Az elõzõ fejezetben említettük a hajó héjazatának fajtáit. Érdemben ma a fából készült, illetve az üvegszállal erõsített mûgyanta héjazatú hajók szerkezetérõl beszélünk.

Az elõzõ fejezetben említettük a hajó héjazatának fajtáit. Érdemben ma a fából készült, illetve az üvegszállal erõsített mûgyanta héjazatú hajók szerkezetérõl beszélünk.

Fahajók .

Alapvetöen két nagy csoportra oszthatjuk a fából készült hajókat. Ilyen értelemben megkülönböztetünk szögletes és ívelt bordametszetû hajókat. Amennyiben a palánkolás deszka, vagy léc palánkozású, mindenképpen szükséges a merevítés biztosítása érdekében gerinc, keresztbordázat, hosszbordázat, orrtõke és fartükör alkalmazására, majd ezt követõen a fedélzettel együtt jön létre egy “dobozszerkezet”, amely már megfelelõen merev rendszert hoz létre.

Másik két nagy csoport:

1. tõkesúlyos,

2. uszonyos

hajó, melyeknél az elõzõ bordametszetre utaló felosztást szintén megtaláljuk.

A tõkesúlyos hajóknál jellemzõ, hogy a tõkesúly miatt a bordázat mélyen le van építve, hiszen a rárögzített súlyt a lehetõ legmélyebbre kellet helyezni, hogy a legjobb hatásfokot érje el. A történelmi áttekintésnél láttuk, hogy a fejlõdés során egyre inkább a koncentrált nedvesített laterál felületrõl beszélünk. Ez azt is jelenti, hogy a kormányfelület a fahajóknál követi a tõkesúly “elõre vándorlását”, mégpedig úgy, hogy a tõkesúly hátsó élére van egy tengellyel (tömítõ csõvel) rögzítve és a tengely elforgatása után jöhet létre a kormányzás. A kormányzás így a felület “törésével” történik.

A következõ kategória az uszonyos hajó. Az uszony felhúzható, így az oldalcsúszás megakadályozása marad a hangsúlyozott szerep a szél felhajtóereje esetén, melyet a késõbbiek során majd fogunk látni. Az uszonyos hajóknál a kormány már független felületként alkalmazható. Elválik a tõkesúlytól, hiszen a rögzítéshez már nincs szükség a másik felületre. Elhelyezhetõ önálló felületként a hajó tükrén, hiszen a felület nem nagy, nincsen rajt olyan nagy erõ, ami miatt nehéz lenne megoldani.

A fahajók esetén beszélni kell a lemezbõl készült hajókról. Azok a hajók, ahol a lemezrétegeket egy sablonba külön ragasztják be, az erezetet diagonálisan elforgatva, nagy formamerevséget érnek el. Ez a megoldás azt eredményezi, hogy a hosszmerevítõ és keresztbordázat szinte teljesen feleslegessé válik bár a válaszfalak (dobozszerkezet) szerepe nem lesz elhanyagolható. Ezzel a módszerrel fõleg versenyhajók készültek. (Finn Dingi, Repülõ Hollandi stb.).

A fából készült hajókat napjainkra felváltották a MÛANYAG hajók.

Forradalmasította a hajógyártást. A mûgyantával erõsített üvegszál lehetõvé tette a kívánt forma elérését és nagy mértékben egyszerûsítette a bordázatot. A tõkesúlyos hajóknál a kormány felülete külön válik a tõkesúly felületétõl.

Kis méretû uszonyos hajóknál (jolle) néhány hossz irányú borda szükséges maradt, de a fõ keresztirányú merevítést a válaszfalak adták. A tõkesúlyos hajók bordázatának szerepét a bútorzat veszi át.

Az uszonyos hajóknál egy uszonyszekrényt használnak, ebbe húzzák be az uszonyt akkor, ha az oldalcsúszás megakadályozására nincs szükség. Késõbb fogjuk látni.

Rudazat.

Árbocot, bumot, spinnaker rudat értünk rudazat alatt. Elõször fából, majd késõbb alumíniumból készítették.

Az árboc kis méretû hajóknál, ahol a terhelés nem nagy és csak egy vitorlát használnak, merevítés nélkül használható. Azoknál a hajóknál, ahol orrvitorlát, hátszélvitorlát is használnak, az árbocot ÁLLÓKÖTÉLZET tartja meg.

Az állókötélzet elõre merevít: orrmerevítõ, vorstag,

oldalra merevít: vantni,

hátra merevít: backstag, achsterstag.

Vitorlázat:

Nagyvitorla, orrvitorla, hátszélvitorla. Ezeknek a vitorláknak felhúzására és állítására hivatottak a MOZGÓKÖTÉLZET.

Elnevezésük:

orrvitorla felhúzó (fock fal),

nagyvitorla felhúzó (grósz fal),

hátszélvitorla felhúzó (spinnaker fal).

Orrvitorla állító kötele (fock schott),

nagyvitorla behúzó kötele (grósz shott),

spinnaker shott.

vitorlák élállító kötelei.

Kötélfajták:

Az állókötelek merev, bowdenek, amik nyúlás nélkül tartják az árbocot, mindkét végük rögzített. Backstag csak a felsõ végén rögzített, alsó vége csigával oldható.

Mozgókötelek körszövött és pászmás kötelek, melyek anyaga puha mûanyag (poliamid) vagy pászmás drótkötél.

A segédmotor ismertetõse a következõ fejezetre marad. Mivel nagyobb terjedelmû lesz az anyag, minthogy most beleférjen ebbe a fejezetbe. Viszont jó alapot fog adni a kisgéphajó -vezetõ képesítõ vizsga letételére is.

Ha van kedvük, tartsanak velem!