{"id":27779,"date":"2019-11-08T10:15:34","date_gmt":"2019-11-08T09:15:34","guid":{"rendered":"https:\/\/sailing.hu\/?p=27779"},"modified":"2019-11-14T09:46:53","modified_gmt":"2019-11-14T08:46:53","slug":"kvadrans-oktans-szextans","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/sailing.hu\/2019\/11\/08\/kvadrans-oktans-szextans\/","title":{"rendered":"Kvadr\u00e1ns, okt\u00e1ns, szext\u00e1ns"},"content":{"rendered":"

avagy a Seaman’s Secrets (1594) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvt\u0151l a Jachtnavig\u00e1torig (2019)<\/h3>\n

 <\/p>\n

I. Erzs\u00e9bet angol kir\u00e1lyn\u0151 egyik f\u0151navig\u00e1tora volt John Davis. Az \u0151 tal\u00e1lm\u00e1nya a r\u00f3la elnevezett Davis-kvadr\u00e1ns. Ennek 1594-es els\u0151 verzi\u00f3j\u00e1t a Seaman’s Secrets c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban \u00edrta le.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

A m\u0171szer azonban m\u00e9g csak 45\u00b0 sz\u00f6gmagass\u00e1g m\u00e9r\u00e9s\u00e9re volt alkalmas. Sz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a Halley-\u00fcst\u00f6k\u00f6s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak megfigyel\u00e9se (\u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s tudom\u00e1nyos munk\u00e1ja) r\u00e9v\u00e9n k\u00f6zismert Edmond Halley brit csillag\u00e1sz, a Royal Society tagja \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi kir\u00e1lyi csillag\u00e1sz is \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott egy t\u00fckr\u00f6s magass\u00e1gm\u00e9r\u0151 m\u0171szert, de ez neh\u00e9zkes haszn\u00e1lata folyt\u00e1n nem v\u00e1lt be a tengeren.<\/p>\n

 <\/p>\n

Newton volt az, aki 1699-ben m\u00e1r duplat\u00fckr\u00f6s kvadr\u00e1nst szerkesztett, hogy felv\u00e1ltsa a Davis-kvadr\u00e1nst. Az elv tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9vel sz\u00fcletett az okt\u00e1ns, amely a mai szext\u00e1ns k\u00f6zvetlen el\u0151dj\u00e9nek tekinthet\u0151. B\u00e1r az \u00f6tlet Newton\u00e9, a feltal\u00e1l\u00f3 dics\u0151s\u00e9ge m\u00e9gsem \u0151t illeti. 1731-ben egyidej\u0171leg, de egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl John Hadley angol matematikus \u00e9s a philadelphiai Thomas Godfrey \u00fcveges mester k\u00f6zel azonos eredm\u00e9nyre jutott, majd nem sokkal k\u00e9s\u0151bb egy amat\u0151r csillag\u00e1sz (egy\u00e9bk\u00e9nt rendes foglalkoz\u00e1s\u00e1ra n\u00e9zve biztos\u00edt\u00e1si \u00fcgyn\u00f6k) \u00e9s egy francia matematika professzor is szerkesztett okt\u00e1nst. A londoni Royal Society tudom\u00e1nyos \u00e9letben j\u00e1tszott jelent\u0151s szerep\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 hogy, hogy nem… \u2013 Hadley m\u0171szere terjedt el. Egy teleszk\u00f3pb\u00f3l \u00e9s el\u0151tte k\u00e9t t\u00fck\u00f6rb\u0151l \u00e1ll\u00f3 okt\u00e1nsnak, vagyis egy nyolcad k\u00f6rcikknek nevezett m\u0171szere 90\u00b0 sz\u00f6get m\u00e9rhetett, \u00e9s m\u00e1r nagyban hasonl\u00edtott a mai szext\u00e1nsokra.<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Fot\u00f3: John Gardner octant. A National Maritime Museum (Greenwich), Picture Library j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

John Campbell brit admir\u00e1lis tengeri megfigyel\u00e9sei sor\u00e1n azonban r\u00e1j\u00f6tt, hogy az okt\u00e1ns maxim\u00e1lisan 90 fokos m\u00e9r\u00e9shat\u00e1ra nem elegend\u0151, azt legal\u00e1bb 120 fokra kellene kiterjeszteni. Ezek alapj\u00e1n 1757-ben John Bird neves m\u0171szergy\u00e1rt\u00f3 meg\u00e9p\u00edtette az els\u0151 szext\u00e1nst. A m\u0171szer neve \u2013 mik\u00e9nt az okt\u00e1ns\u00e9 \u2013 latin eredet\u0171, s egy hatod k\u00f6rt jelent. Az egy hatod k\u00f6r 60\u00b0, a k\u00e9t t\u00fck\u00f6r haszn\u00e1lata r\u00e9v\u00e9n a szext\u00e1ns 120 fokos \u00edven tud m\u00e9rni. M\u00edg az okt\u00e1nsokat f\u0151leg f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, a szext\u00e1ns m\u00e1r bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n

A pontos m\u0171k\u00f6d\u00e9st a j\u00f3 min\u0151s\u00e9gi t\u00fckr\u00f6k, \u00e9s az 1758-ban feltal\u00e1lt sz\u00ednhiba mentes lencs\u00e9k tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9, tov\u00e1bb\u00e1 a 1766-ban Ramsden m\u0171szer\u00e9sz \u00e1ltal feltal\u00e1lt k\u00f6roszt\u00f3 g\u00e9p, amivel a m\u0171szer \u00edv\u00e9n elhelyezked\u0151 fokbeoszt\u00e1st (a limbuszt) leheletfinoman lehetett besk\u00e1l\u00e1zni.<\/p>\n

Ramsden igen pontos barom\u00e9tereket is gy\u00e1rtott, amelyek alkalmasak voltak domborzati pontok magass\u00e1g\u00e1nak m\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Ezek a magass\u00e1gi pontok ezut\u00e1n r\u00e1ker\u00fcltek azokra a t\u00e9rk\u00e9pekre, amelyek szint\u00e9n a szext\u00e1ns seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9sz\u00fcltek. A britek a F\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n r\u00e1j\u00f6ttek ugyanis, hogy a szext\u00e1ns v\u00edzszintes s\u00edkba fektet\u00e9s\u00e9vel horizont\u00e1lis sz\u00f6geket m\u00e9rhetnek, s \u00edgy kidolgozt\u00e1k a t\u00e9rk\u00e9p\u00e9szet h\u00e1romsz\u00f6gel\u00e9si m\u00f3dszert. Ezzel felt\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k az amerikai \u00e9s kanadai gyarmatok partvonal\u00e1t.<\/p>\n

A munk\u00e1ban egy bizonyos James Cook tenger\u00e9sz hadnagy is r\u00e9sz vett, aki k\u00e9s\u0151bbi csendes-\u00f3ce\u00e1ni felfedez\u0151 \u00fatjai sor\u00e1n arra haszn\u00e1lta fel az itt szerzett kartogr\u00e1fiai tud\u00e1s\u00e1t, hogy pontosan felt\u00e9rk\u00e9pezze a kelet-ausztr\u00e1liai, \u00faj-z\u00e9landi \u00e9s \u00f3ce\u00e1niai \u00faj brit gyarmatokat. Cook pedig az egyre prec\u00edzebb szext\u00e1nssal navig\u00e1lt.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Henry Hughes & Son sextant. A National Maritime Museum (Greenwich), Picture Library j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

James Cook szext\u00e1nsa ker\u00fclt fel a december elej\u00e9n megjelen\u0151 Jachtnavig\u00e1tor II. bor\u00edt\u00f3j\u00e1ra: a szext\u00e1ns szimboliz\u00e1lja a hagyom\u00e1nyos, klasszikus (\u00e9s l\u00e1ssuk be: kiss\u00e9 misztikus…) ny\u00edlt tengeri csillag\u00e1szati navig\u00e1ci\u00f3t, melyet a k\u00f6nyv A-t\u00f3l Z-ig r\u00e9szletesen le\u00edr. Ahogy azt a fejl\u0151d\u00e9st is, aminek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a tenger\u00e9szek ma m\u00e1r a csillagok helyett a mesters\u00e9ges holdak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel navig\u00e1lnak, kommunik\u00e1lnak \u00e9s adnak le v\u00e9szjelz\u00e9st.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

avagy a Seaman’s Secrets (1594) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvt\u0151l a Jachtnavig\u00e1torig (2019)   I. Erzs\u00e9bet angol kir\u00e1lyn\u0151 egyik f\u0151navig\u00e1tora volt John Davis. Az \u0151 tal\u00e1lm\u00e1nya a r\u00f3la elnevezett Davis-kvadr\u00e1ns. Ennek 1594-es els\u0151 verzi\u00f3j\u00e1t a Seaman’s Secrets c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban \u00edrta le.     A m\u0171szer azonban m\u00e9g csak 45\u00b0 sz\u00f6gmagass\u00e1g m\u00e9r\u00e9s\u00e9re volt alkalmas. Sz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a Halley-\u00fcst\u00f6k\u00f6s […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":27782,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","ngg_post_thumbnail":0},"categories":[1762],"tags":[2316,2304,2303],"sailing_author":"Horv\u00e1th Csaba, IYT YachtMaster, info@jachtnavigator.hu","amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/27779"}],"collection":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=27779"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/27779\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":27785,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/27779\/revisions\/27785"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/27782"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=27779"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=27779"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=27779"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}