A minap az időképen „Mégis betiltják az időjárást?” címmel jelent meg cikk.

Jön is rá a válasz egyből: „Talán nem. De akkor miért csak kiváltságosok foglalkozhatnának vele? A Meteorológiai törvény tervezete indokolhatatlan elemeket tartalmaz.” Ősszel ismerkedhettünk meg azzal a szuper elképzeléssel, hogy állami monopólium igájába hajtják az időjárásjelentést. A télen enyhe álomba szenderült a terv, ám élesre fent karmokkal támadt a tavaszra

törvénytervezet

formájában.

Hogy mi a bajunk ezzel? Az, hogy pl. a nem állami időkép.hu szerintünk sokkal használhatóbb diagramokat, térképeket, széltérképeket, stb készített. Az OMSZ kb. az utolsó 1-2 évben némiképp fejlesztett, de használhatóságában a mai napig alulmaradt a piaci alapon működő site-okkal szemben. Tehát, ha szimplán akarunk fogalmazni, akkor kicsinálnák azokat a magánszolgáltatókat, akik modern eszközökkel használják az időjárás közlését, úgy tájékoztatnak, hogy az kellemes. Maradna valószínűleg egyetlen szereplőként a OMSZ, aki vagy szarik majd bele a fejlesztésekbe vagy nem, ahogy kedve tartja. Ki issza meg a kárát? Mi vitorlázók bizonyára, mert eddig választhattunk, hogy számunkra melyik forrás volt hitelesebb. Ha csak szimplán meg akarták volna fejni az üzleti alapon nyomuló időjárási honlapokat, akkor azt valószínűleg elegánsabban tennék. Annyi persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy az OMSZ adatit is használják a portálok. Origo.hu: „Az [origo] által megkérdezett meteorológiai cégek eltérően nyilatkoztak arról, hogy milyen adatokat vesznek az OMSZ-től. Nagy Gergely szerint például az Időkép nem vásárol adatot az OMSZ-től, csak a nyilvános radarképeiket jelenítik meg az oldalukon. Pártai Lucia, az Eumet ügyvezető tulajdonosa pedig azt mondta, hogy a cége az OMSZ-től csak mért adatokat vásárol, amelyek szerinte egyrészt közérdekű adatok, másrészt csupán korábbi előrejelzéseik pontosságát ellenőrzik a segítségükkel.” A törvénytervezet előéletéről

itt olvashat bővebben

.

És ne feledkezzünk meg az alábbi nyalánkságról sem ami közvetlenül érint bennünket: „A törvény elfogadásával a repülőtér, illetve a vízi kikötő üzemeltetőjét repülőtéri meteorológiai szolgáltatási díj és vízi kikötői meteorológiai szolgáltatási díj terhelné a jövőben.” Ez a tervezet szerint a kikötői illeték 1%-a lenne.

„0. A monopólium visszatér, csak másképp – a

törvénytervezet

17 oldalon jól leplezett oda-vissza utalásokkal és kereszthivatkozásokkal minden elképzelhető területet kizárólagos állami hatáskörbe von.

1. Az Időkép birtokába jutott,

bővített hatástanulmány

megállapítása szerint „Az amatőr megfigyelők kötelesek lesznek mérőeszközeiket hitelesíttetni”. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az mérhetne és küldhetne be az Időképre adatokat, akinek a műszereit korábban az OMSZ bevizsgálta és hitelesnek tekintette, ennek hiányában észlelőink mérései a térképeinkre sem kerülhetnének fel.

2. Előrejelzést elvben készíthetne nem állami, mester diplomás meteorológus is – de csak ha az nem tartalmaz semmilyen elemet, amely a társadalom bármely tagjára veszélyes meteorológiai helyzetet vetít előre. Nem lehet előre jelezni zivatart, jégesőt vagy viharos szelet. De ködöt sem, hiszen az a közlekedésre veszélyes. Szép napsütéses időt sem, hiszen abban napszúrást vagy hőgutát lehet kapni. Jelentős légnyomásváltozást sem. Semmit.

3. A tervezet szerint nem csak az előrejelzést, de a már bekövetkezett, vagy éppen folyamatban lévő veszélyes időjárási jelenségekről sem tudósíthatna senki, az állami Szolgálaton kívül. Szétverte a jég a gyümölcsöst? Fotóval, videóval dokumentálhatóan, és százak látták? Vagy élőben közvetítene valaki egy balatoni vihart? Hiába van lassan minden mobilban fényképező, jégesőkről írni és képeket közzétenni (például a Percről percre rovatban) tilos lenne a készülő törvény szerint.” – Ha ez igaz, akkor csak sunyiban fotózhatunk a Balatonon a jövőben és csak családi fotóalbumba kerülhetne róla kép.

„4. Vajon nem ellentétes-e az Alkotmány által biztosított szólás- és véleménynyilvánítási alapjogokkal mindez? Büntethető lesz-e, aki kiposztol egy vörös naplementés képet az Időképre vagy Facebookra és kiírja, hogy “holnap nagy szél lesz”? A szél veszélyes jelenség, ez az állítás pedig előrejelzésnek minősül – tehát az új törvény szerint igen.” – A törvénytervezet merev értelmezése szerint tehát a „Vörös az ég alja, aligha szél nem lesz” mondat kiposztolása a FB-ra, vagy kocsmában történő fennhangon történő kijelentése minimum szabálysértés lesz. Kivéve, ha nálunk van a mester meteorológus diplománk.

5. Vajon nem ellentétes-e az Európai Unió minden elképzelhető szabad piaci alapjogával a teljes (burkolt) monopolizáció? Vajon nem ellentétes mindez a szabad tájékozódás és tájékoztatás alapjogaival, vagy akár a Médiatörvény biztosította lehetőségekkel? Létezik bárhol Európában ennél elképesztőbb és indokolhatatlanabb cenzúra?

6. Bármely meteorológiai média vagy szolgáltató infrastruktúráját kizárólag minőségbiztosított szervezet kalibrálhatja és hitelesítheti. Ehhez Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat rendelkezik szakhatósági jogkörrel, sőt, a tervezet szerint közhatalmi jogkörrel. Tehát az Országos Meteorológia Szolgálat hatóság és szereplő, ugyanazon a piacon. Mennyi esélye lenne egy magánszolgáltatónak?”

Frissítés:


A hvg.hu

tegnapi cikkéből

: ”

A jelenlegi változat szerint pedig úgy tűnik, tilos lesz az OMSZ közleménye előtt megírni, ha elkezd esni a hó.

” lol …”…

a szervezet működését pedig azokkal fizettetné meg, akik a jogszabály alkotói szerint haszonélvezői az előrejelzéseknek. A repterek és kikötők üzemeltetőinek, … a tervezet szerint kötelező – és adók módjára behajtható – meteorológiai szolgáltatási díjat kellene fizetniük.” A tervezet alkotójának nyilván nincs fogalma arról, hogy a meteorológia és a kikötő között nincs szoros összefüggés (hacsak az nem számít annak, hogy viharban ide lehet bemenekülni), szerintünk max  annyiban, hogy a kikötők néha önként szolgáltatnak adatot saját meteoállomásukon keresztül, amiért nagy örömükre most már fizethnek is. Teccikérteni?! A kikötők hatalmasat kaszálnak az időjáráson!

Az alábbi műsorszám megtekintése 18 éven aluliak számára nem ajánlott.

A népszerűség átka (honlap látogatottsági adatok híjján):

1. Nem ostobaság a Facebook kedvelések (értsd Like) alapján azt hinni, hogy egy oldal népszerű. De hát erről szól a FB. 390.680 – ennyien örülnek az időkép közösségi oldalon történő létezésének és 22.620 a szám, amennyien tényleg innét merítenek információkat. Miért is? Egyszerű, mert az oldal piacképes, emberközeli, látványos meteorológiát nyújt. Az OMSZ képtelen volt tartani a lépést a világgal és lemaradt. Összehasonlításul az OMSZ FB adatai: 5.682 Like és csak 270-en informálódnak innét. Van lemaradás, amit be kéne hozni. Ez bizony csak 1,4 és 1,2%. Alcsony, még ha nem is reprezentatív adat.
2. Ostobaság a Facebook kedvelések (értsd Like) alapján azt hinni, hogy egy oldal nem népszerű. Nem a FB oldalra, hanem a mögötte található honlapra gondolunk. A vitorlázók körében tudjuk, hogy sokan támaszkodnak OMSZ térképekre is egy-egy verseny során és ez igaz a repülésre is.

Meg kell várnunk, amíg tényleg beiktatják az új törvényt, hogy kikelhessünk magunkból, addig is reménykedjünk, hogy még pár évig nem kell repülő molyokhoz, AC72-esekhez és egy-egy hullámon megpattanó 49-erhez felszállási engedélyt kérni vagy esetleg bejelenteni a megyei rendőrkapitányságon egy hónapra előre, ha vízre szeretnénk menni adott napon.

Fotó: fenti kép: rtlkulb.hu

A legjelentősebb rész szerintem a gazdasági célú hajózási tevékenységeket végzőket érinti. Erre nem térnék ki részletesen. Akad még változás a vizi rendezvény lebonyolítók számára és van néhány érdekesség is. A  változás nem sok, inkább a törvény több, mint 200 oldala volt rémisztő első nézésre. A balatoni vitorlázókra vonatkozó változások a következők:

A kishajó fogalom meghatározásában pontosították, hogy a hajóhosszba sem a kormány sem az orrsudár nem számít bele. A kishajók kötelezően előírt okmányai közé sorolja a jogszabály a hajóbizonyítványt, ami vagy elírás, vagy a jövőben nem hajólevelünk lesz. Régi rendelkezés, hogy a gázüzemű készülékkel felszerelt hajónak a készülék bizonylatait és a felülvizsgálat igazolását is a hajón kell tartania. A műszaki szemlén szerintem már kérni fogják

Érdekesség számba megy (annak aki már képesítéssel rendelkezik), hogy megjelent egy új fogalom, a „kötelékgömb” (vontahenger után szabadon), ami sárga és a kötelékben kell viselni nappal. Aki majd csak ezután fog vizsgázni, annak még számos újdonságot is meg kell tanulnia. A navigációs fényeket műszaki előtt ellenőrizzük, mert itt is van némi változás, leginkább a fényerősség tekintetében.

Reméljük nem találkozunk ilyennel, de ha mégis, jó ha tudjuk, hogy a műveletképtelen hajó a lengetett vörös fény vagy lobogó helyett  két egymás felett  elhelyezett minden oldalról látható vörös fényt. vagy  két egymás felett elhelyezett minden oldalról látható fekete gömböt is viselhet. Ha a halászhajó hajóútban vagy annak közvetlen közelében hálói vagy cölöpjei vannak kihelyezve, ezeket a hálókat vagy cölöpöket meg kell jelölni éjszaka helyük felismeréséhez elegendő számú minden oldalról látható szokásos vagy – állóvízen – villogó fehér fénnyel.

A gyorsan villogó sárga fény eddig vagy a vízimentőket jelentette vagy a gyorsjáratú hajót. A vizimentők a továbbiakban kék villogót fognak használni. A gyorsjáratú hajó (egy ilyenről tudok a Balcsin) továbbra is a két darab sárga villogót használja. Viszont a menetben lévő, víziúton munkát vagy szondázást, illetve mérést végző hajó felmutathat éjszaka és nappal egy minden oldalról látható gyors villogó sárga fényt. A mozgásában korlátozott hajó (például ha kotrást, kábelfektetést végez) az eddig előírt jelzéseken felül viselni köteles éjszaka három fényt, amelyek közül a felső és az alsó vörös, a középső pedig fehér, nappal két fekete gömböt és közöttük egy fekete kettős kúpot.  Tehát ha olyan úszó létesítménnyel találkozunk, ami alig látszik ki a különféle jelzései alól, nagyívben kerüljük ki, abból baj nem lehet. Aki ezután vizsgázik, majd megtanulja a fekete gömbök és kettőskúpok rendszerét.

Visszatért a régen is használt A kódlobogó. Az idősebbek tudják, hogy régen a viharjelzések és a tőkesúly kapcsolatát jelezte, viszont most az eredeti (búvár dolgozik alattam) értelmezést kapta. Aknamentesítő, révkalauz és búvárhajóval szerintem nem fogunk találkozni, így nem részletezem a jelzéseiket.

Kishajóként amúgy is szinte mindenkinek elsőbbséget kell adni, de most kiemelten megjelenik ez a halászattal foglalkozó és a műveletképességében korlátozott hajókkal szemben. Változott a megközelíthetőség és a keresztezés: Minden hajónak tilos a halászattal foglalkozó hajó farának közelében elhaladni. Csónakkal, kishajóval, továbbá vízi sporteszközzel a menetben lévő nagyhajó útvonalát 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, a menetben lévő, gyorsjáratú hajó útvonalát  1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és ezeket a  menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról  30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

Tilos a higany, arzén, ón, szextoklorid hexán anyagokat vagy azok preparátumait tartalmazó antivegetatív festékek használata. Jó lesz elolvasni az algagátló festékek összetételét.

Nem újdonság, de mindig elbizonytalanított bennünket a „hány gyerek mennyi felnőttet ér” kérdés. Hát tessék: A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fő feletti befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

A következő előírás a nem magyar lajstromban szereplő hajók esetében fontos: A tengeri hajózásra való alkalmasságot tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező vízijárművek kivételével, azt a hajót, amelyeknek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, úgy kell tekinteni, hogy 2. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas.

Alsóörs előtt rendszeresen állnak hajók bóján. Ezt eddig is szabálytalanul tették, mivel a Balaton törvény ezt tiltotta, de most beemelték ebbe a törvénybe is eképpen: Kikötőn kívül veszteglő vízijárművön ügyeleti szolgálatot kell tartani, amelyet a vízijármûvön kell teljesíteni.

A kishajó kötelező felszerelése kiegészül egy db megfelelő evezővel. Vajon milyen hosszú egy 50 lábas hajónak megfelelő evező, ami leér a vízre és hatékonyan hajtani is tudom vele a hajót?

Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (edzés teljes kötelező felszereléssel?)

Vet fel még néhány kérdést az új viziközlekedési törvényünk. Ajánlom a gazdasági hajózási tevékenységet végzők, a charterezők, a versenyrendezők figyelmébe a rájuk vonatkozó részek áttanulmányozását, mert lényeges változás őket érinti. A kedvtelési és sporthajósoknak a fentiekre kell figyelni, azok jó része is csak „érdekesség”.

Süt a nap, fúj a szél, hullámzik a víz… kell ennél több?

Kenyeres Márta

hajózási üzemeltetési vezető