A hajó bérleti díja a hajó használatának lehetőségét fedezi, így minden egyéb, a használat során felmerülő költség a bérlőt terheli. E költségek közül a legjelentősebbek a kikötői díjak, valamint a motor üzemanyag fogyasztása. Kikötői díjat kell fizetni minden kiépített kishajó kikötőben, illetve a városi kikötők partfalainál, de sok esetben a horgonyzóhelyeken letelepített bójáknál is.

A hajó bérleti díja a hajó használatának lehetőségét fedezi, így minden egyéb, a használat során felmerülő költség a bérlőt terheli. E költségek közül a legjelentősebbek a kikötői díjak, valamint a motor üzemanyag fogyasztása. Kikötői díjat kell fizetni minden kiépített kishajó kikötőben, illetve a városi kikötők partfalainál, de sok esetben a horgonyzóhelyeken letelepített bójáknál is.

A díjak általában a nyújtott szolgáltatással arányosak, legdrágábbak a víz- és áramcsatlakozást biztosító, zuhanyzóval, WC-vel, étteremmel, a készletek feltöltésére alkalmas üzletekkel ellátott kishajó kikötők. Általában nem kell viszont fizetni a bérelt hajó állomáshelye szerinti kikötőben, itt ugyanis a hajó kikötői díja egész évre rendezett.

Az útvonalat célszerű az időjárás ismeretében úgy megszervezni, hogy a legtávolabbi pontot a bérleti időszak egyharmadánál elérve, hosszabb idő jusson a visszaútra. A hajót feltétlenül vissza kell vinni az charterszerződésben rögzített időben az állomáshelyére, a kedvezőtlen időjárási körülményeket egyetlen chartercég sem fogadja el a késedelem indokaként. Időjárás előrejelzéseket a normál rádión, URH rádió távbeszélőn, NAVTEX-en (szöveges előrejelzést fogadó készüléken) lehet kapni, de a napi előrejelzések sok országban a kishajó kikötőkben illetve a kikötő kapitányságokon is beszerezhetők. Az egyik legbiztosabb módszer azonban megkérdezni a halászokat…

A hajó bérlete általában kedvtelési célú hajózásra szól, így a hajóval semmiféle kereseti célú tevékenység nem végezhető. A chartercégek általában a versenyen való részvételt is tiltják, vagy legalábbis különféle feltételekhez kötik. Szintén szabályozza a bérleti szerződés a hajó használatát az időjárás függvényében: vitorlások általában 7 Bft, motorosok pedig 5 Bft. szélerősség felett nem hagyhatják el a kikötőt.

Útközben sajnos előfordulhatnak műszaki problémák. Ezek jelentős része a hajón fellelhető szerszámokkal és tartalék eszközökkel elhárítható. Ha a bérlő bizonytalan a javítás módjában, vagy ahhoz költséget jelentő külső segítséget (alkatrész, szerviz, stb.) kell igénybe vennie, feltétlenül kapcsolatba kell lépnie a chartercéggel. A chartercég csak olyan javítást és költséget ismer el, s fizet ki a bérlőnek, melyet előzetesen jóváhagyott. Szintén a chartercég értesítése mellett szóló érv, hogy sokkal jobban ismeri a vízterületet, s kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, tehát a leggyorsabb és legkedvezőbb segítségre tud javaslatot tenni.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a bérlő a bérleti időszak alatt tulajdonosi szemlélettel, s – ahogy az írás mondja – a jó tengerész gondosságával kell, hogy kezelje a hajót. Az észlelt legapróbb rendellenességet (kilazult csavart, kezdődő szakadást, stb.) ki kell vizsgálnia, s lehetőség szerint el kell hárítania, megelőzve ezzel a később bekövetkező súlyosabb meghibásodásokat, következmény károkat. Ha ennek az elvárásnak nem tesz eleget, akkor a chartercég jogosan hárítja rá a következmény károk kijavításának költségeit.

Külön kell foglalkozni az un. havária esetekkel. Hajók összeütközése, zátonyra futás, jelentős anyagi kár bekövetkezése (pl.: árboctörés), vagy emberi sérüléssel járó baleset esetén a chartercég azonnali értesítése mellett feltétlenül jelenteni kell az esetet a helyileg illetékes kikötő kapitányságnak, ahol a történtekről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez a jegyzőkönyv lesz az alapja a későbbi kárrendezésnek és felelősség megállapításnak is, tehát rendkívül fontos, hogy mi kerül a jegyzőkönyvbe. Anyagi károk esetén a kockázat általában – teljes körű biztosítással rendelkező hajóról lévén szó – a kaució összegéig terjed, bár jó tudni, hogy a hajóvezető hibájából bekövetkezett, jelentős károk esetén a biztosító perelheti a hajóvezetőt. Sokkal súlyosabb a helyzet személyi sérülés, ne adj Isten, haláleset bekövetkezésekor, hiszen a hajóvezetőt büntetőjogi felelősség terheli. Ilyenkor feltétlenül ragaszkodni kell hiteles tolmácshoz, illetve az idegen országban mindenkit megillető konzuli segítséghez. Semmi esetre sem szabad olyan jegyzőkönyvet aláírni, melynek bármely része nem pontosan érthető a hajóvezető számára.

Ha a bérleti időszakot nem lehet a báziskikötőben befejezni, akkor a chartercéget a lehető leghamarabb értesíteni kell. Ebben az esetben a bérlő köteles a hajó őrzésére megfelelően képzett legénységet hátrahagyni addig, amíg a bérbeadó a hajót vissza tudja venni. Ennek elmulasztása rendkívül súlyos anyagi következményekkel járhat, még akkor is, ha a kiváltó ok a bérlőn kívülálló okból következett be.

Ha a bekövetkezett váratlan esemény meggátolja a hajó időben történő visszaszolgáltatását, haladéktalanul tájékoztatni kell a chartercéget. Egy-két órás késedelmet az esetek döntő többségében még el lehet fogadtatni, ennél nagyobb csúszás esetén viszont óhatatlanul késedelmi díjat kell fizetni, ami a normál bérleti díj háromszorosa is lehet. Ennél is nagyobb érvágás lehet azonban, ha a késedelem megakadályozza a következő bérlő számára történő hajóátadást, ilyenkor az összes felmerülő többletköltség a késlekedőt terheli.

Ha az út során olyan műszaki probléma merül fel, ami a hajó üzemszerű használatát erősen befolyásolja, s kijavítása a turnusváltások közötti pár óránál több időt vesz igénybe, a bérleti időszak lejártát megelőzően vissza kell térni a báziskikötőbe, kellő időt biztosítva ezzel a hiba elhárításához. Az elveszett időért a chartercég időarányos kártérítést fizet, feltéve, ha a hiba bekövetkezéséért a bérlőt semmiféle felelősség nem terheli.

A hajót az átvételkori állapotában, teli üzemanyagtartállyal, elmosogatott edényekkel, kiseperve kell visszaszolgáltatni. A hajó visszaadásáról általában jegyzőkönyv készül. Ennek hiányában célszerű a hajó megfelelő állapotban történő visszavételéről egy írásbeli elismervényt kérni a chartercégtől, megelőzve ezzel az esetlegesen később felmerülő kifogásokat vagy félreértéseket.