feldolgoztuk. Akkor egy történész, Csete Krisztián alaposan körbejárta a témát. Rengeteg anyagot gyűjtött, de valódi bizonyítékot a rekorddal kapcsolatban nem talált. Ellentmondást viszont bőven. Viszont ez kevés ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy a rekord nem valós. Igaz, nem tartom reálisnak a 10:40-es időt.

Amikor a könyvet készítettük is voltak fenntartásaink, nekem, a lektoroknak, gyakorlatilag mindenkinek, de egyetlen cáfolhatatlan tény sem mond ellen a Magyar Vitorlás Szövetség állásfoglalásának, mely szerint a rekord 10 óra 40 perc.

Meggyőzőbb lenne egy jegyzőkönyv. De tulajdonképpen az sem lenne megdönthetetlen bizonyíték, mert akkoriban hasonlókat gátlástalanul hamisítottak, ha kellet, ha nem. (Lásd pl. termelési eredmények. Birtokomban van egy sztahanovista Komuves rekordjáról szóló 1954-es cikk. E szerint az emberünk egy nap alatt 64 köbméter falat rakott. Megjegyzés: az érvényes építőipari norma cirka 1,2 köbméter/órával számol…) Ezt – mármint a hamisítást – akkor propagandának hívták. (Ma pedig marketingnek…)

Ami egy újságcikkben – pláne akkoriban – megjelent, nem feltétlenül tekinthető ténynek. (Igaz, ebben az esetben a kor szokásai szerint, inkább kevesebbet írtak volna. Ha már rekord, legyen kövér.) Különösen akkor nem tekinthetjük ténynek, ha 75 köbméteres hajókról és egyéb ostobaságokról ír… Például számolni sem tudtak: 21:20-as befutóból hogyan lesz 10:40-es menetidő? Esetleg halaszthattak a rajtnál tíz percet, vagy akár vissza is lőhették azt, de akkoriban egyik sem volt szokás. A számítás persze akkor sem stimmel. Az, hogy korábban rajtoltatták volna a mezőnyt, az elképzelhetetlen. Az is viszont elképzelhető, hogy a szövetség munkatársai némi jóindulattal viseltettek a »munkás hős«, Németh István iránt, és egy kicsit szépítették a rekordot. Bizonyíték azonban erre sincs, mint ahogy a valóban megtett időre sem. Mindenesetre az azóta eltelt bő ötven év, a későbbi és napjaink eredményei arra engednek következtetni, hogy valami nincs rendben ezzel a rekorddal.

Az következô idézetnek vannak olyan részletei, amely szerint a rekord még kérdésesebb. Ilyen a rajt idején éppen csak fújdogáló szél, a felszakadt nút és javítása, valamint a hajó luvoló hajlama, ami miatt ketten tartották a kormányt… Másutt arról írtak, hogy a baum el is tört…

Idéznék tehát a Balaton Kékszalagja, 2007 című könyvből:

„A prognózis helyesnek bizonyult: gyenge, változó irányú szélben kezdődött a verseny. Ki erre, ki arra próbálta meglelni szerencséjét. A Tramontana és a Nemere II. is a partra szavazott. Erre emlékezik Dulácska György[49], aki a Kenese nevű cirkálóval vágott neki a távnak. Ezzel ellentétes Németh Gyula beszámolója: „Még mindig benne élek az akkori verseny bűvöletében. Már kora reggel hűvös volt, és igen erős északnyugati szél döntögette a jegenyefákat. A rajt után mindjárt az élbolyban voltunk.”[50] Harmadik forrás a Népsport július 25-ei cikke: „A gyönyörű nyári időben, gyenge szélben 65 cirkálón és túrahajón mintegy háromszáz versenyző vágott neki a több mint 200 kilométeres távnak.”[51] Németh Gyula valószínűleg tévedett. Szélcsendes start volt, majd Csopaknál megváltozott az idejárás: hirtelen, szinte a semmibôl lecsapott az erős északi szél. A partmentiek jártak jól, nagy előnyre tettek szert, mire a tó közepén levők is megkapták a szelet. Rohant a Nemere II., de egy baleset megkérdőjelezte a további részvételüket: felszakadt a nút. Menet közben javították meg a sérülést.

„Sokat kellett dolgoznunk, mert félszélben a Nemere rettenetesen luvgirig volt. Kénytelenek voltunk ketten tartani a kormányt.”[52] 11-kor kerülték a kenesei bóját, majd nem sokkal ezután a siófokit. Csak remélték, hogy a szél megmarad. Siófoknál már három kilométeres volt az előnyük, onnan nem egészen öt óra alatt értek le Keszthelyre. A legénységnek nem volt sok dolga. Itt 15:55-kor fordultak. Nagyon együtt volt a csapat. Erre emlékezett Lettner Ferenc is, aki matróz volt a Nemerén: „Négyen voltunk friss manschaftok a fedélzeten. Már vitorláztunk együtt, hogy a hajót és az összehangolt munkát is megszokjuk. De olyan viharos szélben, mint azon a Kékszalagon még nem volt alkalmunk vitorlázni. Nem vettük rossz néven Németh István barátunktól, amikor kiabált velünk, mert a szelet túl kellett harsognia, ha azt akarta, hogy minden zökkenőmentesen menjen. Különösen szükség volt erre akkor, amikor a baumból kiszakadt a vitorla.”[53]

Még nappali fényben érkeztek célba, amire eddig nem volt példa a verseny történetében. Ez azt is jelentette, hogy megdőlt a verseny 14 órás rekordja. A Népsport cikk egy kis kalamajkát okozott: „A célba 21:20 perckor futott be a győztes hajó s ezzel új Kékszalag-csúcsot állított fel: 11 óra 30 perc alatt vitorlázta körbe a Balatont.”[54] Németh Gyula világos nappalra emlékszik, mikor befutottak a Nemerével. A Népsport nem vette a fáradtságot, hogy korrigálja hibáját, így sokáig a téves adat maradt meg a köztudatban. A szövetség munkatársai pontosították és hitelesítették a rekordot, ami 10 óra és 40 perc. Simon Károly is ezt tekinti hitelesnek a Nemere II.-ről szóló könyvében.

[47, 49] Az időjárás bizalmas ügy (Hajó Magazin, 2003. július)

[48, 51, 54, 55] Németh István harmadszor is elnyerte (Népsport, 1955. július 25.)

[45, 46, 50, 52, 53] Simon Károly: Nemere II. (Magánkiadás, 2000)”

Csernussi Gábor (MVSZ főfelmérő)

Nem arra kellene koncentrálni, hogy ezt az eredményt esetleg mi alapján lehetne átminősíteni, hanem hogy ezt a sokak számára érzékeny kérdést hogy lehet megoldani.

A díjat az első versenytől kezdve a leggyorsabb hajónak adták, innen nézve mindenkit csak a verseny érdekel.

Viszont a hajó oldaláról látok lehetőséget.

Ha a klasszikus osztályokat meg lehetne nyerni, például lehetne egy „A Kékszalag örökös klasszikus tiszteletbeli védője” címet létrehozni.

A hajó kapna plakettet, kikötőhelyén a mostani helyett egy díszesebb réztáblát, és az MVSZ irodába is kerülne valamilyen jól látható díj, kép, oklevél, stb amivel lehet büszkélkedni.

Ez jó alkalom lenne arra is, hogy a hajóval egykor versenyzőknek, a hajó felújításában résztvevőknek, stb.. emléklapot adni, és egy szombat délután társasági és sajtó eseményként csomagolva előadni.

Ha ez nem egyéni ötletként, hanem egy jól definiálható, jelentősebb közösség kezdeményezéseként -és nem utolsó sorban jól előkészítetten, és kellően az idei Kékszalag előtt !

Rauschenberger Miklós (Principessa kormányosa)

Én úgy gondolom, a vitorlázás mindig is az elődök és a hagyományok tiszteletén alapuló és az úriemberek sportága volt.

Ennek fényében én nem hiszem, hogy bárki kitalálta magának, hogy körbement 10:40 perc alatt, úgy, hogy az ne lenne igaz.

Annak idején nem volt ilyen figyelem a Kékszalag körül, tehát semmilyen érdeke nem is fűződhetett hozzá, arról nem is beszélve, hogy ennek a  – később sporttörténetivé váló – tettnek szemtanúi is voltak, akik biztos jelezték volna, ha nem valós az adat.

Azt életszerűbbnek tartom, hogy – az akkori telefonvonalak állapotát pontosan nem ismerve, de a 80-as évekét igen – a sajtóban megjelent 11 óra feletti idők félrehallásból adódhattak!

Lehet, hogy rövidebb volt a pálya, lehet, hogy a meteorológiai jelentések nem voltak annyira pontosak, mint mostanság, de egy biztos, immáron több, mint 50 éve él ez a rekord, amit azóta sem sikerült senkinek megdöntenie!

50 évig egy rekordot tartani önmagában is elismerésre méltó eredmény, ezért úgy gondolom, ezt tiszteletben kéne tartani és a Nemere II-nek ezt odaadni hivatalosan!

A mai kor követelményeinek és feltételeinek megfelelően, a bóják pozícióinak pontos megadásával pedig újra ki kellene írni, külön egy és többtestű hajóknak!

Ezzel megadnánk a lehetőséget a sajtónak, hogy továbbra is rekord döntésekről írhassanak (amennyiben ez cél egyáltalán) azonban arra is, hogy ez a verseny ne erről szóljon, mert a legutóbbi alkalmakkor is nem a verseny maga volt a fontos, hanem a rekord!

Márpedig ez a verseny arról szól, hogy adott éveben, adott körülmények közt, melyik hajó és legénysége hajózza leghamarabb körbe a Balatont!

Ugyanakkora dicsőség egy szélcsendes Szalagon nyerni, mint egy erős szelesen, arról nem is beszélve, hogy az csak idő kérdése, mikor futja meg mondjuk az első 6 helyezett a rekordidőt…

Innentől pedig az fog számítani, ki ment át a célvonalon először, nem az, melyik 6 hajó döntötte meg a rekordot.

Tuss Miklós (kormányosként 2x Kékszalag győztes)

Nagy Nemerét jól ismertem azidőtájt .Négy vagy több évig manshaftoltam rajta Schmalz kapitány irányitása alatt. 57-ben kékszalagot nyertünk. A 10:40-es idő reáis a hajó képes volt 13 csomós sebességre. Volt alkalmam mögötte szekrény ajtóva jöringezni ahhoz pedig   kell sebesség. A leírtakból leszűrve: Alsóörsig 3-as majd végig 4-es-5-ös szél fújt .Az eredmény megkérdőjelezhettelen.

A bumm törés pontos története: a vitorla hátsó sarkában lévő gyűrűt alaposan le kellett kötni mert a 13 éves fa nut nem bírta azt a hatalmas erőt megtartani. A korabeli kender kötelek nagyon nyúltak  – végül a nut kiszakadt -tört  Attól kezdve egy reffeléssel- kőrbetekeréssel járt a hajó még szélcsendben is. A nut javítása évekkel később történt.

A véleményemet elfogultként is kezelheted mert Német Pistához kötödöm, ugyanis apám matróza volt. Apámtól tanult versenyezni. Annak idején minden rendes hajónak volt fizetett matróza aki rendben tartotta a hajót. Akkor még nem volt csörlő a hajón. Kézzel húztuk a  köteleket-próbáljátok meg.

Soponyai Géza (többszörös Kékszalag helyezett)

A Kékszalag rekord sokunkat foglalkoztat.Jómagam a hitelesség szemszögéből még nem közelítettem meg,mert ötvenhét év távlatából ezt szinte lehetetlen.

Nézzük a hitelesség kérdését.Mikor nevezünk valamit hitelesnek.Saját olvasatomban akkor,ha valamilyen tényt technikai alapon,vagy ha az nem áll rendelkezésre,több, számomra és más számára is elfogadott ember állítása igazolja.

Jelen esetben a technikai alap nem áll rendelkezésre,mert egy távolsági verseny hitelesítéséhez evidencia a távolság (a pálya) egzakt meghatározása.

Akkoriban,mint tudjuk,nem jegyezték a bója poziciókat, ma sem tudja senki hogy hol voltak a jelek,innentől kezdve nem beszélhetünk hitelesítésről.

Az emberi tényező,jelen esetben a korabeli újságírók cikkei sem alkalmasak a hitelessé tételre,mert mint látjuk a fellelt anyagokban,azok eléggé sokfélék.

Arról nem beszélve (saját tapasztalataimból kiindulva) hogy nem szakmai emberek lévén, számukra a hír volt a fontos,és nem a közben beszúrt néhány szám adat (amiből lett a hetvenöt köbméteres cirkáló)és ezt olyan nagyon nem is lehet a szemükre vetni.

Én a Németh Pista bácsiék által elért időeredményt egyfajta határkőnek tekintem (+/- fél óra nem számít) amelyet az elmút tíz évben legalább 30-40 hajó megdönthetett volna (+/-órákkal) ha Ott és Akkor Olyan szelek fújnak. Ez hasonlít egy szerencsejátékhoz.Kezeljük is így.

Majd ha a  bóják mindig ugyan ott lesznek (GPS) jön egy többtestű hajó és 6-7 óra alatt befut,az egy másik rekord lesz,és az is hiteles.

Addig pedig örüljünk,és gratuláljunk tisztelettel a mindenkori Győztesnek,mert nagyon sok fronton kell győznie ahhoz,hogy a végén a Kékszalagot is elnyerhesse.

Az utolsó részben megvizsgálunk még néhány apróságot és levonjuk a végkövetkeztetésünket.

6. rész

Megkérdeztünk néhány a témához közel álló vitorlázót. A kérdés mindenki felé azonos volt.

Mit gondolsz az 1955-ös rekorddal kapcsolatban az itt feltárt adatok alapján és mi lehet a legjobb megoldása a hiteles rekord létrehozásának?

Czittel Lajos  ( A Nemere II és a Sirocco újjáépítője)

Csak azt tudom mondani, hogy nagyon klappolni kellett mindennek, hogy a 10:40 h alatt le tudja futni a távot. Én elfogadom, mert tetszik, hogy egy klasszikus tartja még mindig a csúcsot. Mi már mentünk 3 h alatt Földvár–Keszthelyt és Kenese–Tihanyt 2 h alatt, ergo lehetséges.

Bizonyítani csak matek módon lehetséges, vagy ha valakinek van ideje egy kellemes északi szélben, amikor Keszthelyi öbölben is fúj, végigvitorlázni a távot.

Detre Zsolt (Olimpiai bronzérmes, Kékszalag győztes)

A tényekhez azt szeretném hozzátenni, hogy 1955-ben a mostani nyári időszámítás volt, amellyel kapcsolatban találtam egy cikket:

„Hazánkban energetikával kapcsolatos célból 1954–57 között alkalmazták először a nyári időszámítást. Ezen megoldásnak az ötvenes években elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. (Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek teljesítőképesség-gondok.) Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, míg a villamosenergia-megtakarítási célból történő bevezetése 1980-ban történt.”

Tehát 20:36-kor ment le a nap, így a célba éréskor 19:30, illetve 20:30-kor még bőven világos volt, mégha borult is volt az idő.

Az újságcikkek szerinti 11:30 menetidőt lehetne ellenőrizni (esetleg egy MTI központi közlemény, telefonos téves jelentés volt) a következőképp: Megkeresni az 1957-es majd az 1959-es, és így a további kékszalagok újságcikkeit, amelyek biztosan emlegetik az előző rekordidőt. Mikor váltott át a menetidő 10:40-re?

Mivel elég lényeges kérdésről van szó, és nincsenek meg a jegyzőkönyvek, javaslok egy vizsgáló bizottság felállítását, amely független az MVSZ-től és független a Nemere II-től.

Hrehuss György (A Kishamis kormányosa)

– Sajnálom, hogy nem áll rendelkezésetekre a Szövetség hivatalos eredmény listája és verseny jegyzőkönyve.

– A Nemere vízvonal adta sebesség lehetősége biztos több az általatok számítottnál. A Kishamison kedvezőtlenebb homlokellenállása és vízvonalhossza ellenére széllökésben 10,2-10,4, tartós szélben hosszabb ideig 9,8 mp/h sebességet értünk el.

– Az 1955. évi Kékszalagról személyes élményem nincs, mert csak 57 óta versenyzek, előbb kalózzal, majd 63-tól a Kishamissal. Viszont klubtársunk, Fehér Árpi felesége Emília mesélte, hogy azon a Kékszalagon a rajtnál ott volt, az első géphajóval ment Siófokra, mert ő volt a bója zsűritagja, de nem ért át időre, mert a Nemere hamarabb elhaladt Siófok előtt, mint ők a géphajóval befutottak. Ez a történet viszont nehezen illeszthető össze az ujságcikkben leírt Kenesei-Siófoki bójavételi időkkel, valamint az OMI szélsebesség adatsorával.

Dénes István (Vitorlázás Magazin főszerkesztője)

Jómagam a Vitorlázás Magazinban valamikor 2003–2004-ben azt írtam a Kékszalagról, hogy a rekord körüli káoszt bizony rendezni kellene. A Nemere II rekordja ugyanis jegyzőkönyvek híján nem hiteles. Azt javasoltam, hogy adjunk a hajónak egy „Örökös Kékszalag Bajnok” címet, kapjon plakettet, vagy akármit és helyezzük korrekt alapokra az ügyet. Hiszen az emlékezet csalóka valami, nincs jegyzőkönyv és még azt sem tudjuk pontosan, hogy hol voltak annak idején a pályajelek. Ott voltam azon a Pünkösdi Regattán, amelynek egyik eseménye az volt, hogy az idős Lettner Ferencet kivittük a vizre és megkértük mutassa meg, hogy hol fordultak anno! Hát mutatott egy helyet…

Azt is javasoltam – és persze nem csak én –, hogy húzzunk hát egy határvonalat, és GPS alapon jelöljük ki a mindenkor érvényes Kékszalag pályát. Az első e szerint lebonyolított verseny lenne az új alaprekord, aztán ezt lehet döntögetni a következőkben. A javaslatot a személyes és marketing érdekek felülírták, maradt az abszurd, sportszempontból inkorrekt helyzet. Viszont lehett mellé média cirkuszt szervezni évről-évre és egy ideje a Kékszalag a magyar nyilvánosságban jórészt arról szól, hogy megdől-e egy bizonytalan rekord idén vagy sem! Tény, hogy a sajtó és nem csak annak bulvárosabb része, könnyen értelmezi és fogadja el központi kérdésként a „lesz-e idén rekorddöntés” című operettet. Hihetetlen mennyiségű híradás szólt az elmúlt években erről a rágógumiról! Ezért is nyugodhatott bele minden érintett, hogy ne bolygassuk az ügyet. Ugyanis itt is érvényesnek látszik a hollywoodi recept: mindegy, hogy mit írnak, csak írjanak! És ez jó a szponzornak, s ami jó neki, az természetesen jó a rendezőnek és a főszereplőknek is.

Ha viszont komolyan vesszük a Kékszalagot és az ott elérhető sportteljesítmény értékét, akkor egyebek mellett az időrekord kérdését is tisztázni kellene. A régi gumicsontot ugyan eldobnánk, de cserébe tiszta viszonyok teremtődnének. Összefoglalva tehát: legyen új alaprekord, amelyet abszolút precízen kijelölt pályán lehetne elérni. Úgy tudom, hogy ez utóbbi már jó ideje így történik, s ha így van, akkor nyugodtan alaprekordnak lehetne tekinteni az e feltétel szerinti pályán elért eddigi legjobb időeredményt. Persze külön az egytestűt és a többtestűt.

Ez elvileg tehát ilyen egyszerű – de lehet, hogy naiv vagyok.

Litkey Farkas (10× Kékszalag győztes)

A Kékszalag idő rekord túl van értékelve. A rekord egy lábjegyzet kéne legyen a verseny történetében, ma viszont az egyik legkomolyabb mérce. Legalábbis a – bulvár – média szerint. Rendszeresen a verseny délelőttjén olyan híradások jelennek meg, hogy a „kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt idén sem dől meg a Nemere II rekordja”, miközben gyönyörű – mondjuk nyugati szélben, ragyogó napsütésben, hatalmas taktikai csata zajlik a Balatonon. Valóban, időrekord nem fog születni.

A Kékszalag rekord, nem sport, hajó vagy innováció kérdése. Egyedül és kizárólag meteorológiai kérdés. Követnünk kéne a kajak-kenu és evezős versenyek mintáját ahol nem tartanak nyilván rekordokat. Nincs se magyar se világrekord. (Evezésben van legjobb idő, de nem rekord.) Pedig azok a sportágak sokkal egzaktabbak, a teljesítmények jobban összemérhetőek mint nálunk. A pálya azonos, a víz azonos és mégse, indoklásuk szerint azért mert az időjárás, a szél és a víz hőmérséklete nagyban befolyásolja a futott időket. A futott idők így tájékoztató jellegűek.

További válaszok a következő részben.

folyt. köv.

5. rész

Érdemes egy kicsit boncolgatni az akkori időjárást és az egyszerübb matematika segítségével keresni a választ a kérdésre.

Az alábbi információ az

Országos Meteorológiai Szolgálat-tól a témában kapott levél részlete:

1955. júliusában a Balatonnál a Meteorológiai Szolgálatnak három helyen volt hőmérséklet és szélsebesség mérése az archívum adatai alapján. Balatonkenesén és Keszthely -Cserszegtoma-jon ritkábban, még Siófokon sűrűbben; 3 óránként volt mérés. Ezek alapján elmondható, hogy reggel ( 7 óra ) 19 és 21 Celsius fok közöt,  délután ( 13, 14 óra ) 26 és 28 fok között, este pedig( 21, 22 óra ) 22-24 fok volt a hőmérséklet.

A széladatok tekintetében átlagos szélsebesség és szélirány adatokkal rendelkezünk. Széllökés értékek nem kerültek lejegyzésre. A mért szélsebesség értékek Beaufortban szerepelnek:

Széladatok:

A sűrűbben elhelyezkedő csapadékmérő állomások adataiból elmondható még, hogy csapadék is volt mérhető a térségben aznap, főként a Balatontól délre, illetve a Balaton déli partja mentén több helyen. A legnagyobb mért érték 22 mm Zamárdiból érkezett, itt zivatar volt. Balatonújlakon 6.0, Balatonaligán 5.0 mm-t mértek. A többi érték a déli part mentén 2 mm alatti. Így pl. Siófok 1.6, Fonyód 1.2 mm, ez utóbbi két településről szintén zivatart jelentettek. Kevés helyről van információ a csapadék pontos idejéről a 24 órán belül. Ahonnan van, azok a csapadékot a reggeli, délelőtti órákra jelzik ( pl. Siófok ) .

Az adatok láthatóan hiányosak, de a lényeget megtudjuk belőle. Egyrészt, hogy jó szél fújt (ami nem meglepetés), másrészt, hogy az élmezőny szinte végig félszélben döngethetett.

Az még egy nyitott kérdés volt, hogy egyáltalán a hajó képes-e a távot megtenni 10:40 alatt. Nos, számoltunk egy kicsit. Tudjuk, hogy ezek a hajók nem, vagy csak nagyon rövid időre képesek túllépni a vízvonalhosszuk szabta testsebességet.

A Kékszalag pályája 155 km légvonalban. (Googe térképen lemérve) A Nemere II. hossza pedig 18 m 55 cm. Ha rendesen megdől, akkor valószínű, hogy közel a legnagyobb hosszát használja vízvonalnak. Igy ezzel számoltam a testsebességét. így jött ki a 10,464 csomó, mely azt jelenti, hogy a Nemere II. 8 óra alatt képes lenne megtenni a távot.

Ez tehát elméletben lehetséges. De van egy olyan apróság, ami egy árnyalatnyit gyengíti ennek az időnek a lehetőségét. Méghozzá a Maki (mai Hárpia) befutási ideje és teljesítménye. Több forrásból valószínűsíthetjük, hogy a Maki fél órával a Nemere II. után futott be. Tehát a Maki ideje 11:10 lenne.

Egy mai 30-as cirkáló legnagyobb hossza 13,5 m. Így ezt a hosszot használtam a számolásnál. Hasonlóképpen mint a Nemere II esetében. A Maki testsebessége így 8,82 csomó vagyis neki a táv megtételéhez 9,5 óra szükségeltetik.

Ezek az adatok nem számolnak a gyengülésben rövidebb vízvonallal, a bójavételeknél a lassulással, a tihanyi csőben szinte biztos gyengüléssel és a rajt utáni gyenge széllel.

Összehasonlításként, amikor 2003-ban a Lisa a nem hitelesített (mert a pálya 7,5 km-rel rövidebb volt) 9:26-ot futotta, akkor a mai Nemere II. 10:56-ot, a Regulus, mint a legjobb 30-as 12:15-öt ment. Az ekkor mért adatok szerint hasonló széljárás volt, de gyengébb. Optimálisan a Nemerének itt kellett volna még közel 25 perc, hogy ezt a plusz utat megtegye, ha a pálya teljes.

Tudjuk még, hogy nagyon hasonlított az 1991-es Kékszalag is szélviszonyaiban az 1955-ösre. Azon már én is részt vettem és úgy emlékszem, hogy különösebb megeröltetés nélküli félszeles menet volt oda és vissza is. Akkor ment a Nemere II 12 órát. És a rajt után kezdett el fújni az északi szél itt is. Költői kérdés, hogy tudhatott-e az 1955-ös Nemere II, ami akkor korának csúcshajója volt az 1991-es Nemere II-nél, ami akkori korszakának végét járta 1 óra 20 perccel rövidebb időt menni erősebb szélben?

Ezek persze csak számok, adatok, de a fentiek alapján egyet biztosan kijelenthetünk, hogy a Nemere II. elméletileg képes volt megtenni a távot 10:40 alatt, míg a második helyen befutó Maki is 11:10 alatt.

Legközelebb megkérdezünk néhány embert a mai vitorlássport alakjai közül, hogy mit gondolnak a témában.

folyt.köv.

4. rész

Amit érdemes tudni, az az, hogy a nap 20:31-kor ment le aznap.

A korabeli beszámolók és fényképek azt mutatják, hogy a Nemere II világosban futott be. Ez azt jelenti, hogy a Népsport korábban bemutatott számában a feltüntetett befutási időpont biztosan hibás, hisz 21:20-kor  szinte biztosan komolyan sötétedett már.

Persze ez az idő is jelentős rekord lett volna akkor, hiszen 1951-ben szintén  a Nemere II. 14 óra alatt tette meg a távot. (az már mellékzönge, hogy az elfogadott idő és a nem hivatalos beszámolók között 1951-ben is volt 2 óra eltérés)  Már elég jól látszik, hogy az akkori sajtó nem volt a pontosság mintaképe. Nézzük azért meg, hogy mit írtak még 55-ben:

Szabad Nép 1955.Július 25. – A cikk szó szerinti idézete

A Balatoni Kékszalag vitorlásverseny eredménye

A Balatoni Kékszalag vitorlásverseny szombaton reggel elindult mezőnye nagyszerű versenyt vívott. Az időjárás mindvégig kedvező volt, és a viadalon az eddigi legjobb eredmények születtek. A nagy hajók csoportjában 65 hajó vett részt. A mezőny a Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred távot tette meg. A versenyt harmadszor is Németh István nyerte meg. A csillaghajók első ízben kiírt versenyében Szemes György bizonyult a legjobbnak. Ebben a legjobbnak. Ebben a hajóosztályban az indulók a Balatonfüred – Balatonkenese- Siófok – Balatonföldvár- Balatonfüred útvonalon versenyeztek.

Nagy hajók: 1 Németh István (Bp. Vasas) Nemere 11 óra 30 perc, 2. Farkas (Bp Vasas) 12 óra, 3. Gál (Balatonalmádi Építők) 12:10. Csillaghajók 1. Szemes György (Bp. Törekvés) 2. Galambos (Bp. Vasas) 3. Tolnai (Balatonfüredi Vasas).

És van itt egy beszámoló a Szabad Ifjúságban, ami alapjaiban különbözik az előző beszámolóktól. Itt mintha az újságíró személyesen is a helyszínen lett volna és úgy írta meg beszámolóját. Bár ez a cikk is tele volt tévedésekkel.

Szabad Ifjúság cikk 1955. Július 26. – A cikk szó szerinti idézete

A BALATON KÉK SZALAGJÁÉRT

„FÚJT A SZÉL ÉS VITORLÁZTUNK” – csak ennyit mondott Németh István a Bp. Vasas versenyzője,

a „Balaton kék szalagjáért” lefolyt vitorlásverseny győztese a verseny után.

A Nemere II. kormányosa (a hajó 75 négyzetméteres cirkáló, legénysége nyolc fő) a hét végén harmadszor nyerte meg kedves hajójával a „magyar tenger” hagyományos versenyét. Ideje -11 óra 21 perc -az eddigi legjobb teljesítmény, több mint egy teljes órával jobb az előző csúcseredménynél, amit szintén ő tartott. Olyan kedvező volt a széljárás, mint még sohasem: szinte végig heves északi szél fújt, ez röpítette előre a hajókat. Ezúttal nem volt szüksége „cirkálásra”, mint az előző, két esztendeje lezajlott „kék szalag”-versenyen.

(Cirkálásnak azt nevezik, amikor a kedvezőtlen szélirány miatt cikkcakkban kell vitorlázniok a versenyzőknek, hogy a széliránnyal átellenben lévő célba jussanak.)

Szinte a legeszményibb egyenes vonalon vitorlázhattak Némethék a Füred-Kenese-Siófok-Keszthely-Füred útvonalon. Némethék kiemelkedő tudására jellemző, hogy indulás után rögtön az élre álltak és Alsóörsnél már vezettek.

„ÉS AKKOR ELTÖRÖTT A BUM” – ezt nem Németh Istvánék mondják, hanem a többi vitorlásversenyző számol be így a verseny legkritikusabb pillanatáról. Hiszen ritka dolog, hogy a „bum”, vagyis az alsó vitorlarúd eltörik, heves, erős szél kell hozzá. (Ebben, mint már írtuk, nem volt hiány.) Németh István maga is bevallja, hogy abban a pillanatban, amikor hatalmas reccsenés jelezte a bajt, gondolatban már elbúcsúzott az elsőségtől, a vitorlásversenyzők számára legnagyobb sikert jelentő „kék szalag”-tól.

Lehetetlennek látszott az erős szélben kijavítani a törött vitorlarudat. A Nemere II. legénysége azonban megpróbálta a lehetetlent.

Minden erejüket megfeszítették, hogy megbirkózzanak a széllel, amely most is fújt. Verejtékes munka volt, de – sikerrel járt.

Ezután már „csak” vitorlázniok kellett. A kenesei bólyánál hét perc, a siófokinál 14 perc a tihanyi szorosnál már 20 perc volt Némethék előnye, s a keszthelyi bólyánál már azt is lehetett látni, hogy remek idővel nyerik a versenyt, az eddigi legjobbal a Balaton kék szagjáért folyó küzdelmek során. Az idei, tizedik versenyt különösen nagy érdeklődés előzte meg:

Kíváncsian várta mindenki, hogy Németh István, az 1951-es és 1953 győztes folytatni tudja-e sikersorozatát?

Hát tudta, hiába törött el a „bum”, ez sem tudta megakadályozni a Bp. Vasas kiváló versenyzőjét abban, hogy az első helyen végezzen.

Ezzel eddig egyedülálló eredmény ért el, mert rajta kívül még nem volt senki, aki háromszor győzött volna és így hat esztendeig díszíthette volna hajójának árbocát a félméter hosszú, arannyal átszőtt kék selyemszalaggal.

SZEMES GYÖRGY HAJÓJÁNAK ÁRBOCÁN is leng a kék szalag, a „réginek” pontos mása. Szemes György, a Bp. Törekvés versenyzője nyerte ugyanis versenyzőtársával, Papp Lászlóval, a csillaghajók „kék szalag” versenyét. amelyet az idén először írtak ki. A csillaghajók külön „klaszszist” jelentettek a vitorlasportban. Azt mondják, hogy ami az 500 kcm-es versenygép a motorversenyeken, az a csillaghajó a Balatonon. Remekül lehet vele menni, de nagyon kell tudni vitorlázni a kormányosának. Szemes György tud…

A második helyezett Galambos Jenő sokáig vezetett, de náluk is, akárcsak Németh cirkálóján, eltörött az alsó vitorlarúd.

Ők nem tudták megjavítani, de két versenyzőtársa, Simon Károly és Vígh Gyula sokszor derékig a vízbe hajolva fogta, úgyhogy végül is – ha nem is győztesen – szép helyezés birtokában búcsúzhatott a Balaton legnagyobb versenyétől.

A „KÉK SZALAG” sorsa tehát két esztendőre eldőlt. Két esztendeig csak álmodhatnak róla a vitorlázók, kivéve természetesen Németh Istvánt és Szemes Györgyöt, akik ha felnéznek az árbocra és ott látják  lengeni a kák selyemszalagot, nyugodtan megcsíphetik karjukat: nem álmodnak.

Az utolsó meglelt “beszámoló” igen szűkszavú.

Magyar Nemzet cikk 1955. Július 26. – A cikk szó szerinti idézete

Vitorlázás: Balatoni kékszalag verseny:  1 Németh I.

Abban az évben Magyarországon hét országos lap volt. Ebből kettőben semmiféle hír nem volt a versenyről, a többi ötöt fentebb olvashatták. Az ötből négy ír az időről. Négyből három  rekord idejét 11:30-nak írta. Egy, a Szabad Ifjúság pedig 11:21-re. Az ember azt gondolná, hogy ez az időpont biztosan nem jó. Viszont ez egy perc híján összecseng a Népsport befutási idejével.

Na most mi lehet a helyzet és honnan származik a 10:40? Segítséget kértünk az Országos Meteorológia Szolgálattól, hogy milyen idő volt akkor és végeztünk néhány számítást, hogy egyáltalán megfutható lehetett ez a rekord.

Ez a következő részben olvasható.

folyt.köv.

Forrás: 

3.rész

A verseny kimenetelével kapcsolatban már szívrepesve vártuk az első nyomokat.

Ezt a  Népszava szállította. A dolog persze nem volt meglepetés, mert ennek a számnak az ismerete keltette fel bennünk a kételyt a rekordidő hitelességével kapcsolatban. Tehát ezt kerestük legelöbb. Íme:

Népszava cikk 1955. július 26.


– A cikk szó szerinti idézete

Németh István örökös védője lett a balatoni  „Kék szalag”-nak

A balatoni >Kék szalag< vitorlásverseny szombat reggel rajtolt Balatonfüredről.

Az időjárás az első két órától kedvező volt és míg a múlt évben 40 óra volt szükséges a Balaton körbehajózásához, addig az idén a győztes hajó 11,30 óra alatt tette meg a körülbelül 200 kilóméteres távot.

A nagy hajók csoportjában – 65 hajó közül – Németh István (Bp. Vasas), a Balatonfüredi hajógyár  művezetője, >Nemere< nevű hajójával nyerte meg a versenyt. Ezzel végleg megszerezte a  >Kék szalag<-ot és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vándorserlegét.

A nagy hajók versenyével egyidőben, kisebb távon, bonyolították le a csillaghajók  első ízben kiírt versenyét. Ebben Szemes György bizonyult a legjobbnak.

Kép: A Bp. Vasas Kékszalag vándordíjas vitorlázóversenyén a vezető hajó a keszthelyi fordulóban

Mint látható ez a cikk is 11:30-as időről ír. Egy nyom nem nyom reméltünk találunk mást is, ami megerősít minket. Meg is jött:

Népsport cikk 1955. Július 25.


– A cikk szó szerinti idézete

Németh István harmadszor is elnyerte a balatoni kékszalagot

Szombaton reggel rajtolt Balatonfüreden a 10. balatoni kékszalag-verseny nagyhajós mezőnye.  A gyönyörű nyári időben, gyenge szélben 65 cirkálón és túrahajón mintegy 300 versenyző vágott neki a több mint 200 km-es távnak.

A feladat a Kenese, Siófok, majd Keszthely előtt elhelyezett bóják kerülése után a legrövidebb idő alatt bevitorlázni a balatonfüredi célba. A gyenge szelet a délelőtti órákban, amikor a

a mezőny Csopak-Alsóőrs magasságában haladt, hirtelen erős északi szél váltotta fel, s ez kitartott egész napon át.  A résztvevők nagyszerű versenyt vívtak, 11 óra előtt kerülték a kenesei bóját, majd nemsokára a siófokit. Itt már Németh István vezetett, sőt Siófok után a 75 köbméteres cirkáló előnye már közel 3 km volt. Az első hajó innen nem egészen öt óra alatt ért el Keszthelyre, s Németh 15,55-kor kerülte a bóját. Előnye ekkor közel fél óra volt. A célba 21.20 perckor futott be a győztes hajó s ezzel új kékszalag-csúcsot állított fel: 11 óra 30 perc alatt vitorlázta körbe a Balatont.

Másodiknak Farkas László (Bp. Vasas) futott be 21.50 perckor Maki nevű hajóján, majd kisebb-nagyobb időközökben a többiek.

A 10.balatoni kékszalag-versenyben:

1 Németh István (Bp. Vasas) Nemere II nevű hajóval,  2. Farkas L. (Bp. Vasas) Maki r. h.,  3. Gáll (Balatonalmádi Építők) Tabu n.h., 4. Horváth L. (Balatonfüredi Vasas) Kékmadár n. h., 5. Szabó A. (Bp. Törekvés) Viking n. h., 6. Horvátj B (Bp. Vasas) Addio nevű hajóval.

A versenyosztályok győztesei. 40-es: Gáll. 30-as: Farkas L., 22-es: Kupecz (Bp. Vasas) Jómadár n.h., Európa 30-as: Jankovics (Bp. Törekvés) Pinguin n.h., 50 Dulácska (Bástya VTSK) Kenesén n. h., 25-ös Szabó A.

A csillaghajók első ízben vettek részt a kékszalagon, de lényegesebb rövidebb távon. (Füred-Kenese-Siófok-Földvár-Füred)

Félórával rajtoltak a nagyhajók után és hamarosan utolérték a nagyhajós mezőnyt. Már az első kilómétereken Szemes, Galambos és Bókay megugrottak a mezőnytől, s ebben a sorrendben vették a kenesei bóját. Siófok előtt Tolnay lett a harmadik (70 perc volt Szemes ideje Kenese és Siófok között)

Földvár után a szél időnként már viharos erejű volt, s a versenyzők kénytelenek voltak csökkenteni a hajók vitorlázatát. A Tiszta cirkáló szakaszban Galambos utolérte a végig vezető Szemest, de vitorlafa törés miatt előzni már nem tudta. A Győztes hajó 15.55 perckor ért a célba.

A Csillaghajók kékszalag-versenyében: 1 Szemes György dr., versenyzőtársa Papp László (Bp Törekvés), 2 Galambos vt. Simon (Bp. Vasas). 3 Tolnai vt. Erdélyi (Balatonfüredi Vasas), 4 Bókay (Bp, Honvéd),  6 Zombory (Bp Honvéd)

Már majdnem örültünk, de egy apró adat hiteltelenné tette az egész cikket és a 11:30-as időt is. Ha a Nemere II. 21:20-kor futott be, akkor nem lehet az ideje 11:30, hanem 50 perccel rosszabbnak kéne lennie. Persze konkrét információnk nincs a rajtról de arról sem hallottunk, olvastunk semmit, hogy bármi megváltozott volna. A rajt időpontját egyetlen újság egyetlen beszámolója sem említi. Viszont találtunk erre hivatkozást a Népsport egy korábbi számában.

Népsport cikk 1955. Július 21.


– A cikk szó szerinti idézete

-Balatonfüred. A „Kékszalagot” Németh István (Bp.Vasas) védi a Nemere II nevű cirkálóval s rajta kívül szinte valamennyi cirkáló ás túrahajó nevezett a versenyre. Ezúttal első ízben rendezik meg a csillaghajók Kékszalagjáért vívott túraversenyt a Balatonfüred-Kenese-Siófok-Balatonföldvár-B.füred távon. A nagyhajók rajtideje 9 óra. a csillaghajóké 9.30.

Ha elfogadjuk, ez alapján, hogy a rajt 9-kor volt, akkor a 26-i Népsport cikkében szereplő befutási időpont azt jelentené, hogy a Nemere II ideje nem 10:40, nem is 11:30, hanem 12:20 Persze elképzelhető az is, hogy az újságíró félrehallott valamit az akkori telefonvonalakon és 9 óra 20 perc befutási időpontot írt 19:20 helyett. Belátható, hogy ezt mondjuk, egy telefonon könnyen félre lehet hallani. Akkor viszont az idő 10:20, ami meg sokkal jobb is, mint a 10:40.

Na most mi az igazság?

folyt.köv.

2.rész

Panaszkodtunk volna, hogy alig volt hír a versenyről abban az időszakban.

Erre azért a Népsportban találtak gyorsan rácáfoltak és a versenyt megelőző napon is találtunk hírt és késöbb is.

Népsport cikk 1955. Július 22.- A cikk szó szerinti idézete

200 km-en a Balaton kékszalagjáért!

Szombaton reggel Balatonfüreden előreláthatólag a Balaton összes cirkálója és túrahajója rajthoz áll, hogy tizedszer vegyen részt a legnagyobb hazai vitorlás túraversenyen, amelynek győztese elnyeri a Balaton kékszalagját.

Hankóczy Jenőnek, a magyar vitorlássport egyik úttörő ötlete nyomán első ízben 1934-ben rendezték meg a versenyt a balatoni kékszalagért. Ez a verseny a túravitorlázást, a hajózást „olvashatatlan szövegrész”vesebben a leggyorsabb hajózást hivatott népszerűsíteni. A tengeri kékszalag versenyek mintájára az egész Balaton körülvitorlázásával dől el, hogy melyik hajó árbocának csúcsán lobog két esztendeig a félméter hosszú, arannyal átszőtt kék szalag.

A felszabadulás előtt öt alkalommal rendezték meg a nagy túrát s ezeken a legjobban Kovács Béla szerepelt, aki  22-es versenyjolléval kétszer lett a szalag védője és több második- harmadik helyet is szerzett. A felszabadulás után után, az első kék szalagot – 1947 ben – Tóth Kálmán nyerte el, majd két esztendővel később Mihálkovics János lett a védő 30 as cirkálójával. Az utolsó  két kék szalag versenyen, Németh István győzött, a Nemere II nevű cirkálóval és így immár négy esztendeje védi a szép díjat.

A Balaton kékszalagjáért vívott verseny távja kb 200 km, útvonala: Füred – Kenese  – Siófok – Keszthely – Füred. Ez a táv ellenszél esetén, amikor a hajók cirkálni kénytelenek, sokszor 230-250 km-re is megnő, amit versenyszerűen végig vitorlázni hatalmas teljesítmény. A versenyzés ideje természetesen az időjárástól függ. A legjobb időt 1951-ben Németh István érte el: tomboló viharban 14 óra alatt vitorlázta körbe a Balatont. A „leglasúbb” győzelem is az ő nevéhez fűződik, két esztendővel később közel 40 óra alatt ért célba a győztes hajó. A legérdekesebb versenyt – 1936-ban Kovács Béla nyerte 32 óra alatt, ekkor a mezőny zöme majdnem másfél nappal később ért a balatonfüredi célba.

Az idén első ízben írták ki a csillaghajók kékszalag versenyét, de lényegesen rövidebb távon. Így egy újabb hajóosztály nagyszámú versenyző-gárdája vehet részt a Balaton legnagyobb túraversenyén, amely állóképességében, szélismeretében, hajózában s elsősorban versenyzésben teszi próbára a résztvevőket.

A verseny napján is megjelent egy híradás.

Népsport 1955. Július 23.


– A cikk szó szerinti idézete

Megkezdődött a küzdelem a Balaton kékszalagjáért

A Balaton kékszalagjáért kiírt hagyományos vitorlás túraverseny szombaton reggel kezdődött. A balatonfüredi rajthelyen gyönyörű napsütéses időben összesen 65 versenyző állt rajthoz a különféle kategóriákba tartozó hajókkal. Köztük volt Németh István is, aki a legutóbbi két kékszalag-versenyen első helyezést ért el.

A különleges sporteseményre többszáz néző gyűlt össze a rajtnál, a kikötőben horgonyzó Beloiannisz kirándulóhajó fedélzetéről pedig több mint 200 külföldi vendég gyönyörködött a nagy vitorlás seregszemlében. A verseny résztvevői Balatonkenese vették útjukat, ahonnan Keszthelyre vitorláznak, majd a Balaton teljes megkerülésével térnek vissza a rajthellyel azonos célba, Balatonfüredre. (MTI)

Szerencsére a Népszava sem maradt el a verseny napján

Népszava 1955. Július 23.


– A cikk szó szerinti idézete

Ma rendezik meg a „Kék szalag” vitorlás versenyt

Ma rendezik Balatonfüreden a vitorlások hagyományos „Kék szalag”-versenyét. A kétévenként sorra kerülő viadalon a legjobb magyar vitorlásversenyzők szerepelnek. A „Kék szalag” vándordíjas versenyt az utóbbi két alkalommal Németh István, a Bp. Vasas versenyzője nyerte és ha most is győz, akkor végleg elnyeri a vándordíjat.

Mint látható az akkori lehetőségekhez képest rendesen be lett harangozva az esemény.

Az időjárás előrejelzések a versenyt megelőző napokban nem igértek nagyobb szelet. Az információk megbízhatóságra jellemző, hogy míg 21-én a Népszava az időjárás jelentését az alábbi fejléccel jelentette meg: „Kissé csökken a meleg” 22-én már azt írta, hogy „A meleg idő tovább tart” 23-án pedig „Meleg idő, záporok”

A verseny napján 26 fokot mértek Siófokon. De ez és az időjárás további részletei már a következő rész tartalma.

folyt.köv.

Bevezető

1. rész

Szeretnénk rögtön az elején leszögezni, hogy a cikksorozatunknak nem célja elvenni bármit is, esetleg megkárosítani, vagy bárkit is megbántani. Bár azt is tudjuk, hogy olyan témához nyúlunk, ami a magyar vitorlázás történetének talán egyik legérzékenyebb pontja.

Pusztán a kíváncsiság  hajtott bennünket és olyan eszközöket használtunk, amik bárki által elérhetőek, így például az Országos Széchenyi Könyvtár Mikrofilm tára, az Országos Meteorológiai Szolgálat archívuma, MTI archívum stb. Ezeket minden esetben pontos megjelöléssel fel is tüntetjük, majd bemutatjuk azok másolatát. Nem véleményt  és elméleteket gyártunk, hanem kérdéseket teszünk fel, objektív szempontok alapján, így mindenki saját maga  eldöntheti, hogy melyik tényt veszi figyelembe, melyik szimpatikusabb  neki. Cikksorozatunk végén megpróbálunk megszólaltatni olyan személyeket, akik napjainkban meghatározó alakjai a hazai vitorlás életnek, de teret kívánunk adni rendezett körülmények között a tisztelt olvasó részére is a véleménye kifejtésére.

Történetünk ott kezdődik, hogy Gerlóczy Péter segítségével sikerült rábukkanni Kádár Gábor családi archívumában a  ma fellelhető egyetlen mozgófilm részletre az 1955-ös Kékszalag rajtjáról. Az ennek kapcsán elindult beszélgetésből az is lassan körvonalazódott, hogy a köztudatban elterjedt rekord, -melyet akkor futott a Nemere II-  ideje talán nem is hiteles. Több jel is erre mutatott, így  megpróbáltunk utána járni ennek. A 10:40-es idő mellett felmerült egy 11:30-as is, bár elég halványan. A bizonytalanság felpiszkált minket és nagy lendülettel láttunk neki a keresésnek.

Az Országos Széchenyi Könyvtárban kezdtük a kutakodást és mikrofilmen kikértük az abban az időben megjelent összes országos sajtóterméket. Szerencsére ez nem okozott különösebb gondot, mert mindössze hét ilyen volt. Ismerve a kor előitéleteit a vitorlázással kapcsolatban, nem sok eredményre számítottunk, ennek ellenére amit találtunk, az bizonyos tekintetben felülmúlta a várakozásainkat.

folyt. köv.