Nagy várakozással nézett elébe a Bodeni-tavon megrendezett libera-versenynek az egykori Pleasure Sailing Team, nemcsak azért, mert ez volt a szezon elsõ megmérettetése, hanem itt csodálhatta meg elõször a csapat új hajóját a Gardazzurát. Habár a közelebbi ismeretség csak most kezdõdött a hajóval, a Litkey Farkas vezette csapat számára mégsem volt ismeretlen Oscar Tonoli fekete liberája, mert a tavalyi Garda tavi és trieszti versenyeken számtalanszor megvívott már az olaszokkal,
Libera Cup, Bodeni-tó – 2002 Június 1-2.
Nagy várakozással nézett elébe a Bodeni-tavon megrendezett libera-versenynek az egykori Pleasure Sailing Team, nemcsak azért, mert ez volt a szezon elsõ megmérettetése, hanem itt csodálhatta meg elõször a csapat új hajóját a Gardazzurát. Habár a közelebbi ismeretség csak most kezdõdött a hajóval, a Litkey Farkas vezette csapat számára mégsem volt ismeretlen Oscar Tonoli fekete liberája, mert a tavalyi Garda tavi és trieszti versenyeken számtalanszor megvívott már az olaszokkal, akik új hajóval akarnak szerepelni a Libera Euro Challenge versenyein. A német versenyen ezúttal mindkét Telebox elindult, a Pleasure, most már Brencsán Ábel kormányzásával jelent meg és természetesen az osztrák Joshi Entner Principessája is eljött a Chiemseerõl.
Ugyan a verseny csak szombaton kezdõdött a Team Gardazzura már csütörtök délután ott volt a gohreni kikitõben, hogy átvegyék az olaszoktól a Gardazzurát és felkészítsék a másnapi edzésre, valamint a hétvégi versenyre. Tulajdonképpen nem történt semmi említésre méltó; a vízre tétel, az árboc beállítása, trapézok, csörlõk ellenõrzése semmiben sem különbözött, mint anno a Pleasure esetében, talán csak a vitorlák között tartott el egy ideig a kiigazodás. A parton járó-kelõ németek sem aznap, sem máskor nem tudták összerakni a képet, hiszen olasz vitorlaszám ellenére a legénység magyarul beszélt, volt aki svédnek nézett minket. A Gardazzura egyébként – a megállapodás szerint – õsszel kerül véglegesen Magyarországra, mert az olaszok idén még ezzel a hajóval akarnak indulni saját versenyeiken, amelyekre egyenként három magyart is meghívtak. A magyarok utolsó versenye a Gardazzurával a Kékszalag lesz.
Másnap délelõtt még pofoztunk a hajón Gohrenben, majd átvitorláztunk a lindaui kikötõ irányába, a szombati és vasárnapi futamok helyszínére, egyelõre hiányos legénységgel, mert a többiek érkezését csak délutánra vártuk. Ezért aztán „kényszerpihenõt” kellett beiktatnunk, amelyet a leleményes Glódi Balázs rendkívül olcsón beszerzett dobozos sörével igyekeztünk elviselhetõvé tenni. Bölcsvölgyi „Doki” Tamás és a többiek megérkeztével végre kiegészült a Team Gardazzura és kormányosunk fél ötre ki is tûzte a délutáni edzés kezdetét. A tréning zavartalanul folyt addig a pillanatig, amíg váratlanul meg nem rázkódott a hajó. Az elsõ pillanatban a trapézon lévõk, a hajóban lévõkre pislogtak, de mire kérdõre vonták volna õket, már jött is a második rázkódás, amely következtében a Gardazzura teljesen megállt és hárman, Litkey Csaba, Hubacsek Laci és jómagam, a vízbe csapódtunk a trapézról. Felült a hajó…
Késõbb Brencsán Ábel a parton mesélte el, hogy tavaly õket is figyelmeztették, hogy ne menjenek a kikötõ közelében, három bójával kijelölt területre, mert ott alacsony a víz. Ez akkor ott a homokpadon küzdve már nem vigasztalt minket, inkább igyekeztünk lekerülni arról úgy, hogy minél jobban megdöntjük a hajót. Farki a kormánynál, Schõmer Dávid egyetlenként a lee oldal felõli kereten támaszkodott, mi pedig a nagyvitorlában, a baumon üldögélve, a hideg vízben vártuk sorsunk jobbra fordulását. A laikus szemnek megrázó látvány lehet egy ennyire megdöntött libera, amely kiülõ keretével már önmagában drámai élmény a többi vitorláshoz képest. A parton egyre gyûlõ emberek velünk együtt várták, hogy végre lefújjon minket az amúgy gyenge szél, közben túravitorlásokról kiabálták nekünk az aktuális vízmélységet. Végre lekerültünk az akadályról és Farki jobbnak látta, hogy hazamenjünk, a kikötõben azonban még korántsem volt vége a mutatványnak, mert ott teljesen fel kellett borítani a hajót, hogy Litkey Árpi felmérhesse a kielen keletkezett kárt. Na ezt már a helyi rendõri erõk sem nézhették tétlenül és fontoskodásuk mellett zajlott tovább a kiel vizsgálata. Árpi, Glódi Balázs segédletével végül megállapította, hogy a kiel ugyan megsérült, a homokpad komoly kárt azonban nem okozott, de az elsõ daruzás alkalmával ki kell javítani a hibát.
A szombati nap reggelén már nyugodtan néztünk az aznapra tervezett három futam elé. A kreutz-hátszél pályán, az elsõ futamon a Centomiglia negyedik helyezett Telebox (korábban Raffi.ca) gyakorlatilag rajt-cél gyõzelmet aratott. A második helyért végig a Principessa és a Gardazzura küzdött. Utóbbi a második helyen vitorlázott az elsõ kör után, amikor a Principessa „rácsúszott” a Gardazzurára, sõt le is hagyta azt. Jó halzolás után azonban másodikként ismét mi vettük a bóját és az itt keletkezõ elõny elég volt, hogy végig a Principessa elõtt maradjunk.
A második futamban elsõként rajtolt a Gardazzura, a már ismert „gardás” módszerrel, amely során a rajtvonal elõtti utolsó métereken, a luv oldali keret vízbe nyomásával lassítjuk a hajót. A part felé vitorlázva elsõként vettük a kreutz-szakasz után a bóját. Ez jó választásnak bizonyult, mert a szél nekünk jó irányba fordult, így a pozitív oldalon vitorlázhattunk. A raum-szakaszban a Principessa nem tudott befogni, a lee-bója vétele után kénytelen volt a rosszabb oldalt választania. Elsõként kreutzolhattunk fel és bíztató elõnnyel zárhattuk a második cirkálószakaszt is. A soron következõ hátszél szakasz végére a Principessa azonban beért minket és itt, egy vitatható szituáció után a két hajó kölcsönös óvást nyújtott be. Az utolsó cirkálószakaszt a Gardazzura elsõ helyen kezdte meg, ami elég is volt a magyarok gyõzelméhez.
Az aznapi utolsó, harmadik futamon steuerboardos, zsûrihajó melletti rajt után, part melletti vitorlázással másodikként kreuztoltunk fel, azonban a hátszélszakasz elején elszakadt a Gardazzura blistere és vitorlacsere miatt a harmadik helyre estünk vissza. Ezt a pozíciót azonban végig sikerült megõriznünk.
Az óvástárgyalásra este került sor, amely során a zsûri meghallgatta a feleket. Amikor a vezetõ hajó (Gardazzura) a bója körüli két hajóhossz távolságú mezõbe befutott, fedés nem állt fenn a backboardon érkezõ Principessa között, amely nagy sebességgel siklott be a Gardazzura és a bója közé és kikényszerítette magának a belsõ helyet. Az ütközést a Gardazzura elkerülte a Principessa azonban egy rossz manõverrel, kikényszerített belsõ helye ellenére hátrányba került. A tárgyaláson Werner Fritz a Principessa képviseletében egy meg nem történt ütközéssel igyekezett alátámasztani mondanivalóját, mégsem ez alapján zárták ki a magyar Team Gardazzurát. A zsûri szerint nem volt igazolt a magyarok részérõl, hogy fedés nem állt fönn, emiatt a Principessa hátrányba került és ezek alapján kizártak minket. A Gardazzura kormányosa, Litkey Farkas elfogadta a döntést, és bár nem értett egyet vele, nem fellebbezett. „Amíg egy igaz ember van Ninivében, addig a hatalom birtokosai nem nyugodhatnak” – áll a Bibliában és a Principessának van is oka a nyugtalanságra. Hazugsággal sem változtathatnak azon a tényen, hogy a magyarok úgy verték meg õket, hogy aznap ültek második alkalommal az új liberában…
Vasárnapra mindössze egy futamot kellett teljesítenie a mezõnynek. Lee-rajt után a Principessa elsõként indult és a futam során magabiztos elõnyre tett szert. A Gardazzura biztos vitorlázással, a Teleboxszal való szoros küzdelemben a második helyen végzett, így összesítésben a harmadik helyen zárt a magyar Team Gardazzura. Elsõ lett a Principessa, második helyen a Telebox végzett. A csapat a következõ hétvégén ismét visszatér a június 7-8.-án megrendezendõ Bodeni tavi Kékszalagra (Rund Um), amelyre a verseny elõtt 490 hajó nyújtotta be nevezését. A Pleasure negyedik helyen végzett. A futamok alatt, ahányszor elsiklottunk egymás mellett, mindegyikünk megállapította, hogy még mindig az öreg Pleasure a legszebb libera…