Jelenleg a Balaton vízszintje 105 centiméter, ami több mint 50 centiméterrel magasabb az egy évvel ezelőtt mért vízállásnál, ráadásul a téli, tavaszi csapadék, amely az elmúlt években rendre tovább hizlalta a tavat, még csak most jön. Rég volt ilyen kedvező a tó vízállása, egyelőre úgy tűnik, nem lesz gond a Balatonnal.

A tó minimum szabályozási vízszintjét 70-, a maximumát 110 centiméterben határozták meg a szakemberek. Tavaly májusban a tó vízszintje elérte a 125 centimétert, de a nyári aszályos hónapok után sem csökkent 85 centiméter alá. Ezek az adatok megnyugtatóak, különösen annak tudatában, hogy 2012 októberben csupán 38 centiméteren állt a vízszint.

A jelenlegi 100 centiméter fölötti vízállás igen jónak számít, különösen annak tükrében, hogy még előttünk áll a téli és tavaszi csapadék mennyiség, ami még a problémásabb években is rendre jótékony hatással volt a tóra.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései szerint az átlagnál melegebb és szárazabb december után, csapadékos januárra, és átlagos hőmérsékletű, kissé száraz februárra lehet számítani. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a Sió-zsilipet márciusig nem nyitják meg, bár a vízszint várhatóan addigra eléri a szabályozási maximumnak számító 110 centimétert. Másrészt várhatóan rövid időre borítja majd a tavat jég.

Tavaly változott a tó szabályozása is, eltökélt cél, hogy a jelenlegi lehetőségek mellett a lehető legtöbb vizet tartsák a mederben, újra szabályozták a zsilip használatát is.

A Balatonra jellemző, hogy a vízkészlet állapota alapvetően a mindenkori hidrometeorológiai helyzettől függ. Ellentétben egyéb tavakkal, a vízutánpótlás csak a felszíni vizek hozamától, azaz a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségétől függ. A tó vízutánpótlása kiszolgáltatott a csapadék mennyiségének, hiszen aszályos időszakban a befolyó vizek kritikus mértékben csökkenhetnek.

A Balaton vízszint szabályozása 1977-től bevezetett rend szerint évente minimum 70, maximum 100 cm közötti vízszinttartást írt elő. Ezt 1997-től módosították, a felső szintet 110 cm-re emelték. Ezzel a beavatkozással jelentősen növelték a tóban tárolt víz mennyiségét. a Balaton vízszintjét a siófoki vízmérce nulla centiméteres pontjához viszonyítják, amely 103,41 m Balti tengerszint feletti magasságnak felel meg. Ha a vízszint meghaladja a felső, 110 cm-es szintet az alacsonyan fekvő, elsősorban a déli oldalon található part menti területeket a tó eláraszthatja, ezért a siófoki zsilip nyitásával a vízállást szabályozni kell. A vízszint természetes csökkenéséhez leginkább a nyári párolgás járul hozzá. Hatására szélsőséges esetben naponta egy centimétert is veszíthet vízmennyiségéből a tó. Ez 6 millió köbméter víz elpárolgását eredményezi naponta.

Forrás: balatonfured.hu

A vízügyi igazgatóság már készül arra, hogy a Balaton felső szabályozási szintjét tíz centivel megemelhessék. Igaz, erre még várni kell.

A tavalyi év aszálya után a télen és tavasszal annyi víz került a tóba, hogy elérte a 124 centiméteres szintet. Az idei évben hullott csapadékmennyiség rendkívüli, amíg lehetett próbálták a vízmennyiséget benntartani a tóban, de van hét település – Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfenyves, Máriafürdő, Balatonkeresztúr és Balatonberény –, amelynek vízparti részei nem épültek ki az országos vízgazdálkodási szabályzatban előírt 200-as szintre, 130, 140-es szinten vannak építmények, s egy erősebb, tartósabb északi szél esetén ezek az épületek víz alá kerülhetnek. Ha pedig újabb csapadék esik, akkor a csapadékelvezető sem tudja a Balatonba bevezetni az esővizet, s nagyobb területeken okozhat elöntéseket – fogalmazott

Csonki István

, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.

A Balaton térségében mindig gyanakvással figyelik a vízleengedést, attól félve, hogy az ilyenkor elpazarolt víz nagyon fog hiányozni, ha szárazabbra fordul az időjárás. Ugyanakkor évek óta téma a szakemberek között is, hogy miképpen lehetne több vizet megőrizni a tóban.

Egy magasabb gát önmagában azonban nem oldana meg semmit, az utak, a vízelvezető árkok is alacsonyan vannak, tehát egy egész térség komplex vízrendezését kellene fejleszteni – véli a vízügyi szakember. Ennek megoldására a szakhatóság beadott egy pályázati javaslatot a 2014-2020-as uniós ciklusba. Egy folyamatos, több éves munkára készülnek, amelynek révén fokozatosan alakulna át a településszerkezet.

– Először ki kell jelölni azokat a veszélyeztetett településrészeket, ahol mostantól kezdve már csak 200-as szinten szabadna engedélyezni minden épületet, első körben pedig az infrastruktúrát kellene megépíteni, valamint a parti sétányt, amely egy természetes gátat jelentene. Ennek köszönhetően tíz centiméterrel biztosan meg lehetne emelni a vízszintet, hiszen ezen a hét településen kívül máshol nem okozott gondot a magasabb vízszint – nyilatkozta Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.

Forrás: balatonfured.hu