Ezt a témakört vízszintes síkban szemlélve tudjuk egyértelmûen tárgyalni. A szél irányát az elõzõekben már láthattuk. A körülöttünk lévõ világot a szél iránya szempontjából 360 fokos szögben, síkban szemléljük.

Ezt a témakört vízszintes síkban szemlélve tudjuk egyértelmûen tárgyalni. A szél irányát az elõzõekben már láthattuk. A körülöttünk lévõ világot a szél iránya szempontjából 360 fokos szögben, síkban szemléljük.

Vitorlás hajóval ezt a szögtartományt kell behajózni.

Emlékezzünk a vitorlán keletkezõ erõkre! Éles menetben haladva általában 45 fokos szögben haladhatunk. Negyed szélben haladunk ekkor. Vitorlák teljesen behúzva! Ettõl “LEFELÉ” jutunk el a félszélig. Félszélben a hajó hossztengelyére merõlegesen fejti ki hatását a szél. A vitorlát közel félig kiengedjük. Ettõl lefelé jutunk el a háromnegyed szélig. A szelet háromnegyed hátulról kapjuk. (Raum szakasz). Ebben a szakaszban válik szét a szél falhajtó és tolóereje. Toló erõrõl beszélünk hátszélig, illetve a vitorlák másik oldalra kerülése után a másik csapáson egészen a háromnegyed szélig.

Tisztáznunk kell a csapásváltás fogalmát! Balcsapásnak nevezzük azt az állapotot, amikor a hajó a szelet bal oldalról kapja, vitorlái jobb oldalon vannak (fõ vitorla). Jobbcsapásnak nevezzük azt az állapotot, amikor a hajó a szelet jobb oldalról kapja, vitorlái bal oldalon vannak.

Tehát arról beszéltünk, hogy éles menetbõl lefelé haladva fél szélig jutunk, majd lefelé haladva háromnegyed szélig jutunk, majd lefelé haladva hátszélben haladunk. A szelet a vitorla síkjára merõlegesen kapja a hajó. A vitorla folyamatosan ugyanazon az oldalon maradt. Amikor a vitorla a másik oldalra kerül, csapásváltásról beszélünk. A szél alá történõ csapásváltást perdülésnek, idegen szóval halzolásnak nevezzük. Ezt követõen ismét eljuthatunk háromnegyed, majd fél szélig, majd negyed szélig, tehát éles menetig.

Abban az esetben, ha csapást akarok váltani, vitorlám a másik oldalra fog kerülni. Ezt a manõvert nevezzük fordulásnak.

Ismételjünk fogalmakat!

– Lefelé, leejtés: abba az irányba haladok, térek el, amerre a szél fúj.

– Felfelé: abba az irányba haladok, térek el, amerrõl a szél fúj.

– Csapás: az a haladási állapot, amely a szél irányának és ez által a vitorlám helyzetének függvénye. Jobbcsapás, amikor a szelet jobb oldalról kapom, a vitorlám baloldalon van. Balcsapás, amikor a szelet bal oldalról kapom, vitorlám jobboldalon van.

– Szél felöli oldal, ahonnan a szél fúj. Nevezzük luv oldalnak és luv iránynak is.

– Szél alatti oldal, amelyik oldalon a vitorlám van. Nevezzük lee oldalnak is, vagy lee iránynak.

– Fordulás: széllel szemben csapás váltás.

– Perdülés, halzolás: olyan csapás váltás, amely a szél irányával egyezõ irányú. A csapás váltás folyamatában egy hátszeles állapot is létrejön.