Az utóbbi hetek témája oldalunkon az átigazolási hírek. Lassan úgy érzem magam, mint egy focirajongó, hogy a szezon végeztével azt kell böngésznem, hogy melyik „játékos” hova igazol. Egy valami hiányzik, és ez az átigazolási díj. Remélem ez nem kerül bevezetésre, mert nem hiszem, hogy egy optimistben vitorlázó gyereknek ez olyan jót tenne.
De ne szaladjunk ennyire előre a dolgokban. Amiről én személy szerint már régebben tudtam, az a VVSI-s fiatalok BYC-be igazolása volt. Látni kell, hogy a lehetőségek beszűkültek Agárdon. Az egykoron működő sportiskola mára a túlélésért küzd, és elkerült éléről az egyik utolsó „harcos” is. Félő, hogy hamarosan lakópark lesz az egyedülálló komplexum helyén, és ez sajnos a szomorú valóság. A rendszerváltás óta folyik a nagy küzdelem a túlélésért, persze közben nőtt fel sok sikeres generáció. Érdemes megjegyezni, hogy az egyetlen vitorlázó olimpikon Berecz Zsombor is a VVSI tagjaként vett részt a játékokon.
A hajóosztályok száma lecsökkent Agárdon, így a kétszemélyes hajók szépen kiszorultak a versenyekről. Akik ilyen hajóval komolyan gondolkodtak, mind találtak maguknak egy balatoni klubot. Így voltak ezzel a cikkben szereplő fiatalok is. Kocsis Ákos, Kún Dávid és Sármásy Márton Laser Radialban és Laser 4.7-ben versenyeztek. Alkatuk miatt osztályváltásra kényszerültek, ami az agárdi körülmények között nem volt lehetséges. Eredetileg négyen voltak, de egyikük végül kikerült a BYC keretéből egy éjszakázás miatt. Rajtuk kívül oda igazolt még Tomai Balázs, az immáron felnőtt korosztályba lépett Laseres is. Véleményem szerint a jobb edzéslehetőség és a jobb körülmények miatt. Õk mind VVSI nevelésűek. Gyerekkoruk óta Agárdon nőttek fel, most mégis váltaniuk kellett. A bizonytalant cserélték fel egy biztosnak tűnőre. Mindenesetre én drukkolok nekik!
A másik csoport a NVK, azaz a Nitrokémia fűzfői egyesület versenyzői közül került ki. Ez váltotta ki a legnagyobb vitákat oldalainkon. Olvasni lehetett először egy elkeseredett szülői levelet, majd a BYC elnökének reakcióját. Gondolom azért, hogy ne támadják a klubot, pár nap múlva megjelent a fent említett agárdi különítmény átigazolása is.
Először is arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amit a sorok között olvas a kedves olvasó, az csak az egyik oldal szemszöge. A másik fél nem akart írásban reagálni, mivel nem tartja etikusnak, hogy egy ilyen horderejű dolgot az interneten „tárgyaljanak” meg a felek. Vélemények jelentek meg pro és contra, a vitorlás társadalom nagy része pedig az alapján amit olvasott pedig elítéli a BYC tettét. Voltak olyan hangok, hogy a BYC miért nem fizet nevelési költséget a NVK egyesületnek a gyerekek után?! Úgy gondolom, hogy a mai világban, talán egyetlen kivételtől eltekintve a szülők óriási szerepet játszanak a történetben. Rengeteg anyagi és más egyéb támogatást megadnak gyerekeiknek, és azok edzőinek. A klub anyagilag nem nagyon tudott hozzájárulni a gyerekek előrejutásához, sőt, a NVK, ahogy hallani lehet főleg a nagyhajós irány felé hajlik a jövőben. 4 család úgy gondolta, hogy gyerekeik jobb körülmények között készülhetnek tovább a BYC kötelékében. Leginkább az edző, Hodács Attila az, aki a legrövidebbet húzta ebből a körből, hiszen Õ foglalkozott a gyerekekkel éveken át és edzette őket olyan szintre, hogy a külföldi versenyeken is megállják a helyüket. Sok ideje és munkája van benne. A 4 család közül az egyik idén került Fűzfőre, pont a VVSI-ből, így ők nem NVK nevelésűek.
Ennek a csoportnak a motorja pont az edző, Hodács Attila volt. Õ nem tartozik a könnyű emberek közé, de az eredmények őt igazolják. Mivel balatoni gyerekek mind, sokszor előfordult, hogy edzés nem lévén az egyik szülő vitte ki őket tréningezni, mivel az edző nem ért rá. Ezzel Õ nem értett egyet, így a viszony kezdett megromlani a szülőkkel. Ennek folyományaként a szülők elvitték a gyerekeket a BYC-be. Elmondásuk szerint a gyerekek megkönnyebbültek! A BYC közleményének a végét olvasva viszont felmerül a kérdés bennem, hogy egy 13 éves gyerek meg tud e fogalmazni ilyen mondatokat? Nem inkább a szülők azok, akik ezeket gondolják?
Végezetül gondoljuk bele kicsit magunkat a gyerekek helyébe. A mai világban azt gondolom, hogy az Internet világában a gyerekek is elmerülnek nap mint nap. Ha elmerülnek, nyilván olvasták a sorokat, amik születtek akár cikk formában akár hozzászólás formában. Ezt is olvasni fogják. Nem tudom, hogy ez jót tesz e nekik. Nem hiszem, hogy ilyen dolgokkal kellene foglalkozniuk. Az átigazolások a sport velejárói. Persze cikkezni lehet róla, de nem gondolom, hogy ez mostantól a legfontosabb kérdés. A harag és a sértődöttség sosem a legjobb hangadó. Jelen esetben sem.