{"id":1668,"date":"2018-03-27T09:54:00","date_gmt":"2018-03-27T07:54:00","guid":{"rendered":"https:\/\/sailing.hu\/2012\/02\/06\/zatonyon-a-meteorral-2-resz\/"},"modified":"2018-03-26T08:53:22","modified_gmt":"2018-03-26T06:53:22","slug":"zatonyon-a-meteorral-2-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/sailing.hu\/2018\/03\/27\/zatonyon-a-meteorral-2-resz\/","title":{"rendered":"Z\u00e1tonyon a Meteorral – 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

Az id\u0151 nagyon lassan telt, csak a sz\u0171nni nem akar\u00f3 hull\u00e1md\u00f6rej \u00e9s a sz\u00e9l f\u00fcty\u00fcl\u00e9se volt k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem.<\/p>\n

 <\/p>\n

Megal\u00e1zottnak, legy\u0151z\u00f6ttnek \u00e9reztem magam, megcs\u00fafoltak az elemek. H\u00e1t ilyen \u00f3ri\u00e1s az ember? R\u00e9gen be\u00e1llt az \u00e9jszaka. A sz\u00e9l ereje m\u00e9g mindig nem cs\u00f6kkent, hatalmas hull\u00e1mok csap\u00f3dtak kereszt\u00fcl a kabintet\u0151n \u00e9s t\u00e1voztak a part fel\u00e9.<\/p>\n

 <\/p>\n

Menjetek hull\u00e1mok \u00e9s vigy\u00e9tek a h\u00edrt, hogy volt egy matr\u00f3z, volt egy sz\u00e9p vitorl\u00e1shaj\u00f3, de azt is mondj\u00e1tok el, egyiknek a sz\u00edve, a m\u00e1siknak a pal\u00e1nkjai t\u00f6rtek \u00f6ssze egy sz\u00e9pnek indult nap d\u00e9lut\u00e1nj\u00e1n. Vajon t\u00e9nyleg matr\u00f3znak, v\u00edzenj\u00e1r\u00f3nak sz\u00fclettem \u00e9n? Valami azt s\u00fagta, ez er\u0151sen vitathat\u00f3. A csal\u00e1dban \u2013 tudtommal \u2013 nem volt egyetlen haj\u00f3s sem . Atyai el\u0151deim erd\u0151s\u00f6k, h\u00edres lovasok, csik\u00f3sok voltak, anyai \u0151seim pedig f\u00f6ldm\u00edvel\u0151k \u00e9s f\u00far\u00f3- farag\u00f3 emberek, akik a Balatont csak tavasszal, ny\u00e1r elej\u00e9n kerest\u00e9k fel, hogy pontyot szigonyozzanak. Nem, nem \u00e9n nem haj\u00f3snak sz\u00fclettem! A v\u00edzhez mindig vonz\u00f3dtam.  Hat-h\u00e9t \u00e9ves gyermek lehettem, amikor gyermekkori pajt\u00e1sommal B. J\u00f3sk\u00e1val a k\u0151r\u00f6shegyi halast\u00f3ban egy-egy m\u00e1sf\u00e9l m\u00e9teres deszkadarabbal h\u00f3nunk alatt megpr\u00f3b\u00e1ltunk \u00e1t\u00faszni a szigetre.  A t\u00e1vols\u00e1g 100-200 m\u00e9ter lehetett a kis halcs\u0151sz kunyh\u00f3t\u00f3l \u00e9s az \u00fasz\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet is az \u00e9n \u00f6tletem volt. M\u00e1r majdnem a fele t\u00e1von \u00fasztunk, amikor meg\u00fct\u00f6tte f\u00fcl\u00fcnket egy ki\u00e1lt\u00e1s: majd adok \u00e9n nektek gazemberek! J\u00f3ska apja ki\u00e1ltott r\u00e1nk, aki a Sz\u00e9chenyi birtok halcs\u0151sze volt. Ha nem ki\u00e1lt \u00e9s csendben v\u00e9gign\u00e9zi csetl\u0151-botl\u00f3 \u00fasz\u00f3tudom\u00e1nyunkat, sim\u00e1n \u00e1t\u00e9rt\u00fcnk volna. A ki\u00e1lt\u00e1st\u00f3l meg a b\u0171ntudatt\u00f3l megijedve kiesett kezem \u00fcgy\u00e9b\u0151l a deszkadarab \u00e9s elmer\u00fcltem  \u00fagy, mint a nyeletlen fejsze. J\u00f3ska bar\u00e1tom r\u00fagkap\u00e1lva \u00faszva kezembe nyomta a deszkadarabot, amit az els\u0151 felmer\u00fcl\u00e9sn\u00e9l siker\u00fclt is elkapni, megmenek\u00fcltem.<\/p>\n

 <\/p>\n

Nagyon mer\u00e9sz, makacs \u00e9s akaratos gyerek voltam. Amit elhat\u00e1roztam, azt v\u00e9gre is hajtottam, hacsak nem \u00fctk\u00f6z\u00f6tt objekt\u00edv akad\u00e1lyba. Ez a majdnem rosszul siker\u00fclt \u00fasz\u00e1si k\u00eds\u00e9rletem volt az \u00e9letemnek els\u0151, nagy figyelmeztet\u00e9se, hogy az \u00e9letet nemcsak \u00e9lni, hanem vigy\u00e1zni is kell. Persze mindezeket akkor m\u00e9g nem nagyon \u00e9rthettem, csak most gondolkodom el azon, hogy az \u00e9let teli van kisebb, nagyobb buktat\u00f3val.  Tudom azt is, hogy \u00e9letemet a vak v\u00e9letlennek k\u00f6sz\u00f6nhettem, mindenesetre mindketten megtanultunk \u00faszni minden k\u00fcls\u0151 seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl. Ny\u00e1r v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r a Balatonban is kipr\u00f3b\u00e1ltuk \u00fasz\u00e1si tudom\u00e1nyunkat. A sz\u00fcleink perszemit sem sejtettek viselt dolgainkr\u00f3l, mert k\u00fcl\u00f6nben az orgonavessz\u0151 t\u00e1ncot j\u00e1rt volna fenek\u00fcnk\u00f6n.<\/p>\n

 <\/p>\n

Most nagyobb gond szakadt r\u00e1m \u2013 a gondtalan \u00e9let elm\u00falt \u2013 felel\u0151s munkav\u00e1llal\u00f3 lettem \u00e9s a k\u00f6teless\u00e9gemnek, v\u00e1llal\u00e1somnak nem tudtam megfelelni. Sz\u00e9gyen\u00e9rzet, b\u0171ntudat kavargott bennem.  Mit sz\u00f3lnak a matr\u00f3zt\u00e1rsaim \u00e9s ezut\u00e1n hogyan n\u00e9zek a szem\u00fckbe? Jobb lenne, ha a v\u00edzbe fojtan\u00e1m magamat. Sok-sok buta gondolat foglalkoztatott \u00e1lland\u00f3an, de v\u00e9g\u00fcl a kimer\u00fclts\u00e9g legy\u0171rt, elaludtam. Lehet, hogy valaki azt gondolja, mes\u00e9ld a bolondnak az els\u00fcllyedt haj\u00f3ban val\u00f3 alv\u00e1st, de az igazs\u00e1g m\u00e9gis ez volt. Elaludtam kit\u00e1masztott l\u00e1bbal az ablakkeretbe kapaszkodva \u00fagy, hogy alattam t\u00edz centire a v\u00edz kortyogott. Egyid\u0151ben \u00e9bredtem a felkel\u0151 nappal, mely halv\u00e1nyan piroslott a keleti l\u00e1t\u00f3hat\u00e1ron. A d\u00fch\u00f6ng\u0151 sz\u00e9l lecsendesedett, a hull\u00e1mz\u00e1s is lelassult. \u00d6r\u00f6m\u00f6m nagy volt. Megj\u00f6n a seg\u00edts\u00e9g, leh\u00fazz\u00e1k a haj\u00f3mat a z\u00e1tonyr\u00f3l \u00e9s minden rendbe j\u00f6n. Neki\u00e1lltam elfogyasztani els\u0151 haj\u00f3t\u00f6r\u00f6tt reggelimet. Volt egy kis darab f\u00fcst\u00f6lt szalonna \u00e9s kev\u00e9s, f\u00e9lig el\u00e1zott keny\u00e9r, melyet farkas\u00e9tv\u00e1ggyal fogyasztottam el. V\u00e9g\u00fcl a rumos \u00fcveget \u00fajb\u00f3l megcs\u00f3kolgattam, ett\u0151l vir\u00e1gos j\u00f3 kedvem kerekedett. Most pedig leszedem a nagy vitorl\u00e1t \u2013 hat\u00e1roztam el magam. \u00c1rbocm\u00e1sz\u00e1ssal kezdtem \u00e9s sorra eloldoztam a vitorl\u00e1t r\u00f6gz\u00edt\u0151 zsin\u00f3rdarabk\u00e1kat, megel\u00e9ged\u00e9ssel nyugt\u00e1zva, hogy a vitorla j\u00f3l megsz\u00e1radt, csak itt-ott maradt nedves, ahol a k\u00f6t\u00e9s szorosan az \u00e1rbochoz szor\u00edtotta. Le is tudtam ereszteni sim\u00e1n rendben. Begy\u0171rtem a vitorl\u00e1t a zs\u00e1kba \u00e9s mivel semmi rem\u00e9ny\u00e9t nem l\u00e1ttam, hogy valaki is t\u00f6r\u0151dne a levontat\u00e1ssal, elhat\u00e1roztam magam, nem kock\u00e1ztatom a sok k\u00e9nyes holmit a pen\u00e9szed\u00e9snek kitenni. \u00c9n bizony kisz\u00e1ll\u00edtom a parti vill\u00e1hoz, hogy ott j\u00f3l kisz\u00e1radhassanak.<\/p>\n

 <\/p>\n

Felh\u00faztam cs\u00f3nakom a haj\u00f3 mell\u00e9 \u00e9s pakolni kezdtem bel\u00e9 a holmikat: vitorl\u00e1kat, matracokat, pokr\u00f3cokat \u00e9s minden olyan holmit, ami a gyors pen\u00e9szed\u00e9snek ki van t\u00e9ve. Azt\u00e1n elindultam a part fel\u00e9. Kis ment\u0151cs\u00f3nakom majd els\u00fcllyedt a sok holmi s\u00faly\u00e1t\u00f3l. A vill\u00e1n\u00e1l a h\u00e1zmestern\u00e9 fogadott. Megk\u00e9rtem, hogy a f\u0171re kiteregethessem sz\u00e1radni a vizes holmikat. Amikor mindennel v\u00e9geztem megk\u00f6sz\u00f6ntem a sz\u00edvess\u00e9get \u00e9s visszaindultam a haj\u00f3hoz. \u00dajra v\u00e1rtam a ment\u0151haj\u00f3t, amely csak nem j\u00f6tt, hi\u00e1ba t\u00e1vcs\u00f6veztem a Balaton h\u00e1t\u00e1t, r\u00f3lunk elfeledkezett mindenki. A kik\u00f6t\u0151re gondoltam, matr\u00f3z pajt\u00e1saimra, tal\u00e1n pont \u00e9nr\u00f3lam besz\u00e9lnek \u2013 \u00edgy gondoltam \u2013 s arr\u00f3l fogadkoznak, hogy bizony \u0151k nem j\u00e1rtak volna \u00edgy, stb.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"Napjainkban

Napjainkban a Meteor. Pelik\u00e1n n\u00e9ven<\/em><\/p><\/div>\n

 <\/p>\n

Eszembe jutott Hosztin Pista, aki elmes\u00e9lte azt az esetet, amikor gazd\u00e1j\u00e1val Henrich Tiborral egy \u00e9jszakai hazavitorl\u00e1z\u00e1s alkalm\u00e1val felszaladtak a m\u00f3l\u00f3 k\u00f6veire \u00e9s a sz\u00e9p K\u00e9kmad\u00e1rnak bet\u00f6rtek a pal\u00e1nkjai, \u00f6mleni kezdett bele a v\u00edz. \u201e\u00c9n gyorsan egy fockvitorl\u00e1t gy\u00f6m\u00f6sz\u00f6ltem a l\u00e9kbe \u00e9s mikor a kik\u00f6t\u0151be \u00e9rt\u00fcnk, felfuttattuk a f\u00f6venyre, orr\u00e1t kih\u00faztuk amennyire lehetett, azt\u00e1n \u00edgy meg tudtuk jav\u00edtani.\u201d \u2013 mondta Pista. Pedig Henrich Tibor m\u00e1r akkor is igencsak j\u00f3 h\u00edr\u0171 \u00e9lvonalbeli vitorl\u00e1z\u00f3 volt. Sok hasznos gyakorlati tapasztalatot hagyott a vitorl\u00e1z\u00f3kra. Most meg ez jutott eszembe, hogy magamat vigasztalhassam. Kerestem a kiutat, a megold\u00e1st, ment\u0151haj\u00f3 m\u00e9g mindig sehol sem l\u00e1tszik. Id\u0151k\u00f6zben elj\u00f6tt a kritikus 9\u00f3rai id\u0151. \u00dajra elkezdett f\u00fajni a sz\u00e9l. Fokr\u00f3l fokra er\u0151s\u00f6d\u00f6tt fel mindjobban \u00e9s feh\u00e9r tajt\u00e9kkal n\u00e9pesedett be \u00fajra a Balaton felsz\u00edne. \u00dajra elkezdte hal\u00e1los t\u00e1nc\u00e1t a Meteor. Fel-felny\u00f6g\u00f6tt, amikor egy-egy hatalmas hull\u00e1m \u00e9rkezett.  A sz\u00e9lre vonatkoz\u00f3an annyit meg\u00e1llap\u00edtottam, hogy a t\u00f6bbnapos is lehet, mert azoknak jellemz\u0151je, hogy r\u00f6vid id\u0151re le\u00e1ll \u00e9s azt\u00e1n \u00fajra r\u00e1kezdi a s\u00fcv\u00f6lt\u00e9st, bizony sokszor h\u00e1rom- \u00f6t napon kereszt\u00fcl. Ett\u0151l f\u00e9ltem \u00e9n is.  Ha belegondolok, hogy egy kilom\u00e9terrel od\u00e9bb F\u00f6ldv\u00e1r \u00e9s Sz\u00e1rsz\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt az akad\u00f3n t\u00f6rt\u00e9nik a baleset, bizony a meteorb\u00f3l csak dirib-darab apr\u00f3fa maradt volna mutat\u00f3ba, mert ott a v\u00edzfen\u00e9k csupa szikl\u00e1s padokb\u00f3l \u00e1ll. Az id\u0151 \u00f3loml\u00e1bakon j\u00e1rt, mintha a kereke megb\u00e9nult volna. Csak a mindent bet\u00f6lt\u0151 s\u00fcv\u00f6lt\u0151 sz\u00e9l, morajl\u00f3 v\u00edz hangzik. A nagyvitorla felh\u00faz\u00f3 dr\u00f3tk\u00f6tele \u00fagy csattog, veri az \u00e1rbocot, mintha egy kalap\u00e1ccsal vern\u00e9k \u00fctemesen. A haj\u00f3 far\u00e1n felejtett z\u00e1szl\u00f3t cs\u00edkokra szaggatta a sz\u00e9l, j\u00f3form\u00e1n csak a nyele maradt \u00e9ps\u00e9gben. Egy fock fall kiszabadult \u00e9s szinte szalagk\u00e9nt van kifesz\u00fclve az \u00e1rboc tetej\u00e9n. \u00c1tkozott id\u0151 van! Haj\u00f3m mindink\u00e1bb oldal\u00e1ra d\u0151l, j\u00f3form\u00e1n m\u00e1r csak \u00e1llva lehet \u201efek\u00fcdni\u201d az \u00e1gyon. A jobboldali \u00e1gyat m\u00e9g nem bor\u00edtotta el a v\u00edz. M\u00e1sutt m\u00e1r a kabin belseje mindenhol iszapfoltos.<\/p>\n

 <\/p>\n

Tegnap d\u00e9lben m\u00e9g oly tiszta volt a haj\u00f3m belseje, hogy az eb\u00e9det is b\u00e1tran megehett\u00fck volna bel\u0151le. Hi\u00e1ba t\u00f6r\u00f6m a fejem, hogy \u00edgy volt, meg \u00fagy volt, a megt\u00f6rt\u00e9nteken senki sem v\u00e1ltoztathatott. A tegnapi nap olyan messzinek \u00e9s r\u00e9ginek t\u0171nik, mintha ezer \u00e9v telt volna el, pedig mind\u00f6ssze csak egyszer nyugodott le \u00e9s egyszer kelt fel a nap. Vajon a r\u00e1m b\u00edzott haj\u00f3m felkel-e s\u00falyos seb\u00e1gy\u00e1b\u00f3l \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n ha felkel, mikor? J\u00f3 lenne egy-k\u00e9t nappal \u00f6regebbnek lenni, t\u00fal lenni mindenen, mert a sz\u00e1monk\u00e9r\u00e9s el\u0151l \u00fagysem menek\u00fclhetek el. Az id\u0151, ha lassan is, de telt. Kezdett d\u00e9lut\u00e1nra hajlani, de sehol semmi rem\u00e9nys\u00e9g.<\/p>\n

 <\/p>\n

Ism\u00e9t cs\u00f3nakba sz\u00e1llok, hogy a parton megtudjak valami \u00fajs\u00e1got. A sz\u00e9l \u00fagy tolta cs\u00f3nakomat, hogy vitte, mint a tollpih\u00e9t. Nem is kellett evezni, csak ir\u00e1nyban tartani. Pillanatok alatt partot \u00e9rtem. A villa el\u0151tt kedves kis n\u00e1das nyilad\u00e9k, ami nem sz\u00e9lesebb. mint a cs\u00f3nak, ami \u00e9pp, hogy \u00e1tf\u00e9r rajta. Itt m\u00e9g szeretik a n\u00e1dat, nem irtj\u00e1k \u00e1d\u00e1z haraggal. Ne is b\u00e1nts\u00e1tok, mert nem sok id\u0151 m\u00falva -100-200 \u00e9v, csak h\u00edrb\u0151l, k\u00f6nyvekb\u0151l fogj\u00e1k unok\u00e1ink ismerni. Hal pedig csak \u00fagy lesz benne, ha halastavakb\u00f3l \u00e9vente betelep\u00edtik.  Kih\u00fazom a cs\u00f3nakot a v\u00edz sz\u00e9l\u00e9t szeg\u00e9lyez\u0151 avas n\u00e1dr\u00e9tegre. Megk\u00f6tni nem kell, mert a hull\u00e1m \u00fagyis kifel\u00e9 paskolja. A villa lak\u00f3i sz\u00edves r\u00e9sztvev\u0151 sz\u00f3val fogadtak. K\u00e9rd\u00e9semre, hogy B\u00e9la int\u00e9zett-e valamit a haj\u00f3 leszabad\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsolatban, azt felelt\u00e9k: az \u00f3ta B\u00e9l\u00e1nak h\u00edr\u00e9t sem hallott\u00e1k. Nagyon lehangolt az \u00e9rtes\u00fcl\u00e9s, szomor\u00faan szedegettem \u00f6ssze a megsz\u00e1radt vitorl\u00e1kat \u00e9s egy\u00e9b holmikat. A kedves sz\u00e9p tulajdonos h\u00f6lgyt\u0151l enged\u00e9lyt k\u00e9rtem, hogy itt hagyhassam a holmikat, mert ki tudja, mikor szabadul le a haj\u00f3? Sz\u00edvesen beleegyezett \u00e9s mivel les\u00edrt r\u00f3lam, hogy ugyancsak \u00e9hes lehetek, megh\u00edvott eb\u00e9dre. Mint aki r\u00e9gen evett, faltam az el\u00e9m t\u00e1lalt \u00e9teleket. B\u00e1mulattal ad\u00f3ztak hatalmas \u00e9tv\u00e1gyamnak, biztos azt gondolhatt\u00e1k \u2013 hov\u00e1 f\u00e9r ebbe a sov\u00e1ny fiatalemberbe ennyi \u00e9tek? Csinos, 20 \u00e9v k\u00f6r\u00fcli szobal\u00e1ny szolg\u00e1lta fel az \u00e9telt. Borzongva k\u00e9rdezte, hogy nem f\u00e9ltem-e \u00e9jszaka a viharos Balatonon? Azt mondta: – \u00e9n bizony meghaltam volna a f\u00e9lelemt\u0151l. M\u00e9g \u00edgy is nagyon f\u00e9ltem, nem aludtam eg\u00e9sz \u00e9jjel, mert tudtam, hogy maga ott maradt a haj\u00f3n. R\u00f6vid percek alatt annyit k\u00e9rdezett, hogy alig gy\u0151ztem v\u00e1laszolni a feltett k\u00e9rd\u00e9seire.  Nagyon j\u00f3 alak\u00fa, form\u00e1s le\u00e1ny volt. Ahogy k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem forgol\u00f3dott, m\u00e1r nem a palacsint\u00e1t, hanem a le\u00e1nyt faltam szemeimmel. H\u00edrtelen a magam ruh\u00e1zat\u00e1ra tekintettem \u00e9s ment el mindent\u0151l a kedvem. Hej! \u2013 ha \u00e9n most nem lenn\u00e9k egy \u00e1gr\u00f3lszakadt haj\u00f3t\u00f6r\u00f6tt  \u00e9s a haj\u00f3m is \u00e9ps\u00e9gben volna! Akkor mi lenne? K\u00e9rdeztem magamt\u00f3l. Akkor vallhatn\u00e1m igazi haj\u00f3snak magam? Eszembe jutott, hogy haj\u00f3t\u00f6r\u00e9semnek h\u00edre eljuthatott falumba is. Melegem lett egyszerre. \u00c9rtem meg agg\u00f3dnak \u00e9s tal\u00e1n m\u00e1r halottnak is hisznek. L\u00f3hal\u00e1l\u00e1ban siettem a post\u00e1ra, feladtam egy t\u00e1viratot: csak egy-k\u00e9t nap m\u00falva tudok hazaj\u00f6nni, j\u00f3l vagyok, ne agg\u00f3djatok! Ezzel v\u00e9gezve dolgomat visszaindultam a vill\u00e1hoz. A terasz\u00e1r\u00f3l j\u00f3l be lehetett l\u00e1tni a Balatont, ameddig a szem ell\u00e1tott. F\u00e9lig els\u00fcllyedt haj\u00f3mnak csak a v\u00edz fel\u00e9 hajl\u00f3 \u00e1rboc\u00e1t l\u00e1ttam. A haj\u00f3test csak n\u00e9ha l\u00e1tszott a hull\u00e1mokt\u00f3l.<\/p>\n

 <\/p>\n

Elk\u00f6sz\u00f6ntem a villa lak\u00f3it\u00f3l \u00e9s cs\u00f3nakommal visszaindultam a haj\u00f3hoz. Nem nagyon igyekeztem, hagytam t\u00e1ncoltatni cs\u00f3nakomat a hull\u00e1mokt\u00f3l, de \u00edgy meg nagyon gyorsan visszavetett a sz\u00e9l. Nekifesz\u00fcltem minden er\u0151mmel az evez\u00e9snek. Hamarosan el\u00e9rtem a haj\u00f3t \u00e9s \u00fajra elfoglaltam figyel\u0151helyemet a cockpitban. Eltelt ez a nap is. A nyugati l\u00e1t\u00f3hat\u00e1ron \u00fagy \u00fclt a nap a hegyek tetej\u00e9n, mint egy piros labda. A felh\u0151k v\u00f6r\u00f6s k\u00f6dben \u00fasztak, teh\u00e1t holnapra is nagy szelet v\u00e1rhatok. S\u00edrt, ny\u00f6g\u00f6tt, morajlott a Balaton. A f\u00f6ldv\u00e1ri m\u00f3l\u00f3b\u00f3l most indulnak matr\u00f3zt\u00e1rsaim a kertmoziba.. A Marco Pol\u00f3t vet\u00edtik \u2013 b\u00e1r \u00e9n is k\u00f6zt\u00fck lehetn\u00e9k! Lelki szemeimmel l\u00e1tom, hogy egym\u00e1s ut\u00e1n \u00e1tvizsg\u00e1lj\u00e1k a kik\u00f6t\u0151k\u00f6teleket \u00e9s egy iramod\u00e1ssal a h\u00eddon teremnek, hogy egy kiad\u00f3s hull\u00e1m telibe ne tal\u00e1lja \u0151ket. \u0150rj\u00edt\u0151 az egyed\u00fcll\u00e9t. Meglep\u0151dve tapasztalom, hogy magamban besz\u00e9lek. Nem ismerek a hangomra, torkom bedagadt, \u00fagy \u00e9rzem l\u00e1zam is van. Pulzusomban vadul dobol a v\u00e9r. Na, m\u00e9g csak ez hi\u00e1nyzott nekem! Tegnap t\u00fal sok volt a jeges f\u00fcrd\u0151 \u00e9s a vizes \u00e1t\u00e1zott ruh\u00e1m is nagyon sok\u00e1ig volt rajtam. Azt\u00e1n m\u00e9g a v\u00edzbe is k\u00e9nytelen voltam bele menni. Nagyon \u00e1tf\u00e1zhattam. Megpr\u00f3b\u00e1ltam k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fekhelyemet elfoglalni. Fekhely? Kimerev\u00edtett l\u00e1bbal az ablakba kapaszkodva cs\u00fcng\u00f6k a nagyon k\u00e9nyelmetlen, r\u00e9zs\u00fcs \u00e1gyon. Amikor egy kiad\u00f3sabb hull\u00e1m \u00e9rkezett, sustorogva \u00f6ml\u00f6tt sz\u00e9t a fed\u00e9lzeten. A nyitott ablakon \u2013 amelyikbe k\u00e9nytelen voltam kapaszkodni \u2013 az \u00e9n nyakamba is jutott bel\u0151le ilyenkor. El\u00e1lmosodtam. Vizion\u00e1lis \u00e1lomk\u00e9pek kavarogtak sok izgalmat \u00e1t\u00e9lt l\u00e1zas agyamban. Azt \u00e1lmodtam, hogy haj\u00f3mmal v\u00e9gigvitorl\u00e1ztam a falum v\u00edzelvezet\u0151 \u00e1rkaiban a \u201eK\u0171s\u0151\u201d utc\u00e1n. Az \u00e1rkok tele voltak v\u00edzzel, csak a hidakkal volt baj, mert azokat mindig sz\u00e9t kellett bontani, \u00fatban voltak. Falum gazd\u00e1lkod\u00f3i felh\u00e1borodottan ki\u00e1ltoztak fel\u00e9m: nincs el\u00e9g hely vitorl\u00e1zni a Balatonon? Az egyik fejsz\u00e9vel szaladt haj\u00f3m fel\u00e9, hogy be\u00fcsse a fenek\u00e9t. Ki\u00e1lt\u00e1somra \u00e9bredtem, torkom kisz\u00e1radt, az ingem lucskosan tapadt testemhez az izzadts\u00e1gt\u00f3l. Vadul kalap\u00e1l\u00f3 sz\u00edvem a torkomban \u00e9rzem \u00e9s l\u00e1zas, nagyon l\u00e1zas vagyok, a ny\u00e1lat alig tudom lenyelni. Mandul\u00e1im rettenetesen bedagadtak. Kiskorom \u00f3ta k\u00ednoz a mandulagyullad\u00e1s, de \u00edgy m\u00e9g soha nem dagadt be \u00e9s nem d\u00f6nt\u00f6tt le. A marad\u00e9k rummal pr\u00f3b\u00e1ltam enyh\u00edteni f\u00e1jdalmamat. Pillanatnyilag j\u00f3, marja torkomat, de l\u00e1zamat csak fokozta. Vizet k\u00edv\u00e1ntam, amely k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem hull\u00e1mzott minden mennyis\u00e9gben. V\u00f6d\u00f6rrel nem mertem k\u00eds\u00e9rletezni, olyan gyenge voltam, hogy a kezemet alig tudtam felemelni. Azt csin\u00e1ltam, hogy a ki\u00fcr\u00fclt rumos palackot madzagra k\u00f6t\u00f6ttem \u00e9s az ablakon kidobva v\u00e1rtam, hogy megteljen, majd lassan felh\u00faztam \u00e9s moh\u00f3n ittam a langyos zavaros vizet, mely l\u00e1zas testemnek oly j\u00f3l esett, mint az \u00fcde forr\u00e1sv\u00edz.<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00dajra szundik\u00e1lni kezdtem, \u00fajabb kusza \u00e1lmok lebbentek el\u00e9m \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen zagyvas\u00e1gban.  A k\u00f6d\u00f6s \u00e1lmon kereszt\u00fcl is hallottam a sz\u00e9l muzsik\u00e1l\u00e1s\u00e1t. N\u00e9ha az \u00e1lmot megszak\u00edtotta egy h\u00e1rmashull\u00e1m zuhan\u00e1sa, mely a haj\u00f3nak \u00fctk\u00f6z\u00f6tt. A nyitott ajt\u00f3n kereszt\u00fcl el\u0151t\u0171nt a hold fak\u00f3 k\u00e9pe \u00e9s mintha hidegen, g\u00fanyosan, k\u00e1r\u00f6rvend\u0151n tekintett volna r\u00e1m. A csillagok itt, ott kivillantak a s\u0171r\u0171, s\u00f6t\u00e9t felh\u0151k k\u00f6z\u00fcl \u00e9s r\u00f3tt\u00e1k a val\u00f3 vil\u00e1gban kijel\u00f6lt \u00fatjukat a t\u00e9r \u00e9s id\u0151 v\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9ben.  K\u00ednosan m\u00faltak a percek, \u00f3r\u00e1k, de mintha a sz\u00e9l ereje kiss\u00e9 al\u00e1bbhagyott volna. Ideje is volt, hogy v\u00e9gre m\u00e9rs\u00e9kl\u0151dj\u00e9k ereje, mert haj\u00f3mnak tov\u00e1bbi sorsa f\u00fcgg t\u0151le. Gondolatban sorra kezet szor\u00edtottam \u00e9p\u00edt\u0151ivel, mert csakis az \u0151 j\u00f3 munk\u00e1juknak k\u00f6sz\u00f6nhettem, hogy eddig is b\u00edrta a sz\u00e9l \u00e9s hull\u00e1mok meg-meg\u00fajul\u00f3 t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t. Ez a gy\u00f6trelmes \u00e9jszaka is eltelt, az id\u0151 is kitisztult der\u0171ss\u00e9 v\u00e1lt. A felkel\u0151 nap j\u00f3t\u00e9kony sugarai bemosolyogtak a kabin ajtaj\u00e1n \u00e9s l\u00e1gyan cir\u00f3gatt\u00e1k arcomat. mintha vagasztalni pr\u00f3b\u00e1ltak volna, minden j\u00f3ra fog fordulni \u00e9s a haj\u00f3nak sem lesz komolyabb baja. Gyal\u00e1zatos \u00e1llapotban voltam, majd el\u00e9gtem a l\u00e1zt\u00f3l. Egy dankasir\u00e1ly p\u00e1r az \u00e1rboc sz\u00e1lingj\u00e1ra telepedett \u00e9s rikoltozva \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a felkel\u0151 nap els\u0151 sugarait. \u00dclt\u00fckb\u0151l le-lecsaptak a v\u00edzre, landol\u00e1s k\u00f6zben  a kabintet\u0151re pottyintgattak. M\u00e9g l\u00e1zas \u00e1llapotban is fanyarul elmosolyodtam, eszembe jutott a k\u00f6zismert tenger\u00e9sz dal: odafenn a sir\u00e1lyokra gondolni sem j\u00f3, akkor sz\u00e1llnak a fed\u00e9lzetre, ha s\u00fcllyed a haj\u00f3, holl\u00e1ri, holl\u00e1ri-h\u00f3! Mi a koll\u00e9g\u00e1kkal ezt mindig kiford\u00edtva \u00e9nekelt\u00fck\u2026. Harsogva szoktuk \u00e9nekelni, ha egyszer-egyszer fel\u00f6nt\u00f6tt\u00fck a garatra. Most nem volt kedvem semmihez sem, nemhogy \u00e9nekelni.  Lebetegedtem, ak\u00e1rcsak haj\u00f3m, egyik\u00fcnket a l\u00e1z teperte le, m\u00e1sikunkat a vihar, az elemek d\u00f6nt\u00f6ttek oldal\u00e1ra.<\/p>\n

 <\/p>\n

Eg\u00e9sz d\u00e9lel\u0151tt\u00f6m a neh\u00e9z v\u00e1rakoz\u00e1ssal telt el, b\u00fasan \u00fcltem a fed\u00e9lzet ny\u00edl\u00e1sban. M\u00e9g ilyen betegen is az foglalkoztatott, hogy hogyan menthetn\u00e9m meg a r\u00e1mb\u00edzott haj\u00f3t, amit bizony igencsak k\u00f6nnyelm\u0171en odadobtam a vihar martal\u00e9k\u00e1ul. D\u00e9lut\u00e1n k\u00e9t \u00f3ra fel\u00e9 m\u00e1r csak nehezen tudtam magamat tartani. Egyik oldalr\u00f3l az \u00e9hs\u00e9g, m\u00e1sik oldalr\u00f3l a l\u00e1z gy\u00f6t\u00f6rt. Elhat\u00e1roztam, elhagyom m\u00e9giscsak a haj\u00f3t, mert ilyen \u00e1llapotban mit is tudtam volna seg\u00edteni? M\u00e9g egyszer b\u00facs\u00faz\u00f3ul k\u00f6rben\u00e9ztem a kabinban, nyakamba akasztottam a t\u00e1vcs\u00f6vet, levettem a barom\u00e9tert, d\u0151l\u00e9sm\u00e9r\u0151t \u00e9s minden olyan holmit, amit el tudn\u00e1nak emelni, \u00e1tpakoltam a bociba. Minden er\u0151met, akaratomat \u00f6ssze kellett szednem, hogy \u00f6ssze ne roskadjak. F\u00e1tyolos tekintettel b\u00facs\u00faztam elmarad\u00f3 haj\u00f3mt\u00f3l, melynek v\u00edz f\u00f6l\u00e9 hajl\u00f3 \u00e1rboca is szomor\u00faan b\u00f3lintgatott fel\u00e9m \u0151 is b\u00facs\u00fazott. Isten hozz\u00e1d kedves haj\u00f3m, ki tudja \u00fcl\u00f6k-e korm\u00e1nyod mellett m\u00e9g valamikor?  Most, ahogy kifel\u00e9 eveztem, m\u00e1r nem a k\u00e9t nappal ezel\u0151tti er\u0151s fiatalembernek l\u00e1tszottam, ink\u00e1bb egy f\u00e1radt, \u00f6reg embernek, aki az evez\u0151ket is alig tudta emelgetni. A vill\u00e1ban \u00f6sszecsapt\u00e1k kez\u00fcket a csod\u00e1lkoz\u00e1st\u00f3l a n\u0151k, olyan siralmasan n\u00e9ztem ki.<\/p>\n

 <\/p>\n

Bet\u00e1mogattak a h\u00e1zmesteri lak\u00e1sba, fels\u0151 ruh\u00e1mat leszedt\u00e9k r\u00f3lam, bel\u00e9m er\u0151szakoltak k\u00e9t kalmopyrint \u00e9s az \u00e1gyba dugtak. T\u00f6bbre nem is tellett volna fogy\u00f3 er\u0151mb\u0151l. M\u00e9ly \u00e1lomba mer\u00fcltem \u00e9s csak m\u00e1snap \u00e9bredtem fel 9 \u00f3ra t\u00e1jban. 18 \u00f3r\u00e1t aludtam egyfolyt\u00e1ban. Az \u00e9hs\u00e9g majd a gyomromat marta ki. Amint feln\u00e9ztem l\u00e1tom, hogy a der\u00e9k h\u00e1zmester n\u00e9ni kez\u00e9ben egy b\u00f6gre tejjel \u00e9s egy szelet kal\u00e1ccsal v\u00e1rta \u00e9bred\u00e9semet. Igen meghat\u00f3dtam, sz\u00f3lni sem tudtam, \u00fagy ny\u00faltam az \u00e9lelem fel\u00e9. A kedves asszony meg csak b\u00f3lintott, hogy hagyjam most a h\u00e1l\u00e1lkod\u00e1st, kez\u00e9t homlokomra tette \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel \u00e1llap\u00edtotta meg, hogy teljesen l\u00e1ztalan vagyok.<\/p>\n

 <\/p>\n

Els\u0151 k\u00e9rd\u00e9sem megint a haj\u00f3 volt, a v\u00e1lasz pedig a r\u00e9gi.Ezideig senki sem jelentkezett, B\u00e9la sem j\u00f6tt h\u00edrrel. Hat\u00e1roztam. Hazautazok F\u00f6ldv\u00e1rra \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lok valamit int\u00e9zni a haj\u00f3 \u00fcgy\u00e9ben. Marasztaltak ugyan, de marad\u00e1som m\u00e1r nem volt. Elk\u00f6sz\u00f6ntem a h\u00e1ziakt\u00f3l \u00e9s az \u00e1llom\u00e1sra indultam. Nyakam er\u0151sen tekergettem, nem l\u00e1tom-e a l\u00e1nyt, de sajnos nem l\u00e1ttam. Mindegy, majd ha visszaj\u00f6v\u00f6k holnap, tal\u00e1n szerencs\u00e9sebb leszek. A d\u00e9li vonattal mentem \u00e1t F\u00f6ldv\u00e1rra. Sajnos motoros vizicsend\u0151r haj\u00f3 nem volt a kik\u00f6t\u0151ben, menetrendi haj\u00f3 pedig nem v\u00e1llalhatta a levontat\u00e1st.  Hosztin b\u00e1csit \u00e9s a koll\u00e9g\u00e1kat messze elker\u00fcltem, nem mertem volna a szem\u00fckbe n\u00e9zni. A K.M.Y.C.-ban a gazd\u00e1m fel\u00f6l \u00e9rdekl\u0151dtem. Azt a v\u00e1laszt kaptam, hogy itt j\u00e1rt, tud az esetr\u0151l, de azt \u00fczeni, hogy ne tal\u00e1lkozzunk, mert j\u00f3 v\u00e9ge nem lesz.<\/p>\n

 <\/p>\n

H\u00e1t sz\u00e9p kil\u00e1t\u00e1sok. Ami a tal\u00e1lkoz\u00e1st illeti, most m\u00e1r \u00e9n sem \u00f3hajtottam. Mint egy kivert kutya \u00fagy oldalogtam el a kik\u00f6t\u0151b\u0151l \u00e9s haza K\u0151r\u00f6shegyre vettem az ir\u00e1nyt. Agyon\u00e1zott gy\u0171r\u00f6tt ruh\u00e1mban, leverve toppantam be a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zba. \u00c9desany\u00e1m \u2013 mert csak \u0151 volt otthon \u2013 \u00e9pp egy kacs\u00e1nak v\u00e1gta el a feje b\u00fabj\u00e1n l\u00e9v\u0151 ereket. Amikor megl\u00e1tott \u00e9s m\u00e9g most is f\u00fclembe cseng a hangja: \u201ena te csavarg\u00f3 h\u00e1t haza l\u00e1tt\u00e1l j\u00f6nni?!\u201d Szigor\u00fa ajka k\u00f6r\u00fcl mosoly bujk\u00e1lt, az \u00f6r\u00f6m \u00e9s a szeretet mosolya. Biztons\u00e1gban tudta a legkisebb fi\u00e1t.  Halhatatlan k\u00f6lt\u0151nk gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 verssora jutott eszembe \u201e\u00e9s \u00e9n cs\u00fcggtem ajk\u00e1n sz\u00f3tlanul, mint gy\u00fcm\u00f6lcs a f\u00e1n\u201d.<\/p>\n

 <\/p>\n

Nagyj\u00e1b\u00f3l besz\u00e1moltam a t\u00f6rt\u00e9ntekr\u0151l, persze sz\u00e9p\u00edtgetve mindent, s ha dr\u00e1ga \u00e9desany\u00e1m nem is \u00e9rtett a vitorl\u00e1z\u00e1shoz, \u00e9rtett gyermeke lelk\u00e9hez. Egy\u00e9bk\u00e9nt gy\u0171r\u00f6tt ruh\u00e1m, k\u00e9tessz\u00edn\u0171 ingem, savany\u00fa \u00e1br\u00e1zatom mindenn\u00e9l \u00e9rthet\u0151bben besz\u00e9lt. Mutasd csak a torkod, hadd l\u00e1ssam, nem f\u00e1j? Sejtettem. Megint akkor\u00e1k a mandul\u00e1id, mint egy j\u00f3kora eper \u00e9s olyan v\u00f6r\u00f6sek is r\u00e1ad\u00e1sul. Lefekszel kisfiam, alszol egy kicsit \u00e9s mire fel\u00e9bredsz lesz s\u00fclt kacsah\u00fas. Anya \u00e9n nem fekhetek le, mert vissza kell mennem az otthagyott haj\u00f3hoz. A kacs\u00e1b\u00f3l az\u00e9rt eszem. Gy\u0171r\u00f6tt nadr\u00e1gom lecser\u00e9ltem egy tiszta, m\u00e1sik v\u00e1szonnadr\u00e1ggal. Tiszta inget vettem magamra, az eb\u00e9det bekapkodtam, megcs\u00f3koltam \u00e9desany\u00e1mat \u00e9s azon nyomban visszaindultam.<\/p>\n

 <\/p>\n

A r\u00e9ten kereszt\u00fcl mentem a \u201ez\u00fag\u00f3\u201d fel\u00e9, hogy ezzel is ler\u00f6vid\u00edtsem az utat. R\u00e9gebben itt szoktam horg\u00e1szni pajt\u00e1saimmal a S\u00e9d patakban, amit malom\u00e1roknak is neveztek az \u00f6regek. A patak vize dallamos kotyog\u00e1ssal t\u00e1vozott a Balaton fel\u00e9, hogy ott egyes\u00fclj\u00f6n viz\u00fck. A kis patak gyermekkorom legkedvesebb eml\u00e9ke, amit elcser\u00e9ltem egy nagyobb v\u00edz\u00e9rt, a Balaton\u00e9rt. Sokszor k\u00e9s\u0151 estig elmer\u00fcltem a horg\u00e1szat \u00f6r\u00f6meiben, haza pedig csak akkor mentem, amikor az utols\u00f3 n\u00e1di ver\u00e9b is elcsendesedett f\u00e9szk\u00e9ben.<\/p>\n

 <\/p>\n

Ha utam esetleg a patak fel\u00e9 vezet \u2013 amib\u0151l elt\u0171ntek a gyermekkoromban m\u00e9g megl\u00e9v\u0151 halfajok, r\u00e1kok \u2013\u00e9vtizedek m\u00falt\u00e1val is csak a szememet kell behunyni \u00e9s \u00fagy l\u00e1tom, mintha most lenne. F\u00f6ldv\u00e1rra \u00e9rve a h\u00edres \u201eZ\u0151d k\u00fat\u201d el\u0151tt vitt el az utam. Vizet pump\u00e1ltam, lemostam a h\u00e1romkilom\u00e9teres \u00fat por\u00e1t. Az esti hat \u00f3r\u00e1s vonattal tudtam csak \u00e1tmenni Sz\u00e1rsz\u00f3ra. Ott az az \u00f6r\u00f6mh\u00edr fogadott, hogy a haj\u00f3t a hal\u00e1szok leh\u00fazt\u00e1k a z\u00e1tonyr\u00f3l \u00e9s elvontatt\u00e1k Balatonf\u00fcredre jav\u00edt\u00e1sra a haj\u00f3gy\u00e1rba. \u00d6r\u00f6mmel \u00fajs\u00e1golta a l\u00e1ny, hogy nagyon sok\u00e1ig dolgoztak a haj\u00f3val, de v\u00e9g\u00fcl sikerrel j\u00e1rt er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00fck. B\u00e9la teh\u00e1t m\u00e9gis int\u00e9zkedett, m\u00e9g ha kicsit k\u00e9sett is a seg\u00edts\u00e9g. Az\u00e9rt \u00edgy is melegem lett egy pillanatig, ha arra gondoltam, hogy mi is lesz ezut\u00e1n, nem s\u00e9r\u00fclt-e meg nagyon a haj\u00f3. Mit sz\u00f3l a f\u0151n\u00f6k\u00f6m, ha tal\u00e1lkozunk, f\u0151leg megbocs\u00e1jt-e nekem?<\/p>\n

 <\/p>\n

Most pedig sz\u0171rj\u00fck le a tapasztalatokat \u00e9s szolg\u00e1ljon tanuls\u00e1gul ez a megt\u00f6rt\u00e9nt k\u00e1lv\u00e1ria. Els\u0151 pontk\u00e9nt lesz\u00f6gezhetj\u00fck, hogy nem horgonyzunk le a d\u00e9li parton kik\u00f6t\u0151n k\u00edv\u00fcl semmi sz\u00edn alatt sem, csak akkor, ha nagyon indokolt \u00e9s akkor is csak igen r\u00f6vid id\u0151re. Ez persze t\u0151kes\u00falyos haj\u00f3ra \u00e9rtend\u0151, svertes haj\u00f3 eset\u00e9n nincs ok aggodalomra. A n\u00e1dasban j\u00f3 mened\u00e9ket tal\u00e1lunk, legfeljebb a lakkot, fest\u00e9ket s\u00farolja le a n\u00e1d a haj\u00f3oldal\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

 <\/p>\n

M\u00e1sodikk\u00e9nt: Mindig igyekezz\u00fcnk j\u00f3 poz\u00edci\u00f3ban lenni, \u00fcgyelj\u00fcnk a magass\u00e1gra!                                                        <\/p>\n

Harmadikk\u00e9nt: Ne higgy\u00fcnk az id\u0151j\u00e1r\u00e1snak, hallgassuk meg a j\u00f3tan\u00e1csokat!                                                          <\/p>\n

Negyedikk\u00e9nt: Ne becs\u00fclj\u00fck t\u00fal k\u00e9pess\u00e9geinket, mindenkit\u0151l lehet tanulni!                                                            <\/p>\n

\u00d6t\u00f6dikk\u00e9nt: Nem az a j\u00f3 vitorl\u00e1z\u00f3, aki j\u00f3l kezeli a vitorl\u00e1kat, hanem aki j\u00f3l ismeri az id\u0151j\u00e1r\u00e1st.<\/p>\n

 <\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9netem elej\u00e9n t\u00f6bbsz\u00f6r eml\u00edtettem a magass\u00e1g kifejez\u00e9st. Hogy meg\u00e9rts\u00fck, egy p\u00e9ld\u00e1val kell megvil\u00e1g\u00edtani, hogy a nem vitorl\u00e1z\u00f3k is k\u00f6nnyen meg\u00e9rthess\u00e9k. P\u00e9ld\u00e1ul legyen haj\u00f3nk er\u0151s \u00e9szak-\u00e9szaknyugati sz\u00e9l eset\u00e9n t\u00e1vol a d\u00e9li partt\u00f3l, F\u00f6ldv\u00e1r viszonylat\u00e1ban Cs\u00facshegy \u00e9s Tihany-r\u00e9v k\u00f6z\u00f6tti szakaszon. B\u00e1rmi is t\u00f6rt\u00e9nik, \u00fasz\u00f3k\u00e9pes haj\u00f3 eset\u00e9n ak\u00e1r puszta \u00e1rboccal is hazaj\u00f6het a balatonf\u00f6ldv\u00e1ri kik\u00f6t\u0151be. A magass\u00e1g tart\u00e1s\u00e1t a mindenkori sz\u00e9lir\u00e1nynak megfelel\u0151en kell \u00e9rtelmezni. M\u00e1sokkal is megt\u00f6rt\u00e9nt, hogy z\u00e1tonyra ker\u00fcltek vitorl\u00e1s haj\u00f3val. \u00c9n sz\u00e1nd\u00e9kosan a magam eset\u00e9t \u00edrtam le tanuls\u00e1gul, \u00e9s rem\u00e9lni merem csak, hogy t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 siker\u00fclt is t\u00f6rekv\u00e9sem.<\/p>\n

 <\/p>\n

Nagyon nagy lecke volt sz\u00e1momra ez az 1944 j\u00falius 19-i vihar. Az\u00f3ta sem felejtettem el. \u00d3vatoss\u00e1gom sohasem hagytam elaludni \u00e9s sohasem b\u00f3lintottam olyanra, amit tulajdonk\u00e9ppen nem is \u00e9rtettem. Az sem sz\u00e9gyen, ha valakit megk\u00e9rdez\u00fcnk, mert valamit nem eg\u00e9szen \u00e9rt\u00fcnk. \u00c9n is azt vallom, hogy vitorl\u00e1zni csak vitorl\u00e1son lehet megtanulni, de \u00edr\u00f3asztaln\u00e1l \u00fclve soha! Ezzel nem azt akarom \u00e1ll\u00edtani, hogy elm\u00e9letre nincs sz\u00fcks\u00e9g, s\u0151t, az elm\u00e9let \u00e9s a gyakorlat nem maradhat el egym\u00e1st\u00f3l. \u00c1poljuk ezt a testet, lelket er\u0151s\u00edt\u0151 sz\u00e9p sportot, melynek balatoni perspekt\u00edv\u00e1ja most van teljes eg\u00e9sz\u00e9ben kibontakoz\u00e1sban.  G\u00e1toljuk meg a k\u00e1rtev\u00e9seket, v\u00e9dj\u00fck \u00e9s vigy\u00fck el\u0151re a Balaton kult\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s \u00f3vjuk term\u00e9szeti kincseit. Legyen minden v\u00edzenj\u00e1r\u00f3 ember nemcsak munk\u00e1sa, \u00e9lvez\u0151je a Balatonnak, hanem kiv\u00e1l\u00f3 ismer\u0151je \u0151skult\u00far\u00e1j\u00e1nak, \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1nak, m\u0171eml\u00e9keinek \u00e9s n\u00e9prajz\u00e1nak.<\/p>\n

 <\/p>\n

A fent nevezett ismeretek k\u00f6z\u00fcl pedig k\u00e9tszeresen kiemelend\u0151 a balatoni id\u0151j\u00e1r\u00e1s tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa \u00e9s ismerete. Az \u00e1t\u00e9lt h\u00e1romnapos viharnak a le\u00edr\u00e1sa gondolom alapos p\u00e9ld\u00e1val szolg\u00e1lt arra vonatkoz\u00f3lag, hogy a Balatont, id\u0151j\u00e1r\u00e1s\u00e1t kitanulni hossz\u00fa h\u00f3napok, \u00e9vek tapasztalat\u00e1val lehet elsaj\u00e1t\u00edtani.<\/p>\n

 <\/p>\n

1944 \u00f3ta nagyon sok v\u00edz p\u00e1rolgott el \u00e9s folyt le a Balatonb\u00f3l. M\u00e9g mindig nagyon sok a v\u00edzi baleset dac\u00e1ra annak, hogy a balatoni viharjelz\u0151 \u00e9s ment\u0151szolg\u00e1lat , mely 1934 j\u00falius 8-a \u00f3ta m\u0171k\u00f6dik, k\u00f6zel \u00f6t \u00e9vtized alatt \u00f3ri\u00e1si nagyot fejl\u0151d\u00f6tt. Az egyes\u00fcletek saj\u00e1t ment\u0151haj\u00f3val rendelkeznek \u00e9s a ment\u00e9st a kritikus pillanatban azonnal v\u00e9gre tudj\u00e1k hajtani. A bel\u00fcgyi szervek munk\u00e1ja \u00e9s helyzete sem hasonl\u00edthat\u00f3 \u00f6ssze az 1944 el\u0151ttivel.<\/p>\n

 <\/p>\n

Hogy hitele teljess\u00e9g\u00e9ben z\u00e1rjam le a h\u00e1rom viharos nap t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, lehet\u0151leg semmit nem sz\u00e9p\u00edtve, m\u00e9g azt el kell mondani, hogy a Meteort a balatonf\u00fcredi haj\u00f3gy\u00e1rban egy-k\u00e9t napon bel\u00fcl megjav\u00edtott\u00e1k a kiv\u00e1l\u00f3 haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u0151k. Hogy a Meteor haj\u00f3t\u00f6r\u00e9st szenvedett, arra csak a friss fest\u00e9kszag eml\u00e9keztetett. A haj\u00f3baleset ut\u00e1n, p\u00e1r nap eltelt\u00e9vel t\u00e1viratot hozott a post\u00e1s. Gazd\u00e1m adta fel c\u00edmemre, amiben felh\u00edvja figyelmemet, hogy ekkor \u00e9s ekkor jelenjek meg a Sell\u0151 sz\u00e1ll\u00f3ban \u2013 ahol B\u00e9la is jelen volt. Azt, hogy mi ketten, de f\u0151leg \u00e9n mit kaptunk \u00fatraval\u00f3ul egy eg\u00e9sz \u00e9letre a f\u0151n\u00f6k\u00f6mt\u0151l, ne r\u00e9szletezz\u00fck. Tal\u00e1n csak annyit: a B\u00e9l\u00e1val val\u00f3 szembes\u00edt\u00e9s ut\u00e1n \u00e9s az \u00e9n \u0151szinte beismer\u00e9sem, k\u00f6nt\u00f6rfalaz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli elmond\u00e1som ut\u00e1n f\u0151n\u00f6k\u00f6m haragja elm\u00falt, megbocs\u00e1jtott. Nekem pedig m\u00e9g annyit mondott: no fiam, ezut\u00e1n t\u00e9nyleg neked kell bizony\u00edtani! Az alkalmat megadom, de ha m\u00e9g egy k\u00f6nnyelm\u0171s\u00e9get elk\u00f6vetsz, akkor gondom lesz r\u00e1, hogy t\u00f6bbet m\u00e9g a kik\u00f6t\u0151 k\u00f6zel\u00e9be se j\u00f6hess! \u00c9n pedig nem csak megfogadtam, de be is tartottam \u00edg\u00e9retemet arra vonatkoz\u00f3an, hogy t\u00f6bb rossz eml\u00e9k\u0171 d\u00e1tum nem fogja k\u00eds\u00e9rni p\u00e1lyafut\u00e1som.<\/p>\n

 <\/p>\n

Nem is k\u00eds\u00e9rte, tal\u00e1n m\u00e1r nem is fogja. Szomor\u00fa eml\u00e9k\u0171 haj\u00f3t\u00f6r\u00e9sem az\u00f3ta m\u00e1r a feled\u00e9s hom\u00e1ly\u00e1ba mer\u00fclt \u00e9s ha \u00e9n le nem \u00edrn\u00e1m a t\u00f6rt\u00e9nteket, tal\u00e1n m\u00e1r senki nem eml\u00e9kezne r\u00e1juk. J\u00f3 \u00f6reg f\u0151n\u00f6k\u00f6m k\u00e9s\u0151bb igen megkedvelt. Igyekeztem sz\u00e1mtalan esetben bizony\u00edtani, hogy a bizalmat nem m\u00e9ltatlanra el\u0151legezte. \u00c9n az\u00f3ta sz\u00e1mtalan r\u00e9gi \u00e9s \u00faj vitorl\u00e1s haj\u00f3nak voltam vezet\u0151je, sok id\u0151 telt el. R\u00e9gi f\u0151n\u00f6k\u00f6m is megt\u00e9rt \u0151seihez \u00e9s a mondabeli Stix\u201d viz\u00e9n \u201eKharon\u201dladikj\u00e1val k\u00f6zlekedik. Balatont, vitorl\u00e1st szeret\u0151 szelleme itt maradt k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s elk\u00eds\u00e9r benn\u00fcnket \u00fatjainkon szerte a Balatonon.<\/p>\n

 <\/p>\n


\nK\u00f6r\u00f6shegy 1982
\n<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az id\u0151 nagyon lassan telt, csak a sz\u0171nni nem akar\u00f3 hull\u00e1md\u00f6rej \u00e9s a sz\u00e9l f\u00fcty\u00fcl\u00e9se volt k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem.   Megal\u00e1zottnak, legy\u0151z\u00f6ttnek \u00e9reztem magam, megcs\u00fafoltak az elemek. H\u00e1t ilyen \u00f3ri\u00e1s az ember? R\u00e9gen be\u00e1llt az \u00e9jszaka. A sz\u00e9l ereje m\u00e9g mindig nem cs\u00f6kkent, hatalmas hull\u00e1mok csap\u00f3dtak kereszt\u00fcl a kabintet\u0151n \u00e9s t\u00e1voztak a part fel\u00e9.   Menjetek hull\u00e1mok […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":24680,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","ngg_post_thumbnail":0},"categories":[1804],"tags":[702,1424],"sailing_author":"Id. P\u00e1lyi Gyula","amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1668"}],"collection":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1668"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1668\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/24680"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1668"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1668"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1668"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}