Vitorlás hajóknál már említettem, hogy a szél erejét két esetben használjuk haladáskor. Az egyik esetben a szél felhajtó erejét használjuk (éles menettõl háromnegyed szélig), A másik állapot a toló erõvel történõ haladás.

Vitorlás hajóknál már említettem, hogy a szél erejét két esetben használjuk haladáskor. Az egyik esetben a szél felhajtó erejét használjuk (éles menettõl háromnegyed szélig), A másik állapot a toló erõvel történõ haladás.

Vegyük elõször a felhajtó erõvel történõ vitorlázást.. Emlékezzünk vissza arra az ábrára, ahol a szél ereje a vitorlán egy döntõ “D” erõvel van jelölve. A hajótesten ez az erõ egy oldal irányú csúszást eredményezne. Az oldal irányú csúszás létre is jönne, ha egy “nagy” felület nem akadályozná ezt. Az akadály a tõkesúly vagy kisebb hajók esetén az uszony. A felületen egy oldal irányú erõ ébred. Az oldal irányú erõ kicsit a haladási irány felé is mutat. Eredõt láthatunk az ábrán. A két összetevõt nézve meglátjuk az elõre mutató erõt. Közel jutottunk a haladási irányhoz. Ellenben be kell számítanunk egy maradék oldalcsúszást. Oldalgási szögnek hívjuk az eltérést az iránytól. Ezt az eltérést mindig javítani igyekszünk. A kívánt cél fölé kell mindig tartani. A végén kevés csúszással megérkezhetünk a kívánt célba.

AZ OLDALGÁSI SZÖG annál nagyobb, minél élesebben akarunk haladni.

Amikor leesünk (emlékezzünk!) az oldalgás mértéke csökken. Tolóerõ esetén meg is szûnik. Az éles menet az uszonyra illetve tõkesúlyra még egy jellemzõ hidrodinamikai erõt elénk tár. A hajó oldal csúszását a felület akadályozza, de ennek az lesz a következménye, hogy a hajó oldalra megdõl. A dõlés mértékét a tõkesúly csökkenti. Uszonyos hajók esetén ezt a feladatot teljes mértékben a legénység vállalja magára. “Kiüli” a hajót, vagy trapézolja. Tõkesúlyos hajó esetén szintén teheti ezt típustól függõen. Egyre több tõkesúlyos és trapézos hajóval találkozunk a Balatonon. Ezek a hajók fõleg verseny hajók.

Az oldalcsúszás a tõkesúlyos hajóknál épített jellegzetesség. Más az eset a jolléknál. Az uszony állítható. Addig, míg a hajó éles menetben halad, az oldalcsúszás akadályozására teljes felületét leengedjük. A tolóerõvel történõ haladásig, tehát háromnegyed szél eléréséig fokozatosan felhúzzuk az uszonyt. Tiszta hátszélben az uszonynak már nincsen szerepe, legfeljebb boruláskor a hajó visszaállítása miatt, de ezt majd késõbb tárgyaljuk. A következõ részben megismerkedünk az úszó és sikló állapottal. Tartsanak velünk!