Kedves Pufi!

Válaszolnom kell neked (bocs, de nem lesz rövid), mert az általam írott, a hunsail.hu oldalon (MVSz) a Laser olimpiai válogatókról megjelent cikkem megállapításait kifogásolod, vitatod. Telefonhívásokat és levelet is kaptam. Olyan is akadt – nem versenyző, hanem sportvezető – aki azt feltételezte, hogy nem én írtam a cikket. De bizony ott van az alján a nevem, nem utólag került oda, tekintve, hogy szubjektív kijelentéseim is vannak benne!

Beszélgettem néhány emberrel, akiknek úgymond gyomorforgató volt, amit írtam. Nem győztek meg az igazukról, a véleményem egy dekányit sem változott, ma sem írnék mást és el is magyaráznám részletesen miért.

A legfontosabb, mindennek az alapja: Nekem nagyon tetszik az, hogy az MVSz elnöksége még 2014-ben rögzítette a válogatózás alapelveit és az eredménylista kiszámításának módját, amit aztán mindvégig be is tartott. Egyes versenyzők vagy klubok tiltakozása ellenére.

Ez az, ami az én szemszögemből hatalmas érték! Öregesen mondva az én időmben – vagyis a hetvenes-nyolcvanas években, sőt azelőtt pláne –szinte soha nem tartották be azt, amit előre megállapítottak. Gyakran akadt egy erősebb kutya, aki megváltoztatta, amit korábban kijelentettek.

Például a csúcsformában lévő Fináczy Györgyöt 1968-ban nem küldték ki Mexikóba, mert ugyan nem küldött el melegebb éghajlatra egyetlen elvtárs keresztnevű vezetőt sem, de ha megszólalt, a véleménye mindig egyértelmű volt. És ezt megtorolták.

De az én időmből is tudok olyan példát mondani, amikor több csapat válogatózott Solingban az adott év (1986) világversenyeire, és a négyversenyes sorozat utolsó állomásán Medemblikben a szövetségi kapitány bejelentette, hogy ami volt nem számít, csak az az utolsó verseny dönt majd.

És voltam én is kedvezményezettje ennek a stílusnak, mentségemre szóljon, hogy tudtomon kívül. Az 1980-as Olimpia előtt Haán Andrással válogatóztam Hyeres-ben és Anzióban. Nem tudtam, hogy neki „jóindulatúan” megsúgták, hogy nem elég engem néhány ponttal legyőznie. Plusz az útra saját turista útlevéllel vele tartott a felesége (akkoriban ez nagy szó, nehezen megvalósítható dolog volt), és Hyeres után közölték vele, ha a neje Anzióban is ott lesz, akkor kizárják a válogatózásból.

Azt a válogatózást megnyertem, de utólag, amikor pár év múlva András elmesélte ezeket a nem mellékes körülményeket, meglehetősen lelohadt a győzelem keltette büszke örömöm. De ezt sem itt írtam le először.

Efféle esteket hosszan-hosszan sorolhatnék én is és minden olyan versenyző, aki világbajnokságokra és olimpiákra hajtott azokban az időkben.

Ehhez képest most a leglényegesebb pont teljesült: az történt, amit előre megmondott és határozataiban leírt az MVSz elnöksége!

A kimondott szó szentségét manapság ilyen-olyan indokkal és módokon sokkal kevésbé tartják becsben, mint azt szerintem kéne, ezért örülök minden esetnek, amikor ebben előrelépést látok.

Ti, akik részt vettetek a válogatózásban, vagy a barátaitok, edzőitek, ti közelről és elfogultan nézitek az esetet. Ez természetes. Barátságok, rokonszenvek-ellenszenvek okán érzelmektől telítettek a vélemények. Ehhez csapódnak az ügytől, tőletek távolabb levő vitorlázók és puszta szimpatizánsok, a szurkolók, akik aztán gyakran végképp az objektív tények ismerete nélkül pusztán úgy szurkolósan vagdalkoznak egy-egy odaböffentett mondattal, gondolattal a facebookon vagy a cikkek kommentjeiben. Persze csak tovább szítva a tüzet.

Tőled persze nem kérhetem, hogy távolabbról nézd az ügyet, ez lehetetlen. Nem is cserélnék veled szívesen. Nehéz helyzetben voltál ezzel a válogatózással és nem teljesült az álmod, ami nagyon fájhat.

Mégis muszáj kicsit távolabbról nézni,, ahhoz, hogy megérts, megértsetek engem!

Én nem vagyok se a Te barátod, se a Vadnaiaké. Édesapjukkal Péterrel ugyan léányegében együtt nőttünk fel, sokat versenyeztünk egymás ellen. De nem vagyunk barátok, sőt még igazán közeli haverok sem. Nem járunk össze, akkor beszélek vele, amikor veled is: ha riportot akarok csinálni bármelyikötökkel, vagy olykor-olykor összefutunk a kikötőben. Nagyon ritkán.

Az írásodban inkriminált Brencsán Ábellel már szorosabb a kapcsolatom, többször beszélgetünk, lévén hogy rendszeresen, nem főállásban híreket, cikkeket írok az MVSz honlapra, illteve háttéranyagokat készítek ehhez-ahhoz. Vele is együtt nőttem fel a Velencei-tavon, de nem járunk össze családi hétvégékre, bár vele többször dumálok. Őt már biztosan a haverjaim közé sorolhatom és talán barátomnak neveznem sem túlzás. Tény hogy sok mindenben egyezik a véleményünk. De nem vagyok neki sem beosztottja, vagy tőle függő ember. És főleg erről a Laser válogatózásról kevés szó esett közöttünk, és – ha hiszed, ha nem – soha nem hallottam tőle neked ártó megjegyzést.

Az írásodban elég kemény vádakat fogalmazol meg vele szemben, ám ehhez nem tudok hozzá szólni, természetesen majd megvédi ő magát! De amennyire tudom annak a bizonyos Versenysport bizottsági szavazásnak az eredménye nem az volt, amit írsz. Ebbe nem merülnék bele, nins infóm, nem is tudnám eldönteni talán kinek higgyek.

Nem drukkoltam egyikötöknek sem, mert hármotok közül nincs semmelyikötökhöz érzelmi kötődésem. Anyagi meg pláne nincs.

Visszatérve a lényegre: A cikket ért minden kritika és szóban lefolytatott személyes vitáim után is a véleményem változatlan. Örülök a leglényegesebbnek: a válogatózás a 2014-ben, vagyis a két éve deklarált határozatoknak megfelelően történt, azon nem változtatott senki. Hidd el, ez óriási érték, még ha a végén neked fáj legjobban a végeredmény, akkor is!

Szerintem a cikkben is tények voltak: Még jóval azelőtt, hogy bárki szintet futott volna. 2014 júniusában lefektette az MVSz elnöksége az alapelveket, amit augusztusban pontosított. Határazotkban, amit mindenki olvashatott. Az hogy elnökségi tagokkal beszélgetve a válasz ködösítés volt, nem számít. Az se, hogy igaz-e ez vagy sem. Ha egy elnökségi tag csak nem akarja megvallani, hogy miként szavazott, vagy udvariasan nem akar megbántani, az is hathat ködösítésnek. Csakis a megszületett határozat számít, amit a választott testület hozott. Nem egy ülésből, de több alkalommal történt tanácskozás után.

Az, hogy 2014-ben volt-a vagy most is van olyan versenyző vagy Versenysport bizottsági tag, aki nem értett egyet az elnökségi határazotokkal, szerintem szintén nem számít, még ha ez fáj is. A képviseleti demokrácia így működik! Nem tökéletes természetesen, de így működik. Ahogy a világban, a vitorlás sportban is.

A tagok megválasztanak elnökségi tagokat, akik döntenek. Egy pártolód azt mondta nekem, hogy ő ugyan nem választotta meg ezt az elnökséget. Az a helyzet, hogy de igenis megválasztotta! Nemmel szavazhatott akár mindegyikükre is, de részt vett a szavazáson és a választás végeredménye számít. A demokratikus gondolkodás vagy kultúra része, hogy el kell fogadnom a megválasztott testület döntéseit, ha tetszik, ha nem, akár igennel szavaztam a választáson, akár nemmel, mert az ő kiválasztásuk volt a többség demokratikus döntése. A legközelebbi választásig ez van! Nem tökéletes, de eddig ennél még csak rosszabbat találtak ki a népek.

Ami az alapelvet illeti, vagyis ha valaki szintet fut – nem az első tízben. az élmezőnyben, mert ez is rögzítve volt a határozatokban –, akkor azt a nemzetnek futja, nem önmagának, lehet vitatkozni, de nem valamiféle istentől elrugaszkodott sosem látott aljas elv. Rengeteg országban régóta dívik ez, nagyon sok helyen válogatóznak ebben a szellemben. Legfeljebb nálunk szokatlan még. Egy hónapja a gaetai vébén Finnben még 6 nemzet versenyzői válogatóztak az Olimpián induló 23-ból.

Én speciel egyet is értettem,értek az elvvel. Ha két-három évvel az Olimpia előtt van kezdetben két, majd három közel azonos szintű versenyződ egy hajóosztályban, ráadásul bántó szándék nélkül mondva egyik sem tartozik még a nemzetközi élmezőnybe, akkor szerintem is jó döntés azt mondani, hogy csak az utolsó évben dőljön el, ki utazzon.

De csak akkor, ha ennek feltételeit előre pontosan rögzítik! Ha ezeket a feltételek nem lehet később az éppen alakuló érdekeknek megfelelően kiforgatni, megváltoztatni. Például olyan agyhalott érvekkel, miszerint Vadnai Jonatán hogy válogatózhatott, mikor nem is nagykorú… (Isten bizony nem én találtam ki!)

2014-ben a santanderi világbajnokságon ugyebár senki nem kvalifikált közületek. Majd egy évvel a határozatok megjelenése után sikerült szintet futnod. Azt írod, hogy időközben többen javasolták a lefektetett elvek megváltoztatását. Hála Istennek ez nem sikerült! Mert akkor ez a válogatózás is olyan lett volna, mint a régi „szép” időkben! Amikor változott minden, ha az erősebb érdeke úgy kívánta.

A 2014 júniusában és augusztusában elfogadott elvek egyforma lehetőséget biztosítottak mindannyitoknak. Ki tudhatta akkor, hogy Te futod meg 2015-ben a szintet és nem valamelyik Vadnai? Őszintén: ha másképp történik, nem te futod a szintet, hanem az egyik ellenfeled, akkor is így vélekednél az egész rendszerről?

Azt is jó döntésnek gondolom, hogy nem csak az vehetett részt a válogatózásban, aki szintet is futott. Az a magyar laserezés mai szintjén fából vaskarika lenne.Megint csak ne haragudj, de mindhárman éppen csak azon a szinten voltatok, vagytok, hogy kis szerencsével kicsúszhat egy kvalifikáció. Nem ott vagytok, ahol Zsombi jár évek óta a Finn mezőnyben, vagy amilyen eredménnyel idén Érdi Mári kvalifikált, hanem a nemzetközi férfi Laser Standard mezőnyben középtájt vagy hátrébb.

A válogatási elvet, rendszert jogosan egyvalami lőhette volna ki, ha valamelyikötök egy tízen belüli hellyel futott volna szintet. Ez is szerepelt a határozatban. De ettől mindhárman messze voltatok.

Mindezeken túl a lényeg az, azt tartom a leglényegesebbnek, hogy akár jó döntés volt ez, akár nem, de világos döntés volt, ami megjelent, mindenki tudta, és nem változott meg semmilyen külső vagy belső hatásra.

Meséltem az én „időm” válogatóiról. Az 1980-as Olimpia előtt a Star osztályban a versenyzők aktivitásának köszönhetően szokatlanul pontosan, írásban lefektették az elveket, és az eredmények kiszámításának módját. Szoros végeredmény született. A hyeres-i verseny befejezése után a kikötőben zajlott a magyar csapat olimpiai megbeszélése. Ott voltam, emlékszem. A vesztes vitatta az eredményt a leírtak kissé nyakatekert értelmezésével. Holovits Gyuri felmutatta a papírt és persze a vitától felhevülten mondta ki a később köztünk szállóigévé lett mondatát: „A rókáskodás korszaka lejárt.”

Az én pályafutásom során talán ez volt az egyetlen alkalom, amikor azt láttam, hogy egy előre megfogalmazott válogatási elvet sikerült betartani, és az ellen nem volt apelláta.

Ezért örülök, hogy – amennyire én látom – lényegében most is ez történt!

És azért írtam ilyen hosszú választ (persze mert bőbeszédű vagyok, tudom), mert az persze zavar, hogy különféle megnyilvánulásokban – és itt nem a Te sailing.hu-n megjelent reakciódra gondolok –, nekem szánt mondatokban lényegében azzal vádoltak meg többen, mintha bértollnok lennék, vagy a Szövetség, esetleg egyes emberek érdekeit kiszolgáló módon írtam volna a cikket.

Ezt kikérem magamnak! Ha ez itt nem egy cikk lenne, hanem élőbeszéd, akkor ebben a mondatban nyomatékul biztosan használok csúnya szavakat is…

Van persze akitől nem is várok mást. Ismét nem Rólad beszélek! Aki maga is smúzoló, az természetesen azt képzeli, hogy másnak is úgy jár az agya, ahogy neki. Aki azt hiszi, hogy ha valakinek valamiről egyértelmű véleménye van, másokkal ellentétes, akkor annak bizonyára valaki diktálja azokat a gondolatokat.

Nem érdekel az ilyenek véleménye, nem a világom, nem is hiányzik belőle egyikük sem.

Most biztosan nem értesz egyet azzal, amit leírtam. Annak még biztosan érzelmi gátjai vannak. Kell lenniük, mert éveket tettél fel valamire, ami most nem sikerült. Ez fáj, és ezért Neked rossz lehet ilyen véleményt olvasni. Talán majd évek múlva másképp érted ezeket a sorokat.

Neked jogod van akár haragudni is rám a soraimmal okozott plusz fájdalomért. A többieknek nincs.

Üdv,

Ruji

Fotó: Fejér Bálint

Ruják István a cikkben arról ír, hogy milyen jó, hogy ekkora egyetértés volt a válogatózás körül és mindenki elfogadta. Az én szemszögömből ez koránt sem volt ilyen példás, és aki ismeri a körülményeket, az pontosan tudja, hogy a válogató kiírása kicsit sem zajlott tiszta körülmények között. 2014 év elején elkezdődött egy határozat kialakítása, mely elég rossz irányelveket kezdett venni ezért a júniusi Versenysport Bizottsági ülésre úgy döntöttünk, hogy mi magunk a sportolók is elmegyünk, ott volt Berecz Zsombor, Eszes Tamás, Vadnai Péter, Érdi Gábor és jómagam, egyszóval az összes olimpiai aspiráns vagy képviselője. Elmondtuk a bizottságnak, hogy szerintünk csak az mehessen az Olimpiára, aki saját maga olimpiai kvótát szerezne, tehát szintet futna az országnak az adott kvalifikációs versenyen. Ezzel mindenki egyet értett kivéve Vadnai Péter és így a bizottság szinte egyhangúan szavazta meg ezt. A jegyzőkönyvet Brencsán Ábel versenysport menedzser és a Vitorlás Szövetség elnökségi tagja vezette. A határozatnak így kellett volna az elnökség elé kerülni, de érdekes módon az a rész, hogy ki vehet részt a válogatózásban egy sokkal lazább feltétellé alakult át, aminek bárki eleget tesz, aki elindul a versenyeken, így szinte bárki részt vehet az olimpián, aki közelében sem volt a kvalifikációnak, így ennek köze sincs a cikkben említett szinthez. Az elnökség csak a következő ülésén augusztusban fogadta el a Versenysport Bizottság előterjesztését és csak szeptemberben lett publikus a határozat, amikor éppen a santanderi világbajnokság zajlott. Mikor tudomásunkra jutott, hogy valaki megváltoztatta az ülésen elfogadott döntés szövegezését kérdőre vontuk az érintetteket és mindenki csak ködösített. Próbáltunk tenni ez ellen, de csak olyan válaszokat kaptunk, hogy az elnökség nem akarja megváltoztatni az egyszer már elfogadott határozatát.

2015 év elejétől, mikor kiderült, hogy a Kanadai kvalifikációs Világ Bajnokság után egy héttel van az Európa Bajnokság, ami elvileg már válogató verseny is én jeleztem, hogy ezt változtassuk meg, mert nincs értelme. Vadnai Péter belement és elfogadta, de valamiért nem lett hivatalosan leírva és a nevezési határidő estéjén felhívott, amikor épp Medemblikben voltam versenyen, hogy ők mégis elmennek, és ne változtassuk meg. Majd miután megfutottam a szintet Kanadában akkor volt kegyes elfogadni, hogy az EB ne legyen válogató. Ezek után én és a klubom tettünk kísérleteket, hogy az eredeti irányelvek szerint válogatózzunk, de zárt kapukat döngettünk.

A történtek után kezdődött meg a négy válogató verseny, amire próbáltam úgy odaállni, hogy teljességgel magam mögött hagyom az általam felettébb igazságtalannak vélt történteket, de most visszatekintve nem igazán sikerült. Gratulálok Vadnai Benjaminnak, aki megnyerte a válogatót és így képviselheti hazánkat Rióban.

Ezek alapján úgy gondolom, hogy a szövetség honlapján megjelent Ruják István írása messze nem a valóságot tükrözi és még most 2016-ban is egyéni érdekek és régi barátságok képesek befolyásolni emberek sorsát és négy éves munkájukat.

Rengeteget tanultam nem csak a vitorlázásról és a küzdésről, de a háttér lobbiról is, amiben nyilvánvalóan van még mit fejlődnöm. Megtanultam, hogy nehéz úgy versenyezni, hogy közben egy részlehajló testület dönt fontos kérdésekben és velük nehéz több száz kiló-méterről küzdeni és fölöslegesen sok energiát emészt fel.

Az öböl vize azonban rendkívül szennyezett, amit sosem titkoltak, hiszen amikor Rio de Janeiro 2009-ben megkapta az olimpia rendezésének jogát, vállalásai közé tartozott, hogy 2016-ra a szemét 80%-ától megszabadítja a Guanabara öblöt. Mégis, az öböl mára elnyerte a „Toilet bay”, azaz wc-öböl gúnynevet.

A szennyezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a víz tele van úszó hulladékkal, bútordarabokkal, de még az állattetemek sem ritkák. Az Inter-American Development Bank és a Japan International Cooperation Agency nem kisebb összeget, mint egymilliárd dollárt ajánlott fel a takarítás finanszírozására. A városvezetés speciális hajókat állított hadrendbe a szemét összegyűjtésére, de ettől függetlenül a város szennyvize továbbra is az öbölbe folyik. A légifelvételeken jól látszik, hogy az olimpia leendő báziskikötője, a Marina de Gloria környékén mennyire elszíneződött a tenger, és amellett, hogy nem mutat túl bíztatóan, a beszámolók szerint még bűzlik is a tengervíz. Az egészségügyi kockázat jelentős: a gombásodástól kezdve a hasmenésen át egészen a hepatitisig számos vízben szaporodó baktérium betegítheti meg a sportolókat. A helyi evezősklub felől olyan szélsőséges pletyka is érkezett már, hogy ha valaki vízbe esik, azonnal orvost hívnak.

Bár a helyi környezetvédelmi hatóság mindenkit biztosított arról, hogy nincs fertőzésveszély, az augusztusi előolimpián a vitorlázók nagy része tartott a borulástól. Ha nejlonzacskók tapadnak a svertre, vagy úszó létra kényszerít irányváltoztatásra, az akár az egész stratégiát felboríthatja, és egy dobogós hely elvesztését is jelentheti. A nemzetközi sajtó persze hajlamos arra, hogy felfújja a rossz híreket, az olimpiáig pedig még két év hátravan, így bízhatunk a javulásban.

a vitorlázók Laser Standard hajóosztályában, bár kétségtelen, hogy nagyobb esélye erre a bátynak van. A fivérek – akik mindketten többszörös korosztályos világbajnokok – jelenleg Palma de Mallorcára készülnek

.

Nagyjából ugyanazok a versenyek várnak rájuk az idén, bár ez azért Jonatán versenysúlyának és fejlődésének a függvénye – mesélte a fiúk pályafutásának irányításában tevékeny részt vállaló édesapa, Vadnai Péter. A fiatalabbik testvér ugyanis még évekig a Laser Radial hajóosztályban versenyezhetne, ám testalkata lassan megfelelő lesz a felnőtt Laser Standard olimpiai osztályhoz is, ezért azon vannak, hogy Joni a világ élvonalában is mielőbb megszerezze a szükséges rutint.

A jelenlegi fő cél jól szerepelni a válogatókon és kikerülni a kingstoni világbajnokságra, hiszen a kanadai versenyen lehet riói részvételre szert tenni. Ugyanakkor még a jövő évi Európa-bajnokságon is osztanak olimpiai kvótákat, ami a Balatonfüredi Yacht Club ifjú tehetségeinek kedvező lehet.

Az olimpiai reményektől függetlenül Benji idei célja, hogy a korosztályos vb-n és Eb-n az első tíz között végezzen az U21-esek között, Jonatántól pedig az első hatba kerülést várják a 19 éven aluliak mezőnyében.

Berecz Zsombor valamennyi magyar sportoló közül – a sportlövő Tobai-Sike Renáta után – másodikként szerzett kvótát a riói olimpiára. A Magyar Villamos Művek SE vitorlázója a santanderi ISAF Világbajnokságon a Finn hajóosztályban elért 15., a nemzetek sorrendjében 11. helyével vívta ki az indulási jogot a 2016-os játékokra, amely a harmadik olimpiája lehet. A korábban a Laser hajóosztályban indult Berecz Zsombor az elmúlt két évben nyújtott teljesítményével immár megkérdőjelezhetetlen tagja a nemzetközi Finn mezőny elitjének. A 28 éves vitorlázó 2014 tavaszán az Andalúz Olimpiai Héten a második helyen végzett, a Palma de Mallorca-i Világkupán pedig 13. lett. A világbajnoki szintű, 101 hajót felvonultató Európa-bajnokságon az előkelő 9. helyet szerezte meg.

A mindössze 16 éves Érdi Mária fiatal korát meghazudtoló eredményeket produkál. Kétszeres ifjúsági világbajnok, minden eddigi korosztályos világversenyén érmet akasztottak a nyakába. Tavaly robbant be a hazai vitorlázás élvonalába. A Yacht Club Budapest Egyesület tehetsége idéntől már főként az olimpiai Laser Radialban versenyez. Élete első felnőtt Világkupa versenyén tavasszal nemcsak bekerült az Arany csoportba, de ott futamgyőzelmet is mondhatott a magáénak. Később a korosztályos Byte világbajnokságon bronz-, az Eb-n ezüstérmet nyert. A Laser Radial U17-es kontinensviadalán a harmadik lett, az augusztusi vb-t viszont megnyerte, ráadásul a két évvel idősebbek között is felállhatott a dobogó második fokára. A Nancsingban megrendezett ifjúsági olimpián 11. lett.

Berecz Zsombor harmadszor, míg Érdi Mária másodszor érdemelte ki az Év Vitorlázója címet.

A tanács ma a windsurf helyére betette a kitesurf-öt, tehát a 2016-os Olimpián már férfi és női kitesurf-ön fognak versenyezni a szörfösök.

Tegnap ugye a Mackay FX-et választották meg női skiffnek, amit ma már 49er FX-nek hívnak, ma pedig a Nacra 17-et szavazta meg a tanács vegyespáros többtestűnek.

A bizottságok javaslatai alapján a tanács a Viper és a Nacra 17 közül választhatott, minek végül a Nacra 17 lett a győztese.

A 2016-os Olimpiai Játékok versenyszámai és hajóosztályai tehát:

Férfi Kiteboarding



Női Kiteboarding



Férfi egyszemélyes dingi – Laser



Női egyszemélyes ding – Laser Radial



Férfi egyszemélyes dingi (nehézsúlyú) – Finn



Férfi kétszemélyes dingi – 470



Női kétszemélyes dingi- 470



Férfi Skiff – 49er



Női – 49er FX



Vegyespáros többtestű – Nacra 17

Ezeket az osztályokat azonban nem csak a következő Olimpián, hanem már idén is lehet majd látni versenyezni, hiszen év végén Melbourneben kezdődik az ISAF Világkupa 2012-2013-as évada.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!




Forrás: isaf

Az ISAF tanács figyelembe véve a bizottságok javaslatait végül egyhangú többséggel a Mackay FX-et választotta meg a 2016-os Olimpiai játékokra női kétszemélyes szkiffnek.

A Mackay FX gyakorlatilag egy 49er, csak kisebb árbocot és vitorlákat kapott, amik 120 kilós legénységre (leányságra)  lettek optimalizálva.

Az ISAF tanács ezen kívül ma még teljes jogú taggá fogadta Koszovót és Vietnámot.

Szombaton a vegyespáros katamarán versenyszámra válogatnak 2016-ra, valamint a kiteszörf olimpiai műsorszám felvételéről döntenek.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!




Forrás: isaf

Tehát a lista a santander-i hajóosztály válogatóra:

Női szkiff pályázók:

– 29erXX – Ovington Boats

– ARUP Skiff – ARUP

– AURA – Ovington Boats

– Hartley Rebel – Hartley Boats

– Mackay FX – Mackay Boats

– RS900 – RS Sailing

Vegyespáros katamaránok:

– Hobie 16 – Hobie Cat

– Hobie Tiger – Hobie Cat

– Nacra 17 – Nacra Sailing International

– Nacra F16 – Nacra Sailing International

– Spitfire S – Sirena Voile

– Tornado – International Tornado Class Association

– Viper – Australian High Performance Catamarans (AHPC)

Jól látszik a katamaránoknál, hogy a 16 lábasok dominálnak, míg van egy 17, egy 18 és egy 20 lábas pályázó is.

A kilenc napos válogatáson a nemzeti szövetségek által delegált vitorlázók kipróbálják a hajókat, majd a visszajelzések alapján az olaszországi Stresa-ban, az ISAF évközi ülésén fognak eredményt hírdetni.

Santander egyébként a 2014-es első olimpiai kvalifikációs verseny helyszíne is.

A hajóosztályok elvileg már a 2013-as ISAF világkupa sorozaton is szerepelni fognak

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!




Fotó: isaf



Forrás: isaf

A helyszín nem más, mint a 2014-es ISAF Olimpiai hajóosztályok világbajnokságának helyszíne, a spanyolországi Santander. A bemutatót 2012 március 17-25-ig fogják tartani.

Minden gyártónak legalább kettő, teljesen felszerelt, versenykész állapotú hajót kell a helyszínre vinnie, amikkel a versenyzők futnak majd pár kört és a szempontok alapján osztályozzák őket.

Női kétszemélyes skiffben a következő feltételeknek kell megfelelni:

-Egytestű kétszemélyes skiff, sloop riggel, asszimetrikus spinnakerrel, szálerősítéses műanyag test, valamint dupla trapéz. A hajónak elsüllyeszthetetlennek kell lennie, tehát ha keletkezik a hajótesten egy sérülés, a légszekrények még fent kell tartaniuk a hajót. A hajónak borulás esetén könnyen visszaállíthatónak kell lennie.

A bemutatón a következőket fogják megfigyelni:

Gennaker fel- és lehúzás, fordulás, hauzolás, általános hajóvezetési tulajdonságok, munkaelosztás a kormányos és a legénység között.

Szempont lesz továbbá a hajó egyszeri megvásárlási ára, illetve a fenntartási összeg, a hajó, a felszerelés és a vitorlák tartóssága.

Jelenleg 3 hajóosztályról tudunk, amik pályáznak az Olimpiai státuszra, a legnépszerűbb a 29er XX, ami a 29ernek a dupla trapézos, nagyobb riggű változata.

A hajóosztály már jópár versenyt futott és igen népszerű, leginkább Észak-amerikában, Európában és Ázsia pár országában elterjedt.

Hossza 4,45 méter, 1,77 széles. Teljesen felszerelve 70 kg, szél ellen 15, míg bőszélben 34 négyzetméteres vitorlafelület áll rendelkezésre. Ára durván 10.000 euro.

A másik két kihívó hajóosztályban még nincsen mezőny, mindössze pár prototípus darab készült eddig, mindkettő angol gyártótól.

Az egyik ilyen osztály az RS900, amit kifejezetten erre a kiírásra terveztek, hogy a 29erXX ellenfele legyen. Ára kb. ugyanannyi lesz, mint egy 470-esnek. Előbbi videon a bőszeles, míg utóbbin a cirkálását figyelhetjük meg.

A harmadik ilyen osztály a Rebel, amit a Hartley boats gyárt.

A hajó 4,5 méter hosszú, keret nélkül 1,4, míg kerettel 2,9 méter széles. Teljesen felszerelve 89 kg, szél ellen 18, míg bőszélben 37 négyzetméter vitorlafelülettel kell megbírkózni. Ára durván 12.000 Euro.

Ennek sincsen még mezőnye, de a tesztelésről láthatunk egy videot:

Rebel Test

from

Tom Gruitt

on

Vimeo

.

Mindhárom osztály alkalmas lehet a feladatra, hogy betöltse az olimpiai osztály szerepét, a legnagyobb kérdés talán az lesz, hogy melyik gyártó tud jobban lobbizni és fizetni a döntéshozóknak, hiszen az Olimpiára való kiválasztás akár több, mint 100 hajó eladását jelentené az első pár évben, ami elég jó üzlet.

A lehetséges katamarán osztályokról következő cikkünkben írunk.

Amennyiben tudnak még esélyes hajóosztályról, kérjük, ossza meg velünk.