Segédmotort minden vitorlás kishajó használhat a Hajózási Szabályzat-ban pontosított feltételek szerint.

Segédmotort minden vitorlás kishajó használhat a Hajózási Szabályzat-ban pontosított feltételek szerint.

A segédmotor használatához nem kell külön vizsgát tenni a Hajózási Szabályzat tesztlapos vizsgarészét illetõen, hanem egy kiegészítõ szóbeli vizsgát, valamint gyakorlati vizsgát kell tenni. Ezért meggondolandó, nem praktikus-e a vitorlás kishajó vezetõi képesítõ vizsgával együtt felkészülni és együtt túlesni a vizsgán is.

Segédmotor fajtái: külmotor, beépített motor. Ezen belül megkülönböztetünk kétütemû, négyütemû és diesel motorokat.

Külmotor: A vitorlás kishajó farán, a hajótest külsõ részén egy motortartó bakon helyezkedik el. Egyértelmû, hogy üzemben a szellõzés megoldott. A motortest és a hajtómû egy összeépített egységet képez. Általában kétütemû motorokat használunk ilyen módon, bár egy-egy négyütemû motorral is találkozunk, de inkább kísérleti jelleggel. A kétütemû motor elõnye, hogy kevesebb alkatrészt igényel, mint a négyütemû, így a tömege kevesebb. Hátránya, hogy a hûtése direkt módon történik, az üzemi hõmérséklete ezáltal alacsony, ez kedvezõtlenül hat a motor élettertamára. A külmotorok szerkezeti felépítése a kisebb teljesítmény esetén lehetõvé teszik, hogy indításuk “berántással” történjen, majd a teljesítmény növekedése esetén megjelenik az akkumulátoros, önidítós indítás is.

Az üzemanyag kis teljesítmény esetén a motortesten, majd a teljesítmény növekedése esetén külön üzemanyag tartályt igényel, amit egy csõvel és kézi pumpával csatlakoztatnak a motorhoz.

A külmotor részei: motortest; trib; A trib feladata, hogy a lehajtást, a hajtás derékszögben történõ megtörését elzárja a víztõl, megfelelõ kenést tegyen lehetõvé. A hûtéshez szükséges vizet is a trib segítségével juttatja a motorba a szivattyú.

Beépített motor: A beépített motort a nagyobb teljesítményigény megjelenése motiválta. Beépített motort már szinte kizárólag diesel üzemmódut találunk. Régebben a benzin üzemmód is gyakori volt, de a gázolaj gõze kevésbé robbanásveszélyes, a diesel motor mûködése szükségtelenné teszi az elektromos szikrát, hiszen a gázolaj szétporlasztott elegyét préseli össze olyan magas nyomáson a henger és a dugattyú, hogy önrobbanás jön létre. Ez a nagy nyomás azt eredményezi, hogy a benzin üzemmódhoz képest nagyobb falvastagságok, erõsebb alkatrészek szükségesek. Ez nagyobb súlyt jelent, de az élettartam is nagy mértékben megnõ. A biztonság szintén sokat számít, hiszen az elektromos szikra okozta veszély is kisebb lesz, mint a benzin üzemmód esetén.

Az üzemanyag tartály elhelyezésénél kötelezõ mindkét esetben a motortértõl történõ elkülönítés. A tereket szellõztetõ berendezésekkel kell ellátni, az üzemanyag tartályt fõcsappal le kell választani a motortól. Elektromosan fõkapcsolóval szintén szét kell választani a rendszert.

A belmotor hajtómûve szempontjából lehet:

a: direkt hajtás, amikor a motor fõtengelyével azonos irányú a

hajócsavart meghajtó tengely,

b: V-hajtás, ha a motor fõtengelye elõre mutat, a hajcsavart meghajtó tengely szögben hátra van törve.

c: S-hajtás.

d: Vízsugár meghajtás.

A beépített motorok hûtõrendszere kétkörös. Van egy zárt rendszerû belsõ rendszere, mint a gépkocsiknál, ami egy termosztáttal szabályozható hõmérsékletû, és ezt egy hõcserélõ rendszeren átengedik. Ezt a rendszert hûtik le a külsõ víz segítségével. Az ilyen módon hûtött motor üzeme pozitív irányba befolyásolt teljesítmény leadás és élettartam szempontjából is.

Ha van kedvük, továbbra is tartsanak velem!