Az adriai partvonalon Rijeka és Porto Montenegro között kijelölt közel 900 kilométeres Thousand Islands Race pályáját két szakaszban teljesítették a tíz országból érkező hajók. Az első futam friss szelének köszönhetően a Józsa Márton kormányozta és magyar legénységgel vitorlázó Wild Joe 28 óra 40 perces pályarekordot állított be.

A gyönyörű útvonalon haladó, de igen megerőltető verseny második szakaszán a limit időn belül csak két hajó tudott befutni a gyenge szél miatt. A Wild Joe ezen a távon is elsőként szakította át Rijekában a célvonalat, így a magyar csapat megnyerte a közel ezer szigetet érintő adriai versenyt. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet az őszi Adria szépségeire és közelebb hozza a sokak számára ismeretlen, de fantasztikus adottságokkal rendelkező és látnivalókban bővelkedő Montenegrót a túrázni szeretőkhöz.

A harmadik éve együtt vitorlázó nagyrészt magyar olimpikonokból álló fiatal legénység újból jól vizsgázott, mostani eredményükkel újfent felhívták a figyelmet a hazai vitorlázók kiemelkedő képességeire.

A Wild Joe csapat következő megmérettetése az október 16-tól Máltán zajló Rolex Middle See Race ahol várhatóan a világ teljes 60 lábas maxi jacht mezőnye rajthoz áll majd.

A csapat Facebook oldala:

https://www.facebook.com/WildJoeSailing


A verseny weboldala:

http://www.thousandislandsrace.com/

Fotó: Dalibor Sevaljevic

Elsődlegesen nem a versenyzés volt  a célja a hétvégi rijekai rc versenynek. Inkább egy kis biznic és hírvivés. Ennek ellenére persze mindezt a verseny álcájába bújtattuk.

Na azért jó lett volna, ha legalább olyan meleg van mint itthon, de meglepetésre a hőmérséklet éppen a fele volt az itthoninak. Sőt, még esett is. Bár csak kicsit. És ez bosszantó volt. De amióta Dubrovnikban hó esik, nem csodálkozom semmin.

A kikötőbe helyezett verseny miatt már évek óta puffognak maguk a horvátok is. A rendező minden esetben a tradiciókra hivatkozva utasitja el a puffogást és azért a végére mindenki bele is nyugszik. Pedig a szél időnként rosszabb, mint a Városligeti-tavon. Az pedig igen nagy szó.

A horvátok a 2009-es VB-n elért elsöprő sikerük óta fogynak, fogyadoznak. Mára csak a kemény mag maradt, de azokat is tizedeli a válság. Splitből és Trogirból sem jött fel egy-két aktív versenyző. Igy csak 13 horvát mellett két magyar és egy spanyol vet részt a versenyen.

Nem mentünk igazán jól, de elég nehéz megállapítani, mert az idők folyamán előlünk talán csak egy ember hagyta abba a versenyzést, míg mögülünk vagy 10-15 ember. Szóval bár látszólag nem mentünk jól, reálisan nézve a helyünkön voltunk.  Remek tonhal vacsorát fogyasztottunk, nap közben pedig szendvicsekkel nyugtatták a kellemetlen szél miatt kuszálódó idegeinket.

Fapadosra tervezett utazásunk egyetlen éjszakáját Opatija felé egy tengerparti parkolóban töltöttük. Kicsit félve attól, hogy vadkempingesnek néznek. De lehet, hogy ez csak régen volt gond errefelé. A lényeg persze meglett. Szereztünk a horvátok által fejlesztett egybe öntött vitorlákat tesztre. És most ez volt  legfontosabb. Mondhatnánk azt, hogy a tavaszba is bele szippantottunk, de ahhoz inkább itthon kellett volna maradni.

Mit ír a Wikipédia Rijekáról?

Fiume (horvátul Rijeka, olaszul Fiume, németül Sankt Veit am Flaum (elavult), vagy Fiume, latinul Vitopolis, Flumen) város Horvátországban Primorsko-Goranska megyében, az ország legfontosabb kikötője a Kvarner-öböl partján. Az ország harmadik legnépesebb városa Zágráb és Split után.A területen előbb a frankok, majd a szlávok telepedtek le. A város a 20. században hat országhoz tartozott: Osztrák–Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország. 1920 és 1924 között itt működött a Fiumei Szabadállam nevű államalakulat.

A város legnagyobb húzóágazata a hajóépítés. Híres gyárak a Viktor Lenac, a Május 3. és a Torpedó. 1915-ben itt készült Magyarország legnagyobb csatahajója, a Szent István.Számos kulturális programot rendeznek a városban, a két legnagyobb a városi karnevál és a Fiumei nyári éjszakák.A magyarok szempontjából azért fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. A város a fénykorát a Monarchia idején élte. Számos épületet emeltek ekkor ill. az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették. 1912. május 26-án itt született Kádár János.

VÉGEREDMÉNY

Fotó: SA, Beliczay Péter