\n A F\u00f6ldet leveg\u00f5 burkolja be, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a burkolat vastags\u00e1ga t\u00e1volodva a felsz\u00ednt\u00f5l v\u00e9konyodik, ami a nyom\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val (h\u00f5m\u00e9rs\u00e9klet cs\u00f6kken\u00e9se) magyar\u00e1zand\u00f3. A f\u00f6ldet k\u00f6r\u00fclvev\u00f5 burkolatok: sztratoszf\u00e9ra (6-12km-ig), sztratoszpauza (12 km felett)\n<\/p>\n
\n A F\u00f6ldet leveg\u00f5 burkolja be, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a burkolat vastags\u00e1ga t\u00e1volodva a felsz\u00ednt\u00f5l v\u00e9konyodik, ami a nyom\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val (h\u00f5m\u00e9rs\u00e9klet cs\u00f6kken\u00e9se) magyar\u00e1zand\u00f3. A f\u00f6ldet k\u00f6r\u00fclvev\u00f5 burkolatok: sztratoszf\u00e9ra (6-12km-ig), sztratoszpauza (12 km felett)\n<\/p>\n
\n Term\u00e9szetesen enn\u00e9l a feloszt\u00e1sn\u00e1l l\u00e9nyegesen finomabb oszt\u00e1sok vannak, ami a tengeri haj\u00f3z\u00e1s eset\u00e9n elengedhetetlen, de a belv\u00edzi haj\u00f3z\u00e1s eset\u00e9n megel\u00e9gedhet\u00fcnk ennyivel. Amennyiben a F\u00f6ld nem forogna a tengelye k\u00f6r\u00fcl, az Egyenl\u00edt\u00f5t\u00f5l a sarkok fel\u00e9 besz\u00e9ln\u00e9nk csak l\u00e9gmozg\u00e1sr\u00f3l, a sarkokhoz \u00e9rve leh\u00fblne a leveg\u00f5 \u00e9s vissza\u00e1ramolna az Egyenl\u00edt\u00f5 fel\u00e9, ahol felmelegedve ism\u00e9teln\u00e9 a folyamatot (planet\u00e1ris sz\u00e9lrendszer). Ennek a „b\u00e9k\u00e9s” jelens\u00e9gnek akkor lenne lehet\u00f5s\u00e9ge, ha a F\u00f6ld fel\u00fclete egyenletes, homog\u00e9n anyag\u00fa, a tengelye a f\u00f6ldp\u00e1lya s\u00edkj\u00e1ra mer\u00f5legesen \u00e1llna.\n<\/p>\n
\n A val\u00f3s\u00e1gban ez az \u00e1llapot soha nem val\u00f3sulhat meg. A F\u00f6ld tengelyforg\u00e1sa miatt a szelek az \u00c9-D-i ir\u00e1nyb\u00f3l kit\u00e9rnek. A F\u00f6ld tengelyferdes\u00e9ge miatt \u00e9vszakosan v\u00e1ltoznak az egyes f\u00f6ldfelsz\u00edni ter\u00fcletek besug\u00e1rz\u00e1si, illetve h\u00f5m\u00e9rs\u00e9kleti viszonyai \u00e9s ennek megfelel\u00f5en m\u00e1s lesz a szelek ir\u00e1nya \u00e9s er\u00f5ss\u00e9ge. A domborzati tagolts\u00e1g r\u00e9szben a magass\u00e1ggal v\u00e1ltoz\u00f3 h\u00f5m\u00e9rs\u00e9klet, r\u00e9szben a hegyek g\u00e1tl\u00f3 szerepe miatt akad\u00e1lyozz\u00e1k a sz\u00e9l egyenletes, folyamatos alakul\u00e1s\u00e1t, \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoztatj\u00e1k a sz\u00e9lir\u00e1nyt \u00e9s er\u00f5ss\u00e9get.\n<\/p>\n
\n A leveg\u00f5 felmeleged\u00e9se \u00e9s leh\u00fbl\u00e9se l\u00e9gmozg\u00e1st hoz l\u00e9tre. A meleged\u00f5 leveg\u00f5 kit\u00e1gul, k\u00f6nnyebb lesz, a leh\u00fbl\u00f5 leveg\u00f5 zsugorodik, nagyobb lesz a nyom\u00e1sa. Mivel a meleg, kit\u00e1gul\u00f3 leveg\u00f5 felfel\u00e9 \u00e1ramlik a hely\u00e9re hidegebb leveg\u00f5 t\u00f6rekszik. Ez\u00e9rt tud front\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g is kialakulni. Az alacsony nyom\u00e1s\u00fa ciklonok kialakul\u00e1sa az \u00f3ramutat\u00f3 j\u00e1r\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tes, a mag fel\u00e9 mutat\u00f3 \u00e1raml\u00e1st jelent. A felmeleged\u00f5 leveg\u00f5 felfel\u00e9 t\u00f6rekszik. Hely\u00e9re a hideg, magasabb nyom\u00e1s\u00fa leveg\u00f5 t\u00f6rekszik. Mindez addig tart, am\u00edg a nyom\u00e1sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g kiegyenl\u00edt\u00f5dik.\n<\/p>\n
\n Az alacsony \u00e9s magas nyom\u00e1s\u00fa ter\u00fcletekre jellemz\u00f5, hogy az azonos nyom\u00e1s\u00fa ter\u00fcleteit \u00f6sszek\u00f6thetj\u00fck. Az \u00edgy kapott vonalakat izob\u00e1rnak nevezz\u00fck. Amennyiben a k\u00e9t ter\u00fclet izob\u00e1r vonalai k\u00f6zel ker\u00fclnek egym\u00e1shoz, frontz\u00f3n\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk Gyakran A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f5 nyom\u00e1s\u00fa l\u00e9gk\u00f6ri k\u00e9pz\u00f5dm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti nyom\u00e1sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kiegyenl\u00edt\u00f5dnek, a nagyobb nyom\u00e1s\u00fa leveg\u00f5 mennyis\u00e9g a kisebb nyom\u00e1s\u00fa leveg\u00f5 hely\u00e9re \u00e1ramlik. Ezt a jelens\u00e9get nevezz\u00fck sz\u00e9lnek.\n<\/p>\n
\n A sz\u00e9l ir\u00e1nya a fentiek \u00e9rtelm\u00e9ben adott, de a domborzat ir\u00e1nyv\u00e1ltoztat\u00e1sra is k\u00e9nyszer\u00edtheti az \u00e1raml\u00e1st. Egy v\u00f6lgy a „csatorna” sz\u00fbkebb metszete miatt a sebess\u00e9get is n\u00f6veli.\n<\/p>\n
\n Hasonl\u00f3 jelens\u00e9ggel tal\u00e1lkozunk a halyi szelek kialakul\u00e1sakor is.\n<\/p>\n
\n N\u00e9zz\u00fck meg a Balaton helyzet\u00e9t!\n<\/p>\n
\n Front\u00e1lis sz\u00e9l hi\u00e1nya eset\u00e9n tavainkra, kiemelten a Balatont, jellemz\u00f5 a helyi sz\u00e9l hat\u00e1sa. Nappal a sug\u00e1rz\u00e1s miatt a sz\u00e1razf\u00f6ld jobban felmelegszik, mint a v\u00edz. A part f\u00f6l\u00f6tt egy intenz\u00edv fel\u00e1raml\u00e1s alakul ki. Magas felh\u00f5k\u00e9pz\u00f5d\u00e9s indul meg, de ezek a felh\u00f5k (cumulus) nagyon magasra, 8-10 km-re felny\u00falnak, de csak f\u00fcgg\u00f5leges ir\u00e1nyba. Komoly gondot az jelent, ha hidegebb z\u00f3n\u00e1ban kicsap\u00f3dnak a v\u00edzcseppek, j\u00e9gkrist\u00e1ly alakul ki. A nehezebb krist\u00e1lyok zuhanni kezdenek. A sz\u00edne \u00e1tv\u00e1lt feh\u00e9rb\u00f5l sz\u00fcrk\u00e9be, megjelenik a „gerenda”, amit\u00f5l minden vitorl\u00e1z\u00f3nak tartani kell. Ez a s\u00f6t\u00e9t sz\u00fcrke felh\u00f5 m\u00e1r figyelmeztet\u00e9s! V\u00edzszintes elmozdul\u00e1s is t\u00f6rt\u00e9nhet, ami r\u00f6vid ideig tart, de nagyon er\u00f5s szelet is jelenthet. Er\u00f5ss\u00e9ge 100 km\/h-t is el\u00e9rheti. A sz\u00e9l a v\u00edz fel\u00f6l a part fel\u00e9 f\u00faj. Ezt a l\u00e9g\u00e1raml\u00e1st nevezz\u00fck v\u00edzi sz\u00e9lnek.\n<\/p>\n
\n \u00c9jszaka a sz\u00e1razf\u00f6ld gyorsabban leh\u00fbl. A sz\u00e9l a part fel\u00f5l a v\u00edz fel\u00e9 f\u00faj. Ezt a szelet parti sz\u00e9lnek nevezz\u00fck. Ez mindig er\u00f5sebb l\u00e9g\u00e1raml\u00e1s, mint a v\u00edzi sz\u00e9l. Nagy \u00f6r\u00f6m benne vitorl\u00e1zni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A F\u00f6ldet leveg\u00f5 burkolja be, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a burkolat vastags\u00e1ga t\u00e1volodva a felsz\u00ednt\u00f5l v\u00e9konyodik, ami a nyom\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val (h\u00f5m\u00e9rs\u00e9klet cs\u00f6kken\u00e9se) magyar\u00e1zand\u00f3. A f\u00f6ldet k\u00f6r\u00fclvev\u00f5 burkolatok: sztratoszf\u00e9ra (6-12km-ig), sztratoszpauza (12 km felett) A F\u00f6ldet leveg\u00f5 burkolja be, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a burkolat vastags\u00e1ga t\u00e1volodva a felsz\u00ednt\u00f5l v\u00e9konyodik, ami a nyom\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val (h\u00f5m\u00e9rs\u00e9klet cs\u00f6kken\u00e9se) magyar\u00e1zand\u00f3. A […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","ngg_post_thumbnail":0},"categories":[1804],"tags":[],"sailing_author":"B\u00e9resi Zsolt","amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5671"}],"collection":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5671"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5671\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5671"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5671"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/sailing.hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5671"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}