Goszleth Marcell csapatvezető beszámolója:

„Az utolsó versenynap számunkra nem tartogatott nagy kérdéseket.

Az eddigi legerősebb, 12-16 csomós szélben rendezték a Final Race futamait a különböző osztályoknak.

Ebben a futamban minden versenyzőnk hozta eddigi átlagát.

A szörfös Geiger Richárd a 23. helyen végzett, amivel maradt összetettben a 24. Ricsi több nem várt nehézséggel is küzdött a verseny folyamán: már az edzéseken megsérült a keze, amely végig hátráltatta versenyzését. A 7. futamban bekövetkezett latni törése és az ennek nyomán kieső további két futam lelkileg is igen megviselte. Bár nagyobbra törő vágyakkal érkezett ide, számára ez a verseny elsősorban a tapasztalatszerzésről szólt. Jóformán újoncként versenyzett az RSX osztályban, ahol sokkal keményebb mezőny várja, mint korábbi számában a BIC Techno-ban.

Veisse Zoltántól főként erősebb szélben 10 körüli helyezést várt edzője Arató Richárd. Zoli a verseny alatt két futamban is megmutatta, hogy sebessége megvan ehhez, de elsősorban bizonytalan rajtjai miatt nem tudta érvényesíteni ezt az erősségét. Az első futamok gyengébb helyezései csalódottá tették, ami tovább nehezítette azt, hogy magabiztos döntéseket hozzon a megfelelő helyzetekben. Végül a 42. helyen végzett az 51 hajós mezőnyben.

Kocsis Bálint és Pavlik András 24. helyével – 6 hajót maguk mögé utasítva – teljesítette a minimális célkitűzést. Az első napon nagyon jól kezdtek, de a második és harmadik versenynapon nagyon elvesztették a fonalat a csíkos, pörgölődős szélben. Szerencsére a 4. napra magukra találtak és két remek futameredménnyel (6.,7.) előrébb léptek a listán. A 29er mezőny erejét jellemzi, hogy csak olyanok végeztek előttük, akik eb-n vagy vb-n arany csoportban végeztek korábban. Előttük közvetlenül például a korábbi Vb 8. holland Postma zárt.

A verseny fontos tapasztalatokkal szolgált: a gyerekek megérezhették milyen lehet a hangulata egy olimpiának, mennyiben más mentális terhelés egy ilyen rendezvény. Mi edzők pedig sok szakmai tapasztalattal gazdagodtunk, amely a hazai utánpótlás képzésben hasznosulhat.

A záró ceremónia a megnyitóhoz hasonló külsőségek között zajlott, nagyon látványos programot hoztak össze a szervezők. A 60 ország 380 versenyzője együtt ünnepelte a győzteseket, akik
a verseny színvonalához méltó díjkiosztón vonultak föl a pódiumra. A díjátadó egyik emlékezetes momentuma volt, amikor a 14 éves belga Lucas Claeyssens átvette a Bengt Julin Trophy-t. Ezt a díjat a többi versenyző szavazata alapján ítélik oda a legszimpatikusabb versenyzőnek. A belga kisfiú – tényleg a földből alig látszik ki – 3. helyezést ért el a Nacra 15-ös mezőnyben kormányosként, maga mögé utasítva sok félig felnőtt versenyzőt. Mindeközben az a hír járta, hogy a szabályok ellenére az első este átkéredzkedett az edzője szobájába, mert még félt egyedül aludni.

Jövőre az Egyesült Államokban, a texasi Corpus Christi ad otthont ennek a versenynek. A gyerekek itt szerzett élményei motivációt adhatnak nemcsak nekik, de az otthoni versenytársaknak is ahhoz, hogy teljes erőbedobással készüljenek erre a megmérettetésre.”

Az ifi VB honlapja: http://www.worldsailingywc.org/

Kocsis Bálint és Pavlik András:
A 29er nagyon fiatal hajóosztály Magyarországon, hiszen a kezdeti lépéseket 2016-ban tették meg a Spartacus VE vitorlázói. 2017-ben már egy lelkes csapat készült és kezdte meg a versenyzést a nemzetközi vizeken is. Az eredményeik egyre jobbak. Október végén a Garda-tavon, az Európa Kupa sorozat utolsó állomásán már két magyar egység is az Arany csoportba jutott. Közülük az egyik volt a Kocsis – Pavlik kettős, akik a 25. helyen végeztek a 119 hajós mezőnyben.
Nyilván nem tartoznak az esélyesek közé ezen a világbajnokságon, így a verseny minden pillanatát teher nélkül élvezhetik és gyűjthetik a tapasztalatokat.

A Magyar Vitorlás Szövetség a világosan meghirdetett osztálypolitikája alapján kiemelten támogatja a 29er osztály fejlődését, így a fiúk is az MVSz támogatásával utazhattak Sanyába.

Veisse Zoltán:
A Laser Radiálban versenyző Veisse Zoli a legtehetségesebb magyar utánpótláskorú versenyző a Laser hajóosztályokban. Augusztus végéig még Laser 4.7-ben versenyzett és produkált remek eredményeket. Vagyis csak szeptember óta ül a nagyobb Laser Radiálban, így tőle sem várható még el, hogy az élmezőnyben legyen. Júniusban a Garda-tavon megnyerte a Laser Italia Cupot, majd augusztus végén KIelben a világbajnokságon elért 7. hellyel búcsúzott a Laser 4.7 kategóriától.

Már Laser Radiálban Európa Kupa versenyt nyert Balatonfüreden, októberben Barcelona vizein a férfi Laser Radial EB-n pedig máris bekerült az Arany csoportba. A nyílt versenyen 41., az európaiak között 40. helyezett lett, ami első nekifutásra kiváló eredmény.

Három magyar fiatal versenyez a világbajnokságon: Veisse Zoltán Laser Radiálban, Kocsis Bálint és Pavlik András 29er osztályban indul. Csapat vezetőknt velük van Goszleth Marcell, akitől híreket is remélünk, ha a kommunikációs lehetőségei kedvezőek lesznek ehhez.

Említést érdemel még, hogy Beliczay Márton (alias Bőrtok) a versenybírói karban tevékenykedik, és meghívást kapni egy ilyen világbajnokság zsűrijébe a munkájának komoly elismerése!

2015-ben Érdi Mári Malajziában győzött ugyanilyen világbajnokságon. Ezúttal nem várható ilyen kiugró eredmény a résztvevő magyaroktól, hiszen mindannyian a tapasztalatlanabbak közé tartoznak hajóosztályaikban.

A versenyek hétfőn kezdődnek és az utolsó futamokra pénteken kerülhet sor. Aznap zárul a világbajnokság a díjkiosztóval.

Kilenc hajóosztályban férfi és női 29er, 420, Laser Radial és RS:X szörf mellett még nyíít Nacra 15 katamaránban versenyeznek a fiatalok. Összesen 374-en lesznek a pályákon. A mieink éppen a legnépesebb osztályokban vitorláznak. Az 51 hajós férfi Laser Radial az egyszemélyesek, a férfi 29er 31 egységével a kétszemélyesek között a legnagyobb mezőny.

Kocsis Bálint és Pavlik András:
A 29er nagyon fiatal hajóosztály Magyarországon, hiszen a kezdeti lépéseket 2016-ban tették meg a Spartacus VE vitorlázói. 2017-ben már egy lelkes csapat készült és kezdte meg a versenyzést a nemzetközi vizeken is. Az eredményeik egyre jobbak. Október végén a Garda-tavon, az Európa Kupa sorozat utolsó állomásán már két magyar egység is az Arany csoportba jutott. Közülük az egyik volt a Kocsis – Pavlik kettős, akik a 25. helyen végeztek a 119 hajós mezőnyben.
Nyilván nem tartoznak az esélyesek közé ezen a világbajnokságon, így a verseny minden pillanatát teher nélkül élvezhetik és gyűjthetik a tapasztalatokat.

A Magyar Vitorlás Szövetség a világosan meghirdetett osztálypolitikája alapján kiemelten támogatja a 29er osztály fejlődését, így a fiúk is az MVSz támogatásával utazhattak Sanyába.

Veisse Zoltán:
A Laser Radiálban versenyző Veisse Zoli a legtehetségesebb magyar utánpótláskorú versenyző a Laser hajóosztályokban. Augusztus végéig még Laser 4.7-ben versenyzett és produkált remek eredményeket. Vagyis csak szeptember óta ül a nagyobb Laser Radiálban, így tőle sem várható még el, hogy az élmezőnyben legyen.

Júniusban a Garda-tavon megnyerte a Laser Italia Cupot, majd augusztus végén KIelben a világbajnokságon elért 7. hellyel búcsúzott a Laser 4.7 kategóriától.

Már Laser Radiálban Európa Kupa versenyt nyert Balatonfüreden, októberben Barcelona vizein a férfi Laser Radial EB-n pedig máris bekerült az Arany csoportba. A nyílt versenyen 41., az európaiak között 40. helyezett lett, ami első nekifutásra kiváló eredmény.

A francia város Lorient, ami utolsóként vált a 2014-2015-ös Volvo Ocean Race útvonalának egyik állomásává. A verseny 2014 október 4-én az alicantei inport race-el kezdődik és az utolsó esemény 2015 június 27-én Göteborgban szintén az in-port race-el végződik.

A teljes távolság 39 895 tengeri mérföld. Ahogy már szokásossá vált a Jóreménység fok után nem a Déli Óceánokon folyik a küzdelem, hanem az Indiai Óceánon Abu Dhabi és Sanya érintésével Auckland után tér vissza délre.

Knut Frostad a VOR igazgatója szerint ez lehet a legizgalmasabb, legkeményebb verseny a VOR történetében.  Az biztos, hogy one-design hajókkal ez lesz az első verseny. Az első szakasz szinte bemelegítő jellegű. A spanyol Alicane-ból a brazil Recif-ig 3421 mérföld a táv.  Itt egy nagyobb harapás következik. Abu Dhabi 9707 mérföldre van. Majd onnan a kínai Sanya 4670-re.

Következik Aucklandig egy röpke 5264 mérföld és a vitorlák városából ismét Brazilia a cél méghozzá Itajai (6776 mérföld) Braziliából az USA a cél Newpor, Rhode Island 5010 mérföld és egy atlanti átkelés után a csapatok Liszabonba érnek (2800 mérföld)  Ez után a verseny legrövidebb szakaszán Lorientbe hajóznak (647 mérföld)  és végül marad az utolsó szakasz a Volvo hazájába Göteborgba (1600 mérföld)

Frostad szerint a verseny varázsát az adja, hogy régi és klasszikus útvonalpontok mellé jónéhány új is csatlakozik. Véleménye szerint a leghosszabb Recife-Abu Dhabi szakasz lesz a legizgalmasabb.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!





Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!





A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!





A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!





A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!





A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!





A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!




Fotó: Volvo Ocean Race

De nem kellett sokat várni ahhoz, hogy elinduljon a hullámvasút, hiszen alig értek ki a sziget takarásából a hajók, amikor már erős szélben és 5 méteres hullámokkal kellett megküzdeni a versenyzőknek.

A ráindításos rajt után pár órával a Camper vezetett, majd a Groupama vette át a vezetést, de végig fej-fej mellett haladtak a hajók. Eleinte mindenki kelet-délkelet felé nyitott, majd először a 6. helyen álló Puma fordult észak-keletnek, majd vissza és nem sokkal később az egész csapat is takkot váltott és vették Taiwan felé az irányt. Nem a legkönnyebb időt élik meg a versenyzők, hiszen a hullámzás sokakat tengeri beteggé tesz. A szemből jövő hullámok, az oldalról jövő áramlás és a majd’ 20 csomós szél okozta mozgást leginkább egy rodeo bikáéhoz hasonlítják a versenyzők, pláne ha az ember kimegy az árboc elé…

Taiwanhoz közeledve a Camper vezet, hozzá legközelebb a Groupama áll, pár mérfölddel észak-nyugatra, míg tőle nem sokkal távolabb a Telefonica hajója halad. Az Abu-Dhabi és a Sanya a két legdélebbi hajó, míg legnyugatabbra a Puma próbál felzárkózni, jó 15 mérföld hátránnyal.

A legnagyobb kérdés, hogy a hosszabb, északi útvonalat válasszák, ami ugyan több széllel kecsegtet, de majdnem 400 mérfölddel hosszabb, vagy a kétséges déli utat, ami rövidebb, de nem sok szelet ígér. Bár a szakasz még elég hosszú, valószínű ez lesz a döntő momentum az Aucklandig tartó szakaszon.

Fotó: volvo ocean race

A Telefonica győzelmével zárult a negyedik in-port futam a kínai Sanyában. Martinez szerint taktikai csatában dőlt el a szombati verseny, ahol az első hátszél és a kreuz-szakaszok voltak döntőek.

A PUMA Ocean Racing második helyen végzett, míg az Abu Dhabi Ocean Racing elcsípte a harmadikat. Pedig a  Telefónica még az egyik leebója vételét is elszúrta, ahol nem tudták behúzni az orrvitorlát kb 20 mp-en keresztül.

Szombaton úgy döntött a rendezőség, hogy nem engedi útjára a mezőnyt egy vihar miatt, amely 8 méteres hullámokat is generálhat. Az Aucklandban végződő szakasz ugyan elrajtolt ma, de a versenyzőknek vissza kellett térnie Sanyába. A döntés értelmében este indulnak újra a cikk végén olvasható módon.

Azért némi értelme volt a mai semi-in-port futamnak is, mert aki először ért be, az mehet elsőként majd ki az öbölből az esti újraindulást követően, a többiek meg amekkora hátrányt összeszedtek, annyival is később indulnak (mint a ráindításos biatlonban).

A vasárnapi rajtot követően hamar az élre állt a Ken Read csapat (PUMA), és egy mérfölddel is vezettek, de olyan lyukra futottak, hogy azt nézni is fájdalmas volt. A csapat ennek következtében vissza is esett a tökutolsó helyre nagyon rövid idő leforgása alatt. A lyuk olyannyira megfogta őket, hogy volt, amikor a vezetést átvevő Telefonica közel 10 csomóval tudott nagyobb sebességet produkálni cirkálva.

Read csapata végül 39 perces hátrányt kapált össze magának, amiben nem csak az elhibázott taktika, de a pech is erősen közrejátszott.

Sokáig a CAMPER állt a második helyen, még a Puma után és a Telefonica előtt, de a hosszú bőszelet úgy kezdték, hogy bőszeles vitorlájukat nem tudták kitekerni, így az utolsó helyre estek vissza és az ötödik helyen végeztek, de szerencséjükre csak 9 perces hátrányban a spanyolokhoz viszonyítva.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!

Az időmérőt, két ellenfele hibáját is kihasználva végül a Telefonica nyerte.

Az Aucklandig tartó szakasz hossza 5,220 tengeri mérföld.

A csapatok a következő időben rajtolnak el újra Sanyából:

Team Telefónica: 2300 UTC,

Groupama Sailing Team: 23:02:34

Abu Dhabi Ocean Racing: 23:03:36

Team Sanya: 23:07:32

CAMPER with Emirates Team New Zealand: 23:09:13

PUMA Ocean Racing powered by BERG: 23:39:17

Fotó: Paul Todd és Ian Roman/VolvoOceanRace



Forrás: VolvoOceanRace

A kalóz veszély miatt az előző szakaszhoz hasonlóan, a harmadik szakaszt is két etapra osztották. A második etap a Maldív-szigeteki Maléból rajtolt.

A Sanya, miután célba ért a második szakasz első etapján, áthozták már rögtön a hajójukat a Maldív-szigetekre, hogy elrajtolhassanak a mezőnnyel, így talán több pontot tudnak szerezni, mintha a biztos utolsó helyeikért kapnák a pontokat.

Maléból gyenge, 5-6 csomós, ÉK-i szélben rajtolt el a mezőny és már 3 mérföld különbség van az első Camper és az utolsó Telefonica között, de a változó szél miatt viszonylag könnyen változhat a sorrend.

Nem lesz egyszerű ez a szakasz sem, rendkívül változó szelekben kell majd megtalálni a helyes utat, ami fizikailag és szellemileg is rendkívül megterhelő lesz. Szingapúrhoz közeledve a Malacca szorosban komoly vízi forgalommal fognak találkozni a csapatok, így nagyon figyelni kell majd, ami szintén nem egy pihentető dolog.

A szakasz alig hosszabb, mint 3000 mérföld, várhatóan február 2. hetében ér célba az első hajó a kínai Sanya szigetére.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!





Fotó: Ian Roman, VOR

Úgy fest az Abu Dhabi árboctöréssel jobban megúszta, mint Mike Sandersonék (Team Sanya), akik léket kaptak. A kínai színekben induló hajó olyan komoly, több méter hosszú sérülést szenvedett az alján, hogy feladni kényszerült a szakaszt.

Mindeközben a versenyben maradt négy hajó már az Atlanti-óceánon halad déli irányban. Aztán a nagyon gyenge szélben jött az első komoly stratégiai döntés: nyugat vagy a rövidebb déli út. A Telefonica és a Puma tette le először a voksot a nyugati irány mellett (most is azt húzzák), míg a Groupama és a Camper a partok fele indult meg. A Camper meggondolta magát és nagy veszteségek árán eredt a Telefonica-Puma páros nyomába, akik hamarabb kiértek a gyenge szélből és 18 csomóban vágathattak az általuk ideálisnak vélt útvonalon.

Egyelőre a nyugati taktika tűnik kifizetődőbbnek, de igazából még pár napot várni kell arra, kinek is lett igaza.

Kattintson a képre a nagyobb méretben történő megjelenítéshez!




Fotó: Andres Soriano/Team Sanya és Paul Todd/VOR



Forrás: VOR