Útja óriási érdeklődést váltott ki a Sunday Times által kiadott beszámolónak köszönhetően. II. Erzsébet 1968 május 28-án lovaggá ütötte. Ezzel nem csupán brit hős lett, hanem inspiráció is azok számára, akik követni szándékozták.

Útjának sikeres befejezése után már csak egyetlen kihívás maradt követői számára: kikötés nélkül körbehajózni a földet. És azon nyomban számos hajós elkezdett készülni.

1968 márciusában bejelentették a Sunday Times Golden Globe Race-t, az első kikötés nélküli szóló földkerülő vitorlásversenyt.

Nincs nevezési díj, gyakorlatilag szabály sincs, képzettségi követelmény se, hisz egyébként a legtöbb nevező jó úton haladt a felkészülésben. Aki a leggyorsabban kerüli meg a földet, még 5000 fontot is nyer az újság felajánlásában.

Kilenc színes karakterű férfi változatos vitorlázási képzettséggel, különböző időpontokban, a legkülönbözőbb típusú hajókkal vágott neki a távnak.
Egyetlen befutó volt csak – Robin Knox-Johnston és az ő közel 10 méteres kétárbócos hajója, melynek a neve Suhaili volt – aki kezdetben esélytelennek tűnt.
A többiek elsüllyedtek, feladták, vagy öngyilkosok lettek.

A francia induló Bernard Moitessier, miután megkerülte Joshua nevű hajójával a Horn-fokot, úgy döntött, hogy nem folytatja a versenyt, hanem Tahiti felé vette az irányt – inkább, minthogy a civilizációba visszatérjen.

Donald Crowhurst látszólag egy utazáson vett részt a föld körül, miközben csak az Atlanti-óceánon körbe-körbe hajózott. Egyszerűen hamisított pozíció adatokkal akarta a világot kábítani. Naplójában részletesen leírta ezeket, míg végül a saját elméje nem tudott mit kezdeni a helyzettel és öngyilkos lett. Trimaránját elhagyottan sodródva találták meg.

A Sunday Times Golden Globe verseny gyorsan legendává vált vitorlázók és nem vitorlázók körében is, a sikereinek és tragédiáinak köszönhetően.

Ennek a versenynek az ötvenedik évfordulójára rendezik meg a Golden Globe Race-t, amely 2018 június 30-án rajtol majd Plymouth-ból, és mint az eredeti verseny, az Öt Fok érintésével kerüli meg a földet. Az indulók száma 30. Korabeli navigációval rendelkeznek csak; a hajójuk 9,75 és 10,97 m közötti hosszúságú, hosszúkeeles és 1988 előtt tervezett lehet. A hajókon csak segítségkérés miatt van műholdas telefon. És a modern navigációból is csak a pozíciójukat jelző adó található meg mindenkinél.

A 30 induló között egy magyar, Kopár István is rajthoz áll. Igaz, nem magyar színekben, hanem amerikaiban, de ez – véleményem szerint el nem ítélhető módon – szponzori kérdés. Útjáról, felkészüléséről rendszeresen beszámolunk.

1968-ban a Sunday Times kiírt egy trófeát azok részére akik egyedül kikötés nélkül megkerülik a Földet. Addig Sir Francis Chichester  1966-1967-ben kerülte meg egyedül a Földet, de egyszer megállt Ausztráliában.  Sokan nem hittek benne, hogy egy hajó egyben bír maradni a közel 30000 mérföldön olyan körülmények között, amit a déli óceánokon érik.

Kilenc jelentkező volt. A kiírás szerint 1968 június 1 és október 31 között kellett elrajtolni tekintve, hogy sok különböző hajó közötti eltérés ne okozzon feszültséget. Az nyer, aki elöször teljesíti a távot a Brit szigetektől ugyan azon kikötőig hajózva a Földet megkerülve. A fődíj 5000 Font volt.

A 9 versenyzőből még az Atlanti óceánon feladta négy. Chay Blyth még megkerülte a Jóreménység fokát mielött feladta. Nigel Tetley elsüllyedt. Donald Crowhurst megpróbált hamisítani egy Földkerülő vitorlázást közben ki sem mozdult az Atlanit óceánról. Két hajónaplót vezetett egy igazit és egy hamisat. De közben kezdett elhatalmasodni rajta mentális betegsége és öngyilkos lett.  Bernard Moitessier nyerő pzicióban elutasította azt a filozófiát, hogy kereskedelmi versenyen vegyen részt, kiállt és Tahitire vitorlázott majd megkerülte a Földet másfélszer.

Sir Robin Knox-Johnston Falmouthból indult június 14-én harmadikként. A Jóreménység fokánál már vezett, annak ellenére, hogy sárgaságból lábadozott. Gyakorlatilag itt már sok baja volt. Többek között  a rádió nem működött és a víztartája elszennyeződött. Az elkövetkező 8 és fél hónapban egy kapcsolata volt a külvilággal, ha megpillantott egy partot vagy magányos hajót. A déli óceánokon a viharok megtépázták, gyilkolták a hajóját, de képes volt egyben tartani azt.

Ausztrália után legközelebb az Azori szigeteknél kaptak róla hírt és április 22-án 44 éve futott be Faulmouthba 312 napot töltve egyedül a tengereken.

Elnyerte az 5000 Fontot, amit késöbb felajánlott a Crowhurst családját támogató alapítványnak.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!




Fotó: http://www.robinknox-johnston.co.uk



Forrás: http://www.robinknox-johnston.co.uk, wikipédia